Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-10 / 279. szám

1994. október 10., hétfő Külföld üj Dunántúli napló 11 EBEÉ-kislexikon Nyolc kérdés, nyolc felelet Dél-koreaiak Európában A Goldstar Co., Dél-Korea második legnagyobb fogyasz­tási elektronikai cége bejelen­tette, hogy 40 millió dolláros költséggel színes televíziókat és mikrohullámú sütőket előállító üzemet létesít Nagy-Britanniá- ban. Az észak-angliai New- castle-ben létesülő üzem 1995 májusára készül el, és 600 ezer színes televíziót, valamint 600 ezer mikrohullámú sütőt állít elő évente. Az üzem 500 főt foglalkoztat és túlnyomórészt helyben gyártott alkatrészekkel dolgozik majd. A Goldstar tö­rekvése, tovább bővíteni jelen­létét az Európai Unió piacán. Jelenleg 150 ezer mikrohullámú sütőt gyárt évente Nagy-Britan- niában, 500 ezer videomagnót Németországban és 200 ezer hűtőszekrényt Olaszországban. Javul a román gazdaság „Látványos javulás” mutat­kozott az idén a román gazda­sági állapotában, s ennek révén az ország joggal tarthat igényt új külföldi hitelekre - közölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budaresti képviselője. Joshua Green szerint a tavaly még 300 százalékos infláció 70 száza­lékra történt leszorítása önma­gában hatalmas előrelépés. Az IMF-illetékes kijelentette: Bu­karest jogot szerzett arra, hogy újabb összegeket hívjon le a számára elkülönített 700 millió dolláros készenlétihitel-cso- magból. A román kormány az idén eddig 316 millió dollárt vett igénybe a februári kétol­dalú stand-by megállapodásban rögzített összegből. Green mindazonáltal hozzátette: egye­lőre sem Románia, sem az IMF „nem tartja sietősnek” egy újabb hitelmegállaodás megkö­tését. A svédek többsége csatlakozna az Európai Unióhoz Svédországban fölénybe ke­rültek az Európai Unióhoz való csatlakozás hívei. Az egyik felmérés szerint - amelyet a Skop intézet készített - a své­dek 51 százaléka igennel fog szavazni az erről a kérdésről november 13-án tartandó nép­szavazáson. 1992 eleje óta elő­ször fordul elő, hogy a csatla­kozást pártolók többségben vannak az ellenzőkkel szemben. Egy másik közvéleménykutatás - ezt az IMU-Testologen készí­tette az Arbetet című lap szá­mára - 39 százalékban mutatta ki a helyeslők és 34 százalékban az ellenzők arányát. A svéd kormány is azt reméli, hogy or­száguk Norvégiával, Finnor­szággal és Ausztriával együtt 1995. január 1-jétől csatlakoz­hat az európai közösség 12 tag­országához. Ma kezdődik Budapesten az Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezlet, az EBEÉ első felülvizsgálati konferen ciája. Miért kapta ezt az elneve­zést? 35 ország 1975-ben az Euró­pai Biztonsági és Együttműkö­dési Értekezleten fogadta el a Helsinki Záróokmányt, a térség békéjének alapvető dokumen­tumát, amelyben az érdekelt ál­lamok számos kötelezettséget vállaltak magukra. Két évvel ezelőtt a résztvevők - ugyan­csak Helsinkiben - elhatároz­ták, hogy a korábbi utótalálko­zók helyett, a kilencvenes évek kihívásaival számot vetve, az állam- és kormányfők találko­zója előtt felülvizsgálják az egész biztonsági és együttmű­ködési folyamatot. Mit ellenőriznek Budapes­ten? Az ezentúl általában két évenként megrendezendő ta­nácskozásokon az általános biz­tonságerősítő és együttműkö­dési feladatok végrehajtása te­rén elért előrehaladást és prob­lémákat tekintik át, s mérlegelik a Helsinki Záróokmányban el­indított folyamat erősítését szolgáló további lépéseket. Mi a konferencia menet­rendje? Október 10-én, délelőtt fél tizenegykor a házigazda Ma­gyarország képviselője nyitja meg a budapesti Kongresszusi Központban az értekezletet, amelyen nemcsak a résztvevő országok delegációi, hanem a megfigyelő és meghívott álla­mok küldöttei is jelen lesznek. Sorsolás alapján döntik el, hogy Az Európai Unió és a hat tár­sult kelet-európai ország - köz­tük Magyarország - külügymi­niszterei és más tárcák vezetői is a jövőben évente előre meg­határozott rend szerint találkoz­nak majd. Az érintett országok már előzetesen is részt vehetnek egyes tanácskozások különböző szintű előkészületeiben. Ugyancsak évente egyszer az EU és a „Hatok” állam- és kor­mányfői is találkoznak. Ezt foglalja magában az a ha­tározat, amelyet a Tizenkettek külügyminiszteri tanácsa Lu- xembourg-ban elviekben jóvá­hagyott, jóllehet egyes részlet- kérdéseiben még további tisztá­zásra lesz majd szükség. Klaus Kinkel német külügy­miniszter terjesztette elő az Unió és a társult hatok közötti úgynevezett „strukturált együttműködésre” vonatkozó javaslatot. Ez egyebek között a plenáris ülésen milyen sor­rendben szólnak hozzá a kül­döttségvezetők. Szót kap az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének képviselője is. Mi a konferencia munkamód­szere? A plenáris üléseken folyó ál­talános értékelés mellett négy munkacsoportban zajlanak a konkrét javaslatok vitái. Az el­sőben a konfliktusmegelőzés, válságkezelés hatékonyabbá té­telét elemzik. A másodikban az 1990-ben, Bécsben elfogadott bizalom- és biztonságerősítő in­tézkedések végrehajtását, il­letve új cselekvési program megalkotását tervezik. Itt hang­zik majd el a magyar javaslat egy regionális biztonsági meg­állapodás megkötésére, különös tekintettel az ex-jugoszláviai helyzetre. A harmadik munka- csoport az emberi jogok téma­körét öleli fel, beleértve a nem­zeti kisebbségekkel kapcsolatos szabadságjogokat. Az EBEÉ szeretne gátat vetni annak, hogy az agresszív nacionalizmus, idegengyűlölet és etnikai konf­liktusok veszélyeztessék a stabi­litást. A negyedik munkacso­port a gazdasági élet és a kör­nyezetvédelem kérdéseivel fog­lalkozik. Mi lesz a konferencia „vég­terméke ” ? A felülvizsgálati értekezlet alapvető célja olyan dokumen­tum előkészítése, amely megfe­lelő döntéseket terjeszt a de­cember elején megtartandó csúcstalálkozó elé. Kik képviselik az 52 orszá­got? A résztvevő államok nevében általában a nagyköveti rangú előirányozza, hogy eztán min­den „elnökség” - azaz minden félév - során legalább egy 12+6-os (illetve januártól már lehet, hogy 16+6-os) külügymi­niszteri és egy belügyi/igazság- ügyi találkozót kell tartani. Évente legalább egyszer asztal­hoz ülnek az EU és a „Hatok” gazdasági és pénzügyminiszte­rei, valamint a közlekedési, a környezetvédelmi, a távközlési, a kutatási, valamint a kulturális és oktatási tárcáinak vezetői. A javaslat végül évente egy talál­kozót kilátásba helyez állam-, és kormányfői szinten is. Jelentős újítás, hogy az ilyen jellegű, együttes tanácsülések előtt elvben a hat ország diplo­matái is részt vehetnek az elő­készületi munkákban. Egyes ér­tesülések szerint azonban éppen ezen a ponton még nem szüle­tett meg a végső megállapodás. Abban egyetértés van, hogy az küldöttségvezető tárgyal, mun­káját szakértők segítik, akik a munkabizottságokban dolgoz­nak. A magyar delegáció veze­tője Gyarmati István nagykövet, külügyminisztériumi főosztály- vezető. Mi a magyar házigazda fel­adata? A rendezvény előkészítésé­ről, beleértve a napirendet és az eljárásrendet, a vezető tisztség- viselők bizottsága döntött. Ez szabta meg a magyar házigazda feladatait is. A Külügyminiszté­rium illetékes főosztálya a sike­res végrehajtás érdekében sok­oldalú diplomáciai előkészítő munkát végzett. A magas szintű konferencia minden technikai feltételének biztosítása nagy felelősséget ró a rendező or­szágra. Hogyan kapcsolódik a konfe­renciához a csúcs? Ezek a találkozók a legmaga­sabb politikai szinten, állam-és kormányfők részvételével rang­sorolják a teendőket és a köve­tendő irányokat. Jelcin orosz ál­lamfő már jelezte részvételi szándékát, s ez alkalomból itt Magyarországon szeretne talál­kozni Clinton amerikai elnök­kel. A magyar kormány meg­hívta Butrosz Gáli ENSZ-főtit- kárt is. A csúcsértekezleten ke­rül sor az előkészített dokumen­tumok, nyilatkozatok elfogadá­sára és az EBEÉ soros elnöké­nek beiktatására. E poszt betöl­tésére már korábban Magyaror­szágot jelölték. Kovács László külügyminiszter a decemberi budapesti csúcstalálkozó után veszi át egy évre a tisztséget olasz kollégájától. Toronyi Attila október végén esedékes 12+6-os külügyminiszteri talál­kozó előtt a „Hatok” diplomatái is bekapcsolódhatnak a politikai igazgatók, majd a nagykövetek előzetes megbeszéléseibe. Az azonban még nem egyértelmű, hogy vajon ez a mechanizmus kivétel nélkül valamennyi jövő­beni közös tanácsülés előtt a mostanihoz hasonlóan érvénye­sülni fog. Szóvivői kiszivárogtatás alapján tudni lehet, hogy az el­képzeléssel szemben brit és francia, valamint részben belga és spanyol részről hangzottak el kétkedő hangok. A dél-európai országok fő­ként azt firtatták, hogy ez a nyi­tás miért csupán a kelet-európai országok esetében következik be, és miért marad el az ugyan­csak társult és ugyancsak tag­ságra váró mediterrán államok (Ciprus és Málta) esetében. Az EU és a Hatok Rendszeres találkozók évente Oscar Luigi Scalfaro, az Olasz Köztársaság elnöke arany­éremmel köszönte meg a Quirinale Palotában a Green család­nak, hogy felajánlották fiúk belső szerveit beteg olasz gyerme­kek gyógyítására Egy kisfiú halála Olaszország szégyenkezik Itália szégyenkezik, s az egész ország mindent megtesz azért, hogy enyhítse bűntudatát. Egy amerikai család tervezett szicíliai útja tragédiába fulladt: péntek éjjel gépkocsijukat fegyveres útonállók próbálták feltartóztatni délen, a „csizma orrához” vezető autópályán, s a banditák halálosan megsebesí­tették a házaspár hétéves kisfiát. A szülők egészen váratlanul re­agáltak a családot ért táma­dásra. Maguk mentegették az olaszokat, sőt halott fiúk belső szerveit felajánlották átülte­tésre. A meggyilkolt amerikai kisfiú szíve egy 15 éves olasz fiú életét mentheti meg. A kalifomia Bodega Bayben lakó Green házaspár - a 65 éves férj és 34 éves felesége - két gyermekével két hete érkezett Olaszországba. Csütörtökön gépkocsit béreltek Rómában, s másnap azzal indultak el délre, Szicíliába. Éjféltájt Vibo Valentia köze­lében egy fehér FIAT Unó pró­bálta megállásra kényszeríteni az amerikaiak kis gépkocsiját. Az Unóban négy álarcos ült, egyikük pisztollyal fenyegető­zött. Reginald Green nem állt meg, hanem gázt adott, s igye­kezett elmenekülni. Az Unó is­mét utolérte őket, s ekkor a tá­Kína atomipara A korábban kizárólag katonai célokra fenntartott kínai atom­ipar jelenleg hetvenöt százalék­ban polgári célokra termel - ál­lította Csiang Hszin-hsziung, a Kínai Országos Atomipari Tröszt vezérigazgatója. Kijelen­tette, hogy az utóbbi években 300 ezer alkalmazottat irányí­tottak át a nukleáris hadiiparból békés célú termelésre. Szavai szerint az ország atomipara részben szakmába vágó polgári tevékenységet folytat. madók már nem csak fenyege­tőztek. Két lövést adtak le a menekülőkre, majd egy lejárat­nál váratlanul elhagyták az au­tópályát. Az egyik lövedék az elől ülő két szülő között süvített el, de a másik a hátsó ülésen alvó, hété­ves Nicholas fejébe fúródott. A házaspár csak akkor vette észre a bajt, amikor jó két kilométer­rel később találkoztak egy rendőrautóval. A kómában lévő kisfiút az orvosok már nem tud­ták megmenteni. Egy nappal a támadás után megállapították a klinikai halál beálltát. A Green házaspár nem át­kozta el Itáliát, hanem mente­getni kezdte. Bárhol megtörtén­hetett volna ez - mondogatták, sőt engedélyezték, hogy a kisfiú belső szerveit átültetésre hasz­nálják fel. Nicholas szívét va­sárnap ültették át a római Bam­bin Gesú klinikán egy nyolca­dik éve szívpanaszokkal kezelt olasz fiú mellkasába. Az amerikai család gesztusa támasztott igazán bűntudatot az olaszokban. A déli Cosenza vá­ros úgy döntött, utcát neveznek el Nicholas Greenről. Francesco Rutteli, Róma polgármestere a főváros aranyérmét adta köszö­netül a szülőknek. Gózon István Több a szegény Az amerikai népesség-nyil­vántartó hivatal adatai szerint 1993-ban növekedett a sze­génységi küszöb alatt élők száma az Egyesült Államokban. A szegénynek számító amerika­iak száma elérte a 39,3 milliót: ez az összlakosság 15,1 száza­léka. A szegénységi küszöböt egy négytagú család esetében évi 14 763 dolláros összjövede­lemben jelölték meg. A szegé­nyek száma és aránya a negye­dik éve emelkedik. Egy kisfiú a szovjet katonák emlékművén, Kievben Ukrajnában 50 éve ért véget a háború A társadalom most is megosztott Ukrajna ezekben a napokban emlékezik meg arról, hogy terü­letén éppen fél évszázada feje­ződtek be a második világhá­ború harci cselekményei. A fia­talok kiállításokon ismerhetik meg, mi történt azokban az utolsó hetekben, a még élő vete­ránok felelevenítik az egykori csatákat, a történészek pedig azon vitatkoznak, hogy a fasisz­ták kiűzése kinek is köszönhető igazán: a Vörös Hadseregnek, az ukrán partizánoknak, a nyu­gat-európai frontnak vagy mindegyiknek együttvéve. 1941 novemberére a német csapatok teljesen ellenőrzésük alá vonták Ukrajnát, ezer nap kellett ahhoz, hogy feladják ál­lásaikat. A nácik gyakorlatilag feldarabolták a területet: a nyu­gati megyéket a lengyel protek­torátushoz csatolták, a déli Besszarábiát visszaadták Ro­mániának, míg a Dnyeszter és a Bug folyó között létre hozták Transznyisztriát. A közigazga­tást Erich Koch biztos irányí­totta vaskézzel. Napirenden vol­tak a tömeges kivégzések, ösz- szesen 4 millióan estek ennek áldozatul, további 1,4 millió hadifogoly is hasonló sorsa ju­tott. Három millió munkaképes embert Németországba hurcol­tak. Ukrajna nemcsak a Szovjetu­nió, hanem rövid időre a III. Bi­rodalom éléskamrájává is vált: több millió tonna gabonát, cuk­rot és egyéb élelmiszert szállí­tottak Németországba, az álla­tállomány kétharmada ugyan­csak oda vándorolt. A háború utáni történetírás mindezt könyvtárnyi irodalom­ban rögzítette. Nem vethették papírra azonban, legalábbis nem a történelemkönyvekben, hogy egyáltalán nem volt egy­séges az ország atekintetben, hogy mi a jobb: a németek tá­mogatását kihasználva megkí­sérelni a korlátozott önállóság kivívását, elszakadva Moszkvá­tól vagy beállni a Vörös Hadse­regbe és kiűzni a betolakodókat, véget vetni a vérontásnak, de egyben megmaradni az orosz irányítás alatt. A többség az utóbbit válasz­totta. Hatszázezer partizán rob­bantotta a hidakat és a vasuta­kat, részben nekik is köszön­hető, hogy az országot ketté szelő Dnyepr bal partját 1943 telére már a szovjet csapatok foglalták el. A mindigis rebellisnek szá­mító nyugat-ukrajnai, főleg ga­líciai vidékeken azonban sokkal erősebb volt a kollaboránsok tábora. A nacionalista mozgal­mak reménykeltőnek látták a németek beáramlását, azt hitték, hogy ezzel valóra válhat régi álmuk, az önálló Ukrajna meg­teremtése. Katonai különítményük, az Önálló Ukrán Hadsereg (UPA) rendőri és csendőri feladatokat látott el, emellett rájuk bízták a munkatáborok őrzését, nem egyszer a kivégzéseket is. Az ukrán önállóságot zászla­jára tűző mozgalomban - jóval a németek bevonulása előtt - két irányzat, a német és a nyu­gati orientáció alakult ki, előb­bit Andrej Melnyik, utóbbit Sztyepan Bandera vezette. A németek csak 1941 októberére, tehát négy hónappal a Szovje­tunió elleni támadás megkez­dése után döntötték el, hogy ki mellett teszik le a garast. Végü- lis egyik csoportot sem helyez­ték előtérbe, sőt, megtiltották, hogy továbbra is az ukránok irányítsák a közigazgatást, betil­tották az éledező ukrán nyelvű sajtót is. Ukrajna társadalma most is megosztott, ha a háborús évek kerülnek szóba. A hatalomhoz jutott baloldali pártok és az őket támogató milliók szerint a Vö­rös Hadsereg és az ukrán parti­zánmozgalom érdemei felbe­csülhetetlenek. A nyugati me­gyékben erős befolyással bíró nacionalista pártok és mozgal­mak ugyanakkor azt szeretnék, ha hősként kezelnék az Önálló Ukrán Hadsereg, illetve az Uk­rán Nacionalisták Szervezeté­hez (OUN) tartozott több ezer embert is, hiszen szerintük ők is a függetlenségért küzdöttek. Mester Nándor A 4 l Í í

Next

/
Thumbnails
Contents