Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-28 / 297. szám

1994. október 28., péntek Városaink üj Dunántúli napló 7 Szigetvári körkép Őszi lomtalanítás A Városgondnokság idén ősszel is megszervezi novem­ber 1-től a lomtalanítási ak­ciót, amely november 18-ig tart. A város utcáit ütemtervek szerint osztották fel, a Város- gondnokság kéri a lakókat, hogy ennek megfelelően ké­szítsék ki az utcára a háztar­tási és kerti lomokat. A mun­kát a Szigetvári Zrínyi Mező- gazdasági és Szolgáltató Szö­vetkezet végzi. Szulejmán szultán emlék-konferencia Szulejmán szultán születé­sének 500. évfordulója alkal­mából emlék-konferenciát rendeznek Szigetváron, a Vá­rosi Könyvtárban november 4-5-én. November 4-én török vacsoraesttel kezdődik a prog­ram. Szombaton Fodor Pál a Bécsbe vezető utat mutatja be Szulejmán magyarországi hadjáratai alapján, Szakály Ferenc Magyarország 1526 utáni életét ábrázolja. Hóvári János Szulejmán és fiai cím­mel tart előadást, Ágoston Gábor pedig a Szigetvár kör­nyéki derviséletet mutatja be. Szita László a török várak technikai, tüzérségi véderejét ismerteti, Kováts Valéria a szigetvári „török temető”-ről tart előadást. A konferencia a Magyar-Török Barátság Park­ban faültetéssel fejeződik be. Az oldalt összeállította: Hajdú Zsolt Hirdetésfelvétel Szigetváron Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet szigetvári, dencsházai, ibafai, kétújfalui, mozsgói, nagydobszai, somogyapáti, szent- lászlói és somogyhár- ságyi kirendeltségei Kitüntetés az áldozatos önkormányzati munkáért Darázsi Mátyás, Szigetvár polgármestere Kiskereszt érdemrendet kapott október 23. alkalmából Darázsi Mátyás a napokban átvett kitüntetéssel Fotó: Läufer A Magyar Köztársasági Ér­demrend Kiskeresztjét vehette át október 23-án Budapesten, a Parlamentben megrendezett ünnepségen Darázsi Mátyás, Szigetvár polgármestere a köz- igazgatásban huzamos időn át végzett eredményes munkája el­ismeréseként. Darázsi Mátyás elmondta, ennél több indoklásról nem tud a kitüntetésével kapcsolatban.- Csak arra tudok gondolni, hogy az elmúlt négy évben na­gyon jó, szinte bensőségesnek mondható kapcsolatot sikerült kiépíteni a különböző társszer­vekkel, alternatív szerveződé­sekkel. Ezt jelzi az a számtalan telefon, távirat, fax és levél, amelyekben a kitüntetésemhez gratulálnak ezen szervek veze­tői, képviselői, illetve ismerő­sök, magánemberek. Ha fiata­labb lennék néhány évvel, bát­ran indulnék ismét a választá­sokon, mert úgy érzem, a lakos­sággal is sikerült megfelelően jó kapcsolatot kialakítani. Azon­ban 45 év szolgálat után, közel 65 évesen úgy érzem, hogy át kell adnom a helyet a fiatalab­baknak. Ezt a mostani kitünte­tést a polgármesteri munkám sikeres lezárásának tekintem, amit már egyszer elismert 1991-ben a belügyminiszter is dicsérő oklevél és jutalom for­májában. Ä kitüntetett polgármester szerint nem volt könnyű felada­tuk az elmúlt négy évben a köz- igazgatás területén dolgozók­nak, mert a jelenlegi gazdasági körülmények között meglehető­sen kevés választási alternatíva mutatkozott.- Három alapvető célt sike­rült megvalósítani: biztosította az önkormányzat az intézmé­nyek működőképességét, elér­tük az önkormányzati vagyon minél nagyobb mértékű megtar­tását, illetve nem adósodott el a város. A többi cél és elképzelés kötődött a központi költségve­téshez. Lehetett volna hangza­tosabbnál hangzatosabb terve­ket és célokat megfogalmazni, azonban a jelenlegi gazdasági körülmények között nem lehet hosszú távra tervezni. Külön­böző cél- és egyéb pályázatok meghirdetéséhez kell igazítani terveinket, azt kell megvalósí­tanunk, amihez éppen kor­mányzati, vagy egyéb támoga­tást lehet szerezni. Az elmúlt négy évben nem volt az önkor­mányzatnak költségvetési hiá­nya, illetve hitelfelvételre sem kényszerült, annak ellenére, hogy 445 millió forintos összér­tékű beruházás valósult meg a városban, a legnagyobbak a szennyvíztelep bővítése, a Ví­gadó továbbépítése, a 6-os út elkerülő szakasza, a Tinódi Ál­talános Iskola fűtése, a strand felújítása. Egyetlen kivétel van hitelfelvétel tekintetében, ez az idei költségvetési év, mert idén már a korábbi évek szigorú költségvetési megszorításai sem vezettek eredményre, ezért a bankokhoz kellett fordulni. Az önkormányzat és intézményei egymilliárdos költségvetésének 60-62 százalékát a bér és járu­lékai teszik ki, a fennmaradó rész fordítható dologi kiadá­sokra, ami az elmúlt időszakban rendkívül kevésnek bizonyult. Legnagyobb kudarcként azt könyveli el Darázsi Mátyás, hogy négy év alatt nem sikerült befejezni az új művelődési há­zat, annak ellenére, hogy össze­sen 60 milliónál is többet költöt­tek rá. Sajnos a vállalkozókkal sem sikerült olyan szoros kap­csolatot kialakítani, mint amit a város érdeke megkívánt volna.- Hamarosan óriási lehetősé­get kap a város és az itt élők, mert a tervezett gázprogram szerint 1997-ben eljut a vezeté­kes földgáz Szigetvárra is, az erre vonatkozó alapszerződést a minap írtam alá a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Rt. vezetőjével. Épül a szabadidős központ Egy év alatt teljesül a nyugati városrész diákjainak kérése A kosárlabdapalánkokat már felállították és a tereprendezés is megkezdődött Fotó: Läufer L. Idén, május közepén érkezett száznál is több aláírással a pol­gármesteri hivatalba az a kér­vény, amelyben a nyugati vá­rosrészben élő tizenéves fiata­lok fordultak segítségért a pol­gármesterhez. Az apró „képvi­selők” személyesen adták át le­velüket Darázsi Mátyásnak, amelyben azt kérték, hogy a Kanizsai temetővel szemben, a volt tapasztó területén kosár­labda pályát alakítson ki a vá­ros. Á tizenévesek vállalták, hogy segítenek a kivitelezés­ben, az építkezésben, így legin­kább az anyag árát kellene biz­tosítania a hivatalnak. Az önkormányzat több alka­lommal foglalkozott a témával, támogatásra érdemesnek talál­ták a gondolatot a városatyák, illetve rendelkezésre állt a 300 ezer forintos összeg is az indu­láshoz. A temető másik oldalán lévő területet adta el a város egy vállalkozónak benzinkút építése céljából. A határozatban a testü­let elkötelezte magát, hogy az így befolyt összeg 1,5 millió fo­rint feletti részét játszótér, sza­badidős központ létesítésére fordítják. A tervek elkészülte után ha­marosan megkezdődött a kivite­lezés is, a földmunka elvégzése után már felállították a két ko­sárlabda palánkot is. Az elkép­zelések szerint a kosárlabda pá­lya aszfalt burkolatot kapna, míg a kézilabda és kispályás foci céljaira használható pálya füves lenne. A beruházást jelen­tősen drágítja a beton és az asz­falt anyagköltsége, amely együttesen meghaladja a 600 ezer forintot. A beruházási összeg kiegé­szítése céljából pályázatot ké­szít a hivatal a Nemzeti Sport Alaphoz, sportlétesítmény épí- tése-fejlesztése témakörben. A pályázat elbírálásától függetle­nül a beruházók tervei szerint jövőre, a nyári szünet kezdetére átadhatnák az új pályákat és a parkot. Városi úszógála a felújított strandon Az utolsó kellemesen meleg napokat kihasználva, jelképesen szólva idényzáróként rendezte meg a szigetvári Delfin Úszó Egyesület az „Úszik a sziget” elnevezésű éjszakai fürdőzés­sel, diszkóval és tombolasorso­lással egybekötött úszógálát a felújított strandon. Itt mutathat­ták be tudásukat első ízben a vá­ros lakói előtt is az úszó egyesü­let tagjai. Az esemény alkalmá­ból meghirdetett úszóversenyre bárki nevezhetett, így a város­ban tartózkodó Szászvári Bá­nyaüzem Nyugdíjas Kulb tagjai is - a versenyláztól megfiata­lodva - részt vettek a medencé­ben zajló küzdelmekben, illetve bemutató úszást tartottak a fia­taloknak. Gáspár Györgyné, az egyesü­let képviselője elmondta, a ren­dezvény célja az úszósport ha­gyományainak felélesztése, népszerűsítése lett volna, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a gyermekek versenyeztetéséhez anyagi támogatást is próbálja­nak szerezni. Ez egyrészt sike­rült, mert a gyerekek a nyugdí­jas klub tagjaival életre szóló barátságot kötöttek korra és nemre való tekintet nélkül. El­gondolkodtató és érthetetlen vi­szont a rendezők számára az a hozzáállás, amelyet az oktatási intézmények részéről tapasztal­tak. A város életében jelentős tömegsport rendezvényre nem mozgósították a diákokat, holott szerintük a sportszerető, főleg testnevelés szakos pedagógu­soknak szakmai elhivatottság­ból is illett volna növendékeiket a részvételre buzdítani. Különö­sen aktuális lett volna ez a lépés most, amikor a nehéz anyagi körülményeik miatt a tanulók részére sportolási lehetőséget szinte alig képesek biztosítani iskolai kereteken belül, ugyan­akkor tervbe vették a tanórák keretében az úszásoktatás meg­szervezését.-A különböző vélemények és visszajelzések megerősítet­tek bennünket abban, hogy mind a sportolási, mind a szó­rakozási lehetőségek bővítése érdekében jövőre már hagyo­mányteremtő szándékkal ismét megszervezzük az „Úszik a Sziget” rendezvényt a diákok­nak és a város lakóinak. Ki kell használni minden adódó lehető­séget - mint az éjszakai fürdő­zés biztosítása - amellyel váro­sunk idegenforgalma és a strand bevétele is növelhető lenne. Jö­vőre a szezon elején és végén szeretnénk hasonló rendezvény keretében mindenkinek meg­mutatni gyerekeink fejlődését, bővíteni városunkban a sporto­lási és szórakozási lehetősége­ket korosztályra való tekintet nélkül. Bízunk benne, hogy a sport adta lehetőségeket kihasz­nálva az érintettek közösen te­vékenykednek az egészséges if­júság nevelése érdekében. Kö­szönet a rendezvény támogatói­nak, reméljük, jövőre is, az ide­ihez hasonlóan sikerül szponzo­rokat találnunk, akik anyagi, il­letve egyéb támogatás formájá­ban segítségünkre lesznek. Konrád Ignác emlékkiállítás nyílt Keszthelyen Október közepétől Keszthe­lyen, a Helikon Kastélymúze­umban látható Konrád Ignác festőművész gyűjteményes em­lékkiállítása. Á hazai közönség előtt kevésbé ismert festő bemu­tatását születésének centenári­uma aktualizálja. Konrád Ignác születése századik évfordulóján Szigetváron, a művész volt is­kolája falán a város önkor­mányzata idén, az év elején em­léktáblát avatott. Emlékkiállí­tása volt a mesternek június 22-től a Hadtörténeti Múzeum­ban, s most a keszthelyiek is megismerhetik a sokoldalú mű­vész munkáinak egy szűk ke­resztmetszetét. A sokszínű festőművész élet­útja a XX. századi közép-ke­let-európai művész sors: tanul­mányok idehaza, tanulóévek ismert festőknél (a 12 éves fiút Muszély Ágoston szigetvári festő-rajztanár kezdi tanítani), majd európai tanulmányutak következnek, nemzetközi díja­kat kap. Aztán elkerülhetetlenül jön a frontszolgálat és a hadi­fogság, majd Alagon telepedik le a művész, ahol versenylova­kat fest és mintáz. Francia, an­gol, ír és amerikai utakra indul később, ahol világhírű verseny­lovakat fest. 1948-tól haláláig Párizsban él. Az 1930-as évek­ben kezd hozzá a szigetvári hő­söknek és Zrínyinek emléket ál­lító sorozat megfestéséhez, amelyek életműve elválasztha­tatlan darabjai. A főtéri oroszlán vigyázza a tetőn dolgozó mesterek munkáját Fotó: Läufer László Felújítják a városháza cserepezését Tarthatatlanná vált a polgár- mesteri hivatal épületén a tető- szerkezet leromlott állapota, a hiányzó és törött cserepek miatt sok helyen beázott a mennye­zet, illetve az elhanyagolt álla­potú torony már-már veszé­lyessé vált a járókelőkre. Az északi épületszámy cserepezé­sét rakták át először a szakem­berek, ahol szükség volt rá, ott kicserélték a tetőléceket is, a korábbinál erősebbekre. Ezen a szárnyon elkészült a bádogos munka kijavítása is, a napokban a másik épületszámynak kezde­nek neki a munkások. A felújí­tás során a tornyot is kijavítják, megerősítik. A beruházás értéke megközelíti a 700 ezer forintot. u * y.

Next

/
Thumbnails
Contents