Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)
1994-10-16 / 285. szám
Páratlan paletta a Dél-Dunántúlon A Pro Silva az erdőkért A Pro Silva: világméretűvé fejlődő mozgalom az erdők természetszerű művelése érdekében. A nemzetközi szervezet magyarországi csoportjának elnöke dr. Papp Tivadar, a Mecseki Erdészeti Rt. erdőállomány-gazdálkodási igazgatója, s tagja Bodor László, a sellyei erdészet igazgatója is. Már ez is jelzi: hazánk a Pro Silva élvonalába tartozik, s erre nem csak a szakmai érdeklődés és felkészültség alapján van lehetősége, de adottságai miatt is. A minap itt járt és Dél-Du- nántúl erdeiben nézett körül a Pro Silva holland elnöke. Az ok: jövőre a Mecseki Erdészeti Rt. lesz a házigazdája a Pro Silva európai egyesülete tanulmány útjának és ezt összegző konferenciájának. Jaap Kooper ugyancsak elcsodálkozott, amikor meglátta a szépséges zalai bükkösöket, Baranyában a zselici ezüsthársas-bükkösöket, a Dráva-menti gyertyános-kocsányos tölgyeseket, a gemenci ártéri erdőket. Olyant, mint Zalában, hogy ezerhektárszám állnak a 100- 120 éves bükkösök, még nem volt szerencséje látni Kooper úrnak. Ezekben az erdőkben már gyakorlat: természetes fel- újulás jelenti a jövő bükkösét. Elvitték olyan olyan tömbökbe is, ahol több korcsoport együtt adja az erdő faállományát. Ugyancsak csettintgetett a nyelvével Baranyában. Számos „pro silva-gyakorlat” mellett megmutatták a Bodor László által művelt egyik csodálatos tölgyest, ahol szálaló-vágással gazdálkodnak. Tölgyesben: szakmai unikum. Láthatta a sellyei erdészet területén az ország legöregebb bükkösét: 160-180 éves. Fűrész itt csak akkor dolgozik, ha kidől egy matuzsálem. Fényhez jutó helyén lesz a természetes „veté- nyülés”, a felnövekvő újulat. Gemencen - mondja Papp Tivadar - „összezavarodott az úriember”, mert ha egy holland ide beteszi a lábát - évszázados a küzdelmük a tenger vízével -, csak tanulhat. Mindezt összevetve: páratlan az a paletta, amilyent a hazai Pro Silva-erdészek a nemzetközi szakmának be tudnak majd mutatni. Van ennek „civil” oldala is. A természetszerű erdőgazdálkodás elve: csak 50 százalékban szolgálja az erdő a fakitermelést, a másik 50 százalék a kirándulókat, a közjót. Mészáros A. A keleti Mecsek vadregényes erdeiben bújik meg a szép nyaralófalú, Kisújbánya Fotó: Läufer László Egy garnitúra új hadiruházat harmincezer forintba kerül Ruhátlan tartalékosok Raktárakba kerülnek az uniformisok Panasztól hangos a hadsereg (is), kevés a pénz, kevés a posztó, de ruha van bőven. Olyannyira, hogy a tartalékos katonák jórészénél „kint van” a hadiruházat, ami egészen pontosan azt jelenti, hogy akad olyan „tarcsi” - tiszt, sorállomány -, aki padláson, pincében, szekrényben tárolja, de nem kevesen polgári célra hasznosítják. Tagadhatatlan, a jó anyagból készült nadrág, meleg dzseki, bőr surranó kiválóan alkalmas horgászásra, vadászatra, házkörüli munkákra. Böröcz István ezredes, a Magyar Honvédség ruházati szolgálat főnöke jól tudja, a polgári életben is kedveltek a katonai uniformisok, s azt is, hogy nagyon sokan nem csupán hadgyakorlatok idején öltik magukra a khakiszínű holmikat. Ez viszont a pénzszűke világban, ahol a honvédséget is igen komoly spórolásra ösztönzik, meglehetősen nagy luxus. Éppen ezért született döntés arról, hogy a tartalékos állományban lévők hadiruházatát bevonják, s központilag raktározzák. A szolgálatfőnök szerint jelenleg a tartalékosok közel fele még saját maga őrzi ezeket a ruhákat - a pontos adat azért nem publikus, mert a hadrafog- hatók létszáma katonai titok de két éven belül már egyetlen uniformis sem lesz a „tarcsik- nál”. Harckészültség szempontjából ez nem okoz változást, már csak azért sem, mert mint ismert, Magyarországnak az elmúlt évtizedektől eltérően már nincs „ellenségképe”. Ezzel szemben viszont a honvédség rengeteg pénzt megtakarít: manapság egy garnitúra új hadiruházat ára harmincezer forint, a használt pedig ennek a felébe kerül. Évente három milliárd forintot költhetnek a tábornokok, tisztek, tiszthelyettesek ruházati illetményére, a so- rállományúak, a tartalékosok felöltöztetésére. (Ennél ugyan valamivel kevesebbet, mert e költségek közé írják többek között az irodai eszközöket.) Böröcz ezredes hozzátette, ennek a duplájára lenne szükségük. Roszprim A hazai export harmadát a Dél-Dunántúl adja Sertéshús helyett együnk nyulat Egy átlag olasz, spanyol család legalább hetente egyszer nyulat ebédel, de a különleges íz nemcsak Dél-Európában hódít, a svájciak, németek és a franciák is megkedvelték a tapsifüles húsát. Várhatóan hazánkban is rövidesen kapós lesz a nyuszi, ugyanis a pár éve még igen drága húsféleség ma már jóval olcsóbb - 400 Ft/kg körül van az ára -, mint a disznóhús. Persze a keresletnek gyorsan fel kell fedeznie ezt az ínyencfalatot, mert az elmúlt két évben 14 millióról a felére csökkent az évente Magyarországon felnevelt vágóállatok száma, s belföldi értékesítés gyakorlatilag nincs. Az olasz tulajdonú bajai nyúlvágóhídról az ország nyúlexportjának harmada, 1 millió 700 ezer darab levágott állat indul útnak Itáliába minden évben. Régiónkban közel 3000 tenyésztő él a nyulakból, de számuk egyre csökken, hiszen a takarmányárak egy év alatt a duplájára nőttek, s a várható energiaár-emelések csak tovább rontják a helyzetet. A pillanatnyi 150 Ft/kg-os átvételi összeg pedig jóformán a tenyésztés költségeit sem fedezi. A bajai Bácska Rt., a dél-dunántúli felvásárló cég eddig hormonserkentő készítménnyel, a nyugatinál 15 százalékkal olcsóbb tápkeverékkel segítette a tenyésztőket. Hamarosan akciót is hirdet kedvezményes hitelű támogatást adva a tenyésznyulak megvásárlásához, a ketrecek beszerzéséhez, cserében 5 éves termelési szerződés kell aláírnia az igénylőnek. Olyan családi vállalkozásokat szeretne a részvénytársaság elindítani, ahol legalább 100-1000 anyaállattal foglalkoznak egyszerre. A reformtáplálkozás hívei már felismerték a nyúlhús-fo- gyasztás előnyeit, így bizakodhatunk, hogy a magyar étkezési szokások is megváltoznak idővel, s ez a koleszterinszegény táplálék mindennapos szereplő lesz a vendéglők, menzák étlapjain. M. B. E. Irodalmi beszélgetés a Kocsis László-teremben A pécsi Bazilika plébániájához tartozó, volt kocsiszínként a föld alól előbukkant termet még az előző plébános, Bíró László „fedezte fel”. Átalakítás után a helyiség alkalmas lett az egyházi kulturális élet eseményeinek megrendezésére is, ezért is kapta - nem véletlenül - az egykori költő-plébánosról, Kocsis Lászlóról a nevét. És akár csak annak idején Kocsis László is vendégül láthatta Pécsett Berda Józsefet, Bárdosi Németh Jánost, Pilinszky Jánost, úgy most is megpróbálják a hívek és az érdeklődők, hogy kapcsolatot teremtsenek az élő irodalommal, azzal együtt, hogy nem a fényes színpadi rendezvényekkel szeretnének vetekedni, hanem sokkal inkább a családias együttlét örömét varázsolni a falak közé. így kerülhetett sor szombat délután a nemrég 75. születésnapját ünneplő Pákolitz István József Attila-díjas költővel való találkozásra. Az irodalmi délután alkalmával két avatott szakember, Tüskés Tibor irodalomtörténész, szerkesztő és Olasz István tanár beszélgetett Pákolitz Istvánról, az ő költészetéről, s közben a Bazilika versmondói, valamint az Élő víz közösség zenekara színesítette a programot. A szép számú összegyűlt közönség megvásárolhatta a költő legutóbbi, „Megváltatlan” című verseskötetét is. M. K. Falunap Szaván A helyi önkormányzat és a pécsi Nemzeti Ifjúsági Szövetség gróf Széchenyi István Baráti Köre, illetve a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola diákönkormányzata szervezésében tegnap falu- és ifjúsági napot rendeztek Szaván. A diákok és a faluban élők hagyományossá váló találkozóját számos rendezvénnyel színesítették, a kispályás labdarúgótornától a falufórumig, az akadályversenyektől a szüreti felvonulásig. A záróesemény a szüreti műsoros felvonulást követően az éjszakába nyúló bál volt. Égből pottyant jövevények Cserkút, felett, a Jakabhegyen Erdei piknikhez terített több család tegnap délelőtt a Jakab- hegy Pécs-Cserkút feletti szakaszán, a Pálos-templom romjainál, amikor váratlanul tucatnyi ejtőernyős szállt alá az égből a csöppnyi tisztásra. Persze mindez nem okozott meglepetést a természet lágy ölén falatozók körében, ők ugyanis itt adtak randevút az apáknak, fiúknak, akik a Baranya Megyei Repülő és Ejtőernyős Klub tagjai. Nagy volt viszont az izgalom, mert nem mindennapi feladat várt itt a földhöz közeledő profikra - mindegyikük többszáz ugrással rendelkezett már, a korábban válogatott Nagy József szakosztályvezető például a 3672 landolást számolta ez alkalommal. 1600 méter magasból jött az ejtőernyős társaság, egy fél focipályányi buckákkal, gödrökkel, épületromokkal tarkított területet megcélozva a hegyoldali erdőségben. Az akadályt mindenki fölényes biztonsággal vette, így a sikeres próba után a klub a tagoknak és családjuknak ezentúl évente egyszer hasonló találkát szervez a megye valamelyik közkedvelt turistaparadicsomába. S hogy miért vállalják az ejtőernyősök az ilyen veszélyeket? Erre tőmondatokban így fogalmaztak az érintettek: A levegőben olykor 200 kilométer/ óra sebességgel zuhanunk. Legyőzni saját félelmünket, a mélységet, nincs annál szebb dolog. A repülés is külön élmény, de amikor alattunk térképszerűen szétterül a táj az elmondhatatlanul gyönyörű. Nos, akit érdekelnek az érdekes sport további részletei azok a Dél-Dunántúlon őcsényben, Taszáron és Pogány ban kereshetik fel az ejtőernyősöket, s a 16 év felettiek egy orvosi alkalmassági vizsga és az elméleti, gyakorlati tanfolyam után maguk is kipróbálhatják milyen érzés lebegni ég és föld között. M.B.E Mégsem halványul el a Gyémánt Bt. csillaga? A cég vezetője hibás lépésnek tekinti a rendőrség ellenük folytatott eljárását Főzzünk változatosan! „Elhalványult a barcsi Gyémánt Tipp Bt. csillaga” címmel jelent meg írásunk egy héttel ezelőtt a vasárnapi számunkban. A cikkben többek között a pécsi Mazda-Király Bt. panaszáról írtunk, amely szerint a velük szerződéses kapcsolatban álló Gyémánt Tipp Bt. nem tartotta meg a totó-lottó variációkat ajánló (Mazda-sorsjeggyel árusított) szelvényein beígért június 25-i autósorsolást, és ezzel őket lejáratta. A múlt héten sajnos nem sikerült elérnünk a Gyémánt Tipp Bt. vezetőjét, Pölöskei Ferencet, aki viszont e héten fénymásolt szerződések, dokumentumok tucatjával a kezében ellátogatott szerkesztőségünkbe. Pölöskei Ferenc elpanaszolta, hogy a sorsolásokat önhibáján kívüli okok miatt nem tudta folytatni. A barcsi rendőrök ugyanis 1994. áprilisában távollétében a Gyémánt Tipp Bt. irodahelyiségét felforgatták és a bt.-vel kapcsolatos összes okiratot, szerződést lefoglalták. A rendőrök indoklása az volt, hogy a betéti társaság tiltott szerencsejátékot folytat. Mint a cégvezető kifejtette, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság is bekapcsolódott a nyomozásba, és zárolták a bt. által kibocsátott tipp-szelvé- nyeket. A cég ebből fakadó kárát Pölöskei Ferenc 10 millió forintra becsülte, és kiemelte, hogy az elmaradt hasznon túl bt. lejáratása is jelentős veszteségeket okozott számára.-Márpedig a Szerencsejáték Rt. a nekünk kiadott engedélyét kérésünkre még meg is erősítette - mondotta a bt. vezetője.-Ebben a levélben a következőket közölték a Somogy Megyei Rendőr-főkapitánysággal: „Amennyiben a bt. a sorsjegyeken bizonyíthatóan a lottó és totó tippek számítógépes variációját tette közzé, úgy ezzel egy szolgáltatás igénybevételére nyújtott 100 forint ellenében lehetőséget .. . Mivel nem kiemelten ugyan, de szolgáltatás nyújtása történt, nem tombolajegy árusításáról van szó, hanem egy szolgáltatáshoz kötött, és a szerencsejáték szervezéséről szóló, a módosított 1991. évi XXXIV. törvény 23. paragrafusa szerint minősülő ajándék- sorsolásról.” Vagyis a fentiekből az következik (Pölöskei Ferenc szerint), hogy a rendőrség téves információk alapján járt el, és a sorsjegyeket megvásárolt sokezer embert miattuk érte csalódás. Szombaton sikerült a bt. egy kültagjával és a sorsjegyeket nagyban forgalmazó kft. vezetőjével is beszélnünk. Lényegében mindketten egyetértettek a Gyémánt Tipp Bt. vezetőjének érvelésével, igaz arra is utaltak, hogy Pölöskei Ferenccel voltak nézeteltéréseik. A barcsi ügyészségen egyébként a cégvezetőnek a rendőrségi eljárás miatt megtett panaszát elutasították. Az ügyben (amellyel már az Ablak című televíziós műsor is foglalkozik) a vizsgálat tovább folytatódik. Remélhetően hamarosan kiderül, hogy melyik félnek van igaza. Pölöskei Ferenc a beszélgetésünk végén határozottan ígérte, hogy a nyomozás lezárulását követően ismét sorsolni kíván. Balog N. Paradicsompaprika borban. Érett, hibátlan, piros paradicsompaprikából 2,5 kilót megmosunk, A szárát rövidre vágjuk. A szár mellett meg- szúrkodjuk, és szorosan egymás mellé, 2 literes üvegekbe helyezzük a paprikákat. Egy liter vízzel, 5 deci 10 százalékos ecettel, 5 deci fehér borral, 20 deka cukorral, 2 kiskanál sóval, 10 szem borssal, 2 deka fehérmustár maggal, fél deka ánizzsal páclevet forralunk. Kihűtjük, elkeverjük 1 csapott kiskanál szalicillal, és a paprikára öntjük. Ha lekötöttük, tegyük végleges helyére a kamrába. Két hétig nem szabad elmozdítani a helyéről. Ha marad páclé, lezárt üvegben tartsuk a hűtőben. Ha szükséges, a két hét eltelte után öntsük föl a paprikát, hogy a lé teljesen ellepje. Különleges savanyúság télire. Gesztenyelekvár. Hozzávalók: 5 kiló szelídgesztenye, 4 kiló kristálycukor, 2 deci rum, 1 deka szalicil. A gesztenye külső, barna héját lefejtjük, majd kis adagokban, szűrőkanálba téve forrón lobogó vízbe tartjuk. így könnyen megtisztíthatjuk a belső héjától is. Befőző lábosba 5-7 deci vizet öntünk és ebben 2o-25 percig pároljuk a gesztenyét. Ézután paradicsom paszírozón átnyomjuk, majd a cukorral együtt, folytonosan keverve 15 percig főzzük. Kicsi, 2-3 decis üvegekbe töltsük. (Ez a meny- nyiség egy tortakrémhez elegendő.) Az üvegben lévő gesztenyemassza tetejére szórjunk csipetnyi szalicilt, majd rumot. Úgy osszuk el a 2 decis rumot, hogy minden üveg tetejére egyformán jusson. Lekötjük, és szárazgőzben hagyjuk kihűlni. W. M. 1994. OKTÓBER 16., VASÁRNAP Új VDN 5 t I k I »
