Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-12 / 281. szám

1994. október 12., szerda Korunk uj Dunántúli napló 11 Mi van a tenger közepén? Az eddigi kutatások a tengert 200 méteres mélységig fürkész­ték, illetőleg magára a mélyten­gerfenékre korlátozódtak. A közöttük lévő hatalmas tér­séget elhanyagolták, pedig ott hihetetlenül gazdag, de alig is­mert az élet. Kutatása csak most kezdődik. Vezetője Bruce Ro­binson tengerbiológus, a San Francisco-tól délre lévő Monte­rey Bay Aquarium Research Institute igazgatója. A kutatóin­tézetet David Packard milliár­dos, a Hewlett Packard cég 81 éves tulajdonosa alapította. A tudósok feladata a sekély tenger és a mélytengerfenék kö­zötti régió felderítése. E célra egy különleges tenger alatti járművet használnak, amelyet korábban az olajiparban a fúró­tornyok javításánál alkalmaz­tak. Több mint ezer méteres mélységbe lehet vele lejutni. Ballaszttartályok segítségével tud merülni vagy emelkedni, s a kívánt mélységben hosszabb ideig is meg tud maradni. A tu­dósok munkáját segíti a part földrajzi adottsága, ugyanis csupán másfél órás hajóútnyira van az intézettől egy mélyten­geri árok, a Monterey-kanyon. Ez jó időben mindennap lehe­tővé teszi a merüléseket. Robinson szerint a sekély­tenger és a mélytengerfenék kö­zötti régióban található boly­gónk legnagyobb ökológiai rendszere. A kutató és munka­társai több mint 700 tenger alatti utat tettek meg. Nekik si­került először lencsevégre kapni a pelikánangolnát, a hevederha­lat és az óriásmedúzát. Az óriásmedúzák (apolemia) a tengerben szabadon úszó álla­tok, melyek egyetlen medúzá­hoz hasonló polipból sarjadzás- sal fejlődnek. Mint egy ter­meszállamban, az egyes polip­csoportoknak speciális funk­cióik vannak, ők terelik és irá­nyítják a medúzákat, vállalják védelmüket és gondoskodnak a táplálékról. Más polipok felelő­sek az emésztésért és az utódo­kért. Egyik fajtájuk hossza eléri a 40 métert és ezzel meghaladja a kékbálnák nagyságát. Packard nemrég további 36 millió dollárt adományozott az intézetnek a kutatóállomány növelésére és egy újabb tenger alatti jármű beszerzéséhez. Olyan járműre van szükség, amely kisebb zajt okoz, mert a jelenlegi elijeszti az állatok egy részét, így ezek megfigyelése lehetetlenné válik. A Csendes-óceán távolabbi területeire is tervezik expedí­ciók indítását. A szuper autó, a lego elemekből valaha is épült legnagyobb kocsi a párizsi autókiállításon. A négy kerék-meghajtású 650 ezer elemből készült 1000 kg súlyú autót V8-as motorral szerelték fel. t A Hisho Techno Super tengerjáró következő generációs hajója a tokiói kikötőben. A hajó 93/km/óra sebességre képes, s ez kétszerese a jelenleginek. A cárgyilkosság nyomában 25 éves az Internet Világ számítógépei, egyesüljetek! Az emberiség kiköltözik a Földről? Különböző elméletek sokat foglalkoznak a világvégével, amikor is a Nap és a csillagok a Földre hullanak és megsemmi­sítik azt. Amerikai csillagászok most új elméletet dolgoztak ki, amely megerősíti, hogy egyszer majd valóban bekövetkezik, ha nem is a világ vége, de a földi élet megszűnése. Az elmélet ki­dolgozásában több ismert ku­tató vett részt: Jilana Sackman a kaliforniai, Arnold J. Boothroyd a torontói egyetemről, valamint James F. Kasting és Kenneth Caldera a pennsylvaniai egye­temről. Elméletük szerint a Föl­dnek még 1,1 milliárd éve van, mielőtt lakhatatlanná válik. Egy amerikai tudományos fo­lyóiratban a csillagászok azt ír­ták, hogy a Nap négy és fél mil­liárd éves, és még ugyanennyi ideig tölti be jelenlegi szerepét. Ezután azonban térfogata óriási mértékben megnövekszik, és vörös óriássá válik. Ekkor a Föld felülete úgy felmelegszik, mintha sterilizátorban forralták volna fel. A csillagászok matematikai módszert használtak, amely megmutatja, mennyit veszít tö­megéből a Nap a Nap-szelek miatt. A Nap-szél olyan ré­szecskeáramlás, amely a hang- sebességnél gyorsabban távozik az űrbe. A Nap jelenleg másod­percenként körülbelül 1 millió tonna hidrogént veszít az áram­lás következtében. Amikor a veszteség már eléri a negyven százalékot, a Nap elkezd növe­kedni. Jelenlegi átmérője 1,4 millió kilométer, 4,5 milliárd év múlva átmérője 150 millió ki­lométerre növekedik, úgyhogy elnyeli a közeli bolygókat, a Merkúrt, a Vénuszt és talán a Földet is. Lehetséges azonban - írják a csillagászok -, hogy a Nap, minthogy fokozatosan elveszti vonzerejét, a bolygókat szabad­jára engedi, s azok spirális mozgással eltávolodnak tőle. Ebben az esetben a Vénusz a je­lenlegi 108 millió kilométer he­lyett 180 millió kilométerre tá­volodik el a Naptól, Földünk pedig 275 millió kilométerre. Mindez persze csak becslés, s maguk a csillagászok is kijelen­tették: senki se tudja pontosan, mennyit veszít majd a Nap hid­rogéntartalmából. A cikkei és tévészereplései révén ismert amerikai csillagász, Carl Sagan lehetségesnek tartja, hogy mire a katasztrófa bekövetkezik, az emberiség olyan magas szintre fejlődik, hogy képes lesz ellen­őrzése alá vonni a folyamatot. Sőt, az is lehetséges - írta -, hogy az emberek szedik a sátor­fájukat és elvándorolnak. Új la­kóhelyüket valamelyik Jupi- ter-holdon, vagy Szatur- nusz-holdon rendezhetik be. S az is lehetséges, hogy a csilla­gászok találnak olyan lakatlan égitestet, amely lakóhelyéül szolgálhat az emberiségnek. Közzétette hivatalos jelenté­sét az a Jelcin által kinevezett orosz kormánybizottság, amely egy miniszterelnök-helyettes vezetésével az utolsó cár és csa­ládja meggyilkolásának körül­ményeit vizsgálta ki. Tökéletesen beigazolódott az a korábbi verzió, amely szerint a bolsevikok, minden jel szerint Lenin közvetlen utasítására, az 1918 július 17-re virradó éjsza­kán, agyonlőtték a jekatyerin- burgi Ipatyev-ház pincéjében a héttagú uralkodó-családot: II. Miklóst, az utolsó cárt; Alek- szandra Fjodorovnát, a német származású cámét; négy lányu­kat, Anasztázia, Tatjana, Olga és Marija nagyhercegnőket; va­lamint a kiskorú, vérzékeny­ségben szenvedő trónörököst, Alekszej cárevicset. A tetemeket teherautón egy 32 kilométer távolságban lévő Az ember 25 évvel ezelőtt már személyesen is eljutott a Holdra. Műszerei pedig a Pio­neer-10 és 11 rakéta segítségé­vel 1972-i majd 1973-i indítás­sal. Aztán az 1973-ban indult Voyager-1 és 2 szondákkal mesterséges bolygóként túlszá- guldottak a Naprendszer szű- kebb értelemben vett határán. Ha ezeket egy értelmes lény va­laha elfogja és megfejti a ben­nük rejlő üzeneteket, tudni fogja, hogy itt a Tejút szélén, egy átlagcsillag harmadik boly­góján él, vagy talán csak élt egy értelmes emberfaj, amely a Vi­lágűr meghódítására készül. Csak a mechanika száguld a távolba, maga az ember egye­lőre csak a fantasztikus iroda­lomban és a filmekben képes eljutni a messzi csillagok boly­góira. A jelenlegi űreszközöket a bolygórendszerbe juttató ra­kéták csak hatalmas üzem­anyagfelhasználással érik el az úgynevezett második szökési sebességet, mely nemcsak kör­pályára vezérli az űreszközt, ahhoz elég 9 km/mp-es sebes­erdőbe vitték és ott, a nyomokat gondosan eltüntetve, eltemet­ték. 1979-ben a kivégző-kom- mandó feljegyzései alapján ki- hantolták a maradványokat, de ezek komolyabb kutatására a tudósok csak a közelmúltban kaptak engedélyt. Háromdi­menziós komputertomográf se­gítségével hasonlították össze a leleteket az Ohrana, a cári rend­őrség archívumában őrzött dossziék tartalmával, beleértve az azonosítás szempontjából fontos fogászati adatokat is. II. Miklós egészen különleges mű­fogsora például megkönnyítette az erdei tömegsírban talált ko­ponya azonosítását. A bizottság felhasználta az egyik legkorszerűbb tudo­mányág, a molekuláris bioló­gia eredményeit is. Pavel Iva­nov professzor egy múzeumból megszerezte azt a kendőt, ség, hanem 11,2 km/mp-es se­bességgel képes kiszökni a Föld vonzóerejéből. Hogy egy rakéta el tudja hagyni a Nap­rendszert, a Föld pályasugará­nak távolságában 42 km/mp-es sebesség szükséges. Ha a boly­gónk mozgásirányában indítjuk a rakétát, a Föld 30 km-es se­bessége besegít ehhez. Éppen ezért indultak el mindig keleti irányban a mesterséges boly­gók. Egy tonna hasznos terhet szállító űrhajó indításához 400 tonnás indítási tömegű rakéta kell. A Naprendszert elhagyó berendezéseket szállító rakéták tömege ennél már jóval na­gyobb, 2820 tonnányi, de a végső úthoz szükséges sebes­ség eléréséhez legnagyobb bolygótestvéreink vonzóerejé­nek gyorsító vonzóerejét is fel­használták. Persze évek kellettek ahhoz, hogy a berendezések kirepülje­amellyel a mintegy száz éve, még trónörökösként Japánban merénylet nyomán megsérült későbbi cár sebét bekötötték. A cámé maradványait pedig - többek között a genetikai in­formációkat kutató DNS-vizs­gálatokkal összehasonlította ro­kona, az ugyancsak német származású Fülöp herceg (II. Erzsébet angol királynő félje) vérének mutatóival. A tudós elemezte a néhai cár rokona, a nyugati emigrációban élő agg Seremetyevo-Szfirisz grófnő vérét is. A szupertechnika segítségé­vel dolgozó tudósok szerint az áldozatok azonosításához im­már kétség sem férhet. Tartja magát a hír, hogy a maradvá­nyokat a pétervári Péter-Pál erődben temetik el és a szertar­táson részt vesz az angol ki­rálynő is. nek bolygórendszerünkből, és évszázadok kellenek ahhoz, hogy eljussanak a hozzánk vi­szonylag közeli csillagok távol­ságáig. Vissza ezek természete­sen sohase térnek. Ahhoz ren­geteg energiát biztosító üzem­anyagot kellett volna magukkal vinniök. Embert indítani a visszatérés reménye nélkül természetesen nem szabad! Van-e megoldás? Távlatokban igen. Egyik lehet­séges eszköz a fotonrakéta. * A Földön ismert anyagré­szecskéknek antianyagrészecs- kéik is vannak. Az atommagot alkotó protonoké az antiproton. így van antineutron és antineut- rino. Ha részecske antirészecs- kével találkozik, mindkettő megsemmisül, fotonok vagy összességükben semleges ré­szecskék keletkeznek. Itt a Földön és környékünkön minden anyagrészecskékből Éppen most negyedszázada, 1969 nyarának végén, amerikai egyetemek laboratóriumaiban először kapcsolták össze külön­böző országok, sőt földrészek számítógépeit anélkül, hogy gondoltak volna rá: ez egy új korszak nyitánya a technika for­radalmában. „A lovak nem esznek ubor­kasalátát.” A legenda szerint 1861-ben ez volt az első mon­dat, ami az akkori új találmány­ban, a távbeszélőn elhangzott. Steve Crocker és néhány társa, az első nemzetközi komputerhá- lózat-csapat viszont annyira nem tekintette történelemnek, amit csinált, hogy már nem tudja, mi volt a távoli képer­nyőkön először kibetűzhető mondat, ábra vagy üzenet. Ők csak megalkották, amiben fan­táziát láttak. Az amerikai vé­delmi minisztérium megsejtette az ügy horderejét, és ARPA nevű kutatóosztálya fedezte a költségek nagy részét. Most 25 esztendeje a rendszer már elké­szült. De az ünnepélyes dátum 1969. november 21: ezen a na­pon jelent meg a Los Angeles-i Brit kutatók először találtak bizonyítékot arra, hogy a fer­tőző betegségek lefolyása terén is létezik genetikai meghatáro­zottság. Ezer gambiai gyermek sorsát tanulmányozva, akik a malária egyik, a központi ideg- rendszert megtámadó válfajá­ban szenvedtek, azt találták: bi­zonyos genetikailag meghatá­rozott anyag fokozott jelenléte épült fel, és csak elvétve jelenik meg világunkban antirészecske (bizonyos rádióaktív bomlá­sokban és elvétve a kozmikus sugárzásban). Ezek azonban a rendes anyaggal való találko­záskor szétsugárzódnak. 1 kg olaj elégésekor 9,1 mil­lió joule energia keletkezik, 1 kg urán hasadásakor 82 billió (milliószor millió). 1 kg proton és antiproton találkozásakor 90 ezer billió joule energia szaba­dul fel! A protonok és antipro- tonok 3 kvarkból illetve antik- varkból állnak. Találkozásuk­kor nemcsak sugárzás keletke­zik, hanem pionok, nagyon rö­vid élettartamú (10‘8-10"10mp) részecskék is, majd ezek tovább bomlanak elektronokra és po­zitronokra, amelyekből szintén gammasugárzás keletkezik. Míg élnek, elektromos és mág­neses terekkel a kívánt irányba terelhetők, s mivel sebességük fénysebesség körüli, rakétamű­egyetem képernyőjén egy olyan szöveg, amit a kaliforniai Stan- ford-egyetemen írtak. Nem sokkal később a rend­szer kinőtte a nevét és a kereszt- ségben az INTERNET nevet kapta. A hálózat a legújabb felmérés szerint 3,2 millió szá­mítógépből áll, de alkalmanként számtalan további komputer is rákapcsolódik. Az Egyesült Ál­lamokban több mint két millió, Nagy-Britanniában 155 000, Németországban 149 000, Ja­pánban 72 000, Kínában 325 INTERNET-„tag” komputer üzemel. A rendszer természetesen ma már az üzleti élet hasznos kel­léke. 1991 és 1994 között a há­lózatot naponta igénybe vevők száma megnégyszereződött. A találmány mindazonáltal sokat megőrzött feltalálóinak fiatalos szabadosságából. Ha valaki ke­zelési információt kér, képer­nyőjén megjelenik a fura vá­lasz: RTFM 293. A rövidítés je­lentése: Read the Fucking Ma­nual (Olvasd el a nyavalyás prospektust), a szám pedig az oldalt jelzi. esetén a gyerekek hétszer na­gyobb gyakorisággal haltak meg, vagy szenvedtek agykáro­sodást a betegség következté­ben. A Nature című folyóiratban megjelent cikk szerint ez az első bizonyítéka annak, hogy a gé­nek befolyással lehetnek a beteg heveny fertőzésből való kigyó­gyulására. vekben hasznosíthatók. Ideáli­san alkalmazhatók világűruta­zásra. Pillanatnyilag azonban gaz­daságtalan az antianyag előállí­tása, tárolása nincsen megoldva és a működtetése sem. Csupán elképzelések vannak arra, hogy például a Merkúron, ahová óri­ási mennyiségű napenergia áramlik, állítsák elő majd az an- tianyagot. Ha majd a tudósoknak sike­rül megoldaniok az anti- anyaggyártást, az ember né­hány évtizedes utazással eljut­hat a szomszédos csillagok bolygóira. Landolás előtt azon­ban meg kell vizsgálni, hogy az nem antianyagból van-e. Mert, ha igen, azt messze el kell ke­rülni! Ha az olvasók közül valaki kint az űrben ismeretlen csil­lagvilág lakóival találkozik, ne nyújtsa feléjük üdvözlésre ke­zét! Hátha azok antianyagból vannak. Ha igen, mindketten megsemmisülnek, szétsugár­zódnak. Dr. Tóth Sic itur ad astra így jutunk el a csillagokig A fertőzések kimenetele genetikailag meghatározott? t i i i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents