Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-03 / 272. szám

1994. október 3., hétfő A mai nap üj Dunántúli napló 3 A járványokkal szemben diktatúra Hazánkban még visszafogott az AIDS- Valami misztikus riadalom, homály veszi körül ezt a beteg­séget, ezért az emberek sajnos röstellenek bejönni a vérvételre - véli dr. Ligeti Judit, a Tolna megyei Bőr- és Nemibeteg Gondozó vezető főorvosa. - Márpedig intézetünkben a névtelen, jeligés vagy számmal jelölt HIV-vérvételre is van mód, sőt a negatív eredményt akár telefonon is közöljük. Mindezt széleskörben igyek­szünk propagálni, mégis rend­kívül kevés az önként jelentkező. A korunk pestiseként szá- montartott, s világszerte ag­gasztó tempóban terjedő vírust hazánkban egyelőre sikerült fé­ken tartani. Az eddig megfertő- zödöttek száma egyébiránt kö­rülbelül 400, amelyből az 1994 március 31-ig érvényes adatok alapján 148-an betegedtek meg, s közülük 86-an vesztették éle­tüket. A „legfeketébb” statiszti­kával természetesen a főváros­nak, Pest megyének, és idegen- forgalma miatt Győr-Sopron megyének kell szembesülnie. Nem jelentéktelen a külföldről hazánkba érkezett polgárok aránya, összességében 26 or­szág szülöttei lépték át a határt a vírussal fertőzve, a legtöbben Romániából és az Egyesült Ál­lamokból. Megnyugtató, hogy a hazánkba letelepedni vagy munkát vállalni szándékozók, menekültként érkezők számára már kötelező a HIV-vizsgálat, ugyanakkor a börtönök fogva- tartottjai, a fiatalkorúak ja­vító-nevelő intézeteinek lakói, az infravénás kábítószer-függők és a hivatásos örömlányok szá­mára is kötelező a szűrés. Egyre gyakoribb, hogy a "külföldön munkát vállaló magyar polgá­roknak is át kell esniük a HIV-vizsgálaton, amelynek ára 2-3000 forintba kerül. Ugyan­csak kötelező elvégezni a nemi­betegek, és lehetőség szerint partnereik HIV-vizsgálatát. Baranyában az elmúlt hét év­ben hat vizsgált személy véré­ben mutatták ki az AIDS víru­sát. Mint dr. Faust Fülöptől, a Bőr- és Nemibeteg Gondozó in­tézményvezető főorvosától megtudtuk, egyikük - aki hosz- szas külföldi munkavállalásból tért vissza - már belehalt a be­tegségbe. Több esetben a ho­moszexuális kapcsolat adott te­ret a fertőzésnek, egy beteg pe­dig transzfúzió során kapta el, még 1985-ben, amikor nem volt kötelező a véradók szűrése. Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete az ország egyik legkor­szerűbben automatizált szero- lógiai laboratóriumával rendel­kezik, s ami talán legalább eny- nyire kedvező hír: megyénkben országos viszonylatban kevés az AIDS-fertőzöttek száma. A betegszámból következtetni le­het a fertőzés gyakoriságára.- A jelenlegi helyzet azonban rendkívül „törékeny” - bocsá­totta előre dr. Morava Endre Baranya megyei tisztifőorvos és sajnos be kell látnunk, hogy a magyar lakosság jelentős része korántsem alkalmazza a kívána­tos védekezési módokat. A pécsi intézetben vizsgálják a Somogy és Tolna megyéből érkezett vérmintákat is, idén eddig összesen 2462 mintából, 970 esetben idegenrendészeti okokból. Kisebb mértékben kórházi diagnosztikához, de né­hány esetben biztosító társasá­gok, anyatejgyűjtők is kérik a szűrést, és spermadonáció is szerepelt már az okok között. Mint dr. Új Mária, a pécsi ví­ruslaboratórium helyettes ve­zető főorvosa külön hangsú­lyozta, az Országos Közegész­ségügyi Intézet mikrobiológiai kutatócsoportja megerősítő vizsgálatainak eredményéig csak „gyanúsként” tartják szá­mon a személyt. Súlyos esetben a budapesti László Kórházban kialakított osztály veszi fel a be­tegeket. Kezelésükre - hiszen meggyógyításukról még nem lehet szó - több millió forintot fordítanak.- Elsődlegesen a megelőzés eszköztárát kellene széleskör­ben hozzáférhetővé tenni - foly­tatta dr. Morava Endre -, egyút­tal pedig igyekezzünk divatot te­remteni a lehetőségekből. Az ÁNTSZ pécsi intézetében egyelőre még nincs mód az ún. anonim-vérvételre - a vonat­kozó jogszabályok ezt nem te­szik lehetővé. Nemrégiben egy fővárosi szervezet jelezte szán­dékát, hogy Pécsett is indítana tanácsadó és szűrő szolgálatot, de ennek engedélyezését majd­hogynem lehetetlenné teszik a jelenleg érvényes • rendelkezé­sek. Hazánkban ugyanis, szem­ben a fejlett országok gyakorla­tával, a járványok tekintetében ma is az ún. diktatórikus rend­szer a mérvadó. Vagyis az ál­lampolgár személyiségi jogai háttérbe szorulnak a közösség érdekeinek védelmével szem­ben, másfelől viszont az ilyen értelemben felfogott egészség- ügyi „szigor” a járványok meg­fékezésének bizonyosan legha­tékonyabb fegyvere. Tröszt E. A térségben van igény a jövőt kereső agrár szakkiállítás, / / • r j írncn*« Érdemes próbálkozni Az utolsó napján is sokan felkeresték a pécsi P-Expo szakmai rendezvényét, az Agro-Expot. A mezőgazdasági szakkiállításának látogatottsá­gának külön jót tett a pécsi vá­sári nap, ugyanis sokan a vásár­térre menet, illetve onnan jövet keresték fel a Városi Sport­csarnok melletti zöld gyepen kialakított kiállítási területet. Bár a szakmai érdeklődés a hétvégi napokon alább hagyott, ezt bőségesen pótolták a körül­nézni, vagy éppen vásárolni ki­látogató kiskert-tulajdonosok, magángazdák. Számukra a legnagyobb vonzerőt a hobby­kertben, veteményesben, sző­lőben, gyümölcsösben egy­aránt jól hasznosítható kerti kisgépek jelentették, amelyek­nek különböző típusait akár ki is próbálhatták ott helyben. Sláger volt tegnap a csöpögtető kerti öntözőrendszer, sokakat vonzott a motoros fűrészek ki­próbálása. Érdemes volt kilátogatni azoknak az embereknek is, akik kertjeiket, lakásaikat nem haszon- hanem dísznövények­kel akarták ékesíteni. Ezeknek ugyanis bőséges kínálatát ta­lálhatták a kis szakvásár fedett és szab ad területein egyaránt. A méretét tekintve nem túl nagy rendezvény négy napja alatt elérte célját. A kiállított gépeknek, technológiáknak, no meg a megvásárolható áruknak köszönhetően sokan fölkeres­ték az Agro-Expot ezen a hét végén. Az időjárás is kegyeibe fogadta a szakkiállítást, amely­nek rendezői most már meg­nyugodva emlegették a tavalyi, első próbálkozást elmosó esőt. A térség mezőgazdasági jel­legét, a Baranyában élő embe­reknek az ágazathoz való kötő­désére tekintettel a P-Expo Kft. szeretne hagyományt teremteni ebből a szakkiállításból. Az idei vásár már azt bizonyította, hogy érdemes gondolkodni egy mezőgazdasági vásári fórum megteremtésén. A fölfutásra, a nemzetközi kapcsolatok kiter­jesztésére adott a lehetőség, amint azt számos vidéki agrár­vásár példája bizonyítja már ma is Magyarországon. Kaszás E. Az ország egyik legkorszerűbb, háromdimenziós ultrahang készüléke a 100 éves siklósi kórház­ban szolgája a betegeket Löffler Gábor felvétele 100 éves a siklósi kórház Szombaton ünnepelték Sik­lóson a városi kórház fennál­lásának 100. évfordulóját. A kórház mai dolgozói, a vá­ros vezetői és a meghívott ven­dégek - köztük dr. Kovács Pál népjóléti miniszter - elsőként a 100 évvel ezelőtti kórház meg­alapítójának és első igazgatójá­nak, dr. Kregczy Ottónak sírjá­nál rótták le kegyeletüket és he­lyezték el koszorúikat. Ezután a siklósi zeneiskola nagytermében megtartott ün­nepségen dr. Faludi Zsigmond a kórház orvosigazgatója köszön­tötte a megjelenteket, s röviden ismertette a kórház történetét. Elmondta, hogy a 100 évvel ez­előtti községi képviselőtestület 1893-ban meghozott döntésé­nek és a lelkes kórházalapítónak köszönhetően került sor a kór­ház megnyitására 1894-ben. Beszédében vázolta a 100 év alatti fejlődést, s beszámolt a napjainkban már megtörtént, il­letve tervezett fejlesztésekről. Dr. Máté János, Siklós város polgármestere azt hangsúlyozta, hogy a 100 éves kórház ünnep­lése tulajdonképpen a hajdani és a mai dolgozók ünneplése, akiknek köszönhető, hogy - bár volt idő, amikor megkérdőjelez­ték a létének szükségességét - mégis a térség jelentős egész­ségügyi centrumává válhatott. Dr. Kovács Pál népjóléti mi­niszter a megszüntetésre rea­gálva mondta el, hogy neki már többször feltették a kérdést: van-e jövője a kis városi kórhá­zaknak. Véleménye, hogy min­den kórháznak annyi jövője van, amennyi a lakosság szük­séglete és igénye. Ha a térség lakosságának a kórházra szük­sége van, természetes, hogy meg kell tartani. A miniszter ezután beszélt a kormány egészségügyi prog­ramtervezetéről. Megjegyezte, hogy az új állami költségvetés­ben nem rajzolódik ki túl rózsás lehetőség az egészségügy szá­mára. A működési költségek fi­nanszírozására rendelkezésre álló pénz legfeljebb az általános inflációt fedezi, az egészség­ügyben tapasztalható szuperinf­lációi semmiképp. Épp ezért van egyre fontosabb szerepe a helyi önkormányzatok és kór­házak olyan típusú, probléma- megoldó magatartására, amit a siklósi kórház esetében öröm­mel tapasztal. A szombati ünnepség végén a kórház megbecsült dolgozóinak kitüntető emlékpakettet adtak át, így dr. Horváth Lajosnak, dr. Morvay Gézának, dr. Wéber Máriának és Ropszt Bélának. S. Zs. Könyvvizsgálók előadássorozata Ma ismét megkezdődik a Magyar Könyvvizsgálói Ka­mara Baranya Megyei Szerve­zetének előadássorozata a pécsi Business Centerben (Czinderi u. 6.). Délután 16 órakor Dr. Rieb László, a Magyar Könyv- vizsgálói Kamara elnöke tart előadást a szervezet nemzetközi kapcsolatairól. Az előadást kö­vetően lehetőség nyílik a kama­rát érintő időszerű kérdések megbeszélésére is. Bencés rendházat avattak Kaposszentbenedeken Az ország egyetlen Bene- dek-rendi apácakolostorát avatta fel vasárnap Balás Béla kaposvári megyéspüspök több mint félezer érdeklődő jelenlé­tében a Somogy megyei Szent- benedeken. Elsősorban külföldi - főként osztrák és német - adományokból gyűlt össze a monostor megépítéséhez szük­séges több mint százmillió fo­rint. Építészetileg a maga ne­mében Közép-Európában párat­lan - teljes egészében fából ké­szült - rendházhoz Finnország­ból hozták az alapanyagot. A kápolnán kívül külön imádko­zóhelyiséget, könyvtárszobát, s a nővérek cellái mellett vendég­szobákat is kialakítottak a gon­dosan megépített rendházban, amelynek helyére hosszas ke­resgélés után talált rá a rend fő­nöke. Azért esett a választása Kaposszentbenedekre, mert itt már az 1200-as években is volt monostoruk az imádság és a munka fontosságát valló Ben­cés-rendieknek, a ma Barát­hegynek nevezett domboldalon. A török hódítás idején lerom­bolt monostor romjai még ma is megtalálhatók, nem messze a most felépült új rendháztól. A Szociális Kerekasztal tapasztalatai Az idősek gondjai is megoldásra szorulnak Fotó: Löffler A Szociális Kerekasztal ren­dezvénysorozatán résztvevő in­tézmények, alapítványok képvi­selői a közelmúltban összegez­ték a tapasztalataikat. Dr. Bódi Csilla, a pécsi polgármesteri hi­vatal népjóléti irodájának mun­katársa egy új szociális rendszer szükségességét hangsúlyozta, amely nemcsak átmeneti meg­oldásokat kínál a rászorulók­nak. Nagy lépés volt Pécsett, hogy a családi háttér nélküli leánya­nyák átmeneti otthonba kerül­hettek, de hová mehetnek ké­sőbb? A lakáskérdés, az olcsó szociális lakások hiánya minden ágazathoz a hajléktalanok, az idősek, a fiatalok, a kis- és nagycsaládosok gondjaihoz kapcsolódik. Nem megoldódott az értelmi fogyatékosok helyzete sem, például a képezhetők, az értelmi fogyatékosok napközijében dolgozhatnak, végül mégis szo­ciális otthonba kerülnek, ami­kor a szüleik már nem tudják el­látni őket. Nem biztos azonban, hogy a szociális otthonokban is tudják hasznosítani a megszer­zett tudásukat. Felmérték az intézmények helyzetét, hogy a jelenlegi kö­rülmények között melyik szer­vezet milyen feladatot tud el­látni. A szociális törvény, amely a személyes gondoskodás biztosí­tását írja elő az önkormányza­tok számára, csak a civil szer­vezetek nagyobb bevonásával hajtható végre. Igaz, hogy a szervezetek és az önkormányzat közötti ellátási szerződés kon­cepciója még kidolgozásra vár. Nem csak olcsó szociális bér­lakásokra lenne szükség, hanem például olyan oktatási bázisra is, ahol külön foglalkoznának az enyhén sérült gyerekekkel, akik a későbbiekben egy-egy szociális intézmény nonprofit jellegű termelésében vehetné­nek részt. A fejlett államokban sem vállal fel az állam minden szociális feladatot, de ma még hazánkban a társadalmi szolida­ritásra nem lehet építeni. A szo­ciális területen dolgozóknak is szükséges lenne megismerni a szponzorkeresés technikáját. Változtatásra szorul a jelen­legi szegény-gondozás rendszer is, amely csak a pénzbeli támo­gatást ismeri. Bódi Csilla el­mondta, a segélyekhez épp úgy hozzá lehet szokni, mint a nar­kotikumokhoz, sokan szinte se­gély-függővé válnak, és nem csak nekik, hanem gyerekeik­nek sem jut eszébe más megol­dás. Az sem biztos, hogy a segé­lyeket csak azok kapják, akik valóban rászorulnak. Fontos lenne a megelőzés, hogy az alsó-középrétegek lecsúszását megakadályozzák, mert mé­lyebbről nehezebb a visszalé­pés. A rendezvény eredménye, hogy a szociális ágazatban dol­gozók jobban megismerjék egymás munkáját, és egyes szervezetek között együttmű­ködés is kialakul. A kerekasztal és szakmai szerveződés ígérete kapott, hogy a szociális ágazatot érintő helyi kérdésekbe bevonják a ke­rékasztal képviselőit a döntés előkészítésébe, és a szociális bizottság igényt tart a szakma véleményére. P. E. 1,1 millió levágott sertés jut exportra • • Összegzés a sertéshelyzetről 45 százalékos a vágóhidak kihasználtsága Az előzetes KSH-adatok ismeretében ebben az évben a szakemberek mintegy 5,6 millió sertés levágásával számolnak hazánkban. Ez a sertéságazat helyzetét és le­hetőségeit elemző összeg­zésből tűnik ki, amely nem­régiben készült el az FM Agrárrendtartási Hivatalá­ban. Az 5,6 millió levágásra szánt sertésből a belföldi fo­gyasztásra mintegy 4,5 millió darab szükséges - ez 253 ezer tonna csontoshús-súlynak felel meg. Exportra 1,1 millió darab levágott sertés jutna, amely 60 ezer tonna csontoshúst jelent. Az átlagos belföldi fogyasztás várhatóan 25,2 kilogramm csontoshús-súlyra csökken a tavalyi 27 kilogrammal szem­ben. Az 1,1 millió levágott sertésből mintegy 700 ezerre van reális fizetőképes kereslet az Európai Unió országaiban, valamint az USA piacán, da­rabolt és kicsontozott sertés­hús, továbbá dobozos sonka és lapocka konzerv formájá­ban. A sertéságazat tavalyi ár­bevétele 16 milliárd forint, azaz 194 millió dollár volt. A kivitelhez igénybe vett nor­matív támogatás 3,5 milliárd forintot tett ki, míg a többlet­export-támogatás elérte az 500 millió forintot. Ez össze­sen 22 százalékos támogatott- sági szintet jelentett. Emellett az export nem gazdaságos. Ezért a rendelkezésre álló árualap értékesítéséhez több­letexport-támogatást tartanak szükségesnek. Az idei 5,6 mil­lió darabos vágási lehetőség­gel számolva, 45 százalékos a vágóhídi kapacitások kihasz­náltsága. ( i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents