Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-11 / 280. szám

1994. október 11., kedd Hazai körkép aj Dunántúli napló 11 Regnum Marianum Templom épül Budapest-Zuglón Ikervár: 75 éves a nevelőotthon Katolikus templom épül Buda­pesten, a zuglói Zoborhegy téren. A Regnum Marianum templom alapkövét szombaton szentelte meg Ladocsi Gáspár tábori püs­pök a Zoborhegy Téri Napokhoz kapcsolódó templombúcsú al­kalmából. Az új templom egy közösségi házzal és színházteremmel egy­beépített épület része lesz. A kö­zösségi ház már áll, a templomot a tervek szerint 1996. október 8-án szentelik fel. A tervezésre Il­lés Kraizer Attila építész kapott megbízást, aki modem stílusú templomot tervezett a sűrűn épí­tett zuglói környezetbe. A temp­lom hagyományos tájolású lesz, a főhajót szentély és éjjel-nappal nyitva tartó engesztelő kápolna egészíti ki. A liturgikus berende­zéseket a Hummel-Mészáros Műhely készíti. A Regnum Marianum temp­lom a hívek adományaiból épül, az épületegyüttes 500 millió fo­rintba kerül. A pápa 1986-ban engedé­lyezte, hogy október 8-a a Ma­gyarok Nagyasszonyának ünnepe legyen. A millennium időszaká­ban újraéledt hazánkban a Reg­num Marianum, azaz Mária or­szága eszméje, ennek jegyében a század első felében több, mint 50 templomot szenteltek Szűz Máriának. A Regnum Maria­num egyházközség egyik temp­loma az 1930-as években épült a Városligetben, 1951-ben azonban lebontották amikor a Dózsa György úton felvonulási utat építettek ki. Jubileumot ünnepeltek a Vas megyei Ikerváron: a Batthyány Lajos Általános Iskola és Neve­lőotthon fennállásának 75. év­fordulóján emlékeztek az in­tézmény múltjára. Az első fe­lelős miniszterelnök, gróf Bat­thyány Lajos egykori kasté­lyába telepített nevelőotthon 1919 és 1933 között hadiárvák­nak adott hajlékot. Azt köve­tően leánynevelő intézetként működött a Jó Pásztor Háza Apácarend kezelésében 1950-ig, majd a Makarenko Le­ánynevelő Intézet nevet viselte 1957-ig. Később fiúnevelő inté­zetté, általános és szakképző is­kolává változtatták; a Batthyány nevet 1967-ben vette fel az is­kola. Az ünnep alkalmából Pusztai Gyula, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte az intézmény diákjait és vezetőit, s átadta azt a zászlót, amit a megyei közgyűlés adományozott az állami gondo­zott gyermekeket nevelő intéz­ménynek. Az évforduló alkal­mából avatott emléktáblát Aradi Béla egykori hadiárva-gondozott leplezte le; ő maga 1932-től há­rom éven át itt volt intézeti gye­rek. S eljött sok társa is, hogy emlékezzék és hogy megtekintse a mai általános iskolát és neve­lőotthont, ahol összehasonlítha­tatlanul jobb körülmények közt élnek, tanulnak és dolgoznak a növendékek, mint hajdan. Az utóbbi évtizedekben az állami gondozott túlkoros gyerekek kö­zül több százan szereztek szak­mát Ikerváron. Az eredetileg tervezett időpontnál majd egy hónappal hamarabb, 116 nap után befejeződtek a nagykörúti víznyomócsőcsere és villamosvágány rekonstrukció ez évre tervezett munkálatai. Elkelt a nyíregyházi húsüzem Új gáztűzhely- család Alapításának 100. évforduló­ját ünnepelte pénteken Salgótar­jánban az SVT-Wamsler Ház­tartástechnikai Részvénytársa­ság. A magyar-német vegyes vállalat új gáztűzhely-család ki- fejlesztésével tette emlékeze­tessé a centenáriumot. A követ­kező évben forgalomba kerülő újabb Vesta-termékcsalád fej­lesztői a jobb hatásfokra, a kör­nyezetbarát tulajdonságokra, valamint a gazdaságos gyártásra helyezték a hangsúlyt. A két-, három- és négyégős változat­ban, valamint Combi kivitelben fejlesztett tűzhelyek piacra bo­csátásával a régi Vesta gyártása megszűnik, a már eladott készü­lékekhez azonban a gyár to­vábbi 20 évre vállalja az alkat­rész ellátást és a garanciális te­endőket. Az új termékcsaládot hazai és német piacon kínálja majd a gyártó - reményei sze­rint sikerrel, hiszen a jelenlegi Vestából is 300 ezer talált gaz­dára négy év alatt. Zsinagóga-avatás Nyíregyházán Befejeződött a nyíregyházi zsinagóga felújítása. Az eredeti szépségében helyreállított izrae­lita imaházat vasárnap Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatója avatta fel. A nyíregyházi zsinagóga helyreállítása négy évvel ezelőtt kezdődött. A teljes belső reno­válás után az épület tetőszerke­zetét és külső vakolatát is felújí­tották. A mintegy 4 millió forint épí­tési költséghez a helyi hitközség tagjai mellett hozzájárultak a hazai és a külföldi hittestvérek is. A zsidó hitközségek szövet­sége szintén segített. Ugyan­csak támogatta az imaház re­konstrukcióját Nyíregyháza Önkormányzata, amely minden évben jelentős összeget utalt át költségvetéséből. A vasárnapi zsinagóga-ava­tás résztvevői megemlékeztek a holocaust 50. évfordulójáról is. Fejet hajtottak a II. világháború idején elhurcolt és elpusztított mintegy 25 ezer Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei zsidó áldozat emléke előtt. Flandorffer­emléktábla Flandorffer Ignác alakját idézték föl s emléktáblát avattak tiszteltére Sopronban, abból az alkalomból, hogy az általa ala­pított Soproni Városszépítő Egyesület működésének 125. esztendejét ünnepli. A 19. szá­zadban élt nagykereskedő ha­talmas elszántsággal törekedett a város fejlesztésére, minden olyan helyi kezdeményezést felkarolt, amely a település ér­dekeit szolgálta. Az ő nevéhez fűződik a gázgyár létrehozása is, melynek egykori épületén az em­léktáblát - Soltra E. Tamás szob­rászművész alkotását - most el­helyezték. A budapesti R-Ko-N Mező- gazdasági Termékfeldolgozó és Kereskedelmi Kft. vásárolta meg a felszámolás alatt álló Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Húsipari Vállalat nyíregy­házi üzemét. A hazai vállalko­zói toplistán a 60. helyen álló társaság 100 millió forintért vette meg a húsfeldolgozót. Németh József, az R-Ko-N Kft. ügyvezető-igazgatója el­mondta: a nyíregyházi üzemben előreláthatólag október 17-én indítják újra a termelést. Az el­képzelések szerint 120 dolgozót foglalkoztatnak majd, s vissza­veszik - gyakorlati oktatásra - a korábban elküldött 30 ipari ta­nulót is. Egyelőre .naponta 20-25 tonna terméket készítenek a ha­zai piacra. A jövő évtől viszont Magyar számnak is beillik a Világbank és a Nemzetközi Va­lutaalap újságjának múlt heti kiadása: három cikk is foglal­kozik benne Magyarországgal. Henry Copeland Budapesten járt tudósító fél lapoldalnyi írásban mutatja be „a budapesti tőzsde öreg emberének” titulált, 27 éves Jaksity Györgyöt, aki egy évvel ezelőtt hozta létre a Concorde Securities nevű ér­tékpapír céget. Ez alkalmasint csak egy a számtalan magyaror­szági brókercég között, ám Jak­sity és két társa mégis különbö­zik a többiektől. Míg utóbbiak számára elengedhetetlen mun­kaeszköz egy nagy BMW és a digitális rádió-telefon, Jaksity egy kis Honda Civic-et használ, s egyetlen mobil telefonon osz­tozik két társával. „A mene­dzserek fizetése a nyereségtől függ - mondja a cég vezetője. - Ez a legjobb módja annak, hogy alacsony szinten tartsuk a re­zsit.” növelni szeretnék a termelést, hiszen a hazai vásárlók mellett számíthatnak külföldi megren­delőkre is. A társaság korábban Nyíregyházáról Moszkvába is exportált, s a kapcsolat újrafel- vételére a tárgyalásokat hama­rosan megkezdik. A szabolcsi húsipari vállalat mátészalkai üzemére, amely Kelet-Közép-Európa egyik leg­korszerűbb, közös piaci minősí­téssel is rendelkező feldolgo­zója, viszont továbbra sincs vevő. Az egyetlen, Németországból érkezett pályázati ajánlatot a felszámoló HEXTRA Kft. ugyanis visszautasította, mivel az egymilliárdos értékű va­gyonhoz néhány százmillióért szeretett volna hozzájutni a je­lentkező. Az Emerging Markets egy másik oldalán Copeland azon mereng, vajon milyen „privati­záció” az, amelynek keretében az olasz nemzeti légitársaság 30 százalékos részesedést szerez­het a MALÉV alaptőkéjében? S vajon mi forgott az EBRD ille­tékeseinek a fejében, amikor hozzásegítették az Air France-ot ahhoz, hogy részese­dést vásároljon a cseh légitársa­ságban? A lap legnagyobb lélegzetű „magyar” cikkében Copeland egy teljes oldalon keresztül ha­sonlítja össze Magyarországot és szomszédait. Mint úja, az OECD statisztikája szerint a magyarok az egy főre jutó GDP terén messze megelőzik a cse­heket, lengyeleket és a szlová­kokat. Csakhogy e számadatok csalókák - teszi hozzá -, mivel többnyire a nemzeti valuta ön­kényes értékelésén alapulnak. A tudósító ezért megbízha­tóbb mércéhez folyamodik, és a Rádiópremier Két héten belül immár a má­sodik rádiópremierre került sor Székesfehérvárott: szombaton megszólalt a város második rá­diója, a Fehérvár Rádió. A helyi médiumot egy magánvállalkozó működteti, s az adás nemcsak a városban, hanem a település környékén is hallható. A sok zenét, valamint helyi informá­ciót sugárzó műsort Kelemen László irányításával székesfe­hérvári újságírók szerkesztik. A Fehérvár Rádió a város másik helyi rádiójával, a me­gyei jogú város önkormányzata által a Kodolányi János Főisko­lán működtetett Vörösmarty Rádióval osztozik egy frekven­cián. A megállapodás szerint az időpont havonta történő válta­kozásával az egyik rádió dél­előtt, a másik délután sugározza a műsorát. nyugati áruk és szolgáltatások fogyasztásának színvonalát veti egybe Közép-Európában. En­nek alapján arra a következte­tésre jut, hogy Magyarország még a GDP-szintek közötti kü­lönbségnél is nagyobb mérték­ben előzi meg szomszédait „a kapitalizmus átvételében, de le­galábbis a kapitalizmus termé­keinek fogyasztásában”. Copeland kimutatása szerint például a rádiótelefonok terén a magyarok utcahosszal vezetnek a környező országokkal szem­ben; ez érvényes mind a forga­lomban lévő készülékek szá­mát, mind pedig az átlagos használati (beszélgetési) időt tekintve. Egy magyar mobilte­lefont havonta átlagosan 400 percen át vesz igénybe gazdája. Lengyelországban ez a mutató 350, Csehországban 330, Szlo­vákiában pedig nem egészen 300 perc. Ez utóbbi is azonban még mindig a kétszerese a nyu­gat-európai átlagnak - jegyzi meg a cikkíró. Az utazások, az idegenforga­lom terén szintén a magyarok viszik el a pálmát. Az ország­ban bejegyzett utazási irodák Külföldi szemmel Emerging Markets Harminchat hamisított Szász Endre festményt égettek el október 7-én Kaposvárott, a Megyei Bíróság épületének udvarán. A mű­vész pert indíttatott a hamis képek alkotója ellen, és a két fél a tárgyaláson megegyezett abban, hogy a képeket megsemmisítik. Bencés rendház Kaposszentbenedeken Az ország egyetlen Bene- dek-rendi apácakolostorát avatta fel vasárnap Balás Béla kaposvári megyéspüspök több mint félezer érdeklődő jelenlé­tében a Somogy megyei Szent- benedeken. Elsősorban külföldi - főként osztrák és német - adományok­ból gyűlt össze a monostor meg­építéséhez szükséges több mint százmillió forint. Építészetileg a maga nemében Közép-Európá- ban páratlan - teljes egészében fából készült - rendházhoz Finnországból hozták az alap­anyagot. Ä kápolnán kívül külön imádkozóhelyiséget, könyvtár- szobát, s a nővérek cellái mellett vendégszobákat is kialakítottak a gondosan megépített rendház­ban, amelynek helyére hosszas keresgélés után talált rá a rend főnöke. Azért esett a választása Kaposszentbenedekre, mert itt már az 1200-as években is volt monostoruk az imádság és a munka összhangját valló Ben­cés-rendieknek, a ma Barát­hegynek nevezett domboldalon. A török hódítás idején lerombolt monostor romjai még ma is meg­találhatók, nem messze a most felépült új rendháztól. Tizenkét féle keksz Új kekszgyártósort helyeztek üzembe a győri kekszgyárban - közölte Halbritter Mátyás igaz­gató. A Győri Keksz Kft. igaz­gatója elmondta: a 300 millió forintos fejlesztés keretében új holland kemencét szereltek fel, amely ezer kilogramm kekszet süt óránként, kétszer annyit, mint a korábbi szovjet ke­mence. A régi kemencék egyike így feleslegessé is vált, ezért rövidesen lebontják. A gyártósoron 12 féle kek­szet készítenek, s a választékot tovább bővítik. Új csokoládés kekszcsaládot hoznak forga­száma (azoké, amelyeket a nemzetközi légiturizmus szer­vezete, az IATA is elismert) 1990 januárja óta megnégysze­reződött. A lengyel cégeké ezen idő alatt a kétszeresére nőtt, míg Csehországban és Szlovákiában 22 százalékkal emelkedett. Ma­gyarországon 172 ezer lakosra jut egy IATA-kategóriájú uta­zási iroda, szemben a jóval rosszabb cseh (286 ezer), len­gyel (282 ezer) és szlovák (588 ezer) mutatóval. A nega­tív rekord itt az oroszoké és az ukránoké: e két országban 15 millió lakpsra jut egy-egy IATA-iroda. „A nagy multik szemetes­kosarában turkálva” bukkant Copeland arra az adatra, mi­szerint Magyarországon 490 ezer főre esik egy McDo- nalds-é tterem. Ez a szám Csehországban egymillió, Lengyelországban pedig 2,4 millió. A Copy General adatai sze­rint (e cég 13 másolóközpont­tal rendelkezik Közép-Euró- pában) a lengyelek elsősorban műszaki rajzokat, a magyarok színes kópiákat másoltatnak, lomba, a Pilóta kekszet pedig a hagyományos csokoládés tölté­sen kívül narancs és citrom íze­sítéssel is gyártják. A hazai kekszpiacból jelen­leg mintegy 60 százalékkal ré­szesedik a többségi United Bis­cuits tulajdonban lévő győri tár­saság. Piaci stratégiájukban fel­használják azokat a marketing tapasztalatokat, amelyeket a vi­lág második kekszgyártója, a brit tulajdonos cég az elmúlt év­tizedekben felhalmozott. A társaság ez évi forgalma várhatóan eléri az 5,2 milliárd forintot. míg a csehek a nagy példány- számú másolásban jeles­kednek. A cég egyik tulajdonosa ebből arra következtet, hogy a lengyelek inkább építkeznek, a magyarok reklámoznak, a csehek pedig a banki befekte­tésekre helyezik a hangsúlyt. Vajon miért ne állna arány­ban a magyarok utazási kedve, rádiótelefonálgatása és színes fénymásolhatnékja az egy főre jutó GDP-vel? „A magyarok­nak a többieknél határozot­tabban nagyobb gyakorlatuk van a fogyasztás terén” - idézi Copeland egy osztrák gazdasági elemző meglátását. Más megfigyelők arra em­lékeztetnek, hogy a magya­roknak a fekete vállalkozások területén is meglehetős gya­korlatuk van. A láthatatlan gazdaság ebben az országban - egy tavasszal közzétett át­fogó tanulmány szerint - a GDP 30 százalékát állítja elő. 46 adótanácsadó céggel foly­tatott beszélgetésekből kitű­nik, hogy az átlagos vállal­kozó ügyfél összes bevételé­nek 50 százalékát eltitkolja. { i k i t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents