Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-24 / 293. szám

1994. október 24., hétfő Városaink üj Dunántúli napló 7 Pécsváradi körkép Halló, itt Zengővárkony! Az év végéig további jó né­hány községben válik lehetővé a távhívásos telefonálás. Igen sok megrendelést kap a MA- TÁV, és terveit egyezteti az önkormányzatokkal. Saját üz­leti lehetőségei meghatározot­tak, mondta el Várhegyi István a MATÁV Pécsi Igazgatósága vállalkozási osztályán, ezért tárgyalásokat folytatnak az ön- kormányzatokkal, milyen ösz- szeggel tudnak azok is hozzá­járulni a fejlesztéshez. Egy-egy ilyen hozzájárulás kedvezőbb helyet biztosít adott községnek a várakozólistán. A területfej­lesztési koncepció a PM Ál­lami Fejlesztési Intézetének segítségével érvényesülhet, amelytől pályázatok útján nyerhetnek pénzt telefonháló­zatra a községek - amint ez si­került az Ormánság falvainak esetében. Ami Pécsvárad környékét il­leti, az év végéig, az ünnepekre készülnek el a bekötések Zen- gővárkonyban, amelynek öne­rős fejlesztése jó ütemben ha­lad. Igyekeznek ezt a határidőt tartani Mecseknádasd, Ófalu, Óbánya területén is, mely fal­vakban most kötnek be az elő­fizetők számára 150 új tele­font. Minden megrendelést telje­sít idén a MATÁV a nagykő- zári központhoz kapcsolódó Szilágy, Berkesd, Romonya, Eilend területén. Sajátosan ne­héz feladat és persze drága munka a földrajzilag is elszige­teltebb kisközségek telefonosí- tása. A terep adta nehézségek drágítják a munkát, és mivel a falvakban kevés az előfizető, a MATÁV sem számíthat befek­tetett pénze gyors megtérülé­sére. Ezért ezeken a területek a cég fejlesztési terve szerint épí­tik a hálózatot: így számíthat telefonra a tervek szerint 1995-ben Lovászhetény és Pusztakisfalu, míg Apátvarasd előfizetőinek 1996-ig kell vár­niuk. A MATÁV addig is egy nyilvános távbeszélő állomást helyez üzembe ebben a köz­ségben. Összeállította Gállos Orsolya Hirdetésfelvétel az Új Dunántúli Naplóba Pécsváradon a Fülep Lajos Művelődési Központban Kossuth L. u. 31. Telefon és fax: (72) 465-123 Új lakónegyed, szolgáltatóközpont A német befektető tavasszal indítaná az építkezéseket Zöldterülettel övezett sorhá­zakat, összesen 64 lakást, szol­gáltatóházat, diszkontot kínál Pécsvárad belterületén az a program, amelyről a terület tu­lajdonosai péntek este tartottak sajtótájékoztatót a Gesztenyés Étteremben. A volt MEZŐGÉP 3,2 hektá­ros telkét épületestül megvette a magyar-német Pannónia Ingat­lankezelő és Befektető Kft. En­nek 90 százalékos tulajdonosa a wiesbadeni székhelyű PIAG Rt: elnöke, Adam Müller elmondta, cégüket 1990-ben magánszemé­lyek alapították kizárólag ma­gyarországi befektetések céljára - emblémájukban ezért vannak ott a magyar nemzeti színek. A magyarországi lehetőségeket jónak ítélik, ezért sok befektetőt szeretnének megnyerni. A kez­deti lendületet sajnos lelassí­totta a délvidéki háború és hogy a német befektetők adókedvez­ményt kapnak, ha a volt NDK-ba viszik a pénzüket. Müllerék fantáziát láttak a pécsváradi MEZŐGÉP-terület- ben, amit a cég felszámolásakor megvettek. „Lakó- és Szolgálta­tópark, Pécsvárad” címen ké­szül el és kerül a közönség elé az a projekt, amit Kovács Györggyel, Pécsvárad rendezési tervének készítőjével össz­hangban Sáling Tamás, a Pol­lack Mihály Műszaki Főiskola mérnöktanára készít. Kakas Sándor polgármester az önkormányzat álláspontját ismertette: a város kész segítsé­get nyújtani a terv megvalósulá­sához. Mivel 3,5 millió forint­nyi tulajdoni hányaddal rendel­kezik e területből, az önkor­mányzat ezen összeggel segí­teni szeretné a mintegy 300 mil­lió forintos beruházást. Érdeke, hogy a város számára nem cse­kély 3,5 millió mielőbb vissza­térüljön, központjában felszá­molódjék a volt iparterület, és ott megjelenésében, ellátottsá­gában színvonalas új negyed lé­tesüljön, hiszen információik szerint igény van ilyenfajta la­kásokra. Hilbert György, a PIK Kft ügyvezetője elmondta, a terve­ket mielőbb szeretnék bemu­tatni, a munkálatokat pedig el­kezdeni, éspedig a Bem-köz felől valamint a Honvéd utca zsákutca jellegének felszámolá­sával. Első ütemben látnának a főutca felőli volt irodaépület­hez, amely 18. századi, védett barokk ház. Az információk Először élő adásban Új vállalkozással lépett kö­zönsége elé a Leányvásár két napján a Városi TV Pécsvára­don. Füri Ferenc, a VTV-BT fiatal operatőre és technikusa a nyáron kereste meg ötletével Kakas Sándor polgármestert. A várostól kapott induló összeg­hez továbbiakat is megszerez­vén, társaival létrehozta az év egyik legsikeresebb helyi vál­lalkozását, a 12 órás élő adást. A kábeltv nézői az esemé­nyek középpontjában érezhet­ték magukat. Négy kamera adta az utcán és a művelődési ház­ban zajló programokat, a vásár eseményeit. Füri Ferenc vala­mint Andrics Márk kezelte a ké­zikamerát, az interjúkat Fáth Hédi és Papp Gyula, a VTV fő- szerkesztője készítette - vagyis a helyi műsorok készítői. A stúdió a hat képernyővel, műszerasztallal a műv.ház egy­kori vetítőhelyiségében állt fel. Tizenöt ember összmunkája volt a több mint 12 órás közvetí­tés Kosaras Attila, a JPTE TTK munkatársa irányításával: el­mondta, második alkalommal vállalt ilyen feladatot. Régi szakemberek álltak a lánc vé­gén, mint Dánfalvi Dezső, Tu- nyoghy Péter, Wavra Károly, a feliratozást, a hangtechnikát Ferenc Zita gondozta. A stúdió- technikát Rónai Tibor, Bíró Zsolt, Paragi László kezelte, a helybeliek közül Dobszai Krisz­tián, Sarbói Árpád segített a munkában. Müller István szerkesztőripor­ter közvetítette az eseményeket, készítette a stúdióbeszélgetése­ket házigazdákkal és vendégek­kel, mintegy 15 személlyel. A pécsváradi kábeltelevíziózás egyik fő segítője, az önkormány­zat mellett az RT-TV BT, hisz ők biztosítják az adások zavarta­lan lebonyolítását. Bővítik a pécsváradi Iparosházat Kamarai tagozatok alakulnak a környék iparosai számára is Az Ormándi utcában a szennyvízcsatorna 300 mm-es gerincve­zetékét fektetik Fotó: Tóth László Az első 500 méter után Túl vannak az első ötszáz méteren, két hete kezdődött meg Hosszúhetényben a csator­nahálózat kiépítése. A kivite­lező az önkormányzati többségű HETÉNYCSAT Kft, Galácz István helybeli gépészmérnök vezetésével. A kft nemrég ala­kult helyi vállalkozókból, és a most folyó munkához mindjárt leigazolt négy munkanélkülit. Az önkormányzat 60 százalék­ban részese, a további 20-20 százalékokat műszakiak illetve pénzügyi tanácsadók alkotják. A mostani munka lesz első nagy vállalkozásuk, de később is együtt kívánnak maradni - tud­tuk meg Nádor Rudolfné pol­gármestertől. Közhasznú, szol­gáltató társaságként a vagyon­hasznosítás, építkezések, köz­hasznú intézmények fenntartása lesz a feladatuk. Kedvező támogatásokat tud­tak szerezni: 137,4 millió forint céltámogatást, 27,5 milliót pá­lyázat útján a vízügyi és 27,5 milliót a környezetvédelmi alaptól. Mivel mindezt számlák ellenében kapják meg, hitelből előlegezik meg a kiadásokat. Ottjártunkkor már a polgár­mester-asszony kezében volt a DDGÁZ ajánlata, amely 1997-98-ra szavatolja a földgázellátást. Kézenfekvő te­hát, hogy a mostani felfordulás idején fektessék le a gázvezeté­ket, és csak egyszer kelljen asz­faltozni, utat javítani. A tél be­állta előtt 4-5 km csatornát sze­retnének lefektetni és bekötni a 14 km-es teljes hálózatból. szerint a Budapest Bank fiókot nyitna e sarokszámyon. A tervező meg kívánja tartani az egykori Habsburg katonai épület jellegét, megnyitja 1951-ben befalazott boltíves ba­rokk kapuját és az udvar felől az árkádjait - a kialakuló ötszögben bútorüzlet, szolgáltatások he­lyezhetők el a zárt udvar körül. A terület mai út- és közműhálóza­tára épülne a 64 lakás, 100 négy­zetméterestől az egyszobás gar­zonokig, többféle változatban, mai számítások szerint négyzet­méretenként 40 ezer forintos áron. Kérdésünkre a német be­fektetők elmondták, ez az összeg és a kinti árak közötti különbség adja az ő nyereségüket, ezért ér­dekeltek. A kivitelezők között pályá­zatot hirdetnek. A majdani tu­lajdonosoknak több vételi és bérleti variációt kínálnak hosz- szú és rövid távon - mondták el a PIK részéről. Meg kíván­ják óvni a terület régi fáit, ját­szóteret is terveznek. Lebon­tatnak több használhatatlan épületet, elszállíttatják a volt 4. csarnok vázszerkezetét és da­rupályáját. A teljes program 4-5 év alatt valósítható meg, - hangzott el a sajtótájékoztatón. Önkormányzati ülés Októberi ülését ma délután 5 órakor tartja a Városházán Pécsvárad képviselőtestülete. Megvitatják a reumatológiai és fizikoterápiás ellátás hely­zetét valamint az átalakítását célzó indítványt. Beszámolót hallgatnak meg az intézmé­nyek pénzügyi ellenőrzésé­ről. Az intézmények sorában most tárgyalja a testület a Fü­lep Lajos Művelődési Köz­pont szervezeti és működési szabályzatát. Tájékozódik a választási bizottság megala­kulásáról, és módosítást hajt végre a köztisztaság fenntar­tásáról valamint a közterüle­tekről alkotott rendeletén. Városi tv-mfísor Csütörtökön jelentkezik is­mét a Pécsváradi Városi Televí­zió. Beszámol az október 23-i megemlékezésről, a Leányvá­sárról, Walter Tivadar elnökkel készült interjúban a mg. ter­melő- és szolgáltató szövetkezet privatizációjáról. A választási teendőkről dr. Kófiás Mihály kötjegyző tájékoztat. Bemutat­ják a Spartacus Sportkör terveit valamint a bérmálást és a hónap kiállításait. Hosszúhetényért Nemes János igazgató-tanítót az önkormányzati képviselőtes­tület posztumusz „Hosszúheté­nyért” kitüntető díjban részesí­tette. E díjat vehette át tanítvá­nya, Dallos Nándorné nyugal­mazott iskolaigazgató tegnap, október 23-án, a község ünnep­ségén Nádor Rudolfné polgár- mestertől. A harmadik alka­lommal odaítélt díjban eddig Bocz Gyula szobrászművész és a helyi népiegyüttes részesült. A Pécsváradi Ipartestület székháza két éve készült el, és kapott b^nne helyet fodrász, kozmetikus, divatáru-üzlet to­vábbá ügyvédi iroda. A 100 négyzetméteres tetőteret akkor nem készíthették el. Máriusz Antaltól, az Ipartestület elnöké­től megtudtuk, a jövő év máju­sában adnák át a második ütem­ben a további négy helyiséget az új szárny földszintjén. A tel­jes tetőteret is beépítik. A kivi­telező ezúttal is a Pécsváradi Építőipari Kisszövetkezet lesz. A pécsváradi iparosoknak ré­góta szívügye a székház: 1942-ben vásárolt Kossuth utcai épületük 1957-ben a KIOSZ nevére került. Tovább használ­hatták mindaddig, míg az 1970-es évek elején országos központjuk az épületet eladta. Ismét a főutcán vásároltak , 1989-ben egy régi épületet, az Ipartestületek Országos Szövet­sége 500 ezer, megyei szerveze­tük pedig 100 ezer forinttal tá­mogatta a vételt. Az ipartestületi tagság ma önkéntes, ezért csak 140 tagjuk van. A kamarai törvény szerint minden iparosnak, vállalkozó­nak kötelező lesz a kamarai tag­ság. Pécsváradon így közel 400 taggal, a környéket ideszámítva, 640 fővel számolnak. Komló­hoz akarták őket csatolni, de kemény tárgyalások után sike­rült elérni, hogy helyben legyen a kézműves-, a kereskedelmi és az agrártagozat kirendeltsége Pécsvárad, a társközségek, Hi­das, Mecseknádasd iparosai, vállalkozói számára. A kamarai tagozatok irodái a Pécsváradi Iparosház tetőterében kapnak helyet. Sántha László Díszítőművészet egy emberöltőn át Van csoport a pécsváradi Fü­lep Lajos Művelődési Központ­ban, amely idősebb a most jubi­láló 30 éves intézménynél: már az ötvenes évek végén össze­gyűjtötte az asszonyokat Wéber Mária óvodavezető, aki ez év augusztus 20-án a „Köz szolgá­latáért” helyi kitüntetésben ré­szesült. Huszonöt éven át ve­zette a kört, amit hívtak kézi- munkaszakkömek, nők klubjá­nak, asszonyklubnak, ma pedig díszítőművészeti szakkör a neve - célja azonban sohasem válto­zott. Akár Wéber Mária, akár utódja, a mai vezető, Koleszár Istvánná irányításával, mindig arra törekedtek, hogy az oly gazdag magyar hímzéskultúrát elsajátíttassák, tovább éltessék az asszonyokkal. így aztán nemcsak a hétfő esti összejövetelek, hanem számtalan tapasztalatcsere, ki­rándulás, tanulmányút is gazda­gította programjukat: a Matyó­földtől a Rába-közig bejárták a hímzéséről híres szinte vala­mennyi tájegységet. Ilyenkor nemcsak néprajzi gyűjtemé­nyeket, múzeumokat kerestek fel, amelyekben mintákat gyűj­töttek, hanem az egyetemes kul­túra más emlékeit is. Sok bará­tot szereztek, cserelátogatáso­kon találkoztak a megye szak­köreivel, előadásokat hallgat­tak, és készítették közben gyö­nyörű kézimunkáikat. Nem maradt el a dicséret sem, hisz elkerültek munkáik a megyei és nagyon sokszor az országos seregszemlékre. Húsz éve elnyerték a megye legjobb klubja címet, 1985-ben nívódíj­ban részesültek, és egy hónapja a pécsváradi várban megrende­zett VI. Országos Népművé­szeti Kiállításon a rendező Ba­ranya Megyei Művelődési Köz­pont különdíját vehették át. A jövőre nézve Koleszár Ist­vánná elmondja, nagyon váiják a fiatalasszonyokat, az utánpót­lást, hogy folytatása is legyen ennek a szép történetnek. A szakkörnek otthont adó pécsváradi művelődési házban most kiállításon látható az el­múlt 30 év termése. A váloga­tott, rendkívül magas színvo­nalú munkák között megtaláljuk Freund János népi iparművész és Hujder Vendel, a két pécsvá­radi „fás mester” faragásait, to­vábbá a népművészet zengő- várkonyi mestere, Töttös Sán­dor készítette babákat, amelyek a várkonyi-pécsváradi magyar viseletbe öltöztetve egy régi la­kodalmas menetet alkotnak. Pécsvárad számos öntevékeny csoportja közül a kézimunkázó asszonyok újra és újra meglepe­tést szereznek különleges gond­dal készült szép hímzéseikkel. Dretzky Katalin Különleges gonddal készült hímzések Fotó: Müller A. i r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents