Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-11 / 280. szám

1994. október 11., kedd Városaink 7 Komlói körkép Verseskötet Komlóról „A saját legbelső világ­ának könyörtelenül őszinte feltárásával elvezet minket az emberi lélek olyan titkos tájaira, ahová csak a költé­szet vezethet el.” - írja Ba- ranyi Ferenc, a komlói köl­tőnő, Tibai Gyöngyi most megjelent, „Senki földjén” című verseskötetének elő­szavában. Még általános iskolás­ként, dr. Cserdi Ferenc taná­rúr biztatására kezd el verset írni, a tehetségét illetően - „örökös maximalista lévén” - erős kételyek között. Jó ideig a festéssel pró­bálkozik, titkárnő lesz, fele­ség, boldog édesanya. Végül egy súlyos betegség, műtét után, a kényszerű nyugdíj éveiben ismét a toll válik az egyik leghűségesebb barát­jává. Most egy irodalmi klub szervezésében vesz részt. „Már hetedik esztendeje, amióta betegségem miatt nem dolgozhatom, rendsze­resen írok riportokat, esszé­ket, néha verseket a „Külvá­ros” című lapnak. Ők biztattak, segítették a kötet megjelenését. így is óriás meglepetés volt szá­momra a verseim kiadatása, és persze nagy boldogság is.” L. T. „Ragadd meg a Napot”! A Komlói Városi Művelődési Központban nyáron sikerrel út­jára indított személyiségfej­lesztő tanfolyam után újabb csoportfoglalkozás indul a „Ragadd meg a Napot” jóté­kony célú alapítvány támoga­tásával. Október 20-án, csütörtökön 18 órától a művelődési házban újabb tanfolyamra várja az ér­deklődőket a foglalkozásokat vezető Kocsi Katalin és Mojzes József. A „Ragadd meg a Na­pot” Alapítványnak, többek közt önzetlen vállalkozói köz­reműködésnek köszönhetően a kurzusok ingyenesek. A foglal­kozások pszichodrámai eszkö­zökkel valósulnak meg, a részt­vevők együttműködésére épül­nek. Minden személyiségprob­lémával küszködőnek és min­den korosztálynak ajánlható. Új szakrendelő Magyarszéken Október 10-től, azaz tegnap­tól új, korszerű fogászati szak­rendelő várja a betegeket Ma­gyarszéken, amelyet a művelő­dési ház épületében alakítottak ki. A szakrendelő Bodolyabér, Barátúr, Liget, Magyarherte- lend, Mecsekpölöske betegei­nek az ellátására is hivatott. A Komlói Kórház szakem­bere, dr. Radó Erzsébet hét- főn-kedden valamint csütörtö­kön és pénteken 8-tól 14 óráig, szerdán pedig 11-től 17 óráig tart rendelést. Az oldalt összeállította: Bóka Róbert „Nagyon jó tanítóim voltak” Évtizedek a közművelődés szolgálatában A Mecsekfalusi lakodalmast 1988-ban az Európa Cantat vendégei ifj. Bartók Béla (középen) és Páll Lajos (jobbra) is megtekintették A magyaregyregyi völgy ölé­ben elringó, mezítlábas nyarak. Ajándék kiskasza, hogy tizenegy éves kiskölyök rétet kaszáljon. Filléres regények. Cipőpasztás- dobozoktól csörgő kerítés a zab­föld körül. Szüleinek a földjét őrzi a vadaktól.- A kisunokám most tizenegy éves - mondja Páll Lajos, a komlói Május 1 Művelődési Központ most nyugdíjba vonuló igazgatója és elmosolyodik. - Mikor meséltem neki, rám né­zett: „Papa, te olyan voltál, mint Ábel a rengetegben!” Szerettem olvasni, de keményen be is fog­tak a melóba. Ültem a bakon ti­zenévesen, mikor kikerültem a dűlőútra, előkerült a pokróc alól a könyv. A lovak tudták az utat.-A pécsi tanítóképző elvég­zése után Komló-Gesztenyésben kezdtem a pályát 1953-ban. Jó időben biciklivel jártam be Sü- töri Palival együtt. A népműve­lői munka soha nem volt idegen számomra, amit Lóránt Péter bácsinak, az iskola első igazgató­jának és utódjának, a később a komlói gimnáziumban tanító dr. Varga Ferencnek is megköszön­hetek. Kárászon például egy mo­torkerékpár-szerelő tanfolyamot szerveztem - ez akkor még ritka dolog volt. De játszottam zene­karban pisztonon, voltam kórus­tag, és próbálkoztam karvezetés­sel is. 1960-ban feleségemmel Mecsekfalun telepedtem le, és az ottani kultúrházat, a tanítás mel­lett, egy nagyszerű embertől, Sö- vényi Antaltól vehettem át. 1971-re elfogytak a gyerekek Mecsekfalun, az Úttörőház igaz­gatója lettem. 1977-ben kerültem a művelődési központ élére. Dióhéjban annyit: Páll Lajos, a Május 1 Művelődési Központ igazgatója most vonult nyug­díjba. A hatvanas években töb- bedmagával gazdatanfolyamo­kat, ifjúsági és színjátszó klubot szervez. A TTT helyi titkára majd elnöke. Létrehozzák a Komlói Játékszínt. 1989-től a kulturális kamara nívódíjával el­ismert Kodály Zoltán Nemzet­közi Gyermekkórus Fesztivál titkári teendőit látja el. Több ci­vilszerveződés születésénél bá­báskodik, munkája elsősorban a Honismereti és Városszépítő Egyesülettel kapcsolja össze. Az művelődési ház irányítását most kollégája, Horváth Lászlóné Schraub Éva vette át.- Tizenöt éve én „csábítot­tam” ide Évát. Szombathelyen végzett magyar-népművelő sza­kon. A stafétabot jó kezekbe ke­rült. Most pakoltam ki a fiókjai­mat; hétfőtől már ő ül a helye­men. Elmondhatom, igazán jó csapat dolgozott itt együtt. 1977-ben a város úgy döntött, a mozit és a könyvtárat kivéve minden közművelődési intéz­ményt összevonnak. Felkértek a vezetésére - a bizalom késztetett arra, hogy vállaljam.- Jó csere volt?-A vállalatok támogatták a központosított intézményt; amiért mi író-olvasó ta­lálkozóktól az utazásokig - gazdag programkínálattal segí­tettük a brigádmozgalmat. Munkánkat a gyerek-kluboktól a színházig lépcsősen építve, időben is összehangolva szer­vezhettük - a szakma komlói modellről beszélt. 1987-ben még vállalati támogatással avathattunk fel Hóman József „Mentés” című, az elhunyt eg- regyi bányászok emlékére ké­szült szobrát. Ma a vállalatok nem törődnek ezzel, az embe­rek a televízió elé vannak „utálva”. Az integrációt 1992-ben szétverték, ami a személyem ellen is irányult. Az előző évben már a művelő­dési bizottságába sem válasz­tottak be - ugyanekkor a Pécs-Baranyai Kulturális Ka­mara alelnöke lettem. Az-igaz- gatói állást is persze újra meg kellett pályázni. Megválasztot­tak ugyan, de jellemző, hogy egy-egy „hozzáértő” képviselő már a hasára ütve, 10-20 millió lefaragását javasolta a költség- vetésünkből. Évekkel koráb­ban kezdeményeztem, az in­tézmények érdekvédelmi mun­kaközösséget hozzanak létre. Ez most, elköszönésem után, létre is jött.-Életéből az elismerések - Baranyáért-díj, „Komló váro­sért,, -díj - sem hiányoztak.-Valóban így van. Szá­momra - és a szívemben - az egyik legemlékezetesebb siker mégis a mecsekfalusi lakodal­mas 1983-tól. Mecsekfaluban svábok, Jókáról telepített fel­vidékiek és gyütt-mentek él­nek. Javaslatomra és rendezésem­ben mindegyikünk a saját szoká­sait mutatta be újévköszöntőtől a lakodalmasig. Műsorunknak óri­ási sikere volt, ötvenszer mutat­tuk be, 1988-ben az Európa Can­tat vendégei, így Ifj. Bartók Béla is megtekintették. B. R. Világbanki iskolák a szakképzésről A világbanki hitellel támoga­tott hazai közgazdasági szakkö­zépiskolák igazgatói tegnap délután Komló-Kövestetőn ta­lálkoztak, ahol a világbankos szakképzés időszerű kérdéseit vitatták meg minisztériumi szakemberek részvételével. Az oktatási törvényt is elemző megbeszélés Komlón a Ka­zinczy Ferenc Szakközépisko­lában folytatódik és ma délben zárul. A TV Best műsorából A komlói TV Best október 13-án és 14-én egyaránt 17 óra 30 perctől jelentkezik műsorá­val. A „Házunk tája” című ro­vatban a hirtelen időváltozás okozta közlekedési ba­lesetekről, köztük a magyareg- regyi baleset körülményeiről számolnak be és tudósítanak a zenei világnap eseményeiről is. A „Kávézó” rovat ezúttal Tibai Gyöngyi költővel beszélgetnek most megjelent kötetéről. Szerződés a Kódex Könyvesbolttal A komlói Kódex Könyves­bolt felajánlotta, a segít a kom­lói iskolák tankönyvellátásában. Megszervezi a kapcsolatot a ki­adókkal, a könyveket igény sze­rint Komlóra szállítja, segít szétosztásukban. A Kódex és az iskolák képviselői október 20-án 7 óra 30-kor a Gyermek és Ifjúsági házban találkoznak, hogy a munkaprogramot kidol­gozzák és a szerződést megkös­sék. Fotókiállítás Degré András fotóriporter munkáiból nyílik tárlat október 17-én 18 órakor Komlón a Színház és Hangversenyterem­ben. A Tolna Megyei Népújság munkatársának kiállítását Cza- nik Istvánná, a Gyermek és Ifjú­sági Ház nyugalmazott igazga­tója nyitja meg. Megnyílt a nyugdíjasok szabadegyeteme Napirenden az ingatlanügyek A tavaly útjára indított kom­lói nyugdíjas szabadegyetem a múlt héten ismét megnyitotta kapuit. A Május 1 Művelődési Házban tartott nyitófoglalkozá­son Tóth József Komló polgár- mestere köszöntötte a nagy lét­számú helyi nyugdíjas egyesü­let tagjait és a délután meghí­vott vendégét, Knoll Istvánt, az Országos Nyugdíjas Kamara elnökét. Knoll István elmondta, a valódi demokrácia egyik is­mérve, hogy az állam a civil szervezeteit támogatja, létjogát elismeri. Az országban 1,2 mil­lió nyugdíjas él a létminimum alatt, nagy részük áldatlan kö­rülmények között. A segítséget - a gyógyszerárak differenciált megállapításától az energiaára­kig alanyi jogon kell követel­niük az államtól. A résztvevők többek közt az özvegyi nyugellátás iránt érdek­lődtek, s azt firtatták, elérhető-e az egészséget szolgáló, de lega­lább az alapvető élelmiszerek - tej, kenyér - árkedvezménnyel történő árusítása. Október 12-én 15 órai kez­dettel tart ülést Komló Város Önkormányzatának képviselő­testülete. Napirenden szerepel a város költségvetését érintő hi­telfelvétel, rendelettervezet ké­szül az oktatási intézményekben fizetendő tandíjak és más téríté­sek mértékéről. Értékelik az 1993/94-es oktatási évet is. A nem lakás célú épületingatlanok értékesítéséről dr. Somogyi Ká­roly jegyző előteijesztésében tárgyalnak, javasolják a sikon- dai horgásztavak bérbeadását, napirendre kerül a MEOE Kom­lói Szervezete telepeinek, a He­rendi-féle felépítménynek és egy juh-hodálynak az értékesí­tése is. Átalakul a Baranya Megyei Vízmű Az átalakulás célja, hogy minél több helyre eljusson a vezetékes Fotó: Löffler Gábor Három éve húzódik a Bara­nya Megyei Vízmű Vállalat közmű és működtető vagyoná­nak az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába való átadása, most úgy tűnik, hogy a Belügyminisztérium II. fokú határozatával jogerőre emelkedhet a döntés. így meg­teremtődik a lehetősége, hogy az önkormányzatok a kötelező feladatuk ellátására megkapott vagyonnal rendelkezhessenek, meghatározva a vagyonelemek működtetésének formáját is. Az alapítói jogokat Komló, Siklós, Mohács, Szigetvár, Harkány önkormányzata és a megyei közgyűlés gyakorolja.-Már a folyamat elején is tudtuk, nem lesz egyszerű fe­ladat a Vízmű átalakítása - mondja dr. Szűcs József a me­gyei közgyűlés elnöke. Eleve abban gondolkodtunk, hogy az önkormányzatok kapják tulaj­donba a közművagyont, a me­gyei közgyűlés nem is tartott igényt annál többre, mint ami bizonyíthatóan megilleti. Na­gyon fontos szempont ennél az alapellátási formánál, hogy a szolgáltatás biztonságához kell megtalálni azt a garantált szer­vezeti formát, amely gazdasá­gos és szakszerű. Karancsi Zol­tán, a Baranya Megyei Vízmű Vállalat igazgatója elmondta, a vagyonátadási folyamattal egy időben a cég és az alapítók több alkalommal tettek javaslatot a közmű és működtető vagyon üzemeltetési formáinak kialakí­tására vonatkozóan. Tavaly jú­liusban egy független cég szak­értői a „Döntéselőkészítő ta­nulmány a Baranya Megyei Vízmű Vállalat átalakítására” címmel elkészítették a tanul­mányt, amely taglalja a számba jöhető átalakítással, esetleges felszámolással kapcsolatos té­maköröket.- A vagyonátadás megtörtén­tével cégünk a végleges átalaku­lásig kvázi egyes jogi szemé­lyek (önkormányzati közös) vállalatként működhet. Ez vi­szont korlátlan felelősségű jogi alakulat, amely nem felel meg annak az alapelvnek, hogy az önkormányzat csak olyan vál­lalkozásban vehet részt, mely­ben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. Ebben a formában az alapítók kötelezettsége, hogy a működtetésért teljes vagyonuk­kal felelnek, nem csak a bevitt vagyon erejéig. Törvényi előí­rás, az ilyen vállalatokat legké­sőbb 1996. december 31-ig meg kell szüntetni, vagy gazdasági társasággá átalakítani. Az önkormányzatok szaba­don dönthetnek, hogy a tulajdo­nukba kapott vagyont nem a je­lenlegi keretek között működte­tik, hanem költségvetési intéz­ményként, vagy új gazdasági társaságot hoznak létre, vagy koncesszióba adják, illetve önállóan is üzemeltethetik. Mindezek létrehozásának alap- feltétele, hogy a vállalatot va­lamilyen formában meg kell szüntetni, ez csak végelszámo­lással, vagy átalakítással lehet­séges, másképp nem. A végel­számolás költsége 400-500 mil­lió forint, amit az alapítóknak kell megfizetniük, illetve az 1-2 évig elhúzódó folyamat lezárá­sáig a tulajdonosok nem juthat­nak hozzá vagyonukhoz. Karancsi Zoltán kiemelte, a gazdasági társasággá történő át­alakítás megteremti annak lehe­tőségét, hogy a későbbiekben minden önkormányzat a telepü­lés részére legmegfelelőbb mű­ködtetési formát alkalmazza.-A részvénytársasággá tör­ténő átalakítás a legköltségkí- mélőbb megoldás, és az egyet­len lehetőség arra, hogy mind a közmű, mind a működtető va­gyon átértékelésre kerüljön és ivóvíz reális értékkel szerepeljen a tő­kében. Az átalakítás során nincs szükség a 30 százalékos kész­pénzhányad befizetésére, az Rt. működése mellett mód van újabb társaságok létrehozására, szétválásra, egyesülésre, és mód nyílik alaptőke csökkentés ré­vén vagyoni elemek kivitelére. Az alapítói jogokat gyakor­lók október 3-án megtartott első értekezletükön egyértelműen elvetették a vállalat felosztásá­nak gondolatát, és az átalakítás folytatása mellett voksoltak. Az alapítók részére átadott átalaku­lási tervet a napokban minden önkormányzat megkapja. Az Rt-vé történő alakulással végre pont kerülhet egy hosszas vita végére, a fogyasztók megelége­désére. H. Zs. .4 i Á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents