Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-16 / 285. szám

Páratlan paletta a Dél-Dunántúlon A Pro Silva az erdőkért A Pro Silva: világméretűvé fejlődő mozgalom az erdők természetszerű művelése érde­kében. A nemzetközi szervezet magyarországi csoportjának el­nöke dr. Papp Tivadar, a Me­cseki Erdészeti Rt. erdőállo­mány-gazdálkodási igazgatója, s tagja Bodor László, a sellyei erdészet igazgatója is. Már ez is jelzi: hazánk a Pro Silva élvona­lába tartozik, s erre nem csak a szakmai érdeklődés és felké­szültség alapján van lehetősége, de adottságai miatt is. A minap itt járt és Dél-Du- nántúl erdeiben nézett körül a Pro Silva holland elnöke. Az ok: jövőre a Mecseki Erdészeti Rt. lesz a házigazdája a Pro Silva európai egyesülete tanul­mány útjának és ezt összegző konferenciájának. Jaap Kooper ugyancsak elcsodálkozott, ami­kor meglátta a szépséges zalai bükkösöket, Baranyában a zse­lici ezüsthársas-bükkösöket, a Dráva-menti gyertyános-kocsá­nyos tölgyeseket, a gemenci ár­téri erdőket. Olyant, mint Zalában, hogy ezerhektárszám állnak a 100- 120 éves bükkösök, még nem volt szerencséje látni Kooper úrnak. Ezekben az erdőkben már gyakorlat: természetes fel- újulás jelenti a jövő bükkösét. Elvitték olyan olyan tömbökbe is, ahol több korcsoport együtt adja az erdő faállományát. Ugyancsak csettintgetett a nyelvével Baranyában. Számos „pro silva-gyakorlat” mellett megmutatták a Bodor László ál­tal művelt egyik csodálatos töl­gyest, ahol szálaló-vágással gazdálkodnak. Tölgyesben: szakmai unikum. Láthatta a sellyei erdészet területén az or­szág legöregebb bükkösét: 160-180 éves. Fűrész itt csak akkor dolgozik, ha kidől egy matuzsálem. Fényhez jutó he­lyén lesz a természetes „veté- nyülés”, a felnövekvő újulat. Gemencen - mondja Papp Tivadar - „összezavarodott az úriember”, mert ha egy holland ide beteszi a lábát - évszázados a küzdelmük a tenger vízével -, csak tanulhat. Mindezt össze­vetve: páratlan az a paletta, ami­lyent a hazai Pro Silva-erdészek a nemzetközi szakmának be tudnak majd mutatni. Van en­nek „civil” oldala is. A termé­szetszerű erdőgazdálkodás elve: csak 50 százalékban szolgálja az erdő a fakitermelést, a másik 50 százalék a kirándulókat, a közjót. Mészáros A. A keleti Mecsek vadregényes erdeiben bújik meg a szép nyara­lófalú, Kisújbánya Fotó: Läufer László Egy garnitúra új hadiruházat harmincezer forintba kerül Ruhátlan tartalékosok Raktárakba kerülnek az uniformisok Panasztól hangos a hadsereg (is), kevés a pénz, kevés a posztó, de ruha van bőven. Oly­annyira, hogy a tartalékos kato­nák jórészénél „kint van” a ha­diruházat, ami egészen ponto­san azt jelenti, hogy akad olyan „tarcsi” - tiszt, sorállomány -, aki padláson, pincében, szek­rényben tárolja, de nem kevesen polgári célra hasznosítják. Ta­gadhatatlan, a jó anyagból ké­szült nadrág, meleg dzseki, bőr surranó kiválóan alkalmas hor­gászásra, vadászatra, házkörüli munkákra. Böröcz István ezredes, a Ma­gyar Honvédség ruházati szol­gálat főnöke jól tudja, a polgári életben is kedveltek a katonai uniformisok, s azt is, hogy na­gyon sokan nem csupán had­gyakorlatok idején öltik ma­gukra a khakiszínű holmikat. Ez viszont a pénzszűke világban, ahol a honvédséget is igen ko­moly spórolásra ösztönzik, meglehetősen nagy luxus. Ép­pen ezért született döntés arról, hogy a tartalékos állományban lévők hadiruházatát bevonják, s központilag raktározzák. A szolgálatfőnök szerint je­lenleg a tartalékosok közel fele még saját maga őrzi ezeket a ruhákat - a pontos adat azért nem publikus, mert a hadrafog- hatók létszáma katonai titok de két éven belül már egyetlen uniformis sem lesz a „tarcsik- nál”. Harckészültség szempont­jából ez nem okoz változást, már csak azért sem, mert mint ismert, Magyarországnak az elmúlt évtizedektől eltérően már nincs „ellenségképe”. Ezzel szemben viszont a honvédség rengeteg pénzt meg­takarít: manapság egy garnitúra új hadiruházat ára harmincezer forint, a használt pedig ennek a felébe kerül. Évente három mil­liárd forintot költhetnek a tá­bornokok, tisztek, tiszthelyette­sek ruházati illetményére, a so- rállományúak, a tartalékosok felöltöztetésére. (Ennél ugyan valamivel kevesebbet, mert e költségek közé írják többek kö­zött az irodai eszközöket.) Bö­röcz ezredes hozzátette, ennek a duplájára lenne szükségük. Roszprim A hazai export harmadát a Dél-Dunántúl adja Sertéshús helyett együnk nyulat Egy átlag olasz, spanyol csa­lád legalább hetente egyszer nyulat ebédel, de a különleges íz nemcsak Dél-Európában hó­dít, a svájciak, németek és a franciák is megkedvelték a tap­sifüles húsát. Várhatóan ha­zánkban is rövidesen kapós lesz a nyuszi, ugyanis a pár éve még igen drága húsféleség ma már jóval olcsóbb - 400 Ft/kg körül van az ára -, mint a disz­nóhús. Persze a keresletnek gyorsan fel kell fedeznie ezt az ínyenc­falatot, mert az elmúlt két év­ben 14 millióról a felére csök­kent az évente Magyarorszá­gon felnevelt vágóállatok száma, s belföldi értékesítés gyakorlatilag nincs. Az olasz tulajdonú bajai nyúlvágóhídról az ország nyúl­exportjának harmada, 1 millió 700 ezer darab levágott állat indul útnak Itáliába minden évben. Régiónkban közel 3000 tenyésztő él a nyulakból, de számuk egyre csökken, hiszen a takarmányárak egy év alatt a duplájára nőttek, s a várható energiaár-emelések csak to­vább rontják a helyzetet. A pil­lanatnyi 150 Ft/kg-os átvételi összeg pedig jóformán a te­nyésztés költségeit sem fedezi. A bajai Bácska Rt., a dél-dunántúli felvásárló cég eddig hormonserkentő készít­ménnyel, a nyugatinál 15 szá­zalékkal olcsóbb tápkeverék­kel segítette a tenyésztőket. Hamarosan akciót is hirdet kedvezményes hitelű támoga­tást adva a tenyésznyulak megvásárlásához, a ketrecek beszerzéséhez, cserében 5 éves termelési szerződés kell aláír­nia az igénylőnek. Olyan csa­ládi vállalkozásokat szeretne a részvénytársaság elindítani, ahol legalább 100-1000 anya­állattal foglalkoznak egyszerre. A reformtáplálkozás hívei már felismerték a nyúlhús-fo- gyasztás előnyeit, így bizakod­hatunk, hogy a magyar étke­zési szokások is megváltoznak idővel, s ez a koleszterinsze­gény táplálék mindennapos szereplő lesz a vendéglők, menzák étlapjain. M. B. E. Irodalmi beszélgetés a Kocsis László-teremben A pécsi Bazilika plébániájá­hoz tartozó, volt kocsiszínként a föld alól előbukkant termet még az előző plébános, Bíró László „fedezte fel”. Átalakítás után a helyiség alkalmas lett az egy­házi kulturális élet eseményei­nek megrendezésére is, ezért is kapta - nem véletlenül - az egykori költő-plébánosról, Ko­csis Lászlóról a nevét. És akár csak annak idején Kocsis László is vendégül lát­hatta Pécsett Berda Józsefet, Bárdosi Németh Jánost, Pi­linszky Jánost, úgy most is megpróbálják a hívek és az ér­deklődők, hogy kapcsolatot te­remtsenek az élő irodalommal, azzal együtt, hogy nem a fényes színpadi rendezvényekkel sze­retnének vetekedni, hanem sok­kal inkább a családias együttlét örömét varázsolni a falak közé. így kerülhetett sor szombat délután a nemrég 75. születés­napját ünneplő Pákolitz István József Attila-díjas költővel való találkozásra. Az irodalmi dél­után alkalmával két avatott szakember, Tüskés Tibor iroda­lomtörténész, szerkesztő és Olasz István tanár beszélgetett Pákolitz Istvánról, az ő költé­szetéről, s közben a Bazilika versmondói, valamint az Élő víz közösség zenekara színesí­tette a programot. A szép számú összegyűlt közönség megvásá­rolhatta a költő legutóbbi, „Megváltatlan” című verseskö­tetét is. M. K. Falunap Szaván A helyi önkormányzat és a pécsi Nemzeti Ifjúsági Szövet­ség gróf Széchenyi István Ba­ráti Köre, illetve a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola diákönkormányzata szervezé­sében tegnap falu- és ifjúsági napot rendeztek Szaván. A diá­kok és a faluban élők hagyomá­nyossá váló találkozóját számos rendezvénnyel színesítették, a kispályás labdarúgótornától a falufórumig, az akadályverse­nyektől a szüreti felvonulásig. A záróesemény a szüreti műso­ros felvonulást követően az éj­szakába nyúló bál volt. Égből pottyant jövevények Cserkút, felett, a Jakabhegyen Erdei piknikhez terített több család tegnap délelőtt a Jakab- hegy Pécs-Cserkút feletti szaka­szán, a Pálos-templom romjai­nál, amikor váratlanul tucatnyi ejtőernyős szállt alá az égből a csöppnyi tisztásra. Persze mindez nem okozott meglepe­tést a természet lágy ölén fala­tozók körében, ők ugyanis itt adtak randevút az apáknak, fi­úknak, akik a Baranya Megyei Repülő és Ejtőernyős Klub tag­jai. Nagy volt viszont az izga­lom, mert nem mindennapi fel­adat várt itt a földhöz közeledő profikra - mindegyikük több­száz ugrással rendelkezett már, a korábban válogatott Nagy Jó­zsef szakosztályvezető például a 3672 landolást számolta ez al­kalommal. 1600 méter magas­ból jött az ejtőernyős társaság, egy fél focipályányi buckákkal, gödrökkel, épületromokkal tar­kított területet megcélozva a hegyoldali erdőségben. Az akadályt mindenki fölé­nyes biztonsággal vette, így a sikeres próba után a klub a ta­goknak és családjuknak ezentúl évente egyszer hasonló találkát szervez a megye valamelyik közkedvelt turistaparadicso­mába. S hogy miért vállalják az ej­tőernyősök az ilyen veszélye­ket? Erre tőmondatokban így fogalmaztak az érintettek: A le­vegőben olykor 200 kilométer/ óra sebességgel zuhanunk. Le­győzni saját félelmünket, a mélységet, nincs annál szebb dolog. A repülés is külön élmény, de amikor alattunk térképszerűen szétterül a táj az elmondhatatla­nul gyönyörű. Nos, akit érdekelnek az érde­kes sport további részletei azok a Dél-Dunántúlon őcsényben, Taszáron és Pogány ban keres­hetik fel az ejtőernyősöket, s a 16 év felettiek egy orvosi al­kalmassági vizsga és az elmé­leti, gyakorlati tanfolyam után maguk is kipróbálhatják milyen érzés lebegni ég és föld között. M.B.E Mégsem halványul el a Gyémánt Bt. csillaga? A cég vezetője hibás lépésnek tekinti a rendőrség ellenük folytatott eljárását Főzzünk változatosan! „Elhalványult a barcsi Gyé­mánt Tipp Bt. csillaga” címmel jelent meg írásunk egy héttel ezelőtt a vasárnapi számunk­ban. A cikkben többek között a pécsi Mazda-Király Bt. pana­száról írtunk, amely szerint a velük szerződéses kapcsolatban álló Gyémánt Tipp Bt. nem tar­totta meg a totó-lottó variáció­kat ajánló (Mazda-sorsjeggyel árusított) szelvényein beígért június 25-i autósorsolást, és ez­zel őket lejáratta. A múlt héten sajnos nem si­került elérnünk a Gyémánt Tipp Bt. vezetőjét, Pölöskei Feren­cet, aki viszont e héten fénymá­solt szerződések, dokumentu­mok tucatjával a kezében ellá­togatott szerkesztőségünkbe. Pölöskei Ferenc elpanaszolta, hogy a sorsolásokat önhibáján kívüli okok miatt nem tudta folytatni. A barcsi rendőrök ugyanis 1994. áprilisában távol­létében a Gyémánt Tipp Bt. iro­dahelyiségét felforgatták és a bt.-vel kapcsolatos összes okira­tot, szerződést lefoglalták. A rendőrök indoklása az volt, hogy a betéti társaság tiltott sze­rencsejátékot folytat. Mint a cégvezető kifejtette, a Somogy Megyei Rendőr-főka­pitányság is bekapcsolódott a nyomozásba, és zárolták a bt. által kibocsátott tipp-szelvé- nyeket. A cég ebből fakadó ká­rát Pölöskei Ferenc 10 millió forintra becsülte, és kiemelte, hogy az elmaradt hasznon túl bt. lejáratása is jelentős veszte­ségeket okozott számára.-Márpedig a Szerencsejáték Rt. a nekünk kiadott engedélyét kérésünkre még meg is erősí­tette - mondotta a bt. vezetője.-Ebben a levélben a követke­zőket közölték a Somogy Me­gyei Rendőr-főkapitánysággal: „Amennyiben a bt. a sorsje­gyeken bizonyíthatóan a lottó és totó tippek számítógépes variá­cióját tette közzé, úgy ezzel egy szolgáltatás igénybevételére nyújtott 100 forint ellenében le­hetőséget .. . Mivel nem kie­melten ugyan, de szolgáltatás nyújtása történt, nem tombola­jegy árusításáról van szó, ha­nem egy szolgáltatáshoz kötött, és a szerencsejáték szervezésé­ről szóló, a módosított 1991. évi XXXIV. törvény 23. paragra­fusa szerint minősülő ajándék- sorsolásról.” Vagyis a fentiekből az követ­kezik (Pölöskei Ferenc szerint), hogy a rendőrség téves infor­mációk alapján járt el, és a sors­jegyeket megvásárolt sokezer embert miattuk érte csalódás. Szombaton sikerült a bt. egy kültagjával és a sorsjegyeket nagyban forgalmazó kft. veze­tőjével is beszélnünk. Lényegé­ben mindketten egyetértettek a Gyémánt Tipp Bt. vezetőjének érvelésével, igaz arra is utaltak, hogy Pölöskei Ferenccel voltak nézeteltéréseik. A barcsi ügyészségen egyéb­ként a cégvezetőnek a rendőr­ségi eljárás miatt megtett pana­szát elutasították. Az ügyben (amellyel már az Ablak című te­levíziós műsor is foglalkozik) a vizsgálat tovább folytatódik. Remélhetően hamarosan kide­rül, hogy melyik félnek van igaza. Pölöskei Ferenc a be­szélgetésünk végén határozot­tan ígérte, hogy a nyomozás le­zárulását követően ismét sor­solni kíván. Balog N. Paradicsompaprika bor­ban. Érett, hibátlan, piros pa­radicsompaprikából 2,5 kilót megmosunk, A szárát rövidre vágjuk. A szár mellett meg- szúrkodjuk, és szorosan egy­más mellé, 2 literes üvegekbe helyezzük a paprikákat. Egy li­ter vízzel, 5 deci 10 százalékos ecettel, 5 deci fehér borral, 20 deka cukorral, 2 kiskanál só­val, 10 szem borssal, 2 deka fehérmustár maggal, fél deka ánizzsal páclevet forralunk. Kihűtjük, elkeverjük 1 csapott kiskanál szalicillal, és a papri­kára öntjük. Ha lekötöttük, te­gyük végleges helyére a kam­rába. Két hétig nem szabad elmozdítani a helyéről. Ha ma­rad páclé, lezárt üvegben tart­suk a hűtőben. Ha szükséges, a két hét eltelte után öntsük föl a paprikát, hogy a lé teljesen el­lepje. Különleges savanyúság télire. Gesztenyelekvár. Hozzáva­lók: 5 kiló szelídgesztenye, 4 kiló kristálycukor, 2 deci rum, 1 deka szalicil. A gesztenye külső, barna héját lefejtjük, majd kis adagokban, szűrőka­nálba téve forrón lobogó vízbe tartjuk. így könnyen megtisz­títhatjuk a belső héjától is. Be­főző lábosba 5-7 deci vizet ön­tünk és ebben 2o-25 percig pároljuk a gesztenyét. Ézután paradicsom paszírozón át­nyomjuk, majd a cukorral együtt, folytonosan keverve 15 percig főzzük. Kicsi, 2-3 decis üvegekbe töltsük. (Ez a meny- nyiség egy tortakrémhez ele­gendő.) Az üvegben lévő gesz­tenyemassza tetejére szórjunk csipetnyi szalicilt, majd rumot. Úgy osszuk el a 2 decis rumot, hogy minden üveg tetejére egyformán jusson. Lekötjük, és szárazgőzben hagyjuk ki­hűlni. W. M. 1994. OKTÓBER 16., VASÁRNAP Új VDN 5 t I k I »

Next

/
Thumbnails
Contents