Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-13 / 282. szám

1994. október 13., csütörtök Városaink üj Dunántúli napló 7 Pécsi körkép Fűszer kóstoló Aki a lábjegyzeteket és a művekhez fűzött függelékeket is elolvassa, bekukkanthat az alkotó boszorkánykonyhájába!. Azokat a fűszereket is megkós­tolhatja, amelyekről a túladago­lástól félő író ugyan lemondott, ám igencsak vérző szívvel. Az­tán kerülő úton mégiscsak feltá­lalta az elhagyottakat is. G. B. Shaw sportot űzött eb­ből és színpadi szerzőként eleve sajátosat: a darabjaihoz írt - el- játszhatatlan - elő- és utószavak csak az olvasókhoz jutnak el. Mint például az „Ember és fel­sőbbrendű ember” című vígjá­ték függeléke, az „Elvek forra­dalmárok számára”. Ebben sze­repel ez a vélemény: „A házas­ság azért olyan népszerű, mert egyesíti a kísértés maximumát az alkalom maximumával”. Nagy a kísértés, hogy ezt a témát folytassam - hiszen Shaw másutt még inkább élcelődött erről s a maga nem is hajhászta ezt a népszerűséget (vagyis tar­tózkodott a maximumok egyesí­téséről) - , ám nincs most rá al­kalom. Mást jelez a közgyűlés mai ülésének napirendje is, amelyen többek közt megvá­lasztják a választási bizottságot. Ez pedig biztos előjele a reánk méretett újabb választási kam­pánynak, amely során nyilván többeket elragad majd a közé­leti funkció kísértése a megmé­rettetés maximumáig. No de eleve így szerepel ez a politikai természetrajzban: a szabadság lehetősége - a szava­zatok összeszámlálásáig! - egyenlő a lehetőségek szabad­ságával. Hogy a koptatott is­mertség vagy a szűzi ismeret­lenség alapján ad majd „lovat” valakik alá a város? - meg sem kísérlem latolgatni. Sosem lehet tudni - mondhatnám legfeljebb nagy bölcsen, ám attól tartok, hogy az önkormányzat vezetése mostanában - válaszíratlanul is - allergiás a Shaw-idézetekre. Az országgyűlési választások idején dicsérhettem a közgyű­lést, hogy nem tévedt a politikai propaganda zsákutcájába. Azó­ta kiderült, hogy az eredmény megemészthetetlenebb, mint ahogy kezdetben látszott. A kí­sértés és az alkalom pedig - akárcsak a parlamentben - most is maximális: a tévéközvetítés révén ingyenes az önreklám és a gyanútlan polgároknál' a sze­repből való kiszólásokkal is le­het házalni.(Ez nem buzdítás!) A szereplési kényszer(kép- zet) enyhítésére egyébként a parlamentarizmus már hősi ős­korában két külön formát hozott létre: a napirend előtti felszóla­lást és az interpellációt. E kettő eszménye a maximális kísértés és a maximális alkalom egyesí­tésének: általuk ismertté válhat bárki anélkül, hogy komolyabb felkészültséget igénylő témához valaha is hozzászólna. Ám azért is népszerűek az efféle lábjegy­zet vagy függelék jellegű fel­szólalások, mert pikáns fűszerei lehetnek az üléseknek. Lehetnek, ha nem fonnyadt zöldségek, eső után köpönyeg megjegyzések, lerágott csontok (például a sajtóban már három­negyed éve kipellengérezett épület) szerepelnek témaként s csak is az alkalom kedvéért. Egy jó szakács megfontolja, mikor engedhet bekukucskálni a konyhájába. Dunai Imre Megváltható parkolóhelyek Még mielőtt a címet olvasva az öröm vagy a bosszúság elha­talmasodna bárkin is, rögtön tisztázzuk: elsősorban nem a már meglévő parkolóhelyekről van szó, hanem éppenséggel azokról, amelyek nemcsak hogy nincsenek jelenleg, de nem is alakíthatók ki a hagyományos módon. Pécsett ennek legfőbb akadálya a belváros építészeti arculata, illetve a településszer­kezet. Olyan adottság ez, amit nehezen lehet a járművek nö­vekvő számához igazítani. A parkoló céljára használható területek szűkössége még beru­házási szándékokat is meghiú­síthat. Az Országos Építészeti Szabályzat az épületek jellege, funkciója, mérte alapján megha­tározza a kivitelezés során léte­sítendő parkolóhelyek számát is. Ha ez nem teljesül, az építte­tői szándék megvalósítása sem engedélyezhető. Csakhogy par­kolók, gépkocsitárolók létesíté­sére a felszínen nincs elég. A megoldás: többszintes parkoló­házakat létesíteni, s lehetőleg a föld alá süllyesztve. Ez eseten­ként azonban elrettentőén drá­gává teszi a beruházást. . Az önkormányzat közgyű­lése legutóbb - más városok példájára - a parkoló-probléma áthidalását szolgáló rendeletet alkotott. Ennek értelmében ha új építmények létesítése vagy meglévők átalakítása, bővítése, funkciójuk módosítása esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges parkolóhelyek kiala­kítása nem biztosítható, az épít­tető az önkormányzattal megkö­tendő szerződés szerint a hiány­ként mutatkozó parkolóhelyek számának megfelelő összeget fizethet. Az így befolyt összeget az önkormányzat elkülönítetten kezeli és csak parkolóhelyek lé­tesítésével összefüggő felada­tokra használja fel. A közgyűlés a szerződések megkötésével a Közüzemi Rt.-t bízta meg, s egyben meghatá­rozta a parkolóhelyek - induló - megváltási díjait is területi öve­zetek szerint. A belvárosi - egy parkolóhely egymillió forint - tarifa a 100 százalék. Ennek 80 %-át kell fizetni a Szigeti és a Siklósi külvárosban, 60 %-át Uránvárosban és Megyerváros- ban, 40 %-át a város egyéb terü­letein. D. I. Aki nem jó helyen parkolt.,. Fotó: Löffler Gábor Utcáról utcára Az elpasszolt passzázs A Jakováli Hasszán dzsámi környékének képe 1873 táján, illetve a kisebbik fotón ma C send övezi régóta a magas házat. Az év elején azt hi­hettük, hogy a vevő, az osztrák AST „pillanatokon belül” lát­ványosan megkezdi a felújítást. Látszatra nem így történt. Csend övezi a házat, miközben a környezet lassan, de biztosan tovább pusztul. A kerítésen be­lül tenyészik a gaz,-a ház déli oldalánál lévő lépcsősor, s a hozzá csatlakozó térség burko­lata már akár a hullámzó Bala­ton. Talán nem lenne ilyen ... Mostanában többekkel is be­szélgetve ismételten elhangzott: talán elsietett volt annak idején a ház gyors kiürítése, talán nem kellett volna olyan pánikhangu­latot kelteni, talán nem kellett volna olyan hirtelen hátrálni... Mert - és ilyen nézet is van - ta­lán túlságosan is nagy politikai nyomás nehezedett a város ak­kori vezetőire, ami elől csak hátrálni lehetett. Szóval csend övezi most a magasházat. Tény­leg? Erb József, az IMMO Kft. ügyvezetője, az AST pécsi megbízottja csak annyit mond: a közeljövőben sajtótájékozta­tón fogják bemutatni a PÉCSI- TERV-nél készült terveket, amelyek szerint a felújítandó magasház körül Pécs egy új al­központja születik majd meg. A mikor Tillai Emő megter vezte az új MATÁV-pa- lotát, abban nyilván költség- csökkentő célzattal létesültek az üzletek. Az építész Pécs belvá­rosának első igazi passzázsát (= általában fedett, utcaszerű át­járó az épületek földszintjén, kétoldalt üzletekkel) tervezte meg itt - a Nick-udvar sehogy sem akart igazán azzá válni - , amiben Vida Gyula belsőépítész is közreműködött. Rövid kis passzázs ez, de mintha az üzle­tekben járna az ember, annyira keresztül-kasul látni mindet. Vagyis ezt most már csak múlt időben mondhatjuk, hiszen az egyik legnagyobb üzlet - immá­ron a többedik profilját élvén - félrelökte a tervezői szándékot, így a passzázs már nem igazán passzázs, hiszen nincs itt kira­kat, nem látható át az üzlet, csak magas polcok háta látszik, és ez bizony lehangoló. N agy gondban lehetett néha Csonka Károlyi a „Pécs egykor és ma ” „mai” fotóművé­sze a régi helyszínek fellelésé­ben, de talán leginkább az az 1873 körüli fénykép okozhatott gondot, ami az akkori közkór­házat és a Jakováli Hasszán dzsámit a minarettel ábrázolta. Ez nagy üres térségben egy két­emeletes, emeletenként hatab­lakos épületet mutat a dzsámi egyik oldalán, egy apró föld­szintes házat a másikon. Egy korábbi, a könyvbe nem került fénykép még egyemeletes, ugyancsak hatablakos épületet mutat, tehát egy réges-régi eme­letráépítésről volt szó. Az egy­kori fényképészt szinte semmi sem „zavarta” 1873-ban, a kör­nyezetben semmi sem látszott. Nem úgy a most már megyei kórháznak nevezett ispotály környezet: ház ház hátán, tíz­emeletesek is, és a régi képen még üres hegyoldal is jócskán beépült. De lássuk csak a „fő­szereplőt”, ami - mint tudjuk - már rég nem hatablakos, hiszen a nagymultu épület az 1873-as felvétel óta egy észak felé há­romablaknyi szárnnyal bővült és még sok egyébbel. És to­vábbi bővítés tervei készülnek, - hallhattuk a PÉCSTERV-nél minap. Hársfai István Hatályba lépett önkormányzati rendeletek Október 10-ével hatályba lépett Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése - 1994. évi 42. számú rendelete a belváros részletes rendezési tervének módosításáról az 56-os számú tömbre vonatkozóan;-az 1994 évi 43. számú rendelete az ÁRT módosításáról és a részletes rendezésiterv jóváhagyásáról a pécs- szabolcsi labdarúgó pálya térségére vonatkozóan;-az 1994 évi 45. számú rendelete az 1993 évi 35. számú önkormányzati rendelet (Mecsekoldal-Gyükés rende­zési terve) módosításáról az Ürögi völgyre vonatkozóan. A hatályba lépett önkormányzati rendeletek megtekinthetők a Polgár- mesteri Hivatal Hatósági Irodája ügy­félszolgálati irodájában a Kossuth tér 1-3. szám alatt. Városkép-album Egy mesebeli kastély a fák sűrűjében - gondolhatná az erre sétáló idegen. Az itt tanuló diákok „Bagolyvárnak” hívják égbenyúló „tornyocskája” miatt. A Leőwey Gimnázium tatarozott, érdekes formájú ablakokkal díszített épületszárnya szép, hangulatos színfoltja belvárosunknak. Müller Andrea Sebességőrület Egy vékonyka társadalmi réteg megtollasodásának jól látható jeleként feltűnően megszaporodtak a márkás autók útjainkon. S ha már fel­tűntek, akkor mutogatni is akarják ezeket. Egyik meg­nyilvánulási formája ennek az a gátlástalan száguldozás, amelyet megengednek ma­guknak, s nemcsak a külterü­leteken, hanem a belváros ut­cáin is riogatja a járókelőket. (Köztük iskolába menő kis­gyerekeket, s nehezen járó időseket.)Még éjszakánként is lehet hallani a fékcsikor­gást vagy a motorok figye­lemfelkeltő túráztatását. A fiatal nemzedék különö­sen fogékony erre, s a tehetős szülők ajándékát így „hasz­nosítják”. Az ilyenfajta ma­gatartás persze „kelletlenül” fogadják a pécsi polgárok, s (elsősorban) nem irigység­ből, hanem leginkább azért, mert ezt a sebességőrületet sehogy sem tudja „meg­fogni ” a néhány belvárosi ut­cában elhelyezett úgynevezett "fekvő rendőr”, sem pedig a közlekedési lámpák. Am talán nem is kellene csak ezekre hagyatkozni e jelenség visz- szaszorítása érdekében. Dr. Vargha Dezső Ma közgyűlés Az önkormányzat közgyű­lése ma 9 órai kezdettel tartja soron következő ülését a Vá­rosháza nagytermében. Az ülés előzetes napirendjén szerepel többek között az Ipar utcától délre eső terület rendezési terve, a köztisztviselők jogállásáról szóló önkormányzati rendelet módosítása, a helyi választási bizottság tagjainak megválasz­tása, az önkormányzati tulaj­donban lévő garázsok elidegení­tésre történő kijelölése, a tan­könyvvásárlás központi támo­gatásának kiegészítése, a Városi Televízió pótköltségvetési igé­nye, az 500-as számú Szak­munkásképző Intézet tornater­mének építése, uránvárosi lakó­területek telkesítési programja, a Tildy Zoltán és az Illyés Gyula utcák által határolt sport­terület hasznosítása, a „Sport- formula-aktív élet” testnevelési program kísérleti bevezetése. Az ülés nyilvános , azon bár­mely állampolgár jelen lehet. Az egészség rabjai Környezetvédelmi feladat­ként az önkormányzat 5 millió forint céltámogatást adott át a „Környezetünkért” Alapítvány­nak a „Légy az egészség rabja” elnevezésű egészség és kömye-. zetfejlesztési program további teljesítéséhez. Az említett prog­ram immár több éve működik a város majd negyven általános, illetve középiskolájában. Az is­kolák higiénés helyzetének javí­tása mellett a természetes és az épített környezet fejlesztését is biztosította, továbbá segítette a környezet- és egészségvédelem iskolai oktatását is. h b > V-

Next

/
Thumbnails
Contents