Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)
1994-10-10 / 279. szám
1994. október 10., hétfő A mai nap uj Dunántúli napló 3 Az orvostudomány sebességét nem tudja követni a jogalkotás Etikai dilemmák ,,lombikbébi”-iigyben Beszélgetés dr. Gian Carlo Di Renzóval, a perugiai egyetem professzorával A Pécsett zajlott Európai Orvosetikai Konferencián több olyan izgalmas téma etikai kérdéseit vitatták meg, amelyek kizárólag az utóbbi évtized orvos- tudományának hatalmas fejlődése következtében merültek fel. Az egyik ilyen az anya testén kívül történő mesterséges megtermékenyítés kérdése. Az Új Dunántúli Naplónak sikerült a konferencia egyik olasz előadójától, dr. Gian Carlo Di Renzo-tói rövid interjút kérni e témával kapcsolatban, aki a perugiai egyetem nőgyógyász professzora, s egyúttal az Európai Unió orvosetikai szekciójának vezetője. Az előadásával kapcsolatban kérdeztük: Kié a sejt?-A világon mindenütt, ahol már foglalkoznak a mesterséges megtermékenyítéssel, probléma, hogy a jogalkotás, az etikai szabályozás nem tudta követni a tudomány sebességét. E szabályozatlanságból adódhatnak orvosilag igen, etikailag viszont nem elfogadható megoldások. Például ezekben a „ lombik-bébi” centrumokban mindenütt a biztonságra törekedve, egyszerre több petesejtet termékenyítenek meg, az anya testébe viszont csak korlátozott számban ültetik vissza azokat. Felvetődik, mi történjen a be nem ültetett, de megtermékenyített, tehát az élet lehetőségét hordozó felesleges sejtekkel? Önöknél Itáliában mi a gyakorlat?- Valóban nyitott kérdés, de nemcsak az, hogy mi történjék ezekkel a sejtekkel, hanem az is, hogy kié? A szülőké, akiktől származik a két ivarsejt? Az orvosé, aki a laboratóriumban tulajdonképpen előidézte a megtermékenyítést? Vagy a társadalomé? Sok helyen lefagyasztják, s amennyiben az először beültetett sejtek nem tapadtak meg a méhfalon, s nem jött létre a terhesség, újra felhasználják. Ám, ha az első beültetés megfogan? Mi lesz a lefagyasztot- takkal? Olaszországban ezért hoztak olyan rendelkezést, hogy csak 3 petesejtet lehet megtermékenyíteni, s a teherbe esés esélyének növelésére mindhármat beültetik. Ugyanis ritkán tapad meg egyszerre a három petesejt. Az USA-ban például engedélyezik a megmaradt, lefagyasztott sejtekkel a kísérletezést. Olaszországban is bizonyos esetekben szó lehet arról, hogy kutatás céljára felhasználják, de csak az ún. praeembrionális korában, azaz a megtermékenyítést követő első 14 napban. Abban is különbözik az egyes országok megítélése, hogy mikortól embrió a spermát magába fogadó petesejt? Németországban például azt mondják, hogy már a fogantatás pillanatától. Más országban pedig azt, hogy az első 14 napig még nem különbözik a test bármilyen más sejtjétől. Tehát ez is bizonyítja, mennyife nem tisztázottak ezek a kérdések.- Izgalmas téma a sperma, illetve a petesejt donorok kérdése is. Ki lehet sperma donor, és ki adományozhat és kinek petesejtet? Mit mond erről az etika? Ki kinek adományozhat?- Mint ahogy a többi e körhöz tartozó kérdésben, ebben sem egységes az álláspont a világon. Vannak, akik elfogadhatónak tartják, hogy testvér, vagy más közeli hozzátartozó adományozzon petesejtet az egészséges petesejttel nem rendelkező nőnek. Ebből azonban sok érzelmi konfliktus származhat a későbbiekben. Volt rá példa, hogy a testvér, bár saját elhatározásból adta a petesejtjét, mégis a gyermek megszületése után nem tudta feldolgozni, hogy bár nem ő hordta ki és szülte meg, de genetikailag mégiscsak az övé a gyerek. Olaszországban a „kölcsön” petesejt és spermium csak ismeretlen adományozótól származhat, s egy donortól származó sejtekkel - különösen a hímivarsejtekre vonatkozik ez a nagy számuk miatt - maximum 5 esetben szabad terhességet létrehozni. Az ivarsejt adományozásnak különböző variációi lehetnek: ha a nő rendelkezik megfelelő sejtekkel, a férj nem, ha a férfi nemzőképes, de a nőnek nincsenek érett petesejtjei, vagy ha egyik fél sem rendelkezik megfelelő fogamzásképes sejttel. Bármelyik megoldás alkalmazásához mindkét fél egyformán kinyilvánított akarata és beleegyezése szükséges. Ugyancsak többféleképpen közelíthetők meg az öröklődő betegségekkel kapcsolatban felmerült dilemmák. Van olyan eset, amikor vagy a férj, vagy a feleség hordoz valamilyen átörökíthető betegséget, s bár egészséges fogamzóképes sejtekkel rendelkeznek, mégis donortól származó utódot kívánnak. Vagy: a mesterséges megtermékenyítés lehetőséget kínál arra, hogy a születendő gyermek nemét meghatározzák. így a csak fiú, vagy leány ágon öröklődő betegségeknél (Pl. a vérzékenységet okozó betegség csak a fiú utódnál öröklődik) szelektálni lehet, hogy melyik nemű petesejtet ültessék be. Dilemma, ugyanis orvosilag elfogadható ez a szelektálás, etikailag viszont nem. Ugyancsak konfliktushelyzet, amikor a beültetett 3 petesejt mind megfogan, s például kettőből ikrek fejlődnek.(Mint ahogy nagyon gyakori a mesterségesen megtermékenyített sejteknél.) A 4-es, 5-ös, 6-os ikerterhesség ritkán hordható ki, sokszor közülük egy, vagy kettő még magzatként elhal a méhen belül, veszélyeztetve ezzel a többi életét is. Az ilyen nagyszámú terhességből minden esetben kis súlyú koraszülöttek jönnek világra, s természetesen az anya egészsége is veszélyeztetve van. Az orvos azt mondja, az anya és a fejlettebb magzatok védelmében a kisebbeket méhen belül meg kell semmisíteni, (a méhbe vezetett célzott injekcióval) s legfeljebb 3-at meghagyni. Ugyanakkor etikailag felvetődik: joga van-e ehhez az orvosnak? Olaszországban az elmúlt öt év alatt 300 esetben történt ilyen beavatkozás 5-ös, illetve 6-os terhesség esetében, a terhesség egész korai szakaszában. Nagy viták vannak e kérdésben szerte a világban.- Magyarországon még nem volt példa az ún. béranyaságra, de más országokban, különösen Amerikában már nem ritka, hogy valaki olyan anya helyett hordja ki a gyereket, aki bár rendelkezik egészséges petesejttel, teherbe is tud esni, de valamilyen rendellenesség miatt nem tudja kihordani. Olaszországban mi a helyzet? Béranyaság Amerikában Olaszországban a törvény egyelőre nem teszi lehetővé a béranyaságot, s a véleményem, hogy nagyon helyes ez a döntés. Amerikában is sok konfliktus származott abból a néhány előfordult esetből. Általában vagy segítőkész testvér, vagy pénzért idegen vállalkozik arra, hogy más ivarsejtjeiből mesterséges úton létrehozott embriót beültessék a testébe és azt kihordja, megszülje. Igenám, de sokszor fordult elő, hogy amikor megszületett a gyermek, érzelmi okok miatt mégsem volt hajlandó lemondani róla. Vannak, akik azt mondják, a jövő útja, hogy ilyen esetekben az embrió fejlődése a megtermékenyítéstől a megszületésig mesterséges körülmények között történjen. Vannak már erre nézve sikeres állatkísérletek.- Számomra hátborzongató még elgondolni is! Mint ahogy azt is, hogy a mesterséges megtermékenyítéssel olyan távlatok nyíltak, amelyek beláthatatla- nok. Ennek köszönhető például, hogy olyan korú nők is szülhetnek ma már, amit pár éve még elképzelhetetlennek tartottunk. Éppen az önök országában előfordult kurióz esetekről számolt be a világsajtó.- Valóban, Olaszországban több 50 év feletti nő vállalkozott a szülésre, a világrekord is itt található: nemrég 64 éves nő szült gyereket. Én teljes mértékben ellene vagyok, még akkor is, ha bebizonyosodott, a nő teste, ha egészséges, még idősebb korban is képes magzatot kihordani. Csupán petesejtjei nincsenek. A mesterséges megtermékenyítésből adódó lehetőségek azt kell, hogy szolgálják, hogy a gyermek után vágyakozó házaspárokon segítsenek, abban az esetben, ha ez a kívánság természetes úton nem teljesülhet. Minden más elfogadhatatlan. Sarok Zsuzsa A lombikbébiprogram egyetlen célja, hogy a gyermek után vágyakozó meddő házaspárokat segítse a legnagyobb örömhöz, a gyermekáldáshoz Fotó: Müller Andrea Húzóágazat lehet az alkatrészgyártás A nagysorozatú autóalkatrész gyártásának jó esélye van, hogy néhány év múlva húzóágazattá váljon Magyarországon. Ez a Világgazdasági Kutatóintézet tanulmányából derül ki. A szerző a Suzuki esztergomi, a General Motors szentgotthárdi, a Ford székesfehérvári, valamint az Audi győri gyárának eddigi működését tekinti át. Az eredmények alapján állítja, hogy Magyarország alkalmas egy közép-európai termelő bázis létrehozására. Ez az Európai Unió autógyárainak is érdeke. A nyugat-európai autóipar 1999-ig kapott haladékot arra, hogy felkészüljön a japánokkal való megmérettetésre: a Közös Piac és a szigetország között három évvel ezelőtt írt alá egyezményt arról, hogy az ezredforduló után a japán autók minden korlátozás nélkül kerülhetnek az unió országaiba. Tízéves fennállását ünnepli a Pécsi Baptista Templom. A jubileum alkalmából kiállítás nyílott az imaházban, ahol fotók és írásos emlékek mutatják be az elmúlt tíz évet. A tárlatot október 23-ig tekinthetik meg az érdeklődők a Bokor utca 52. szám alatt található templomban, ami a 27-es és 40-es busszokkal közelíthető meg Fotó: Löffler Gábor Sajnos a gázkonvektorok ellenőrzése és beállíttatása szakemberrel ma már legalább ezer forintba kerül, mégse próbálkozzunk egyedül Müller Andrea felvétele Először egyedül kell próbálkozni Gázfűtési szezon előtt A fűtési szezon kezdetén a szakember azt javasolja, hogy először egyedül próbálkozzunk, de persze ne azzal, hogy javítgatjuk a gázkészüléket, vagy hogy elektromos szikra híján gyufával gyújtjuk be a konvektort. A Dél-Dunántúli Gázszolgáltató Rt. Baranya megyei üzemigazgatója, Kele József csak arra szeretné fölhívni a figyelmet, hogy gyakran a gázkészüléknek nincsen komolyabb baja, előfordulhat, hogy nyáron egy kevés levegő került a rendszerbe, vagy a pókok telepedtek be a konvektorokba, és behálózták a gyújtóláng fúvókáját. Ez általános tapasztalat, de sokan azt hiszik, elromlott a fűtőtest.-Azt javaslón, először mindenki próbálja maga begyújtani a készülékeit - mondta az üzemigazgató. -Ha nem megy elsőre, türelmesen tovább kell próbálkozni, a gyújtólángot szikráztatni kell, többször érdemes kísérletezni. A mi szerelőnk kimegy persze, két perc alatt be is gyújtja a konvektort, de ma már sajnos legalább ezer forintba kerül, ha mi megjelenünk valahol. A megyében egyébként több, mint 55 ezer háztartási fogyasztó van, és több, mint 30 ezer fűtőkészülék. Beszélgetésünkkor napi 200 panaszról szólt a fáma, a hibákat átlag 4-5 nap alatt tudják kijavítani a szerelők. Az eddigi években nyáron voltak olyan kedvezményes akciók, amikor egy tisztogatás és begyújtás erejéig el lehetett hívni a szakembereket, így olyan időszakban ellenőrizhették a készülékekeket, amikor nem volt a fűtési szezon kezdeténél tapasztalt tumultus. Idén ilyen felülvizsgálatra már nem volt lehetőség. Kele József szerint most még nem olyan veszélyes a helyzet, megbolondulni akkor fognak majd, ha bejönnek a mínuszok. Jelenleg 26 baranyai településen összesen 25-en dolgoznak, ebből 12-en Pécset látják el. Télen százan is elkelnének.- A javítók most kft-ben dolgoznak - folytatta beszélgető- társam. - Ettől minőségi javulást is várunk. Az üzemigazgató hozzátette: ha szükséges lesz, hétvégi műszakokat is ütemeznek majd, szabadságra senki sem mehet. A maszekokat is megkeresik, de a magánvállalkozó is dolgozik ilyenkor, nincs szabad kapacitása. Azonnali kiszállásra ők jobban kaphatók, igaz, meg is fizettetik a gyorsaságot. A gázszolgáltató szerelői csak szivárgás esetén mennek ki rögtön, a többi panaszbejelentőnek bizonyt sort kell állnia. H. I. Gy. KSH-kiadvány A cigányság helyzete, életkörülményei A magyarországi cigányság helyzetével, életviszonyaival foglalkozó kutatások hosszú múltra tekinthetnek vissza. A Központi Statisztikai Hivatal munkaerő-felvételéhez kapcsolódóan 1993. szeptember-november hónapban végrehajtott kiegészítő felmérés közel 27 ezer magánháztartás tagjait vizsgálta az együtt lakó közösség életvitele szempontjából. A felmérők három csoportot képeztek. Külön csoportba kerültek azok a közösségek, amelyek tagjai cigány életvitelűnek tekinthetők, egy másik csoportba pedig azok, amelyekben az együtt élők nem cigány életvitelt követnek. A harmadik csoportba azok a háztartások kerültek, amelyek megítélésében a felmérők bizonytalanok voltak. Az első csoportba - a felszorzott adatok alapján - közel 394 ezer fő tartozik, ezt kiegészítve az intézeti háztartásokban élők becsült létszámával megállapítható, hogy a cigány életvitelű népesség száma Magyarországon 1993-ban elérte, sőt valamivel meghaladta a négyszázezer főt. A kiadvány rövid történeti és módszertani áttekintést ad a cigányság helyzetének feltárására irányuló vizsgálatokról, és szöveges elemzés, illetve grafikonok segítségével mutatja be a felmérés eredményeiből a legfontosabb demográfiai, iskolázottsági, foglalkozási, háztartási és családjellemzőket, esetenként összehasonlítva a cigány, az átmeneti és a nem cigány népességcsoportok ismérveit. A felmérés részletes eredményeit bemutató táblázatok közzétételét külön kötet fogja tartalmazni. A kiadvány postai szállításra megrendelhető: KSH Népszámlálás Budapest II., Petrezselyem u. 7-9. 1518 Budapest, Pf. 136. Fax: 115-9640.
