Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-25 / 294. szám

1994. október 25., kedd Gazdaság üj Dunántúli napló 9 A tét a gazdasági-szociális paktum Válságban az érdekegyeztetés Félmilliárd ECU Gazdasági túlhevülés A kínai kormány megszorító intézkedései, melyeket a gazda­ság túlhevülésének megakadá­lyozására hozott, részben célt értek - idézte a China Daily című, angol nyelvű kínai lap az Állami Statisztikai Hivatal szó­vivőjét. Csiu Hsziao-hua szerint az utóbbi hónapokban lelassult a gazdaság növekedése. Az év első kilenc hónapjában 11,4 százalékot tett ki a GDP-nö- vekmény; ez több ugyan a kor­mány gazdasági munkaprog­ramjában megszabott tíz száza­lékos növekedési határnál, de jóval kevesebb az első félévi mutatók alapján előrejelzett évi 13 százalékos növekedésnél. Továbbra is komoly probléma a változatlanul magas infláció: szeptemberben 27,4 százalékkal nőttek Kínában a fogyasztói árak; ez több, mint két és félsze­rese a kormány éves gazdasági programjában megszabott felső értéknek. Ausztrália búzát importál Ausztrália, amely hagyomá­nyosan a világ jelentős gabona­exportőrei közé tartozik, jövőre 0,5-2 millió tonna közötti mennyiségű gabona importjára kényszerülhet - közölte a Can­berrái kormány. A válsághely­zet a fő szántóterületeket sújtó rendkívüli aszály következmé­nye. Az Ausztrál Búzatanács becslései szerint a közelgő be­takarítási szezonban e gabona­féleségből 9,4 millió tonnás termés várható, szemben a tava­lyi 17,9 millió tonnával, illetve az utóbbi tíz esztendő 15,2 mil­lió tonnás évi átlagával. Óriás-csalás Tízmilliárd dolláros csalási kísérletet hiúsított meg egy nagyszabású nemzetközi rend­őri akció, amelyet a Scotland Yard irányított. A még időben leleplezett bűncselekmény ál­dozata a négy legnagyobb kí­nai bank egyike lett volna. A Financial Times névtelen in­formátorra hivatkozva tárja a nyilvánosság elé a szövevé­nyes esetet. A Kínai Mezőgazdasági Bank egyik fiókja által kibo- csájtott hitellevelek még tavaly tavasszal eljutottak a brit fővá­rosba, ahol az összesen 10 mil­liárd dollárra szóló papírokat a Barclays banknak nyújtották be. Itt gyanút keltett a csillagá­szati összeg, s a vezető brit bank riadóztatta a Bank of England-et, a kínai bankot, va­lamint a brit és az amerikai rendőrséget is. Az összesen 200 hitelleve­let még időben begyűjtötték s a kínai bankot nem érte kár. A papírokat Londonban bemu­tató személynek nyoma ve­szett, de Kínában több sze­mély - köztük a bank két al­kalmazottja - rács mögé ke­rült.-Hamisítók voltak, vannak és lesznek. Ugyanúgy hamis áruk is. Ez ellen csak egyféle­képpen védekezhetünk! Meg­bízható helyeken vásároljunk - javasolja Huszay Gábor, a Ke­reskedelmi és Minőségellen­őrző Intézet igazgatója. Ha hamis terméket nem is, si- lányat azért bőven találhatunk a kereskedelem kínálatában. Bi­zonyítja ezt az a hatvanezer rek­lamáció is, amiből a nagy több­ség indokoltnak bizonyult. Nem is csodálnivaló ez, hiszen régóta tudjuk, hogy az ár és minőség között nincs összhang. Mielőbb el kellene érni, hogy a vásárló következtethessen az árból a termék minőségére. S hogy mit tesz a KERMI, hogy kiszűrje a rossz minőségű termékeket? Fo­lyamatosan ellenőriz. Ez év szeptemberéig 31 600 terméket vizsgáltak meg, ebből 8 100 volt a hazai, 23 500 - jóval na­gyobb részarányú - az import­Szerdán tartja soron követ­kező ülését az Érdekegyeztető Tanács, azzal a „szerény” fel­adattal, hogy a szociális partne­rek néhány óra leforgása alatt megvitassák a pénzügyi kor­mányzat értékelését az ország jelenlegi gazdasági helyzetéről, továbbá ebből fakadóan a jö­vőre vonatkozó gazdaságpoliti­kai programot. Ez csak az első menete lesz egy várhatóan elhúzódó és na­gyon keserves, sok áldozatot követelő összecsapásnak, amelynek igazi tétje már nem is az 1995-ös költségvetés defi­citje, a jövedelmek, szociális el­látások lefaragása, a vállalko­zók adóterheinek a megállapí­tása, hanem az, hogy lesz-e, le­het-e gazdasági-szociális pak­tum. Pszichológiai háború Márpedig ennek a több évre szóló átfogó, kölcsönös kötele­zettségeket és önmérsékletet rögzítő megállapodásnak a megkötése talán a legfontosabb belpolitikai pontja volt a Ma­gyar Szocialista Párt választási programjának, s bekerült a koa­líciós kormányprogramba is. A kilátások igencsak borúsak, legalábbis, ami az eredeti, ez évi határidőt illeti. Egy gazda­sági vészhelyzet, netán - a megállapodások híján bekövet­kező - társadalmi robbanás per­sze megállapodásra kényszerít­heti a szembenálló partnereket. Ezt nyilván egyikük sem akarja, de a nagyonis valószínű érdek- egyeztetési kudarcért már jóe- lőre egymást teszik felelőssé. Az akár normálisnak is te­kinthető érdekérvényesítési harc jelenleg a pszichológiai háború eszközeivel is folyik, s a hangnem nemegyszer az An- tall-Schamschula korszakot idézi. Forró Evelyn kormánszó- vivő tíz napja ugyan nem küldte el a fenébe a szakszervezeteket (mint egykor a munkaügyi mi­niszter), de „a miniszterek álta­ból származó. A megvizsgált termékek hét százalékát nem lehetett forgalomba hozni. Ezek nem csupán gyenge minőségű termékek, hanem egészségre ár­talmasak, vagy élet- és baleset- veszélyesek voltak. Például egy hajszárító, amely használat közben kigyullad és áramütést okozhat. De volt közöttük ólomtar­talmú kozmetikum is. És cipő, amely nem bírja a használatot, szánkó (orosz importból), amely balesetveszélyes. A KERMI ellenőrei mind­azonáltal nem tehetnek semmit a különféle piacokon fölbuk­kanó hamis termékek árusítása ellen. E helyekre jellemző, hogy Nyugat-Európában már el nem adható cikkeket is árulnak. Nagy divat a márkahamisítás, amikor is egy neves cég kiváló minőségű termékét silány után­zatban próbálják a vevőre rá­sózni. lános megdöbbenését” tolmá­csolta és elfogadhatatlan ultimá­tumnak minősítette a munkavál­lalói oldal soros elnökének leve­lét a kormányhoz. Ebben Pal- kovics Imre a költségvetési ter­vezés leállítását követelte az Érdekegyeztető Tanács üléséig. Nem lehetetlen, hogy a kor­mány (szóvivő) abban bízott, hogy az „ultimátum” a Munkás­tanácsok Országos Szövetsége gyakran külön úton járó elnö­kének egyéni akciója, de hamar kiderült, a hat szakszervezet egyeztetett véleményéről van szó. Ezt a szópárbajt követte a már említett múlt hétfői zárt aj­tók mögötti találkozó, amely után hirtelen béke lett - néhány órára. A kormány képviselője ugyanis sikert jelentett: a szoci­ális partnerek megegyeztek az érdekegyeztetés ütemtervében. Évi 5% -os reálbércsökkenés Eszerint az alapvekről folyta­tandó október 26-i tanácsülés után a munkaadók és a munka- vállalók november 5-ig meg­kapják a jövő évi költségvetés normaszövegét, s újabb tíz na­pon belül a három évre szóló gazdasági megállapodásra vo­natkozó kormányelképzelése­ket. Az ezt követő „gondolko­dási szünet” után pedig az Ér­dekegyeztető Tanács november 25-től tárgyalhat a jövő évi költségvetés tervezetéről. E megállapodás szépséghibája, hogy közben a költségvetés már megkezdi parlamenti pályafutá­sát is, tehát megint az történik, amiért annak idején az MDF-kormányt vádolták: a ka­binet egyeztetés nélkül terjeszti a törvénytervezetet az Ország- gyűlés elé, ezzel bizonytalan helyzetet teremt mind a képvi­selők, mind a szociális partne­rek számára. A szakszervezetek közül a Liga mindenesetre máris elfogadhatatlannak minő­sítette Békési pénzügyminiszter elképzeléseit, mind konkrétan a Magyarországon először 1954-ben bukkantak fel veszett rókák Borsod, Nógrád és Heves megyékben. A járvány később átterjedt Hajdú-Bihar, Sza- bolcs-Szatmár és Pest megye te­rületére, majd felütötte fejét a Dunántúlon, Fejér és Veszprém megyékben is. Á rókaírtás - foj­tógázos kotorékirtás - csupán átmenetileg hozott eredményt. A járványt nem sikerült meg­akadályozni: 1971-re az egész ország fertőzötté vált. A rókák veszettség elleni megelőző védőoltását két éve alkalmazzák hazánkban. A SAD BI9 vírustörzset tartal­mazó vakcinát csalétekbe rejtve, repülőgépről juttatják el a „rókalakta” területekre. Az eredmény már az első „kezelés” után kézzelfogható: a „bevetett” területeken a diagnosztizált ve­szettségek száma csökken. Az ellenőrző kontrollvizsgálatok szerint az állatoknak mintegy 81 százaléka veszi fel ily mó­don a védőoltást tartalmazó csa­lit. Sajnos ezt a módszert egye­jövő évi reálbércsökkenést, mind általában a restrikciót. A - hajdani politikai súlyát elvesztő - Liga tiltakozásánál még fon­tosabbnak látszik a Szocialista Párthoz sok (személyi) szállal kötődő közalkalmazotti és ér­telmiségi szakszervezetek tilta­kozása. A Pedagógus Szakszer­vezet elnöke, Szöllősi Istvánná szocialista képviselő már szinte nyíltan sztrájkkal fenyeget, ha a kormány tényleg megvalósítaná az - iskolabezárásokat, óra­számemelést, elbocsátást és mindezzel együtt jövedelem- csökkenést tartalmazó - terve­ket. A legnagyobb figyelem per­sze a MSZOSZ-nek és elnöké­nek, Nagy Sándornak az állás- foglalását kíséri. Nagy Sándor az elmúlt hetekben hónapokban csökkenő keménységgel ugyan, de - ismételten azt mondta, hogy elfogadhatatlan­nak tartja a reáljövede­lem-csökkentést. Ugyanakkor két hete a lapok hírül adták, hogy az MSZP képviselőcso­portjának ülésén felszólalva tá­mogatta a Békési-programot, a reálbérek átlag 5 százalékos jövő évi csökkenését és mintegy 200 ezer - elsősorban közal­kalmazotti munkahely felszá­molását. Igaz - mint később nyilatkozta -, a frakcióülésen nem az MSZOSZ elnökeként, hanem a frakció költségvetési munkacsoportjának vezetője­ként szólalt fel. Nincs sok választásuk Egy csütörtöki szakmai ta­nácskozáson a magyarországi munkaügyi konfliktusok egyik legtekintélyesebb kutatója, Héthy Lajos - aki most történe­tesen a Munkaügyi Miniszté­rium államtitkára -, meglehető­sen szkeptikusan nyilatkozott az érdekegyeztetés és a társa­dalmi-gazdasági paktum esélye­iről. Szerinte, ha a kormány kö­vetkezetesen ragaszkodik állás­pontjához, akkor nem biztos, hogy létrejön a megállapodás. Ha viszont engedményeket tesz a szociális partnereknek, akkor végzetesen fellazulhat a stabili­zációs program. A kormány mindenesetre a múlt héten beve­tette a csodafegyvert: a Nem­zetközi Valutaalap vezérigazga­tóját, Michel Camdessus elé felvonultatta a vállalkozói munkaadói képviseletek és a szakszervezetek vezetőit is, hogy tőle hallják: a magyar gazdaság szereplőinek nincs sok választásuk. Camdessus azt sem mulasztotta el, hogy fi­gyelmeztessen, az elkerülhetet­len kemény intézkedések vég­rehajtásához társadalmi béke kell. Egyszersmind méltatta an­nak a ténynek a szépségét, hogy Magyarországon Érdekegyez­tető Tanács működik. Hajdú András Az elkövetkezendő három év alatt mintegy 500 millió ECU-t kap Magyarország az Európai Beruházási Banktól, az Európai Unió pénzintézetétől. A pénz­ügyi együttműködésről szóló keretmegállapodástWolfgang Roth, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke írta alá Békési László pénzügyminisz­terrel. A szerződés tartalmát és a várható pénzügyi együttmű­ködést Akar László, a PM poli­tikai államtitkára és Wolfgang Roth ismertette. Ez évben az EIB újabb felha­talmazást kapott, mely szerint 3 milliárd ECU összegben köl­csönöket nyújthat különböző projektek finanszírozására tíz közép- és kelet-európai or­szágnak. E keretösszegből vár­hatóan 500 millió ECU-t kaphat Magyarország. Az elmúlt há­rom évben mintegy 400 millió ECU kölcsönt kapott a banktól Magyarország, elsősorban az infrastruktúra és az enegiaszek- tor fejlesztésére. A mostani 500 millió ECU-s keretből két na­gyobb fejlesztési program fi­nanszírozását valósítják meg. A telekommunikáció fejlesztésére várhatóan 150 millió ECU hitelt fordítanak, s 80 millió ECU-t szánnak az önkormányzatok infrastrukturális beruházásainak finanszírozására. Szó van arról is, hogy a Fővárosi Önkor­A tőzsde világa sokak szá­mára maga a titok. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) „szenté­lyébe” csak a beavatottak lép­hetnek be. Mi történik a pénzvi­lág e fellegvárában? A tőzsdén három fajta üzlet köthető: az úgynevezett azon­nali, a határidős és az opciós üz­let. Az azonnali esetében 5 na­pon belül megtörténik a szerző­dés aláírása a felek között, a ha­táridős gyakorlatilag késleltetett üzletkötés, amikor a felek köte­lezettséget vállalnak arra, hogy egy későbbi időpontban „nyélbe ütik” a megállapodást. Az opció elővételi jogot jelent a vevőnek másokkal szemben az adott ér­tékpapírok megvásárlására. Á kereskedés történhet nyílt kikiáltással, illetve nyilvános ajánlattétel keretében. Az előb­bit főként az alacsony forgalmú papíroknál alkalmazzák, az utóbbit pedig azokra, amelyek gyakran és nagy tételben cse­rélnek gazdát. Ä tőzsdén rend­szeresítettek egy könyvet, amelybe a brókerek beírják ajánlataikat (a keresletet és a kínálatot). Ez nemcsak a bróke­rek munkáját könnyíti meg - hi­szen nem kell annyit kiabálniuk -, hanem lehetővé teszi, hogy minden eladó, illetve vevő meg­találja a számára legmegfele­lőbb partnert. A könyvbe be­jegyzett ajánlatok ugyanis előnyt élveznek a szóban el­mányzat a budapesti metro táv­lati fejlesztésére is kapna pénzt, valamint várhatóan a szomszé­dos országok és Magyarország közötti vasúti összeköttetést is fejlesztik majd az EIB kölcsön­keretéből. Wolfgang Roth hangsú­lyozta: az EIB hitelkerete alap­vetően Magyarországnak az Eu­rópai Unióhoz való csatlakozá­sát segíti. Ezért az EIB nagyjá­ból olyan feltételekkel adja a tervekhez a hitelt, mintha már az ország az Európai Unió tagja lenne. A hitelek futamideje az infrastrukturális beruházások esetében általában 10-15 év, kamatlába pedig a nemzetközi pénzpiac mozgásaihoz igazo­dik. Az EIB külföldi fizetőeszkö­zökben, dollárban és márkában nyújtja elsősorban hiteleit, így ha most valamely projekthez német márkában vennénk fel kölcsönt, a kamat mértéke 7,8 százalék lenne. Wolfgang Roth kiemelte: az EIB folyamatosan nyomon követi a magyar gazda­ság fejlődését, az infláció alaku­lását, azt, hogy hazánkban mennyire valósul meg a stabili­zációs program. Az EIB üdvözli a kormány és Békési László el­kötelezettségét az iránt, hogy az ország gazdasága stabilizálód­jon és az infláció hosszabb tá­von mérséklődjön. hangzókkal szemben, s így akár 1-2 napon belül a legjobb üzle­tekké válhatnak. A BÉT négyéves működése során egyre nagyobb szerepet kapott az értékpapír piacon, s ez számítógépes kapacitásának ál­landó fejlesztését követeli. Nagy lépés volt ebben az irány­ban az idén márciusban beveze­tett úgynevezett automatikus kereskedés, amely a legmoder­nebb tőzsdei módszernek szá­mít a világon. Ez annyit jelent, hogy a brókerek betáplálják a számítógépbe az általuk felkí­nált vagy keresett papírok ada­tait (árát, mennyiségét) és a gép saját maga összepárosítja az ajánlataik alapján egymáshoz legközelebb álló partnereket. Az automatikus kereskedés csak bizonyos kijelölt papírok­nál alkalmazható. Jelenleg ezek száma meghaladja a húszat. A gép segítségével percenként négyszer annyi üzlet köthető, mint nyílt kikiáltással. A BÉT tervei szerint rövide­sen a brókerirodákba is telepí­tenek munkaállomásokat, olyan számítógépeket, amelyeken ke­resztül lebonyolódhat a keres­kedés. így nemcsak a tőzsdén köthetnek majd üzleteket a bró­kerek, hanem saját karosszé­kükben is. A terminálok össze­kötése révén jelentősen megnő­het az értékpapírok forgalma. Bánhegyi Zsuzsa nyújthat arra, hogy a már kezelt területek hosszú távon mente­süljenek a járványtól. A főállatorvos szerint azon­ban igazán megbízható ered­ményt csak akkor tudnak elérni, ha a védekezésben résztvevő országok egymás eredményeit is megvédik, ha összehangolják a munkájukat, ha egymáshoz tudnak kapcsolódni a gyógyke­zelt területek, megakadályozva ezzel a veszett állatok átjárását. Állategészségügyi adatok Magyarországon 1993-ban: Kilőtt kóbor ebek száma: 44 746 +, Kóbor ebek száma: 60-70 000, Kilőtt kóbor macs­kák száma: 51 242 +, Kóbor, macskák száma: 90-100 000, Kilőtt rókák száma: 29 130 +, Kóbor ebek száma Budapesten: 4000-4500 ++, Befogott ebek száma Budapesten: 450 db/év +, Ebek létszáma Magyarorszá­gon: 1,8 millió, Oltott ebek száma Magyarországon: 1 639 718 + = becsült adat, ++ = több éves átlag. Újvári Gizella Csaliba rejtett vakcina Veszett rókák nyomában. lőre kis területen, az ország nyugati határövezetében, mind­össze 6000 négyzetkilométeren alkalmazzák az állategészségü­gyi szervek. Hatékonyabb lenne a védekezés, ha nagyobb terüle­tet lehetne immunizálni. Ehhez azonban dr. Nagy Attila, a Föl­dművelésügyi Minisztérium or­szágos főállatorvosa szerint a meglévőnél nagyobb anyagi támogatásra lenne szükség.- A védekezés költségeit mostanáig az állategészségügy központi költségvetéséből fe­deztük - mondja a főállatorvos. - Tekintettel azonban arra, hogy a veszettség az emberre is veszélyes betegség, szélesebb körű társadalmi összefogásra lenne szükség. Annál is inkább, mert az Európai Unió 1995-től várhatóan csalétkenként fél ECU támogatást ígér az osztrák határtól számított 100 kilométer mélységben fekvő területek „gyógykezelésére”. Jelenleg évi 240 ezer csalit készítünk és terí­tünk országszerte. A járvány megakadályozásá­ban eddig elért eredmények biz­tatóak. A kezelt területeken ez év második negyedévében egyetlen fertőzött állatot sem ta­láltak. Júliusban Hegyeshalom­ban egy veszett róka nyomára bukkantak, amely a szakem­berek szerint valószínűleg Ausztriából „dezertált”. Az Ikervár községben szeptember­ben befogott beteg állat pedig feltételezhetően a még nem ke­zelt keleti régióból vándorolt be a nyugati határszélre. Az állategészségügyi szervek belátható időn belül szeretnék a Duna vonaláig kiteijeszteni a rókaveszettség elleni védeke­zést. A folyók által körülhatá­rolt Dunántúl biztonságot Nem csak a paprika hamis Az évi 5 % reálbér csökkenés ellenére a kenyérre mindig szük­ség lesz, azt mindig meg kell venni Fotó: Läufer László Hogyan működik a tőzsde? i * i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents