Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-21 / 290. szám

A O' Minden pénteken 1994. október 24 - október 30. Színházi nívódíj PNSZ- tagoknak A Pécsi Nemzeti Színházban a ma esti Sybill-bemutató előtt Balikó Tamás igazgató a Pécsi Nemzeti Színházért Alapítvány nívódíját adja át a társulat két tagjának, Pásztor Edina szín- művésznőnek és Váradi Mari­am operaénekesnek. Ma ülést tart Baranya Közgyűlése Az október 23-i nemzeti ün­nepre való megemlékezéssel kezdődik Baranya Megye Köz­gyűlésének ülése október 21-én pénteken 9.30 órakor Pécsett, a Papnövelde utcai Díszterem­ben. A testület a napirendi pon­tok között tárgyalja többek kö­zött a Baranyai Megyei Köz­gyűlés négy éves tevékenysé­gét, tájékoztatót hallgat meg a Baranyai Megyei Önkormány­zatok Társulásának négy éves munkájáról. A közgyűlés meg­vitatja a Baranya Megyei Vízmű Vállalat átalakulásának tervét, s döntést hoz személyi kérdésekben. Nővérkonferencia Mohácson Dr. Solt Imréné, a mohácsi Kórház nővérigazgatója, Kova- csics Jánosné ápolónő, Nyitrai Lászlómé asszisztens, továbbá Gaszmann Györgyné élelme­zésvezető közös szervezésében két napos nővértovábbképzés lesz Mohácson ma és holnap, amelyre meghívták a régió egészségügyi dolgozóit. A kon­ferencia témája az AIDS, s az e témakörben elhangzó eladások a Kossuth Filmszínházban a ma délelőtt 9 órára meghirdetett megnyitót követően hangzanak majd el. Szombaton, október 22-én a két nap programjában szereplő számos tájékoztató so­rát dr. Szlávik Jánosnak, a Bu­dapesti László Kórház team-ve­zetőjének az előadása zárja, majd várhatóan a déli órákban összegezik a tanácskozás ta­pasztalatait. Változik a visszatérítés A A lakásépítés- és bővítés új AFA-szabályai (9. oldal) KÖZÉLETI NAPILAP tu Dunántúlt naniö V. évfolyam, 290. szám 1994. október 21., péntek Ára: 19,50 Ft Készül a garéi hulladékégető részletes hatásvizsgálata Hatvanezer hordó szivárog Elkészült a Garéba tervezett hulladékégetőmű előzetes kör­nyezeti hatástanulmánya, és megkezdődött a leendő létesít­mény részletes hatásvizsgálata is. Egyebek között erről tájé­koztatták csütörtökön Baranya országgyűlési képviselőit a Dél-dunántúli Környezetvé­delmi Felügyelőség pécsi szék­házában, ahová azzal a szán­dékkal hívták meg a honatyá­kat, hogy felhívják figyelmüket a pénzszűke miatt súlyosbodó környezeti problémákra. Amennyiben a garéi égetőmű környezetvédelmi hatósági en­gedélyeztetésének ezen utolsó lépése sikeres lesz - azaz a fel­ügyelőség elfogadja a részletes hatásvizsgálat eredményeit is -, megkezdődhet a kiviteli tervek engedélyeztetése. A garéi ége­tőmű a megépítését szorgalma­zók szerint - a község határában tárolt több mint hatvanezer po- liklórbenzolos hordó tartalmá­nak megsemmisítésével - meg­oldhatja Baranya egyik legsú­lyosabb környezeti problémáját, amely az utóbbi években éles viták kereszttüzében állt. Né­hány környékbeli község és a helyi zöldek ugyanis amiatt ag­gódtak, hogy a leendő üzemben gazdasági érdekből nemcsak he­lyi, hanem importált hulladékot is égetnek majd, lerontva ezzel a térség idegenforgalmi vonze­rejét. Az égetőmű létrehozására és működtetésére alakult fran­cia-magyar vegyes vállalat vi­szont azzal érvelt, hogy a veszé­lyes hulladékkal teli hordók szivárgása már eddig is számot­tevő szennyeződést okozott, el­szállításuk, illetve más helyen való befogadásuk szinte re­ménytelen vállalkozás lenne, így a legcélszerűbb helyben elégetni azokat. (MTI) Tervek menekültügyben Bemutatkozó látogatáson a főtisztviselő Negrea Konstantin, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának területi főtisztviselője Mohá­cson tett látogatása alkalmával tegnap megbeszélést folytatott Kuti István polgármesterrel. Mint köztudott, Mohácson évek óta feladatot jelent a pol­gármesteri hivatalnak a mene­kültekről való gondoskodás. Romániából annak idején ugyan csak néhány család érkezett a városba, így az ő elhelyezésük még nem okozott nehézséget - ám a volt Jugoszlávia határkö­zeli településeiről négy évvel ezelőtt, amikor éppen ilyentájt, a tél kezdete előtt is naponta százával jöttek ,a befogadásra várók, alaposan számba kellett venni, a kollégiumokba, s az akkor már meglévő menekült táborokba még hány fekhelyet lehet bezsúfolni. .. Az ellátás és a támogatás módszere fokozatosan alakult ki. Igaz, akkor még a külföldi segélyszállítmányok szinte egymást érték - csakhogy ezek kiosztásának megszervezése szintén a városra maradt. Hatha­tós közreműködői voltak az ak­cióknak a vöröskereszt és a pol­gári védelem dolgozói, de a ko­ordinálást majd minden esetben a polgármester végezte. Újabb és újabb megoldásra váró fel­adatok szinte naponta adódtak. Hol egy újszülött kisgyermek­nek kellett a kelengyét előte­remteni, beteget megfelelő inté­zetbe elhelyezni és időnként temetésről intézkedni. Aztán jöttek a muzulmánok, akiknek speciális igényeik voltak az ét­kezéseknél ... Most, amikor úgy tűnhet, hogy a nehezén túl jutott Mo­hács, hiszen a táborokat már be­zárhatták és hónapok óta átla­gosan ezer menedékesről kell csupán gondoskodni, a teendők számottevően mégsem csök­kentek. A főtisztviselőt ezúttal ezekről, közöttük a késedelmes finanszírozások okozta gondok­ról tájékoztatta Kuti István. Negrea Konstantin viszont el­mondta, hogy új alapokra kí­vánja helyezni az ENSZ a me­nekülteket befogadó önkor­mányzatok támogatását, s en­nek részletein most dolgoznak. Berta M. Kovács László Párizsban Brüsszeli tárgyalásait befe­jezve csütörtökön rövid látoga­tásra Párizsba érkezett Kovács László külügyminiszter. A ma­gyar diplomácia irányítója Alain Juppé külügyminiszter­rel tárgyal. Kovács László útja részben bemutatkozó látoga­tásnak számít - hiszen hiva­talba lépése óta most először keresi fel a francia fővárost -, ugyanakkor lehetőséget ad komoly politikai témák, min­denekelőtt az EU-hoz való ma­gyar csatlakozás kérdésköré­nek megvitatására. A külügy­miniszter brüsszeli megbeszé­lésein is megerősítette, hogy a budapesti vezetés 1996-ban szeretné megkezdem, s még az évezred vége előtt befejezni Magyarország csatlakozási tárgyalásait - márpedig ez el­képzelhetetlen a szervezet egyik irányító hatalmának számító Franciaország jóváha­gyása nélkül. A betegségek felismerésének leghatékonyabb módja a rendsze­res szűrővizsgálat Fotó: Läufer László Az ÁNTSZ egészségvédelmi konferenciája A bajt jobb megelőzni A világban - így nálunk is - régen rájöttek, hogy a lakosság általános egészségi állapotának javítását már nem lehet a to­vábbi egészségügyi fejleszté­sekkel döntően növelni, hanem az egyetlen eredményre vezető út az emberek egészségének megőrzése, az egészség vé­delme. E témáról, illetve az egészségvédelem Baranya Me­gyei helyzetéről és feladatairól tartptt egész napos konferenciát az ÁNTSZ Baranya Megyei In­tézete, az egészségügy külön­böző területein működő orvo­sok számára. Dr. Debreczeni László me­gyei tisztifőorvos-helyettes rö­vid bevezetőjében éppúgy, mint dr. Morava Endre megyei tiszti­főorvos az előadásában azt fej­tegette, hogy amikor évtizedek­kel ezelőtt, az orvostudomány fejlődésével sikerült visszaszo­rítani az emberek egészségét fenyegető fertőző betegségeket, azt hitték, eljött az az idő, ami­kor nem kell rettegni a tömeges megbetegedésektől. Ám kide­rült, korai volt az öröm, a fer­tőző betegségeket felváltották olyan betegségek, amelyek nem járványok formájában ugyan, de tömeges méretekben fordul­nak elő. Ezek között is legna­gyobb számban az ér és szívbe­tegségek és a rosszindulatú da­ganatok. (Folytatás a 2. oldalon.) Most lett csak igazán fontos a felnőttképzés A társadalmi-gazdasági át­alakulással egyidőben meg kell teremteni az új körülményeknek megfelelő szakemberképzést, s ennek meg kell teremteni az az anyagi hátterét is. Vitányi Iván, az Országgyűlés kulturális bi­zottságának elnöke vélekedett így, aki a JPTE felnőttképzési tanszéke által megrendezett konferencián vett részt. A bi­zottsági elnök szerint a magyar átalakulás, mármint a szociális gazdaságból a piaci viszo­nyokba, rengeteg munkahelyet szüntetett meg, ami önmagában nem lenne baj. Ám nem keletkeztek újak, így azt sem lehet tudni, tulaj­donképpen az átképzés alatt mire kellene a oktatni az elavult szakmákat művelőket. Arról ugyanis még nem készült fel- (Folytatás a 2. oldalon) ítélet az egerági marihuána-ügyben <s. »waD Nem emelkedik a bor forgalmi adója Érdemi döntések híján Soknak bizonyultak a kor­mány mezőgazdasági prog­ramjában erre az évre megfo­galmazódott elképzelések. Ugyan a szövetkezeti, a föl­dkiadó és földrendező bizott­ságokról szóló, valamint a kamarai törvény módosítására sor kerül, de a többire is szük­ség lenne - hangzott el tegnap Villányban az Uj Alkotmány termelőszövetkezetben meg­tartott kerekasztal-beszélgeté- sen, amelyen részt vett Orosz Sándor, az Országgyűlés Me­zőgazdasági Bizottságának elnöke. A térség szövetkezeti vezetői többek között elmond­ták, úgy látják, az elmúlt idő­szakban igazán érdemi dönté­sek nem születtek. Az ormán­sági és hegyháti kedvezőtlen adottságú térségekben a me­zőgazdaság az egyetlen lehe­tőség a megélhetésre, ha így megy minden tovább vissza­süllyed ez a vidék a ’30-as évek színvonalára.-A magyar mezőgazdasá­got újra működőképessé kell tenni - mondja Orosz Sándor.- Sikerült elérni, hogy a bor forgalmi adója ne emelkedjen, és a vágott dohányéban is si­került megegyezni. A mai szövetkezeti vezetőkkel foly­tatott megbeszélésen hangsú­lyozottan került elő a kedve­zőtlen adottságú térségek problémája. A kormány tény­leges mozgástere nagyon szűk, de a problémák kezelési módjára tesznek intézkedése­ket. Orosz Sándor megtekin­tette a szövetkezet sertés törzs- 3 tenyészetét, a most épülő fial- | tatót. Az ott dolgozók elmond- j ták: a jelenlegi átvételi rend­szer nem kedvez a minőségi tenyészállatot tartóknak. Sötétben és nagy füstben kellett a tűzoltóknak megbirkózniuk a lángokkal Fotó: Läufer Nyolcezer csibe a lángokban Nyolcezer naposcsibe égett bent szerdáról csütörtökre vir­radó éjszaka Hidas thatárában egy baromfiólban. Az ötven méter hosszú épületben este nyolc óra után észlelték a tüzet és értesítették a tűzoltók. A fa- tüzeléses kazánokkal fűtött csi­beólban a tűzoltók megérkezé­séig négy propán-bután gázpa­lack is felrobbant. A riasztás után elsőként a szekszárdi tűzol­tók értek a helyszínre, majd Komlóról két, Pécsről egy fecs­kendős gépkocsi vette fel a har­cot a teljesen lángban álló épü­letben tomboló tűzzel. Sajnos a kiscsibéket nem sikerült meg­menteni, a csibeól tetőszerke­zete is teljesen elpusztult, csak a főfalak maradtak a helyükön. Az elégett istállóépületet egy betéti társaság bérelte a falu ha­tárában lévő mezőgazdasági te­lepen és a napokban telepítették ide a naposcsibéket. A tűz keletkezési okának vizsgálata megkezdődött. L. L. 9 A 4 a t■

Next

/
Thumbnails
Contents