Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)
1994-10-14 / 283. szám
1994. október 14., péntek A mai nap üj Dunántúli napló 5 A cigányság mindennapjaiba enged betekintést a Roma lét ’92 címmel, a Rácz Aladár Közösségi Házban nyílt fotókiállítás. A tárlat a Cigány Kulturális Napok rendezvénysorozat része. Megkezdődtek a Cigány Kulturális Napok Pécsett A Roma lét ’92 című fotókiállítással tegnap délután megkezdődött Pécsett a Cigány Kulturális Napok rendezvénysorozata a Rácz Aladár Közösségi Házban. A Fokul Maré, gilván- fai együttes fergeteges játéka színesítette a délutáni programot, melyen Kosztics István, a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület elnöke beszélt a kiállított képekről és a háromnapos rendezvény céljáról. Mint elmondta, a fotók 1992-ben készültek Baranyában, de készülhettek volna húsz évvel ezelőtt, de akár két vagy három év múlva is, hiszen a számkivetett, perifériára szorított cigányság életkörülményei szinte alig változnak. Amíg a környezet nem ismeri meg a cigányságot, és amíg nem jön létre egymás elfogadása, addig felerősödhetnek negatív folyamatok. Szólt arról, hogy a rendszerváltás utáni kezdeményezések, változtatási tervek csupán a reklámszintig jutottak el, valójában semmi érdemleges nem valósult meg a cigányság fel- emelkedésével kapcsolatban. Jó lenne, mondta, ha a közelgő választások során minél többen próbálnának bejutni a cigányság köréből a kisebbségi önkormányzatokba, hiszen a gondok nagy részének megoldására csak a helyi önkormányzatokon keresztül nyílik majd lehetőség. A rendezvénysorozat célja, hogy a cigányság és a tágabb környezet is megismerkedhessen ezzel a gazdag, színes kultúrával. Ma 17 órakor Kathy Horváth Lajos hegedűművész és Péli Tamás festőművész mutatkozik be, majd Csemer Géza könyvével ismerkedhetnek meg az ide látogatók. Cs. L. Mezőgazdasági fórum Kecsegék úszkálnak a Pécsi-tóban Ha megmaradnak, a halakat folyamatosan telepítik Negyven centis szép példányok is érkeztek Fotó: Läufer L. Regionális mezőgazdasági szakmai fórumot tartottak tegnap Pécsett a Palatínus Szállóban, amelyre elsősorban a növényvédelemmel, talajerő-gazdálkodással és állattenyésztéssel foglalkozó cégeket hívta meg a pécsi Alpha Rendezvényszervező Iroda. Bemutatkozott az 1991-ben indult mogyoródi Kamarás Baromfikeltető, ahol elsősorban tojástermeléssel foglalkoznak, de jövőre már húscsirke neveléssel is. Az ágazat ugyan válságban van, de ők évente megduplázzák termelésüket, új keltetőt, nevelőtelepet építenek és Véradók bensőséges hangulatú ünnepét tartották meg tegnap Komlón az önkormányzat sikondai üdülőházában. Ancsin Pálné, a Magyar Vöröskereszt komlói titkára a hagyomány szerint kiváló véradóknak adott át kitüntetést. Az egyik kitüntetett Tompái Boldizsár a tizedik alkalommal, míg Kalina Béla, a Komlói Városgondnokság 52 éves műszaki előadója papíron a félszázadik, valójában annál is több véradásán van túl.- Hogy valaki ad-e vért vagy sem, ösztönzőereje van a kollektívának is - mondja Kalina Béla. - Még fiatalemberként egy súlyos, több vérátömlesztéssel járó műtét is rádöbbentett, hogy milyen életmentő szerepünk lehet. De ha a szekszárdi TOTÉV-ra majd a komlói költségvetési üzemre gondolok, szeretnének a keleti piacra is betömi. A meghívottak között volt az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány is. Három éve, eredményesen működnek, az agrárfejlesztésekhez felvett hitelekhez nyújtanak garancia fedezetet kis- és középvállalkozók részére. Eddig több, mint 1200-an éltek ezzel a lehetőséggel. Ott van nagy szerepe az alapítványnak, ahol a vállalkozó nem rendelkezik elegendő saját tőkével, mert a felvett kölcsön 50 százalékáig vállalják a kockázatot. A mezőgazdasági hiteleket nyújtó bankokkal állnak közvetlen kapcsolatban. mondhatom, hogy mindig olyan közösségbe is kerültem ahol a véradásnak rangja volt. Más kérdés, hogy valaha még „divat” volt és nagyon jól esett, amikor névre szóló kártyát is küldtek, amelyen feltüntették, kinek az életét mentettük meg. A helyi vöröskeresztnek és a hagyományoknak köszönhetően sok a véradó; a 30 ezer lakosú városban ez valamikor kiemelkedő értéket, évi 1200 liter vért jelentett. Mióta a vállalatok a kieső munkaidőt nem igazolják, a mennyiség a felére csökkent. Egyébként a helyi önkormányzat 90 dolgozójából 52 véradót tartanak nyilván, közülük 30-an rendszesen adnak vért. Bogdán Miklós a 4Ö-dik, Varga Tibomé és Mühl János is már több mint 30 alkalommal adott életet mentő vért. B. R. Azt mondják, eltűntek a Dunából a legízletesebb falatnak számító folyami halak, a kecsegék. A mohácsi szakaszon utoljára két évvel ezelőtt fogtak jelentősebb mennyiséget, azóta a pecások, de még a profi halászok is csak elvétve találnak a horgukon, illetve a hálóban „csőrös” halat. Pedig valamikor tucatszám lehetett fogni, no nem annyit, mint a keszegfélékből, de aki ismerte tartózkodási helyüket, szokásaikat, annak nem okozott gondot a napi mennyiség becserkészése. Hogy azután hová tűntek a Dunából a kecsegék, erre még tudós szakemberek sem tudtak választ adni. Gyanítják, hogy a hal életfeltételei változtak meg, de többen azon a véleményen vannak, sok az eszkimó, kevés a fóka, vagyis sok a halász, horgász, a kecsegék természetes szaporodása nem tudta pótolni a veszteségeket. Ha már a Dunában nincs, legyen a Pécsi-tóban - legalábbis így gondolkozott a horgászvíz kezelője, a megyei horgász egyesület vezetősége. A víz minősége - minden ellenkező híresztelés ellenére - megfelel a kecsegéknek. Ezt már csak azért állítják határozottan, mert a sokkal kényesebb pisztráng sem pusztult el, a horgászok legnagyobb örömére. A megyei horgászegyesület 400 ezer forint értékben nyolc mázsa kecsegét rendelt meg a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézettől, amelyet a tegnapi nap folyamán a tó gát felőli részén vízbe is eresztettek. Azért egy kicsit pontosítani kell a hal fajtáját, ugyanis a kutatóintézet szakembere elmondása szerint a telepitett hal nem kecsege, a hozzá nagyon hasonló lénai tokból, valamint a tok és a kecsege hibridjéből állt a szállítmány. A gyakorlatlan horgász persze nem tudja megkülönböztetni a három halfajtát, formára szinte ugyanazok, csak esetleg színben van eltérés, a lénai tok világosabb, mint a hibrid. A megyei horgász egyesület egyelőre kísérletnek szánja a rendkívül ízletes hal honosítását, ha viszont jól érzik magukat a Pécsi-tóban, folyamatos telepítésükről is gondoskodnak. A horgászokat viszont elsősorban az érdekli, van-e valamilyen különleges módszer, amivel a ke- csege-fajtát a horogra lehet csalni. A kutató intézet szakembere nem árul el titkot azzal, hogy a lénai tok sem horgászható másképp eredményesen, mint a kecsege. Mivel húsevő, ezért senki se próbálkozzon mondjuk kukoricával. A giliszta már inkább szóba jöhet, ezt a fenéken kell felkínálni a „csőrös” halaknak. B. G. Véradó ünnep Komlón Bányászhagyományok nyomában Küldöttválasztó alakuló gyűlések Befejezéshez közelednek a Baranya Megyei Kézműves Kamara szakmai osztályainak alakuló küldöttválasztó gyűlései. Pécsett az Iparosházban ma (14-én) 10 órakor a ruha-, textil-, bőripar, míg az Ifjúsági Házban 17-én hétfőn 10 órakor az egészségügyi szolgáltatók és ugyancsak az IH-ban 18-án kedden 10 órakor az építőipar kamarai osztályok tartják alakuló küldöttválasztó gyűlésüket. A Humán Szerviz szolgáltatásai A Gafológiai Intézet Pécsi Irodája október 14-től Humán Szerviz néven a Szőlő utca 14 szám alatt áll ügyfelei rendelkezésére. A név és a cím változásával együtt az eddigi szolgáltatások bővítésére is sor került. Tanácsadói Irodája igyekszik segítséget nyújtani kismamáknak, vezető beosztásúaknak, tanácsokkal látja el a pályakezdő fiatalokat, valamint lelki segélyszolgálatot is működtet. Foglalkoznak gyermekrajz elemzéssel, pszichofogyókúrá- val, dadogós, dislexiás gyerekek kezelésével, valamint különböző tanfolyamokat, tréningeket is szerveznek. A komplex munkában grafológusok mellett orvosok, pszichológusok és gyógypedagógusok is részt- vesznek. Sürgetnek a „gilisztások” A Biotermelők Országos Érdekképviseleti Szövetsége arra számit, hogy a múlt héten alakult parlamenti ad hoc bizottság mielőbb kivizsgálja ügyüket - közölte csütörtökön Bársonyi István, az 500 károsultat tömörítő szövetség elnöke. Először is arra szeretnének választ kapni, hogy kit milyen felelősség terhel a már öt évre visszanyúló botrányban. Úgy vélik, hogy a „gilisztásokon” kívül a régi földművelésügyi tárca, és az ügyben érintett kutatóintézet, valamint az akciót propagáló és kölcsönöket nyújtó pénzintézetek is felelősek. A döntés azért sürgős számukra, mert a bankoktól kapott legutolsó határidő november 30. MÁR CSAK 1 HÉTIG, OKTÓBER 22-éig TART A RENDKÍVÜLI SZOBANÖVÉNYVÁSÁR Csodálatosan szép, új virágok érkeztek HIHETETLENÜL OLCSÓ ÁRAK 40-50-60 % KEDVEZMÉNNYEL A VOLT BEM UTCAI HÚSBOLTBAN (ADIDAS bolt mellett) Súlyos örökség: 2,5 milliárdos deficit a televízióban A bemondóknak 580 ezer volt az évi ruhapénzük A Magyar Televízió jelenlegi vezetése 2,4 milliárd forintos deficittel vette át az intézményt. Az elmúlt két és fél hónap során az új műsorszerkezet kialakítását tekintették fő céljuknak - mondta Horváth Ádám elnök, a televízió csütörtöki sajtótájékoztatóján. Mint elhangzott, ellenzik a TV2 esetleges privatizációját, koncepciójukat kétcsatornás közszolgálati médiumra alakítják ki. Januártól több új politikai, szolgáltató és szórakoztató műsort láthatnak majd a nézők. Horváth Ádám cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy a televízióban tömeges elbocsátások lettek volna. Elmondta: mindössze 23-an távoztak az intézménytől, közülük hármat felmentettek, hatan kölcsönös megegyezéssel mentek el, a többieket nyugdíjazták. Át kellett alakítani a politikai műsorokat abban a szellemben, hogy azok munkatársai ne kommentálhassák a híreket. Nem közreműködhetnek politikai műsorokban mindazok, akik nem tudnak e szellemben dolgozni. A gazdasági helyzetről szólva Horváth kijelentette: körülbelül egymilliárd forint értékű, az előző vezetés által megkötött szerződést találtak, amelyeknek jogi felülvizsgálata jelenleg is folyamatban van. Ezek közé tartozik a Mozgókép Alapítvánnyal kötött megállapodás is. Hozzátette azt is, hogy igen nagy volt a pazarlás, a bemondóknak például évi 580 ezer forintos ruhapénzt állapított meg a korábbi vezetés. Jelentős reformokra szorul a televízió egész struktúrája, jelenleg ugyanis nyegyven százalékkal több műsor készül, mint amennyi adásba kerül. Egyértelműen az jelentené a megoldást, ha a televízió eladná jelenlegi - a funkcióra amúgy is alkalmatlan - székházat, és az elkövetkező három éven belül az Óbudán felépítendő új épületbe költözne. Horváth Ádám elnök egyébként szerdán tárgyalt Horn Gyula miniszterelnökkel és Békési László pénzügyminiszterrel az intézmény anyagi helyzetéről. Horváth szerint ez évre körülbelül másfél milliárd forintra lenne szüksége a televíziónak, ennyi viszont valószínűleg nem lesz. A tv-elnök nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a mostani vezetés nem külső emberekből, vagy politikusokból áll, hanem a televíziós szakmát reprezentálja. Kilenc éve gyújtották az első fáklyát Gázvezeték-építés társulásban Mohács körzetében A 80-as évek első felében igen csak lobbiztak Mohács vezetői annak érdekében, hogy a város hozzájusson a gázenergiához. Borsos János, az akkori országgyűlési képviselő és dr. Németh Elemér tanácselnök minden számításba jöhető fórumot megkerestek, mire sikerült kijárniuk 1985-re a gázfelhasználási engedély megadását és a 27 millió forintos világbanki hitelt, amely önmagában ugyan messze nem- fedezte a szükséges beruházás összegét, de jelentősen segítette a megvalósítást. Ahhoz, hogy 1985. november 29-én a Farostlemezgyárban fellobbanhasson az első gázfáklya, a városba bejövő gerincvezeték kiépítéséhez a világbanki támogatáson túl Mohácsnak továbbá 80 millió forintot kellett letennie. Ezt a pénzt pedig az üzemek adták össze, a prognosztizált gázfelhasználásuk arányában előre fizetett hozzájárulás címén. Később a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát anyagi hozzájárulásával a gerincvezetéket egészen Vaskapuig lefektették. Ilyen előzmények után vált lehetővé, hogy ma Mohácson, illetve a társég 30 községében több mint 8000 gázfelhasználót tartanak nyilván, és a számuk az év végére eléri a 9000-et.- Mohácson idén 7,8 millió forint értékben készült több utcai- és leágazó vezeték. Nagyobb volumenű munkáink a Kossuth Lajos utca egy szakaszán, a Munkás-, a Vágóhíd utcákban, továbbá a Szőlőhegy üdülőterületének bekapcsolásánál voltak. A városban a gázhálózat kiépítettsége megközelíti a 90 százalékot - tájékoztatott Ébert Vilmos a Gáz- szolgáltató Rt. mohácsi kirendeltségének vezetője. - A térségben lévő községek közül ebben az évben újabb kilenc lakói vállalták társulási formában a gázvezeték építését. Pó- csán, Majson és Máriakémén- den már üzemel a rendszer, október végén fejezzük be a munkát Belvárdgyulán, Olaszon, Hásságyon és Székely- szabarban, míg az év végére Töttösön és Szűrben.- Az éves gázfelhasználás az ellátási körzetünkben 50 millió köbméter, melyből az ipari és intézményi felhasználók mellett 7200 lakás részesül. A kirendeltségünk szakemberei 279.051 méter hosszúságú gázvezetéket felügyelnek éjjel-nappal, s az esetleges meghibásodások elhárításához a legmodernebb eszközök állnak rendelkezésünkre - mondta befejezésül Ébert Vilmos. Berta M.
