Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)
1994-10-08 / 277. szám
1994. október 8., szombat A mai nap új Dunantüli napló 3 Az átlag veszélyei Sokat romolhat Baranya megye foglalkoztatási helyzete a jövőben A nyári hónapok elmúltával szeptemberben közel 13 ezer alkalommal többször (55 ezer 16-an) keresték fel az ügyfelek a Baranya Megyei Munkaügyi Központ irodáit. Csekélyebb mértékben (253) ugyan, de nőtt a nyilvántartott munkanélküliek száma (23 372) is, aminek eredményeként a munkanélküliségi ráta az egy hónappal korábbival (13,3 %) szemben 11,4 százalékra emelkedett - állapítja meg a központ legfrissebb statisztikája. A regisztrált munkanélküliek összetétele kis mértékben változott. A munkát keresők több mint egyharmada, közel egyötöde betanított munkás, és sajnos ilyen irányban mozdult a szellemi foglalkozásúak aránya. Ha mérsékeltebb ütemben is, de tovább folytatódott a pályakezdő fiatalok számának növekedése is. A munkaügyi kirendeltségekre bejelentett betöltetlen álláshelyek száma (1511) nem változott számot tévőén, az egy évvel korábban regisztráltnál viszont jelentős mértékben (233) több. A bejelentett munkahelyek közel felére szakmunkásokat várnak, és mindössze egy tized az igény a szellemi munkaerő iránt. Területileg is meglehetősen nagy a különbség: a legtöbb (1 136) állást Pécsett, a legkevesebbet (7) Szentlőrincen tartják nyilván. Mindezt figyelembe véve Baranya megyében minden tizenötödik munkanélkülire jut egy munkahely. Ez az arány kicsit jobb (11) a szakmunkások, viszont lényegesen rosszabb a szellemi foglalkozásúak körében. A legtöbb munkanélküli változatlanul a takarító, tehergépkocsivezető, adminisztrátor, portás, géplakatos, élelmiszerbolti eladó és kőműves szakmákból kerül ki, a legtöbb állást viszont a szabó, varrónő, vájár, segédvájár, cipőfelsőrész-készítő és kesztyűs szakmákban kínálják. Érdekes képet mutat a munkahely-kínálat területi megoszlása. Pécsett és körzetében vájárt, segédvájárt, varrónőket, szabókat, bőrruha-készítőket, kesztyűsöket, cipőfelsőrész-készítőket és takarítókat, valamint mentőtiszteket, mentőápolókat keresnek tömegesen. Komlón szabó és varrónők iránt van nagyobb igény, mohácson ugyancsak varrónőt keresnek többet, míg a többi körzetből nincs tömegesen jelentkező munkaerőigény. Az országos adatokkal egybe vetve Baranya megye munkaerőpiaci helyzete átlagosnak mondható. Annak ellenére is igaz ez a megállapítás, hogy míg az elmúlt hónapban országosan csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, Baranyában addig enyhe növekedés tapasztalható. Megyénknek az infrastruktúrálisan elmaradott Ormánságon kívül pillanatnyilag nincs a klasszikus értelemben vett más válság góca, néhány foglalkoztatási „időzített bomba” azonban ketyeg a térségben. Szigetváron a mezőgazdasági és feldolgozóipari nagyfoglalkoztatók felszámolásával, ellehetetlenülésével nincs olyan munkáltató, amely nagyobb számban lenne képes fölszívni a munkanélkülieket. Komlón napjainkban még nem tragikus a helyzet, ám a viszonylagos nyugalom úgy múlhat el, ahány nappal közelebb kerülünk a szénbánya beígért bezárásához A közeljövő Pécs és térsége számára is tartogathat egy foglalkoztatási traumát. A kormány október végén tárgyalja újra a mecseki uránbányászat sorsát. Egy esetleges bezárásról szóló döntés a szakemberek szerint sokkal komolyabb válságot eredményezhetne, mint korábban, amikor megvoltak a megfelelő források a leépítés levezénylésére. A hosszútávú prognózis azért elkeserítő, mert a felsorolt nehézségek mellett nem mutatkozik olyan ipari vagy mezőgazdasági ágazat, amely hatékonyan enyhíthetne a várható gondokon a megyében. Kaszás E. Zeneoktatás Beszélgetés Gy. Vass Agnes fó'iskolai docenssel szakmai örömöt okozzak a tanítés pénzhiány Gy. Vass Ágnes pécsi otthonában Fotó: Läufer László Gy. Vass Ágnes hegedűművészt az idei tanév kezdetén kinevezték a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tagozat vonóstanszéke vezetőjének, ahol harmincöt növendékkel kilenc tanár foglalkozik. Tanításról, tervekről beszélgettünk.- Szívügyemnek tekintem a főiskolai oktatást még úgy is, hogy főállásban a Pécsi Szimfonikus Zenekarnál dolgozom. Az a munka olyan megterhelést jelent, hogy egy ideig gondolkodtam, jó lesz-e ez így. Nem is elsősorban nekem, hanem a tanszéknek, hogy a sok elfoglaltságom mellett tudom-e olyan szinten csinálni, ahogyan elvárható.- Milyen feladatok adódnak a kinevezés után? Kell-e változtatni valamin?- Én ezt a változtatás szót nem szeretem. Kísért engem gyerekkorom óta, ugyanis ahány hegedűtanárhoz kerültem, annyi mondta ugyanazt, hogy akkor most átállítalak, megváltoztatunk mindent, amit eddig tanultál. Mert minden rossz, az lesz a jó, amit most tanulunk. Úgy gondolom, hogy a jót meg kell tartani, és nem szabad elvetni. Meg kell, hogy mondjam, nagy elánnal vetettem be magam a tanításba, magam sem hittem, hogy ennyi energiám lesz rá. Ugyanis egyik gondolat hozta a másikat. Az első szempont természetesen az, hogy ványaimnak.- Mi lehet ez?-Például az, hogy ha ingyen nem is, de olcsóbban járhassanak a Filharmónia hangversenyeire, féláron vehessenek bérletet. A Pécsi Szimfonikus Zenekar hangversenyeire pedig ingyenes belépőt kaptak, természetesen ez a kedvezmény valamennyi főiskolai hallgatóra vonatkozik. Blázy Lajos karnagy úr - aki a főiskolán a zenekart vezeti és kamarazenét tarnt - segítségét kértem ahhoz, hogy a Pécsi Nemzeti Színház előadásait látogathassák gyerekeink, s ugyanezt kértem Balikó Tamás igazgató úrtól is. Fontos ugyanis, hogy a hallgatóink ne legyenek csőlátók, s bemehessenek esetleg egy drámai előadásra is.- Es bemehetnek?- Zenés darabokra egészen biztosan, s bízva az igazgató nagyvonalúságában, remélem, hogy prózaira is.- Milyen tervei vannak a tanszéknek?- Nagyon szeretném, ha a jövőben is vendégül tudnánk látni nagynevű professzorokat, a hallgatók ugyanis rendkívüli módon igénylik. Erre volt már példa a múltban, hiszen tartott már itt kurzust például Zsigmondi Dénes, Howard Williams vagy Ruha István. Sasváry Attila igazgató úr esetleg igazgatói szünettel is támogatná, ha meg volnának a körülmények ehhez.- Mi hiányzik?-Mint kiderült, az iskolának semmilyen anyagi forrása nincs erre a célra. Tehát vagy pályázattal lehetne pénzt szerezni, vagy szponzort kellene találni. Abban reménykedem, hogy ebben a nagymúltú városban, ahol oly sok ember szereti a zenét, s talán olyanok is, akiknek esetleg lehetőségük adódik arra, hogy támogassanak minket. Természetesen nem hatalmas összegekről lenne szó, csak arról, hogy egy vendégművészt vendégül tudjunk látni, meg tudjuk fizetni a közreműködését. S ez nemcsak a főiskolának jelentene sokat, hanem a város polgárainak is, hiszen egy nyilvános hangverseny mindenkinek élményt okozna.-Milyen rendezvényei lesznek a főiskolának az idei tanévben?- Novemberben lesz a Művészetek Házában a zenekarunk első hangversenye. Rendezünk egy vonósversenyt. S bár semmi köze a személyemhez ennek, de a Gyermán-verseny elnevezést kapta, féljem halálának ötödik évfordulója alkalmából. Március ötödiké körül lesz, rangos zsűrivel. Nemcsak pénzdíjak lesznek, hanem a különböző helyezettek órákat vehetnek neves művészektől. Cseri László Futnak a képek Mindenki világos, mondja Lao-ce,csak én vagyok sötét. A lélek és az intellektus titka évezredek óta foglalkoztatja az embert, s a költészet is gyakran alámerül a benső homályba. A romantika óta előtérbe kerültek a pszichikai és szellemi kóresetek, századunkban például se szeri se száma az elmegyógyintézetben játszódó műveknek. A téma, akár a fészkére szálló kakukk, a szórakoztató művészetben is otthonra lelt, s ha babér- koszorút nem is, de egy szál virágot Algernon is kapott. Most pedig Mike Figgis Mr. Jones című filmje, ez a giccsbe hajló érzelmes románc, ismét arról tanúskodik, hogy Hollywood egyelőre nem óhajt szabadulni a téma bűvköréből. A bárányok továbbra is hallgatnak, s amikor a producerek nem találják meg az esőembert, hát egy egyszerű kedélybeteg is megteszi. Mr. Jonesról nagyon keveset Mr. Jones repülni készül tudunk meg. Ez még nem lenne olyan nagy baj, csakhogy a kezelésével megbízott pszichológusnő sem derít ki róla nálunk többet. Csak annyit, hogy zseni és csodagyerek volt, hároméves korában Mozartot játszott, s tizenkét éves korára kiolvasta a világirodalmat. Rajong a muzsikáért, ami onnan világlik ki, hogy botrányt okoz egy koncerten, mivel nincs megelégedve a karmester tempóértelmezésével. Maga is írt egy-két szimfóniát, s volt egy szerelme, aki ennek dacára elhagyta. Mert Mr. Jones elkezdett repülni. Ilyenkor ácsnak álcázva magát mindig felmegy egy háztetőre, kiáll az eresz legszélére, karjával szárnyaló mozdulatokat tesz, s várja, hogy valaki leszedje. Ezt a mutatványt a filmen kétszer megismétli. Elvégre nemcsak hegedűsöké a háztető. Mr. Jones, mint a fentiekből kitűnik, mániás depresszióban szenved. Ezért olykor kirobbanó erő, felfokozott tettvágy és jókedv jellemzi (ilyenkor szokott repülni indulni), máskor viszont lélekborulat szállja meg, s bénító letargia gyötri. Mr. Jones mindezzel együtt, nagyon rokonszenves, sőt „sármos” ember, ami nem csodálható, hiszen a Micsoda nő! című filmből ismert Richard Gera játssza. Beléje is szerel- mesedik a pszichológusnő annak rendje és módja szerint, amiből újabb konfliktusok támadnak, s újabb repülés .. . Egyébként Richard Gere tényleg jó: látszik, hogy alaposan tanulmányozta a megjelenítésre szánt esetet. Kapkodó beszéde, ideges gesztusai, szétszórt tekintete szemléletesen érzékeltetik a beteges eufóriát, s ugyanilyen hi- hetően adja az összecsuldásokat is. A téma is fontos és elgondolkodtató, tudjuk, milyen sokan szenvednek ebben a betegségben. Jungtól pedig arról is értesültünk, hogy a pszichiáter és az ápolt kapcsolata miféle emberi mélységeket rejthet. Hát akkor meg mi a bajom Mr. Jonesszal? Semmi egyéb, csak az a tengerparti séta kéz a kézben, miközben a pajkos hullámok líraian mossák a fövenyt, meg a doktornő éjszakai merengése lágy zongorafutamok kísértében, továbbá az a csók az esőben, miközben ömlik a zápor és patakzanak a könnyek, no és az egymásra találás a nagy repülés szárnycsapásait követően az utolsó képeken, és így tovább. Mert ezek bizony érzelmes és válságos közhelyek. Ez a téma viszont mértéktartást, visszafogottságot, befelé fordulást és finom jelzéseket kívánt volna, nem pedig harsány közhelyeket. Nagy Imre A posta világnapja Az Egyetemes Postaegyesület 1969-es tokiói kongresszusán határozta el, hogy október 9-ét a postaforgalomban dolgozók világnapjává nyilvánítja. Az Általános Postaegyesületet (később Egyetemes Postaegyesület - UPU) 120 éve, 1874. október 9-én alapították a nemzetközi postaszolgálat összehangolása és fejlesztése érdekében. A 22 alapító ország között volt Magyarország is, s hazánk a szervezet valamennyi kongresszusán képviseltette magát. Az UPU megalapítása 120. évfordulójának köszöntésére egyébként a múlt hónapban a Magyar Posta bélyegsorozatot és bélyegblokkot jelentetett meg. A bélyegsor 19 forintos címlete az ÜPU elődjét alapító Heinrich von Stephan német birodalmi posta-vezérigazgatót, a sorozat 35 forintos címlete pedig az alapító okiratot aláíró Gervay Mihály országos posta-főigazgatót ábrázolja. Az Egyetemes Postaegyesület - amely 1948-tól az ENSZ szakosított intézménye, s jelenleg 187 tagországa van - fennállása óta sokat tett azért, hogy a nemzetközi postaszolgálat mindenféle politikai diszkriminációtól mentesen végezze feladatát. A Postaegyesület feladata a nemzetközi postai szabályok megalkotása, illetve tökéletesítése, valamint az új postai szolgáltatások bevezetésének elősegítése. A nemzetközi szervezet egyik vezérelve, hogy „a posta nem ismer határokat”, s ezen elv gyakorlati megvalósítása teszi lehetővé, hogy a postai küldemények akadálytalanul eljussanak a címzettekhez szerte a világon. Az UPU ötévenként világ- kongresszuson vitatja meg a postaforgalom időszerű kérdéseit, a legutóbbi, XXI. kongresszust idén ősszel tartották Szöulban. A háromhetes tanácskozáson résztvevő szakemberek főként azokról a szervezeti változásokról tárgyaltak, amelyeket a szövetség rugalmasabb szervezetté alakítása érdekében dolgoztak ki. A magyar postások szintén tanácskoztak az idén: a XIV. Országos Postás Konferenciát augusztusban tartották Debrecenben. A rendezvényen a 43 ezer hazai postai dolgozó képviseletében mintegy háromszázan vettek részt, s ott voltak a szlovák, a kárpátaljai és az erdélyi postások képviselői is. A résztvevők áttekintették, hogy az elmúlt években az ország politikai, gazdasági és társadalmi szerkezetében bekövetkezett változások milyen átalakulási folyamatot eredményeztek a magyar postai szervezetben. Véleményt cseréltek arról is, hogy a piacgazdaság diktálta versenyhelyzetben miként fejleszthetők tovább a postai szolgáltatások. Egyébként az egész világon az UPU által rögzített szabályok szerint bonyolítják a nemzetközi levélpostai forgalmat, s tevékenységének köszönhetően egységes a küldemények kicserélésének rendje, a továbbítás, az átrakás, az okiratok kitöltése és a díjszabás megállapítása. Az UPU elvárja tagállamaitól, hogy bármely országban felmerült akadály - például háború, vagy sztrájk - esetén a környező országok postai szervei vegyék át a bajba jutott posta feladatait, s ha kell, kerülő utakon, de mindenképpen biztosítsák a küldemények megérkezését. Az UPU az országok közötti kétoldalú megállapodásokat is csak akkor engedélyezi, ha a szerződés nem ellenkezik az Egyetemes Postaegyesület szabályaival. Az UPU nemrégiben határozatban sürgette viszont Észak- és Dél-Koreát, hogy a lehető legrövidebb időn belül indítsák meg a postai küldemények forgalmát egymás között. Kovács Tamás A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból Szombat délelőtti „Jó pihenést!” című magazint ezúttal Kovács Zoltán szerkeszti és a következőkkel ajánlja a hallgatók szíves figyelmébe. A kultúra és a sport dominál majd a műsorban, így az alábbi témakörben beszélgetést hallhatnak majd Nicolas Pasquaet-\al a Pécsi Szimfonikusok vezető karmesterével, Méthé András pécsi belsőépítésszel, akiknek egy Baranyában alkotó német üvegművésszel nyílt közös kiállítása a héten, Pécsett, a Szent István téri kisgalériában és Jung Zseni fotóművésszel, akinek kiállítását „A nő bája, bűvölete két dimenzióban” címmel ajánlja a vele beszélgető riporter a hallgatóknak. Sporttémáink között szólunk a válsághelyzetben lévő több baranyai sportegyesületet sújtó jelenlegi pénzügyi szabályozókról, melyekről Czerpán István, a PVSK ügyvezető elnöke beszél, és kétszer is kapcsoljuk élőben URH-s kocsinkat a Me- csek-rallyt, ahol a pécsi Ran- gáék akár abszolút bajnoki címet is nyerhetnek. Egy politikus-portré is szerepel a műsorban: Erdős André volt ENSZ-nagyköveté, aki jelenleg a külügyminiszter helyettes államtitkára. Várhatóan péntek délelőtt egy olyan fiatalokkal kapcsolatos esemény lesz Baranya megyében, aminek társadalmi hatásairól vélhetőleg még sokáig beszélni fognak. E „titokzatos” eseménysorozat, mely a törvényesség határát súrolja, csak a tervezett témák között szerepel a szombat délelőtti magazinban. Ki vagyok én? - teszi fel a kérdést a két műsorvezető Laci és Robi a szombati délután 3 és 4 között jelentkező 100-as faktorban. Az önismeret fontos dolog ugyanis és akár reális képet is festhetünk magunkról, ha kitöltünk egy reális tesztet. A 200 kérdés megoldása után pedig ráébredhetünk a magunk valóságára. Erről is szól majd az adás, és megismerkedhetünk a gyorsíró világbajnokkal is, aki elárulja titkait. Már a jelző kiválasztása is nehéz amikor azt kutatjuk, hogy milyen helyzetben vannak Magyarországon, az „azonos neműeket kedvelők”. Szóval a társadalom tudja-e tolerálni ezt a fajta másságot. Erről beszélgetünk a század fenyegető betegsége, az AIDS tükrében. Volt egyszer egy vidéki zenekar, akik Szegedről indultak el. A banda neve: Kelet, vagy ha így jobban tetszik EAST. Mi történt velük a nemrégiben megtartott nagysikerű budai koncertjükig. Koszits Attila zenei szerkesztő Móczán Péterrel az együttes vezetőjével találkozott. Az elengedhetetlen „Kandi-mikrofon” ismét felborzolta a járókelők idegeit és figyelmét, de hogy mi volt a hajat égnek állító kérdés, az maradjon titok egészen szombatig a 100-as faktor legújabb adásáig. A vasárnap a kívánságműsoroké ismét a Pécsi Rádióban: délelőtt fél 9-től 10-ig Lenk Irén teljesíti a hallgatók levélben érkezett kéréseit a Szerkesszünk együtt! című népszerű műsorban, míg délután 3-tól 4-ig a telefonos üzenetrögzítő kívánságműsor szól a Somogyvári Valéria-Tuczay József műsorvezető-zenei szerkesztő páros jóvoltából. ► « A. h *>
