Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-16 / 285. szám

A haragos apa hálás és bőkezű Kovács Kálmán: „Soha többé külföld!” Gata Kamsky naponta 12 órát sakkozik A tatár eredetű húszéves sakkzseni, Gata Kamsky és bok­szoló apja, Rustam 1989-ben hagyták el a Szovjetuniót, és vándoroltak ki Amerikába azzal a céllal, hogy megverik a két orosz sakkvilágbajnokot, Kar- povot és Kaszparovot. Gata az­óta napi 12 órát edz, és csak a sakk érdekli. Az ellenfelekkel való pszichológiai csatát az apja vállalja, méghozzá elég sajátos módon. A minap például halá­losan megfenyegette Nigel Shortot, a fia ellenfelét. Gata 4-1-re vezetett, de miután Short rászólt, hogy ne köhögjön már folyton, Gata el is vesztette a partit. Erre következett a halá­los fenyegetés, és az ügy végül a rendőrkapitányságon végző­dött. A viadalt szponzoráló cég aggodalmát fejezte ki, hogy az eset ronthatja a presztízsüket. A haragos apa azonban ugyanak­kor rendkívül hálás és bőkezű is, ha akar. Erről Fernando Ar- rabal, spanyol drámaíró (és ex­centrikus fenegyerek) így nyi­latkozott:- Amikor megszereztem neki a szponzort, és találkoztam vele, éreztem, hogy az üdvözlés pillanatában pénzt csúsztat a kezembe. Nagyon elszégyell­tem magam, hisz nem voltunk egyedül. Zsebre tettem a pénzt, anélkül, hogy megnéztem volna. Otthon aztán láttam, hogy 800 dollárról van szó. Visszaküldtem neki egy ugyan­ilyen összegű csekket, de nem hagyta annyiban. Meghívott egy vacsorára, rengeteg ven­déggel, a legjobb New York-i orosz étterembe. Apa és fia különben imádja egymást.- Az apám a kulcs a sikerhez: ösztönöz, hogy edzzek, ha el akarok menni otthonról. Igaza van, hisz ez az én időm. Nagyon közel állok hozzá, hogy kihív­jam Karpovot és Kaszparovot, erre kell koncentrálnom. Ha az 1995-ös vb-döntőn Gata Kamskynak sikerülne ott nyernie, ő volna az első „mu­zulmán vallású bajnok”, ahogy az apja mondja, arra célozva, hogy Karpov ortodox orosz, Kaszparov pedig zsidó-örmény eredetű. Arrivederci, Mario! Múlt vasárnap a kaliforniai Laguna Seca versenypályán az autóversenyzés történetének egyik legillusztrisabb pályafu­tása ért véget. Az 54 éves Mario Andretti, bár az edzésen csak a 12. helyet szerezte meg, a fel­vezető körben elsőként hajtva integetett az ünneplő közönség­nek, akik a búcsúzó nagy baj­nokot éltették. Andretti 1940-ben született Olaszországban, s Monzában szeretett bele az autóverseny­zésbe. Szülei azonban a sze­génység emiatt 1955-ben az USA-ba emigráltak, ahol Mari­óra a tipikus tányérmosó-karrier várt. Nem ezt választotta, ha­nem versenyezni kezdett, s 1964- ben már az IndyCar széri­ában indult. Andretti végül is 31 szezont versenyzett végig, 1965- ban, 1966-ban, 1969-ben és 1984-ben Indy-bajnok lett, 69-ben megnyerte az 500 mér- földes indianapolisi körver­senyt. Az amerikai szériában a vasárnapi versennyel együtt 407-szer startolt, 52 győzelmet és 66 pole position-t szerzett. Pályája derekán néhány éves „kiruccanást” tett a Forma-1 -be is. A Lotusnál mutatkozott be, s első versenyén rögtön pole posi- tion-ból indult! Aztán Enzo Fer­rari hívta (aki számára Andretti mindig is olasz, trieszti fiú ma­radt), s Mario meg is nyerte első Grand Prix-jét 1971-ben, Dél-Afrikában. A 70-es évek közepén az amerikai Pamelli csapatban versenyzett sikerte­lenül, míg Colin Chapman, a Lotusok atyja ismét bizalmat nem szavazott neki. Andretti három legsikeresebb éve követ­kezett, a híres „wing car” szár­nyain 1978-ban lenyűgöző fö­lénnyel lett világbajnok - 6 Grand Prixt- nyert, s egyedül csak csapattársa, Peterson tu­dott vele lépést tartani. 1982-től visszatért az USA-ba, ahol már az Andretti-klán seniorjaként (ott versenyzett fia, Michael, valamint unokaöccsei, John és Jeff is) ismét bajnok lett, s olyan régi Forma-1-es kollégákkal kö- rözgetett még 10 éven át, mint Fittipaldi, Johansson és leg­utóbb Mansell. Talán már hi­ányzott belőle a régi tűz, a fiata­lokkal való kakaskodás, de mégis, hihetetlen népszerűsége mostanáig a betonon tartotta „Mario papát”. M. K. Heynckesnek nem kell Gaudino Napirenden vannak a szóváltások Jupp Heynckesnél betelt a pohár. Az Eintracht Frankfurt edzőjének elege lett Maurizio Gaudinóból és kijelentette: a labdarúgónak többé semmi ke­resnivalója a csapatban. A 27 éves válogatott csatár már korábban sem bizonyult könnyen kezelhető játékosnak, többek között ezért kellett tá­voznia a Bayern Münchentől is. Frankfurtban a 49 éves szakem­ber és a 27 éves játékos között napirenden voltak a szóváltá­sok, aminek következtében Ga­udino többször is csak a kispa- don kapott helyet. Az 1860 München elleni bajnokin Heynckes a tartalékcsapatba nevezte Gaudinót, akinek ez már sok volt és kijelentette, hogy ő bizony a „fakóban” nem lép pályára.- Nem értem Gaudinót. A tartalékcsapat többek között azért van, hogy minden játékost ki tudjunk próbálni. A legna­gyobb sztárok sem engedhetik meg maguknak, hogy ellensze­güljenek az edzőnek. Ilyet még Matthüusnál és Augenthalemál sem tapasztaltam - méltatlan­kodott Heynckes, aki szólt pe­dagógiai csődjéről is.- Kétnaponta beszéltem vele, hogy változtasson viselkedésén. De ő semmi hajlandóságot nem mutatott és nem javult a formája sem. Gaudino, akit 1996 júniusáig köt szerződés az Eintrachthoz, nem kívánta kommentálni az ügyet.- Ha nem játszhatok többet, minél előbb odébb kell állnom. Mit keresek én itt még egyálta­lán? A távozás azonban nem lesz egyszerű, lévén, hogy a csatár vételára 5-7 millió márka. A hírek szerint Heynckes azért „távolította” el Gaudinót az útból, mert két új kiszemeltje is van. Az egyik az olasz Lazio futballistája, Thomas Doll, a másik a japán profiligában sze­replő Michael Rummenigge. Az edző nem titkolja: legszíveseb­ben mindkettőt leigazolná, en­nek csak a pénz az akadálya. Kovács Kálmán, a Kis­pest-Honvéd FC 53-szoros vá­logatott csatára meglehetősen Janus-arcú teljesítményekkel rukkolt elő az utóbbi időben. A válogatottban a törökök elleni EB-selejtezőn nem a legmegy- győzőbb játékot mutatta, míg a Kispest hollandiai UEFA Kupa-csatáján három gólt rú­gott a Twentének. Vajh, miért a „hullámzás”?- Egy csatár játékában min­dig „benne van” a jó és rossz teljesítmény - válaszolta Ko­vács Kálmán. - Nagyon sok múlik azon, a csapat hogyan játszik. Mindegy, melyik gárda; éppen az, amelyikben szerepe­lek. Mutatott teljesítményem annak függvénye, hogy meny­nyire tudnak kiszolgálni a tár­sak. A Twente ellen jól játszott a csapat, ezért sikerült három­szor a kapuba találnom.- Esélyei az NB 1-es bajnok­ság gólkirályi címére?- Természetesen minden mérkőzésen gólt akarok rúgni. De nem a gólkirályság szá­momra a legfontosabb, hanem az, hogy jól játsszak, és a csapa­tom jól szerepeljen az NB I-ben, nemzetközi kupában.- Véleménye szerint kik az esélyesek a gólkirályságra?- Akik most is az élcsoport­ban vannak, azaz Bognár György és Wukovics László. Az Újpestben többen rúghatnak a folytatásban is sok gólt, ha to­vábbra is így robog előre a csa­patuk.- Motíválja-e még egy újabb külföldi szerződés álma?- Nem, már nem kívánok külföldre szerződni. Mielőtt a Kispesthez aláírtam, újra légi­óskenyeret választhattam volna, de én inkább kisebb pénzért itt­hon játszom!- Számít-e arra, hogy a jövő­ben is meghívják a válogatott keretbe?- Ha kikerülök a nemzeti csapatból, akkor azt tudomásul veszem. Magyarországon na­gyon nagy nyomás nehezedik a szövetségi kapitányra a sajtó és a közvélemény részéről is. Természetesen számomra na­gyon fontos a válogatottság, ezért mindent megteszek azért, hogy figyelembe vegyenek.- Ön szerint a magyar válo­gatott sikerrel szerepelhet az EB-selejtezőkön ?- Itt most nem az EB-selejte- zők végeredménye a fontos, ha­nem az, hogy összekovácsoló- dik-e a csapat. Lehetünk rossz játékkal másodikok a csoport­ban, de ugyanakkor végezhe­tünk jó teljesítménnyel a ne­gyedik helyen... Más országok­ban a harminc éven felüli játé­kosok még állandó válogatot­tak. Csak nálunk mondják, hogy a harmadik iksz fölötti futbal­lista öreg. Persze rajtam, Détá- rin és Kiprichen kívül más is akad a magyar válogatottban, aki harminc év felé jár, de őket senki „nem találja meg”. Árverés Boszniáért A lillehammeri téli olimpián részt vett, s ott érmet szerzett német sportolók árverésre aján­lották fel sportszereiket és sportruházatuk egyes darabjait. Az árverésből befolyó összeg­gel Bosznia-Hercegovina sport­ját szeretnék támogatni. Az értékesítésre felkínált tár­gyak között van például a két­szeres olimpiai bajnok Markus Wasmeier autogrammal ellátott sífelszerelése, Jens Weissflog sí­léce, valamint az egykori jégki­rálynő, a kétszeres olimpiai bajnok műkorcsolyázó, Kata­rina Witt edzőruhája. Dekázik a Clinton-lány Bili Clinton amerikai elnök lánya, Chelsea állítólag nagyon szeret futballozni. A hír igaz le­het, mert felvételünkön is deká­zik, éppen combbal emelgeti a labdát iskolája, a Sidwell Fri­ends School udvarán. Régiségkereskedő lótulajdonos Annak idején, a hetvenes években legendás „gyúrás” folyt a hazai 65 kg-os csel­gáncs-mezőnyben. Nem csoda, hogy a duó két tagja sokra vitte! Szabó Ferenc EB-ezüstérmes volt. Riválisa, Tuncsik József Európa-bajnoki címet szerzett. Mindketten ma is a csel­gáncs-sport bűvkörében élnek. Szabó Ferenc („Ferike” - így becézték a tatami világában - a szerk.) azonban más jellegű te­vékenységgel is kitölti minden­napjait. A Bp. Honvéd cselgán- csozóinak szaktanácsadója (so­kat tett többek között Csikesz fejlődése érdekében), amellett pedig régi paripa-barát. Az Únyi Lovasegyesület elnöke. A híres lovaspályán kérdezte őt az MTI munkatársa: honnan a nagy „szerelem”, ami a lo­vakhoz fűzi?- Több évtizedes barátság ez — fogalmazott Szabó Ferenc. - Meg nem mondanám, honnan ered; talán egykori hobbim okán. Kaszkadőrként is dolgoz­tam egy ideig, ahhoz pedig nél­külözhetetlen társ a ló.- Vendégei között olyan hí­rességek is megfordulnak mint Benkő Péter színművész.- Nemcsak megfordul, de már saját két lovat is tart az únyi fellegvárban Péter barátom. Hallatlanul egészséges sport a lovaglás, és erre ő is rájött.- Megéri a lovakkal foglal­kozni?- Nézze, a sportért vagyok, azért is voltam világ életemben. Jó levegő, remek társak, kiváló hangulat; és amellett valóban a lovassport egyik központja az, ahol élek. De nem akarok ilyesmivel dicsekedni, tehát maradjunk annyiban: ez az éle­tem. Lótulajdonos vagyok, mindamellett régiségkereske­déssel is foglalkozom. Nem Eu­rópában; társtulajdonosa va­gyok egy New York-i üzletnek. Rótt Attila négyéves eltiltása Szekszárdon bukott le A Magyar Súlyemelő Szö­vetség Fegyelmi Bizottsága doppingszer használata miatt fegyelmi eljárást indított a DSC versenyzője, Rótt Attila (25) el­len, s a vizsgálat után a vétkes sportolót a súlyemelő versenye­ken való részvételről négy évre eltiltotta. Rótt Attila augusztus 7-én a Szekszárdon rendezett Húsos Kupán versenyzett, és súlycso­portjában az első helyen vég­zett. A viadalt követően dop­pingvizsgálatnak vetették alá, amely pozitív eredményt ho­zott. A fegyelmi eljárás során Rótt Attila elismerte, hogy valóban használta a vizsgálat során ki­mutatott Stanozol doppingszert. Mint mondta, egy külföldi ál­lampolgártól vásárolta az am­pullákat, s a versenyre való fel­készülés során adagolta be ma­gának a készítményt. Hangsú­lyozta, hogy cselekedetéről más nem tudott. Rótt Attila eltiltása a ver­senyzői jog felfüggesztésétől, 1994. szeptember 14-től 1998. szeptember 13-ig szól. Az első fokú határozat ellen lehetőség van a fellebbezésre. Dallasba utaztak a férfi úszók < Az asztmás élsportolók egyre több fejfájást okoznak Ki lehet-e szűrni a (nem) doppingolókat? A sportorvosoknak egyre na­gyobb fejtörést okoz, miként lehetne eldönteni: valóban asztmásak-e az élsportolók? Ez a kérdés egyre gyakrabban me­rül fel szakmai berkekben, mi­vel mind több versenyző hasz­nál légzéskönnyítő gyógyszert, mondván, hogy azt asztmájára szedi. Ennyire megnőtt volna e lé­gúti betegségben szenvedő sportolók száma, vagy netán új­fajta doppingolásnak lehetnek szemtanúi a szakemberek? A kérdésre nem egyszerű feleletet lelni. Évtizedekkel ezelőtt még csak egy-két, ritkaságszámba menő esetet jegyeztek fel a „krónikák”. A leghíresebb az ausztrál Dawn Fraseré. A 100 méteres gyorsúszás háromszo­ros olimpiai bajnoknője (1956, 1960, 1964) - akkoriban külö­nösen - nagy feltűnést keltett azzal, hogy „betegen” jutott fel a csúcsra. Az asztma-gyógyszerekkel való visszaélés, illetve az ilyen jellegű doppingolás azonban újkeletű probléma, napjainkban lett „tömegjelenséggé”. Az 1992-es barcelonai olimpia után 30 eset került nyilvánosságra. Azaz a 9368 sportoló 0,32 szá­zaléka került be a különleges kategóriába. Azóta pedig egye­nesen ugrásszerűen nőtt meg az asztmás élsportolók száma! Az idei lillehammeri téli ötkarikás játékokon több olyan küldöttség is akadt, amelyikben a csapatta­gok 60 (!) százaléka szenvedett „légúti betegségben”...- Nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy valamennyien asztmásak lettek volna - jelen­tette ki Xavier Sturbois profesz- szor, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) orvosi bizott­ságának tagja. A NOB viszont nem csak or­vosaival dolgozik azon, hogy eldönthessék: igazat monda- nak-e azok a versenyzők, akik asztmásnak vallják magukat, vagy pedig egyszerűen a dop­pingolást akarják ily módon fe­dezni. A kutatók jól tudják, hogy a valódi asztmások milyen hatásos szereket kapnak. Leg­többjük nemcsak megkönnyíti a légzést, és növeli a tüdő kapaci­tását, hanem hatásuk hasonlít­hat az anabolikus szteroidoké- hoz, amennyiben segíti az izomrost-növekedést, csökkenti a fáradtságérzetet, ezzel is fel­jebb tolva a teljesítőképesség határát.- Nem szabad alábecsülni a problémát. Behatóbb kutatá­sokra van még szükség, ame­lyekkel pontosan meg lehet majd határozni, hogy valódi be­teg-e vagy sem - mondta dr. Maurice Villard, a Francia Olimpiai Bizottság orvosa. A NOB vezetősége sem ma­radhat ki a döntéshozatalból. Az orvosi bizottság elnöke, a belga Alexandre de Mérődé herceg profán megoldást ajánlott az egyszerre orvosi és etikai kér­déskört érintő problémára:-Azaz élsportoló, akinél je­lentkeznek az asztma tünetei, jobban teszi, ha felhagy a ver­senyzéssel - nyilatkozta erről a kérdésről Alexandre de Mérődé herceg. Széchy Tamás szövetségi ka­pitány vezetésével az Egyesült Államokba, azon belül is Dal­lasba utazott a magyar férfi úszóválogatott. A csapat tagjai: Damyi Tamás, Rózsa Norbert, Czene Attila, Horváth Péter, Ágh Olivér, valamint az után­pótláskorú Mihályfi Gábor, Ke­rékgyártó Tamás, Ungvári Gergely, Csík Ferenc, Kovács Péter és Áldott Tibor. Az úszók december 14-ig edzőtáboroznak az amerikai vá­rosban, ahol a világbajnoki fel­készülés is zajlott. Német támogatás a magyar futballnak Megállapodást írt alá Benkő László, az MLSZ és Egidius Braun, a Német Lab­darúgó Szövetség elnöke. Ennek értelmében például magyar edzők kapcsolódhat­nak be a híres kölni „A”-li- censzes képesítést adó tanfo­lyamok munkáiba, emellett tanulmányutakat szerveznek számukra német klubokhoz. Német edzők jönnek Ma­gyarországra előadások meg­tartására. Közös műhelyt hoznak létre az ifjúsági labda­rúgásért. A DFV segítséget nyújt a magyar labdarúgás szerkezeti struktúrájának javí­tásához, irányítási kérdések­hez, totó-lottó ügyekhez, marketingmunkához, költ­ségvetési feladatokhoz, a szövetség és az állami szer­vek együttműködésének op­timalizálásához. A német szövetség egy 700 000 dolláros csekket is adott a magyaroknak. 10 új VDN 1994. OKTÓBER 16., VASÁRNAP 4 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents