Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)
1994-10-12 / 281. szám
6 aj Dunántúli napló Közélet 1994. október 12., szerda Állandó készenléti szolgálat Pécsett állomásozik az ország legjobb határvadász százada A kiképzés pillanatait Löffler Gábor kapta lencsevégre Miért kell módosítani az alkotmányt? A helyi önkormányzatokról és azok választásáról szóló törvények módosítása miatt szükségessé vált az Alkotmány módosítása is. - Milyen konkrét változásokat jelent ez? - kérdeztük dr. Zsuffa Istvánt, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkárát.-Legfontosabb eleme az Alkotmány módosításának, hogy világossá teszi: a képviselőtestület megbízatása ugyan négy évre szól, de valójában a választásokat követően az új testület alakuló üléséig tart. Nem lesz a választások miatt „interregnum” a helyi közigazgatásban sem. Ez a szabály vonatkozik a polgármesteri tisztség betöltésére is: ők is addig maradnak hivatalban, ameddig az új polgármestert meg nem választják.- Ezentúl sem lehet feloszlatni a szabálytalanul, vagy meddőnek bizonyuló önkormányzatokat?- A módosítás következtében egyértelművé teszi az Alkotmány, hogy a képviselő testület kimondhatja önmaga feloszlását. Akár saját maga mondja ki ezt, akár feloszlatják a testületet, ez a lépés az adott polgármester tisztségének megszűnését is jelenti. E módosítás hátterében az elmúlt évek vitái, a néhány önkormányzatnál kialakult, működésképtelenséget kiváltó patthelyzetek húzódnak.- A módosítások a választási jogot is érintik?- Az Alkotmány módosítása világossá teszi, hogy a nagykorú, magyar állampolgárok nemcsak az országgyűlési és a helyi, hanem a kisebbségi ön- kormányzati választásokon is részt vehetnek. Ugyancsak rögzítették a Magyarországra bevándorolt külföldiek választójogát, ami korábban nem illette meg őket, hiszen a választójog eredendően magyar állampolgársághoz volt kötve. Ezután a helyhatósági választásokon és a helyi népszavazásokon a bevándoroltként Magyarországon élő külföldiek is szavazhatnak.- A mostani alkotmánymódosítás deklarálja, hogy a megyei önkormányzatok tagjait is közvetlenül kell választani, valamint - mindenütt - a polgár- mestereket is. Eddig ugyanis ez nem így volt. A polgármestereket korábban csak a tízezer lakosúnál kisebb településeken választották közvetlenül és ugyanez vonatkozott a megyei közgyűlések tagjaira is. Az új jogszabály ezekre a tisztségekre is kiterjeszti a közvetlen választás módját. Végül, de nem utolsó sorban a módosított Alkotmány megszünteti a köztársasági megbízotti intézményt. N.Zs. A Siklós alatti lőtér-gyakor- lópálya a puskaropogástól és a közelharc dulakodásától hangos. Terepszínű öltözékben, zöld-barnára festett arccal tűnnek elő - szinte a föld alól, mert eddig sehol sem lehetett látni őket - a határőrök, hogy megadásra szólítsák fel a feltételezett behatolókat. A Nap egyre mélyebbre bukik a horizonton, lassan a sötétség veszi át a hatalmat a füves síkság felett. Néhány kézmozdulat elég és a vonalba fejlődött katonák síri csendben megindulnak a romok felé, ahonnan Gál Gyula őrnagy, századparancsnok figyeli a kis csapatot, pontosabban kémleli a sötétséget. Amint észrevesz valakit a hold néha-néha megcsillanó fényében, illetve meghallja a nesze- zést a teljes fény és hangálcázás gyakorlásakor, azonnal kezdődik elölről a feladat. Ebben a pillanatban alig hallható fémes koccanás jelzi a katonák közeledését.- Csapat állj - kiáltja Gál őrnagy. Elég tisztességesen megközelítettek, azonban az utolsó métereken elárulták magukat. Hátra arc, menet vissza a megindulási vonalig. Újra kezdődik az akció. Most hiába meresztgetjük a szemünket, hegyezzük a fülünket, csak arra leszünk figyelmesek, hogy közvetlen közelről fegyvercsövek merednek ránk.- Jól van fiúk, ezúttal kitűnően megoldották a feladatot. Az éjszakai terepfoglalkozásnak ezennel vége. A vacsorát tábortűz mellett esszük meg. A század este tíz óra után ér vissza a pécsi laktanyába, azonban senki sem reklamál azért, hogy nem a lefekvés a következő napirendi pont, hanem a sáros-vizes fegyverek megtisztítása és az elpakolás. Takarodó fél egykor.- A szabályzat nem arról intézkedik, hogy mikor van takarodó, hanem arról, hogy a katonának biztosítani kell a napi nyolc óra alvást. Ez a nyolc óra most nem fél tízkor kezdődik, hanem éjszaka fél egykor, és természetesen reggel annyival tovább is tart. A századdal és parancsnokukkal töltött délutáni gyakorlat után körvonalazódik a kép, miért kapta az országos parancsnokságtól a Misina határvadász század az elsők között a századzászlót, mint rangos elismerést.- Az első és második világháború között, illetve közvetlen utána a kimagasló munka elismeréséül adták át a századzászlókat az egységeknek, azonban az elmúlt évtizedekben ez nem volt szokás. A Határőrség Országos Parancsnoksága elevenítette fel ismét ezt az adományozást, első alkalommal nemrég vehették át a zászlót a pécsi, a miskolci és a kiskunhalasi határvadászok, mint az országos pontverseny legjobb helyezettjei. A pécsi Misina határvadász század már második alkalommal tudhatja magáénak ezt a kitüntető címet, amelyet a kiképzés, a lövészet, az alaki és a harcászati zárógyakorlat eredménye alapján számolnak ki. Igazgatósági szinten is elismerik a század munkáját, a hivatásos és sorkatonákét egyaránt, ez pénzjutalomban, rendkívüli előléptetésben, illetve jutalomszabadságban nyilvánul meg. Amikor azt tudakolom a századparancsnoktól, hogy mi a titka az eredményeiknek, arcán a tanácstalanság tükröződik, mert náluk az a természetes, hogy mindenki teljes erővel, a legjobb tudása szerint dolgozik.- A századparancsoktól kezdve a legutolsó lövészkatonáig bezáróan mindenki rengeteget dolgozik. A hivatásos állomány együtt él a sorkatonákkal, együtt csinálunk meg minden feladatot, a gyakorlótéren a tisztek és tiszthelyettesek mutatják be a különböző feladatokat, csak azt és olyan mértékben követeljük meg az állománytól, amit mi is megcsinálunk hasonló, vagy magasabb szinten. Ehhez elengedhetetlen egy összeszokott és jól képzett hivatásos állomány, bármely szakaszparancsnok megcsinálja még nem a szakterületéhez tartozó feladatokat is, ezzel jó példát mutatnak a sorállománynak. Próbálkoznak a katonák különböző kifogásokat, trükköket találnak ki, azonban nem lehet „felültetni” a hivatásosokat, ezért tisztelik szakmai tudásukat is. Gál Gyula szerint fanatizálni kell a sorállományt, hogy ők a legjobbak. Szidással, büntetéssel nem lehet eredményeket elérni. Sokkal hatásosabb az a módszer, ha az ember dicséri a katonáit, azonban hozzáteszi, hogy hol és mit kell tovább javítani. Tudják a katonák, ha egyszer-kétszer rendesen, becsületesen megcsinálják a feladatot, akkor nem gyakoroltatják velük „feleslegesen” tovább. A századnak elvileg 60 percen belül kell elhagynia a laktanyát teljes felszereléssel, azonban ez a csapat megcsinálta 13 perc alatt, hogy az ágyból pizsamában felkeltve bemálháztak és elhagyták a laktanyát.- Szeretem megvédeni az embereimet, természetesen a józanság határain belül, ugyanakkor nem tűröm el a fegyelmezetlenséget semmilyen formában. Ahogy ide kerülnek az újoncok, ismertetjük velük a követelményeket, elvárásokat és a lehetőségeiket. A századnál természetes, hogy mindenki örömmel végigcsinálja a reggeli tornát, illetve nem veszik zokon, ha éjszaka kell fegyvert tisztítaniuk. A bevonulástól számított három hónap elteltével kapom meg az újonc állományt, a következő kilenc hónap úgy elrepül, hogy észre sem veszik. Az a legrosszabb, ha nem töltik ki hasznosan a katona idejét. Itt reggel 6-tól 21.30-ig be van osztva a teendő, ebből két óra a szabadidő. Beforgatásos rendszerben dolgozunk, ez azt jelenti, hogy a négy szakaszból egy szolgálatot ad, a hivatásos járőr megerősítéseként kint vannak a határon, illetve a határforgalmi kirendeltségeken négy napig. A második szakasz négy napot otthon van, illetve a következő két szakasz kiképzésen vesz részt. A két kiképző szakasz közül az egyik 24 órás készenlétben van, ez azt jelenti, hogy még a gyakorlótérre is fegyverrel és málhazsákkal vonulnak ki. Siklósra is úgy mentünk le átvenni a századzászlót, hogy a kocsin ott volt az egyéni felszerelés és a fegyverek. Ha riasztottak volna bennünket, onnan azonnal tudunk indulni. Ez a készenlét a katonák vérévé válik egy idő után, és máris nem teherként fogják fel. A készenlét miatt állandóan van döntésképes hivatásos határőr is a század mellett, ez azért is jó, mert így nem érzik „elhagyottnak” magukat a fiúk, illetve megelőzhetők az újoncokkal szembeni csínytevések. Például nemrég alkalmazásra került egy szakasz éjszaka, esőben. Szinte az egész század azonnal jelentkezett.-Jó viszonyban vagyok a katonákkal, azonban nem szeretek mindenkit, illetve engem sem szeret mindenki. A katonáknak van igazságérzetük. Van akinek elég, ha szigorúan ránézek, másnak a tíz perces „apai” beszélgetés hiányzik, megint mással nem beszélek egy hétig, illetve vannak olyanok, akiket azonnal fenyíteni kell, mert csak abból értenek. Három havonta cserélődik az állomány harmada, ennyi idő alatt is megismerhetők az emberek, ha egymás mellett dolgozunk. Büszke vagyok arra, hogy fejből tudom a század névsorát, illetve sok segítséget kapok a szakaszparancsnokoktól a katonák megismeréséhez. Az öregebb katonák pedig megismertetik az újoncokat az elvárásokkal, kedvezményekkel. Mi az, amit nem szabad csinálni, mi az, amit lehet, de megütheti a bokáját, illetve mit nem szabad végképp csinálni. Jó szándékkal közelednek az öreg katonák az újoncokhoz, mert a rajok vegyes összeté- telűek és tudják, hogy csak egymásra számíthatnak egy-egy feladat elvégzése során. A hivatásos csapat önmagában nem sokat ér, viszont ha a sorállománnyal együtt jól dolgoznak, az egy nyerő század. Hajdú Zsolt Börtönből börtönbe Lány kokainnal Ez év március végén egy kábítószer csempész elfogásáról jelent meg hír a sajtóban. Napjainkban szenzációnak - sajnos - már csak az számít, ha a titkos rejtekhelyeken felfedett drog több tíz kilogrammot tesz ki. Az említett eset nem is érdemelt volna különösebb figyelmet, ha nem N. Éva Bernadettről lett volna szó, akinek keresztneve fölöttébb ismerősen csengett az újságíróknak. A csempésznél csupán 54 gramm kokaint találtak, de a Magyar Büntetőtörvénykönyv (282. paragrafus) az 50 grammon felüli mennyiséget is jelentősnek tekinti, s az elkövetett visszaélést ennek megfelelően igen szigorúan, öttől-tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja. A határőrség jelentése csak a tényekre szorítkozott. Az olvasó at tudhatta meg, hogy a hegyeshalmi határállomáson N. Éva Bernadett magyar állampolgár ruházatában és kézi táskájában kábítószer gyanús fehér port találtak. (A későbbi vizsgálat során állapította meg az igazságügyi vegyészszakértő, hogy az 54 grammos összmennyiség 22 gramm tiszta kokaint tartalmaz.) A kommüniké akkoriban nem tartalmazott részleteket. Érthető. A magyar szervezett bűnözés elleni szolgálat, melynek feladatkörébe tartozik a hazánkban tevékenykedő kábítószer csempészek leleplezése, a központok, hálózatok, hazai és külföldi kapcsolatrendszerek felkutatása, megsemmisítése nem szereti a sajtó nyilvánosságát. De nagy erőkkel indult meg a nyomozás ebben az ügyben is. Vizsgálták a lány kapcsolatait, mert feltételezhető volt, hogy valakitől kapta a drogot, s megint másnak kellett azt átadnia. Egy fiatal magyar nőt, mint bizonyára sokan még emlékeznek rá, a Pakisztáni Iszlám Köztársaság fővárosának, Karacsi- nak a repülőterén 1993 márciusában feltartóztatták, mert duplafenekű bőröndjében 1400 gramm heroint találtak. A drogcsempészést az említett országban nagyon szigorúan büntetik. Helybeli ügyvédek a 12 esztendőt sem tartották kizártnak, de mindjárt hozzá is tették: az országban olyan börtönviszonyok vannak, amelyek európai ember számára elviselhetetlenek. Akkoriban a magyar közvéleményt megdöbbentette a hír, hogy a „megtévedt” lány, N. Éva Bernadette, anyagi gondjai, munkanélkülisége mi^tt vállalta a veszélyes feladatot. Egyfajta társadalmi együttérzés fogalmazódott meg a sajtóban, mi több az ottani magyar diplomácia és a kint élő magyar kolónia tagjai a jogi segítségnyújtáson kívül komoly anyagi támogatást adtak a bajba jutott honfitársnak. Megpróbálták elérni, hogy enyhe büntetést kapjon, s a börtönviszonyokat valamilyen úton-mó- don elviselhetővé tegyék. Külső támogatások - magánosok, külhoni magyar diplomaták - segítsége nélkül aligha érhette volna el Bernadette, hogy a kétéves börtön és a- 30 000 rúpia (cca. 1300 USD) büntetés ellenére viszonylag rövid idő, nyolc hónap után visz- szatérhessen hazájába, s alkalma adódjon az újrakezdésre, életének rendbe hozatalára. , * N. Eva Bernadette ma újra börtönben van drogcsempészésért. Felkerestem a büntetőintézetben, hogy megtudjam: fogadkozása ellenére miért lépett ismét ugyanarra a síkos és nagyon veszélyes útra.- „Nem nyilatkozók. Elegem van az újságírókból!” - mondta Bernadette, s semmiféle magyarázattal nem szolgált. Ám arra, hogy mi oka van a hallgatásra, az 1993. novembere óta eltelt időszak történéseiből elég jól következtethetünk. _ Hazatérése után N. Éva Bernadette két hetet a fővárosban töltött, majd vidéki lakásába tért vissza. Aztán ismét a fővárosba utazik, felkeresi régi barátait, ismerőseit. Egyik barátnője révén megismerkedik egy néger fiúval, aki - úgy tűnik - megérti gondjait. A fiúnak láthatóan jól megy, hosszabb ideje van Magyarországon, elegáns gépkocsikon jár, bérelt lakásban lakik. A lánynak viszont megélhetési gondjai vannak, s ezért elfogadja a felajánlott segítséget, a fiúhoz költözik. Egy hosszúra nyúló beszélgetés során szegezi neki Ja- como a kérdést: hogyan képzeli el a jövőjét, életét? Miből akar megélni, albérletet fenntartani? Azt felajánlja, hogy segít, pénzkeresési lehetőséget kínál. „Bécsbe kellene elvinni egy kis csomagot”. Nem hangzik el a kábítószer szó, de a lány nagyon is jól tudja, hogy megint csak arról van szó. Némi töprengés után elvállalja a feladatot. Az akcióra hamarabb került sor, mint gondolta.' Másnap (1994. március 30.) a Fővárosban, a Petőfi Sándor utcában találkoztak. A néger fiú pontosan megmondta, hogy Bécsbe hova kell mennie, és ott jelentkezik majd valaki, akinek át kell adni a csomagot. „Ennyi” volt csak a feladat. Jacomo adott még 3000 forintot útiköltségre és 500 schillinget költőpénznek. Aztán elváltak. A lány indulás előtt a mellékhelyiségben betette a kis csomagokat dzsekije külső zsebébe és a táskájába, majd felszállt a Bécsbe induló autóbuszra, s ezzel valószínűleg elkövette élete legnagyobb hibáját. Nem jutott túl a határon, a nála lévő drogot megtalálták, őrizetbe vették. Azóta is vizsgálati fogságban van, s a magyar bíróság ítéletére vár. Halász Kálmán A
