Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)
1994-10-20 / 289. szám
1994. október 20., csütörtök A mai nap uj Dunántúli napló 3 4 Gibicsár Antal és néhány érdekesség a gyűjteményből a patacsi házban Fotó: Läufer László Titkot rejtő öreg tárgyak napjai Tűzoltó a kályha mellett, hársfateával A völgyben ülő ködtől olyan mintha lebegne egy fehér házikó a domb tetején, Patacson. Valójában stabilan áll kilenc éve a kisház. Itt tölti szabadidejét Gibicsár Antal tűzoltó. Kívülről megszokott hétvégi-lak, de a falak belül csodákat rejtenek, mini-múzeumot bújtatnak. Faliórák kattognak, harangoznak. Egy öreg, szlovák gyártmányú vaskályha árasztja a meleget, ahogy a lángok pattogva felfalják a farönköket. Elszáradt cseresznyefa törzse támasztja a lépcsőfokok „felvonulását” az emeletre. Fogadókról, vendéglőkről tanúskodnak régi szódásüvegek a pincében. Nemcsak gyűjti e tárgyakat Gibicsár Antal, hanem baráti alapon meg is javítja őket.- Kertszomszédom orvos, aki szintén bütyköli az órákat -meséli hobbijának kezdetét-, bár vájárként dolgoztam a bányában, méhész is vagyok, 23 éve meg a tüzet oltom, gondoltam én is megpróbálom. Egy-két ócska óra ráment, de ma már elmondhatatlan érzés, amikor egy száz éves óra újból ketyegni kezd. A 150 éves, német Yo- unghans típusú falióra a legrégibb. Egy átai, sváb család ablakában porosodott, majd félévi babrálás után működni kezdett a szerkezet. A kedvenc darab egy kínai falióra, amely hajszál pontosan mutatja az időt. A polcokon, szekrényekben, bőröndökben több száz óra őrzi az évek, emberek, családok titkait. A kályhákat főleg az utcán, idős ismerősei házában talált. Olyanokba is belebotlott, amelyeket más rossznak tartott, kidobott. A tűzoltó ezeket kitisztította, összerakta és szomszédjainak ajándékozta. A legszebb, karcsú, vaskályhát ma is használja, mellette preparálja óráit, szódásüvegeit, miközben hársfateát iszogat. A tűz ellentéte a víz, a kályháé a szódásüveg - gondolhatnánk-, de a kettő nem függ össze mondta a középkorú férfi. Máriagyűdön egy tyúkó- las padláson bukkant különleges alakú üvegekre, ami megmozgatta a fantáziáját. A legjobban szeretett szódásüveg 1926-os, a mohácsi vész 400. évfordulójára készült. Számára ezeknek eszmei értékük van, pénzben megfizethetetlenek. A kert alján keszegek, törpeharcsák, kárászok úszkálnak a három méter mély halastóban. Nem horgássza ki őket. Az élet, a mozgás az öröme, szeretetet oszt mindenkinek- mondogatják barátai. Úgy alakítja környezetét, házikóját a Mecsek-oldalban, hogy otthagyja a zajos Urán várost majd, és „birodalmában” tölti nyugdíjas éveit. S. V Vandátok az utastájékoztatás ellen Kiégették az új táblákat a pécsi buszmegállókban Készülő környezetvédelmi törvénytervezet A sajtó nyilvánossága előtt kívánták tisztázni a környezetvédelmi törvénytervezet előkészítésében résztvevő zöld mozgalmak képviselői a jogszabály jelenlegi helyzetét. Azért hívták meg a szerdai sajtótájékoztatóra a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium illetékesét, hogy megtudják, igazak-e a törvény kormány elé terjesztésének elnapolásáról szóló hírek. Erdei György a KTM jogi főosztályának vezetője elmondta: a közigazgatási államtitkárok értekezletén már elfogadták a törvénytervezetet, szerdán a gazdasági kabinet tárgyalt az előterjesztésről, csütörtökön pedig a kormány foglalkozik a témával. Szívesen látott külföldiek A rendőri szervek senkivel szemben nem alkalmaznak diszkriminatív intézkedéseket. Az ország területére törvényes módon beutazott külföldieket szívesen látják, de a jogsértőkkel szemben továbbra is határozottan, a jogszabályokban előírtak alapján járnak el. Ezt Túrós András vezérőrnagy, az ORFK közbiztonsági helyettese jelentette ki a magyarországi külképviseletek idegen- rendészeti ügyekkel foglalkozó vezető munkatársai részére tartott szerdai tájékoztatón. Augusztus végén új utastájékoztató táblákat helyeztek ki Pécsett a buszmegállókban. A vandalizmus ezeket sem kímélte. Alig egy hónap alatt 30 táblát égettek ki, vagy szereltek le ismeretlen rongálok. A Pécsi Tömegközlekedési Rt. nem tud mit tenni ellene. Bata László, az Rt. igazgató- helyettese nemrég még büszkén mutatta a rongálásnak ellenálló, sérthetetlennek tartott táblákat. A kiégetésre ők sem számítottak. A rongálásokat elkövetők leleményesebbeknek, találékonyabbaknak bizonyultak - a becsületes utazóközönség kárára.-Pécs belvárosában, Uránvárostól Fehérhegyig és a Mecsektől Kertvárosig 250 megállóban helyeztünk ki új utastájékoztató táblákat. Azokon a járat-vonalakon, ahol a menetrend nem változott meghagytuk a 200 régi táblát. Az újakra idén 1 millió forintot költöttünk. Jövőre az összes megállóban újakat helyezünk el. Józan ésszel fel nem fogható, hogy kik, miért és milyen okból rongálnak. A Mecsek Áruház előtti és a Megyeri téri megállókban (talán nem is buszra várva) cigarettával kiégették a műanyag fedőlemezt. A Rákóczi úti APEH előtt (tán mert haragszanak rájuk?) elvitték. A régieket letörték, az üveget beverték, most meg kiégetik a plexit. Rendőrségi feljelentés mit sem használ, ha nincs tettenérés. Addig is sűrítették az ellenőrzést, és folyamatosan pótolják a károkat az utasok érdekében. A forgalomirányítók, Mráz Gábor, Sebők László és Richter Péter naponta járják a vonalakat, és szorgalmasan feljegyzik az újabb rongálásokat. Szomorúan tapasztalják, hogy bármilyen erőfeszítéseket is tesz jelentős költségráfordítással a Pécsi Tömegközlekedési Rt., ezt a vandalizmust egyedül nem képes kivédeni. Ehhez a lakosság segítsége is kell. Idén csak utastájékoztatásra - menetrend, busztáblák, megállóhelyi táblák, nyomdaköltség, hirdetések -, 2,5 millió forintot költöttek, többszörösét a korábbiaknak. A folyamatos javítások is a céget terhelik. Amikor a díjszabásról esik szó, az ilyen „mellékes” költséget is be kell kalkulálni, azaz a becsületes utasok viselik a vandálok okozta károkat. Bármit produkálhat a technika, az emberi elme. Sajnos, a rongálás ötlete is az embertől származik. A megoldás? Közöttünk található. Rozvány Gy. Itt még Sherlock Holmes is nehezen tudná kideríteni, hogy melyik busz mikor érkezik a megállóba Müller Andrea felvétele így láttuk Kodályt Pécsi visszaemlékezok Bónis Ferenc könyvében Harmadik kiadása jelent meg e kötetnek, melyben „több nemzedék látomása sorjázott”. Amikor 1977 októberében a zenetörténész Bónis Ferenc ragyogó szerkesztői ötlettel rá- dióelőadás-sorozatot indított, a Kodállyal közeli kapcsolatban állt kortársak közül huszonha- tan mondták el: milyennek látták őt? Az éter hullámain milliókhoz eljutó, de mégiscsak elszálló Kodály-portréknak, a felszínre jutott szellemi és tárgyi dokumentumok garmadájának maradandó megörökítése érdekében Bónis 1979-ben könyvalakban is közzétette az első rádiósorozat, időközben harmincötre bővült emlékezéseit. Ezt követte az 1982-es centenáris kiadás ötvennégy portrévázlata. A Püski Kiadó Kft. gondozásában most megjelent harmadik kiadás már nyolcvan kortárs tanúvallomását, „emlékképek pótolhatatlan és megismételhetetlen sorozatát” adja az olvasó kezébe. Valóban megrendítően életközeibe kerül a visszaemlékezések jóvoltából Kodály életének, alkotómunkásságának ezernyi, eddig ismeretlen, talán apró, de mégis árnyaltan jellegzetes mozzanata. Bónis szerencsés, hozzáértő kezű válogatása nyomán a megszólalók foglalkozása, műveltsége, temperamentuma és világnézete éppúgy sokféle, mint a helységneveké, amiből tisztán kirajzolódik: Kodály az egész országé volt, Kecskeméttől Galántáig, Soprontól Debrecenig, Galyatetőtől Kaposvárig, valamint a kis somogyi faluig: Karádig, melynek tanítója, Gárdonyi Géza utóda, Happ József a Karádi nóták megszületéséről beszél. Jóleső érzés azokat a sorokat olvasni, amelyek azt igazolják: mennyi szállal kötődött Kodály Pécshez. Agócsy László tárja elénk legszemélyesebb vallomását, hiszen már fiatal, kezdő karnagyként levélben kért Kodálytól kottákat kórusa számára. Majd 1945 őszén, Kodály pécsi tartózkodása idején ő vált legközvetlenebb munkatársává az új magyar zenei nevelés módszerének kidolgozásában, beindításában, amit Kodály Az éneklő ifjúsághoz című kórus- művel hálált meg. A másik visszaemlékező 1945 őszére Takács Jenő, a pécsi zenekonzervatórium akkori zongoraművész-zeneszerző igazgatója, aki a Pécsett megrendezett első Bartók-emlék- esthez, a Missa brevis első, valóban nyilvános pécsi bemutatójához fűz újabb értékes adatokat, megemlítve azt az öreg bundát, melyet Kairóban Bartók, a hűvösre fordult mecsek- alji őszön Kodály is viselt. Antal György, a Zeneművészeti Főiskola pécsi zenetanárképző intézetének - ma már nyugdíjas - igazgatója, oratórium-karnagy, a tőle megszokott élvezetes stílusban tálja fel az általa betanított Psalmus emlékezetes pécsi megszólaltatásának körülményeit, ami évtizedekre meghatározta a város zenei fejlődésének irányát. Benne az oratórikus műveknek a Liszt Ferenc Kórussal megvalósított sorozatos előadását, amivel kapcsolatban Antal idézi Kodály mondását: „Énekkarok alakultak, és ezekkel hidat verünk a nagy mesterekhez is, mert most már vidéki városokban is előadnak olyan műveket, mint a Máté passió.” „Magyar- országon a háború után egyedül a Pécsi Liszt Ferenc Kórus és Zenekar szólaltatta meg vidéken a Máté passiót. Tehát a mi példánk illusztrálja a Kodály módszer lényegét: eljutni - valóságosan is, jelképesen is - a Máté passióig.” Székely Júlia zongoramű- vész-író, aki éveken át tanított a Pécsi Tanárképző Főiskolán, hosszan beszél a Mester első feleségéről, Emma asszonyról, akinek meghatározó jelentőségű személye mások visszaemlékezésében is lépten-nyomon felbukkan, amint később a fiatal Sárikáé, aki újabb szálakkal kötötte Kodályt Pécshez, a Mikszáth utcai házhoz. A muzeális értékű képanyaggal illusztrált kötetben foglaltakat Székely Julia egyetlen mondatával összegezem. „Kodály nélkül valamennyien szegényebbek volnánk.” És ezen, Bónis Ferenc szerkesztette kötet nélkül is. Dr. Nádor Tamás Pandúr-ajánló Lopni, ölni, vagy Pécsett a Felsővámház utcai 53. sz. ház közelében az ablakokban lógtak, a kapukban ácsorogtak az emberek szeptember 29-én koraeste. A válás előtt álló házaspár férj tagja három késszúrással végzett feleségével. Mit láttot Rózsika barátnője, amikor a gyilkosságot közvetlenől megelőzően rányitott a házaspárra? Hol találták meg a gyanúsítottat a forró nyomon induló rendőrök? Mindezt megtudhatjuk a Pandúr Bűnügyi Magazin legújabb számából. Mintegy háromszáz millió forintos „fogást” könyvelhettek el maguknak a Vám- és Pénzügyőrség Hajdú Bihar Megyei Igzagatóság átándi beosztottjai. Vajon üzemelt volna-e az automata mosógép a Törökorsz- gából Angliába tartó teherautó ,Ariel” mosóporával? A kábító- szeres keresésre kiképzett kutya mindenesetre másképp látta. Hogy vélekedik a Józsefvárosi önkormányzat polgármestere a prostitúcióról? Lesz-e népszavazás a Rákóczi téri ősi mesterség ügyében? Zöld jelzést kapnak-e a piroslámpás házak? Mint egy abszurd drámában, úgy zajlottak az események a Tolna Megyei Bíróság előtt, a Tamásiban történt gyilkossági ügy tárgyalásain. A „szereplők” őszinte átéléssel adták elő a valóságnak nem mindenben megfelelő történeteiket. Abban egyetértettek, hogy O. Vilma indulás előtt még megkérdezte a többieket, hogy „akkor most lopni, ölni, vagy diszkóba men- nek-e”. A rendőrségi törvény hatálybalépése óta nem titok Magyarországon, hogy a bűnügyi szolgálatok informátorokkal tartanak kapcsolatot. Mit takar ez a kategória? Kapnak-e pénzt a szolgálataikért ezek az emberek? Kik ők? Erről is olvashatunk a népszerű bűnügyi magazin legújabb számában. ŐCwzuÜ tevéi! Címzett: Az ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓ KIADÓHIVATALA Pécs, Rákóczi út 34., Pf. 134. Megállapítottam, hogy az ELŐFIZETŐK NYERÉSI ESÉLYEI nagyobbak az Új Dunántúli Naplóban közzétett sorsolási játékokon. Ezért elhatároztam, hogy én is a kedvezményezettek között akarok lenni. Megrendelem az Új Dunántúli Naplót 1994. november 1-jétől: 1 hónapra: 437 Ft 2 hónapra: 874 Ft Az időtartamot aláhúzással jelöltem, vállalom hogy az esedékes [ előfizetési díjat a kézbesítőnek számla ellenében készpénzben kifizetem. név lakcím, irányítószám ..év ............................hó................. .n ap aláírás A hó 25-éig beküldőm, így biztosan felkerülök a sorsolási listára is! Kiadó közli: október havi sorsolással az alábbi előfizetők / 1 havi előfizetési díjnak megfelelő ajándékutalványt nyertek: 1. Haraszti Vince, Boda, Rákóczi u. 48. (55847) 2. Kovács János, Lapáncsa, Fő u. 5. (68836) 3. Zábory Lászlóné, Komló, Kossuth L. u. 95. (34774) 4. Stolcz István, Berkesd, Kossuth L. u. 6. (76393) 5. Kondás István, Pécs, Bihari J. u. 1/A (28759) Vx___________ A 4 v