Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-24 / 293. szám

1994. október 24., hétfő' A mai nap üj Dunántúli napló 3 Már gyógyszer is van ellene A paprikabotrány kapcsán az ólommérgezésről Amikor kirobbant a botrány, hogy ólommal szennyezett pap­rikákat árulnak nemcsak a pia­cokon, hanem a legális keres­kedelmi hálózatban is, az embe­rek megrémültek. S még inkább megrémültek, amikor azt hallot­ták, hogy a mérgezett paprikák­ban a vizsgálatok az emberre még nem káros mennyiségű ólomtartalomnak a többszáz­szorosát, esetenként ezerszere­sét is tartalmazták a szennyezett paprikák. De mit is okoz az ólom az ember szervezetében? Honnan tudhatja meg valaki, vajon szenvedett-e paprikától mérge­zést, hiszen általánosan nem ismeretes az ólommérgezés tü­nete. Az Országos Munka és Üzemegészségügyi Intézet fő­orvosától, dr. Soós Gábortól tudtuk meg, hogy az ólommér­gezés tulajdonképpen végigkí­sérte az embert a történelme so­rán, így ez az egyik legrégebbi és legelterjedtebb foglalkozási betegség. Az ólomkohászok mellet újabban leginkább az ak­kumulátorszerelők, festők-má- zolók, autogénvágók, kerámia­gyártók, fazekasok, műanyagy- gyári munkások, üvegfúvók és csiszolók a veszélyeztetettek. Ritkább esetben fordul elő olyan mérgezés, amikor a szá­jon át, valamilyen táplálékkal jut a szervezetbe az ólom. Klasszikus esetek, amikor má­zas kerámiaedényben tárolt étel­lel jut be az ólom, különösen a savanyú italok, így például a citromos tea oldja ki a mázból az ólmot. (Gyakran gyerekek betegedtek meg az ilyen mázas edényekből rendszeresen fo­gyasztott teától.) Sokszor a fel­előtlenség is okozója az ilyen mérgezésnek, mint példa erre az az eset amikor a szőlősgazda míniummal befestett fémhor­dóba öntötte a mustot, s a belőle kiforrott bor leoldotta a magas ólomtartalmú festéket. Többen, akik ittak a borból súlyos mér­gezést szenvedtek. Nemrég pe­dig olyan gyerek került az egyik budapesti kórházba súlyos ólommérgezéssel, aki csínyte­vésből lenyelt egy a horgászat­ban használatos ólomnehezéket. Az ólommérgezés legjellem­zőbb tünetei a fáradékonyság, bágyadtság, étvágytalanság, sá­padt arcszín, eleinte hasmenés, később székrekedés, ami hasi fájdalmakkal, kínzó hasi gör­csökkel jár. E hasi görcsök olyan méretűek is lehetnek, hogy az illetőt sürgősen kór­házba szállítják, s ha az orvosok nem gyanakodnak ólommérge­zésre, (mert miért is gyanakod­tak volna olyan esetekben, ami­kor erre semmi indok nem volt, egészen a paprikabotrány ki­robbanásáig) vakbélgyulladás, gyomorátfúródás, epehólyagy­gyulladás gyanújával kezelik, illetve megoperálják. Az ólommérgezésnek jellemző tü­nete lehet az u.n. ólomszegély is. Ez a fognyak körül a fogíny nyálkahártyáján képződő szür­késkék elszíneződés, amit fog­kefével nem lehet eltávolítani. A betegek fémes szájízről is szoktak panaszkodni, s a dohá­nyosoknak ilyenkor nem ízlik a cigaretta. A mérgezett paprikára olyan sorozatos megbetegedések irá­nyították rá a figyelmet, amit az év elején tapasztaltak egyes vi­déki körzetekben az orvosok. Kínzó hasgörcsökkel került több család több tagja orvoshoz, majd kórházakba. A vizsgálatok során nem találtak magyaráza­tot a tünetekre, s mivel semmi­féle összefüggés nem állt fenn az ólommérgezés lehetőségé­vel, az orvosok először nem gondoltak erre. A hasonló meg­betegedések számának növeke­désével végül a tavasz folya­mán, a megbetegedettek kör­nyezetében, az ANTSZ által végzett környezettanulmány de­rítette ki, hogy a fűszerpaprika nagymennyiségű ólmot tartal­maz, a disznóvágáskor készített kolbász, hurka ugyancsak. S miközben a klinikai vonal az egyre nagyobb számban és egyre kiterjedtebb körzetekből jelentkező betegekkel foglalko­zott, addig az ANTSZ megyei, városi intézetei országszerte vizsgálni kezdték a paprikamin­tákat. S az eredmény - mint tu­dott - megdöbbentő volt. Az ólom általános sejtméreg. Kóros elváltozásokat okozhat a vérképző szervekben, vészes vérszegénységet eredményez, megakadályozza az oxigént szállító hemoglobinnak a vö- rösvérsejtekbe való beépülését. Károsíthatja a központi és a környéki idegrendszert, vala­mint a vesét. Különösen veszélyes az ólommérgezés a gyermekekre, ők érzékenyebben reagálnak rá, mint a felnőttek. A gyereknél az ólommérgezés károsíthatja az agysejteket, csökken a szellemi képesség, sokszor személyiség- változás, figyelem és tanulási képtelenség jelentkezik. A kör­nyéki idegrendszerre kifejtett méreghatás súlyos esetekben a végtagok megbénulását ered­ményezheti. Szerencsére ma már az orvo­sok rendelkezésére áll egy olyan gyógyszer, amellyel gyó­gyítani lehet az időben felismert ólommérgezést. Az EDTA nevű szer megköti a szervezetben ke­ringő ólmot ami a vizelettel kiü­rül. Azonban csak a korán fel­ismert ólommérgezés esetében igazán hatásos, ezért fontos, hogy a betegek panasz esetén azonnal orvoshoz forduljanak. S. Zs. Megújulóban a pécsi Dante Társaság Öt évvel ezelőtt alakult meg a Janus Pannonius Tudomá­nyegyetem olasz tanszékének kezdeményezésére a nemzet­közi Dante Alighieri Társaság (Róma) pécsi csoportja, vagy ahogy a hivatalos dokumentu­mokban szerepel: Bizottsága. A nagy olasz költő nevét viselő „Societa” és a társasági karta szellemében világszerte tevé­kenykedő helyi szerveződések célja az itáliai kulturális örök­ség közvetítésében oly nagy szerepet játszó olasz nyelv és kultúra megismertetése, s ezen keresztül a népek közti baráti kapcsolatok ápolása. Az elmúlt évek során az új Dunántúli Napló olvasói is számos alkalommal értesülhet­tek a pécsi Dante Társaság rendezvényeiről, melyek - jel­legüktől (és az éppen rendelke­zésre álló helytől) függően - a Művészetek Házában, a Neve­lők Házában, az Egyetemi Könyvtárban, a Megyei Könyvtárban, a Liszt-terem­ben, a Művészeti Szakközépis­kola hangversenytermében, a Csontváry Múzeumban várták az érdeklődőket, többnyire nem is hiába. Talán helyénvaló megjegyezni: a sokat emlege­tett „mediterrán Pécs”, itt, az ország délnyugatra nyíló kapu­jában, ahol nem csupán sok év­százados múltja, hanem fo­lyamatosan épülő jelene is van az itáliai kapcsolatoknak, igen­csak méltó székhelye lehetne egyfajta olasz kulturális köz­pontnak. A Dante Társaság it­teni léte és működése önmagá­ban is aláhúzza ezt az igényt. De ami sokkal többet nyom a latba, az Pécs rendkívül jelen­tős szerepe az óvodától az egyetemig terjedő olasz okta­tásban. Ugyanakkor az „olasz-érdekelt” gazdasági, társadalmi és kulturális igény­bázis kiszélesedése is szemmel látható. A vendéglátás, az ide­genforgalom, a különböző vál­lalkozások szakemberigénye, a családi, iskolai, munkahelyi és települési közösségek kapcso­latteremtő szándéka, utazási szokásai tanúsíthatnák ezt rá­nézésre is. A Pécsi Dante Alighieri Tár­saság taglétszáma 50 és 100 között ingadozott az elmúlt fél évtizedben, az igazán jó prog­ramokon való részvétel azon­ban mindig is független volt a forma szerint is tagok számá­tól. Mindenesetre a „természe­tes kopás” üteme felgyorsult az elmúlt évben, hiszen az alapí­tók közül sokan, befejezvén tanulmányaikat, elköltöztek Pécsről, vagy - mint az olasz vendégtanárok egy része - szerződésük lejártával másutt folytatták tanári működésüket. Időközben a tisztújítás is ese­dékessé vált, melyre - a Társa­ság közgyűlése keretében - ok­tóber 25-én, kedden este 6 óra­kor kerül sor a Művészetek Házában. Itt, nem zárva ki az újonnan .'belépni szándékozók részvételét sem, mérlegre te­szik az eddigi munkát, s igye­keznek megfelelő választ ta­lálni a „hogyan tovább?” kér­désére. Boda Miklós A medikus Terminator Az amatőr video-akciófilm pécsi alkotás Az orvostanhallgató színészek Fotó: Tóth Ha látná Arnold Schwarze­negger, amint pécsi vetélytársa, a Terminator III. a kezdő képso­rokban beszívott levegővel igyekszik izompacsirtának hatni, bizonyára fetrengene a röhögéstől, ő ugyanis kienge­dett levegővel is legalább két­szer olyan átmérőjű mellkassal rendelkezik. Aztán lefagyna vi­lághírű képéről a vigyor, ami­kor megtudná, hogy az egyéb­ként vékonydongájú pécsi srác orvosnak készül, s esze ágában sincs, hogy az ő nyomdokaiba lépjen. A héten mutatta be a pécsi orvostanhallgatók ANJOMI- LATIV&GIO alkotócsoportja a Terminator III. című humoros akció-videofilmjét a POTE III. számú előadójában. Vagy há­romszázan nézték, izgulták, ne­vették végig a filmet, s lábukkal dobogva, tenyerükkel az asztal­kát verve közbe-közbe tapsoltak a vetítés alatt, hát még a végén. A zömmel ötödéves medikusok Fürtös András, Lénárd László, Papp Tivadar, Lubics György, Tóth József és Százados Miklós fürödtek a sikerben. Több mint két éve a sikeres anatómia vizsga után felszaba­dult jókedvükben, egymást jó barátként örökösen heccelve ta­nakodtak, miként, mivel tehet­nék emlékezetessé a nagy na­pot. Forgassunk filmet - vetette föl egyikük. Van egy kölcsön­kamera - vágta rá másikuk. Jó, de mit? - ezen sokáig tanakod­tak. S mivel nem sokkal koráb­ban látták a Terminator I. és Il-t, máris megegyeztek, s neki­láttak. Az ötlettől a megvalósí­tásig tíz hét alatt készítették el a 70 perces akciófilmjüket. A hanggal támadt némi bajuk, így a mostani vetítésen rámon- dással tették azt élvezhetővé. Úgy éreztem magam nézőként, mint a hajdani Pécsi Játékfilmszemlén, amikor a külföldi filmben a sze­relmespár évődő-búgó hangú be­céző szavait az éltes korú szink­rontolmács hölgy gépies fahan­gon magyarította. De sebaj! Még így is talán a filmvilág legolcsóbb és élvezhető videofilmjét láthat­tuk (gyártási költség: két mene­külő elfogyasztott a filmben egy-egy hamburgert, néha kor­tyolgatták a kólát).-Ez egy jó kis hecc volt - mondják önfeledt boldogan. Készítettek videoklippet is, amit sugárzott a Mecsek tv. Újabb vizsgaidőszak után csak úgy maguknak elkészítették a „Vas viszály” című második filmjüket. Abban is sokat segí­tett a POTE Video Stúdiója, és barátjuk, a fővárosban egyete­mista, számítógép trükkmester Kóczán György. Forgatnak-e még? Ki tudja. Jó néhány kemény vizsga még előttük van. Tanulni kell. Meg együtt tervezni-szervezni a közös kerékpártúrákat, az eu­rópai vonatos barangolásokat, a többi nagy bulit. Ebbe talán a következő videofilm is bele­fér, s eleve, ha hozzájuthatnak profi(bb) felszereléshez. Ha­tan bármikor meg tudnak va­lósítani egy újabb életképes ötletet. B. M.L. Az idegenforgalom növelése a cél Fotó: Tóth L. Új szolgáltatások Pécsváradon Egy évvel ezelőtt téli álmát aludta Pécsváradon az István ki­rály Szálloda, ez évben már nem kerül sor a bezárására. Az új vezetés jelentős erőt fordított a szervező munkára, és színvo­nalas szolgáltatásokat igyekez­nek bevezetni és a pécsváradiak részére is kiterjesztik ez irányú tevékenységüket. Sok ügyek in­tézése végett kell utazni Pécsre, vagy Komlóra - mondja Mayerné Hancz Lidia, a vár és szálloda vezetője, olyan szol­gáltatásokat vezetnek be, ami könnyíti az itt lakók helyzetét is. A múlt hét elején kapták meg a valutaeladásról szóló enge­délyt, így a valutaügyben nem kell már Pécsre utazni, helyben válthatják a turista valutakere­tüket is, foglalkoznak valuta vé­tel- és eladással. Sok külföldi turista és rokoni látogató is ér­kezik ezzel megoldódnak a va­lutaváltási régi gondok. Ez je­lentős előrelépést jelent a város számára, hiszen régóta igény volt rá, de az itt működő két bankfiók a korábbi kérésektől elzárkózott. Szerveznek társasu- takat az ország nagyobb irodái­val történt megállapodás alap­ján azok utazását is itt lehet megrendelni, ezért sem kell utazni más városokba, a kínálat pedig széles skálán mozog. A meglévő szállodai elhelyezés mellett szorgalmazzák a város vezetésével a fizető vendég­szolgálatot, ezzel is növelve Pécsvárad idegenforgalmát és a falusi turizmust. Hangsúlyt he­lyeznek a különböző rendezvé­nyek szervezésére, melyre már van érdeklődés. Hagyománnyá kezdnek válni az itt zajló házas­ságkötések, amit nemcsak a helybéliek, vagy budapestiek, hanem külföldi házaspárok is itt fogadnak örök hűséget a vár pa­tinás falai között. Kakas Sándor polgármest úgy vélekedik, hogy a kölcsönös és jó együttműkö­déssel az idegenforgalom terü­letén is jelentős fejlődést érhet­nek el a város érdekében és re­ményt lát abban, hogy az 1995. évre várhatóan megnövekszik a város iránti érdeklődés. Nem utolsó szempont, hogy az új szolgáltatásokkal megkímélik a pécsváradiak a költséges és fá­radtságos utazásoktól, amire évek óta vártak az most megva­lósult - mondta befejezésül a polgármester. Sántha László Eladták a Perczel utcai szalont Mini-patyolat Pécsett Volt folt, nincs folt - hir­deti magáról a legtöbb, cso­daszernek kikiáltott tisztító vagy mosószer. Való igaz, elkelne a csodaszer, hisz egyre kevesebb a gyorstisz­tító szolgáltatást vállaló cég. Dél - Dunántúl leghíresebb vegytisztítója, a „Stras.szer” halálesete miatt megszűnt a szolgáltatás. A Baranya Pa­tyolat Mosoda Kft. nemrég profiltisztítást hajtott végre: eladta Perczel utcai gyors­tisztító szalonját, szűkítette tevékenységi körét. E két ismert és keresett vállalkozást próbálja pótolni a Pécs belvárosában a nem régóta működő Mini-patyo­lat. Pozsgai Attila és fele­sége ismerősök bíztatására először csak próbaképpen vágott a vállalkozásba. Panel lakásuk nem alkalmas e te­vékenység végzésére, ezért csak hosszas utánajárás nyomán sikerült a Városi Önkormányzattól bérelni egy udvari raktárhelyiséget. Saját költségükre átalakítot­ták, mini mosodát építettek belőle. Most mosógépekkel, szárítógépekkel és ipari va­salógéppel állnak a kuncsaf­tok rendelkezésére. Vegytisztítással is próbál­koznának, ha lenne még egy helyiségük. Többször kérvé­nyeztek, kilincseltek az ön- kormányzatnál - a volt Strasszer műhelyt szeretnék bérbe venni. Úgy látják igény lenne a vegytisztításra is. Ehhez se­gítséget adna az a vegyszer, melyre nemrég bukkant Pozsgai Attila. Kísérletkép­pen újjávarázsolta több is­merős alaposan elzsíroso- dott, elpiszkolódott régi ka­bátját, felöltőjét. A hozzájuk betérők sze­rint igénylik a tevékenysé­güket mert náluk nemcsak feláras gyorstisztítás kér­hető, hanem a jóval olcsóbb normál mosás is. Sajnos, a helyszűke miatt csak az ál­landó megrendelőknek tud­nak egyelőre szolgáltatni. Ádám Erika ■\

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents