Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)
1994-09-03 / 242. szám
1994. szeptember 3., szombat Kitüntetések új Dunántúli napló 11 Munkáért, tehetségért, teljesítményért Pro Civitate Dr. Romváry Ferenc Pro Civitate Dr. Schmidt Antal Pro Communitate Dr. Nádor Tamás Dr. Romváry Ferenc - mint magát nevezi, így együtt: - művészettörténész-muzeológus, 31 éve dolgozik a Janus Pannonius Múzeum Képző- és iparművészeti Osztályán, melynek jelenleg a vezetője. A „Városért” díj jutalmazottját arról kérdeztem, mi a legfontosabb, amit a városért, Pécsért tett?- Két dolgot ismertem fel. Azt, hogy nincsenek képtárak; másrészt, hogy igény van rájuk. Tehát: képtárak kellenek. Szerencsére, ehhez olyan olyan helyi vezetőket sikerült megnyernem, mint Palkó Sándor és Takács Gyula, akik minden lehetetlennek tűnő ötletemet akceptálták. így került Pécsre az idők folyamán a Tompa-, a Bedő-, a Kunvári-gyűjtemény, mellyel a pécsi Modern Magyar Képtár nem egyszerűen városi, vagy megyei, hanem egyetemes szintre emelkedett. Ennek az erkölcsi tőkének a birtokában aztán megkísértettem a lehetetlent, s elmentem Gerlóczy Gedeonhoz, aki hosszú győzködés után egyezett bele a Csont- váry-kiállítás létrehozásába. Utána sorban születtek az életmű-múzeumok, a Vasarely, a Martyn, az Endre Nemes Múzeum, később az Amerigo Tot Múzeum, tíz éves munkát követően a Saár utca, Pierre Székely Kőkertje, azaz kiteljesedett a „múzeum utca”, mely a maga nemében a 20. század teljességét igyekszik felvillantani. Én mindig a legmagasabb célokat tűztem magam elé, Csontváry, Vasarely megszerzését, ám emellett a legjobb pécsi művészek legjobb alkotásaival is folyamatosan bővítettük a múzeum gyűjteményét. M. K. Medikus korában gyermek- gyógyász szeretett volna lenni, szigorlóként a mentőkhöz került. Akkor hozták létre az urológiai klinikát. Fiatal orvosokat kerestek. Jelentkezett, szakvizsgázott és 1952-től 1964-ig a klinikán volt, azóta pedig a Pécsi Egyesített Egészségügyi Intézményekben dolgozik. Urológiai szakfőorvos. Munkatársai, betegei szakmai tevékenységét és emberi magatartását is példamutatónak minősítették.- A pályám elején még minden egészen más volt - emlékezik. - A feltételeink meg a vizsgálati módszereink is. Kevés volt a szakorvos, rengeteg beteget kellett ellátnunk. Volt időszak, amikor nem csak a város, hanem az egész megye szakellátásáért feleltünk. Tudtuk, hogy a betegek félnek az urológustól, hogy amit csinálunk, az nagyon kellemetlen, de nem tehettünk róla. A nyugtatás, egy-egy jó szó viszont sokszor segített. Nem eshetett nehezére, hiszen első látásra rendkívül jó kedélyű, kiegyensúlyozott ember benyomását kelti, akin nem látszik a kor. Pedig közelebb áll a 70. életévéhez, mint a 60.-hoz. Azt mondja, ehhez a derűs nyugalomhoz a munkahelye is nagymértékben hozzá járul. Szívesen dolgozik, örömét leli a hivatásában. Kényelmes, jól felszerelt a rendelő, kiváló kollégái, asszisztensei vannak. Magánemberként kertészkedni, olvasni szeret. Szenvedélyéről, a dohányzásról évekkel ezelőtt lemondott, de nem titkolja, hogy álmában még gyakran rágyújt. „ősrádiós”, hiszen már diákkorában eljegyezte magát az akkor - a 40-es évek elején vagyunk - még mindig újdonságnak számító rádiózással. Egész életművét is ez határozta meg, és ebből nőtt ki az, amiért most a városi kitüntetést vehette át: Pécs színházi és zenei életének odaadó és fáradhatatlan ismertetése, népszerűsítése.-Tizenhat évesen léptem be először Budapesten a Rádió stúdióinak a világába, és az ott látottak, hallottak, egy életre rabul ejtettek. Különösen az addig elszálló emberi és zenei hang megörökítésének a misztériuma volt ez, ami diákkorom óta izgatott; a hangrögzítés, a kezdetleges lemezvágás, amikor még híre-hamva sem volt a magnetofonnak. Hálás vagyok a sorsnak, hogy egész életemet a zene töltötte ki: a pécsi rádió zenei szerkesztőjeként lehetőségem nyílt arra, hogy ott, de az országos adókon, vagy az újságok hasábjain is városom zenei életét szolgáljam, hogy bemutassam, megismertessem, megszólaltassam, propagáljam a „muzsikáló Pécs” értékeit. Zenei témájú könyveim pedig azt bizonyították, Hogy munkásságomban sokoldalúan kapcsolódott a zene és az irodalom. Szinte egy életen át feladatomnak tartottam városom zenei múltja dokumentumainak, emlékeinek a gyűjtését, feldolgozását. Életemet akkor érezném teljesnek, ha az általam elképzelt tartalommal és terjedelemben kerülhetne a zenekedvelők kezébe egész eddigi munkásságom összegezéséül „Pécs zenei életének krónikája ”, H. I. Pro Communitate Pro Communitate Pro Communitate Ranga László A célok. Acélok. Acélkemények. Ranga rangja nő. A kitüntetéshez tények és remények. Tények, hogy az 1957-ben született Ranga László a pécsi és a magyar autóssport egyik legjelentősebb egyénisége. A hegyi, a gyorsasági és a rali kategóriában eddig huszonhét magyar bajnoki címet szerzett, hatszoros abszolút magyar bajnok. No, és abszolút tenni akaró ember, aki azzal is tisztában van, hogy ebben az országban technikai sportot űző ember eleddig még nem kapott hasonló elismerést.- Ha nem tűz ki az ember célt maga elé, a langyos vízben marad. Mindig állítok célt magam elé, és általában nem tudom teljesíteni, akkor leszek „öreg”, ha sikerül ezt megoldanom. Nem szereti a Forma-1 versenyeit, vallja be, nem is vágyott arra, hogy köröket tegyen meg, mesterségesen kialakított pályán. Inkább a tavak, a völgyek, az ismerősen is ismeretlen kanyarok és lejtők. Fel és le. Most hétvégén Miskolcon, a cél az OB-futam megnyerése. Mert, ha nem, nem lehet indulni a San Marino-i EB-futamon. Elérhetetlen a következő cél, mert gátolja egy másik viadal. De jó, ha legalább állomások vannak a cél eléréséhez. Ez olyan sportág, ahol megszállottakra van szükség. Az országos bajnoki címért nem jár egy fillér sem, és mindig azon kell gondolkozni, mi lesz a technikával, a műszaki megoldásokkal, mert fejlődik a világ, és vele öregszünk mi is. Örül a díjnak, és siet, a hétvégén verseny van. Bozsik A Pécsi Erőmű Rt.-ért Emlékérem Csicsók István Dr. Vargha Dezső Végh István A Baranya Megyei Levéltár munkatársa. Olyan hévvel, s e témában való állandó jelenléttel tevékenykedik Pécs múltjának, értékeinek feltárásában, megőrzésében, ismertetésében, mintha csak igazi tüke lenne. Pedig 1950-ben Sátoraljaújhelyen született. Ez az életrajzi adat azonban megtévesztő: családja - sokadíziglen - Somogy- ból származik. 0 gyermekkorától, 41 éve él Pécsett.- A hagyománytisztelet a csurgói református ősökre vezethető vissza. Pécs múltjának gazdagsága ehhez olyan további indíttatást adott, hogy csoda lett volna, ha másfelé irányul az érdeklődésem - vélekedik az örökmozgó városvédő. Elsőként a kórusmuzsikálás a XIX.-XX. századi pécsi története ragadta meg figyelmét - ebből írta bölcsészdoktori diplomáját is - , majd a város tudományos, kulturális és közéletének prominens személyiségeinek pályáját kutatta. Nekik állított emlékek publikációkkal, tudományos ülések szervezésével, emléktáblák avatásával, utcaelnevezések kezdeményezésével. Munkája legfőbb támaszának a Városszépítő és Városvédő Egyesületet tartja, amelynek alapító tagja.- Nehéz is, könnyű is itt a városvédelem ügyét szolgálni. A lélekszámhoz képest csekély az aktív érdeklődés, s ahhoz mért a közösségi elismerés is. Am mégis mindig összeáll a Csapat a feladat teljesítésére. Pécs múltja pedig valóságos kincses- bánya: még sok előremutató hagyományt lehet és kell is feltárni s megmutatni belőle. D. I. Majd 77 évet töltött ugyanabban az iskolában a most 87 éves Végh István, ebből 60-at tanítással. A Széchenyi Gimnázium tanára, majd igazgatóhelyettese csak 1948 és 56 között volt máshol, mint a Nagy Lajos Gimnázium igazgatója. Büszke is rá, hogy ottani működésének köszönhető többek között a Nagy Lajos Egyetem alapításáról készült Gebauer Ernő freskó. A ma is friss szellemű, rendkívül nyitott tanár annak tulajdonítja élénkségét, hogy megszállottan képezi magát.- Minden tanárnak homo doctussá kell válnia - mondta. - Csak ha művelt, széles látókörű, tudja kivívni a tanulók elismerését, akik fölismerik és tisztelik a tanárban a tudást. Rá talán még hatezernél is több diákja emlékezhet. A hosszú évtizedek alatt úgy látta, a gyerekek nemigen változnak, a diák mindig diák marad. Mára talán szabadosabb, kissé szemtelenebb, de ha a tanár érdekessé tudja tenni az óráját, tanítványa igenis figyelni fog rá. A polihisztor pedagógus 10 tantárgyat oktatott, de főként a matematika és a nyelvek szerelmese. Ma is rengeteget olvas, és hallgatja 1500 darabos hanglemezgyűjteményét. Emlékei is vaskos kötetet töltenének meg, különösen szeretett városáról, Pécsről, hiszen tanúja volt a pécsi villamos beindításának, majd leszerelésének. Kitüntetése alkalmával vele örül felesége, 4 gyermeke, 6 unokája és első dédunokája. Maga boldog embernek vallja magát, aki ismét pedagógus lenne, ha újrakezdené. H. I. Gy. A Pécsi Erőmű Rt.-ért Emlékérem Horváth Ernő Magyar Köztársaság Érdemérem Radics Kálmán Csicsók István, a Pécsi Erőmű Részvénytársaság Kőszénbányájának villamos fő- mémökhelyettese két esztendővel ezelőtt, még a felszámolás alatt álló Mecseki Szénbányák állományában az ágazat legmagasabb szintű szakmai elismerését, a „Kiváló Bányász” kitüntetést kapta. Az ötvenedik életévében járó szakember az idei bányásznap alkalmával a Pécsi Erőmű Részvénytársaságért Emlékéremben részesült. Az egymást követő két rangos elismerés arról tanúskodik, hogy tulajdonosuk folyamatosan jól végzi munkáját.- Villanyszerelőként azért választottam a szénbányát, mert jó jövője volt az iparágnak - beszélt döntése hátteréről a kitüntetett. - Választásomban az is közrejátszott, hogy a bányánál - hasonlattal élve a tűtől a gőzmozdonyig - a villamossággal kapcsolatban számtalan speciális, érdekes szakmai kérdés, feladat felmerül. A villanyszerelőtől jelenlegi beosztásomig végigjártam a szakmai ranglétrát, és az ágazatban, a szénbányánál eltöltött több mint 30 év tükrében el kell mondanom, hogy nem csalódtam választásomban. Jó példa erre mostani munkaköröm, ahol ugyanúgy foglalkoznom kell az energiaszolgáltatás menetével, mint annak költség- oldalával, számítógépes hátterével. Éppen ezért szeretnék minél tovább ezen a területen dolgozni, kötődjön az a mélyműveléshez, külfejtéshez vagy a közvetlen villamosener- gia-termeléshez. Az erőmű-bánya integráció jó lehetőséget ad számomra ebben. K. E. Bakonynánán már gyerekfejjel eldöntötte, ő is bányász lesz, akár a szomszédos dudari bányában dolgozó édesapja és a rokonság. Horváth Ernő a tes- tet-lelket próbáló, biztos jövőt és megélhetést kínáló pályát választva lett vájártanuló, bányaipari technikus és a Mecseki Szénbányák társadalmi ösztöndíjasaként végzett Miskolcon bányaművelő mérnökként. Komlón, a Kossuth bányai gyakorlaton olyan jó szakmai, emberi közösségbe került, hogy 1977-ben diplomásként oda kérte magát. Végigjárta a szakmai ranglétrát a termelési oldalon és a bányamentőknél. A politika a 80-as évek végére elbizonytalanította a mecseki szénbányászatot is. Benne is felmerült: annak idején jól választott? Az életét jelentő Kossuth bánya bezárásával Zobák következett. Az Erőmű felkérésére végül igent mondott. A bányászattól nem tudott, nem is akar megválni. Horváth Ernő tavaly áprilistól a Pécsi Erőmű Rt. termelési szakági főmérnöke. A Bánya-Erőmű integrációval,a Zobák és a külfejtési üzem összevonásával létrehozott Kőszénbánya 2300-2400 emberrel biztosítja az erőmű fűtőanyagellátását. Az igencsak költséges mélyművelésű bányászat kormányhatározat értelmében 1998-2000-ig még biztosan létezik a Mecsekben. S aztán?-Remélem, a komlói társaimmal együtt bányászati szakemberként megyek majd nyugdíjba - mondja a 43 évesek optimizmusával. B. M. L. Radics Kálmán már kétszer élte át a szénbányászati szerkezetátalakítási programot, de még mindig optimista, továbbra is bízik abban, hogy a szénbányászat itt a Mecsek alján még hosszú időn keresztül kenyeret ad néhány ezer embernek. A hetvenes évek közepén az olaj- árrobbanás húzta meg a vészharangot az itteni bányák felett, aztán kiderült, mégiscsak jobb a hazai termelés biztonságára hagyatkozni, akkor még nagyarányú fejlesztésekbe is belefogtak. A második csapás már nagyobb sérülést okozott a bányászkodáson, utolsó mentsvárként a mélyművelésű aknák közül már csak Zobák tartja a frontot. Több mint 25 évvel ezelőtt döntött úgy, hogy bányászkodással keresi meg a kenyerét, mindjárt az országos hírű Lovai István vezette elővájó csapathoz került. Aztán, jóval később átnyergelt az érdekvédelemre, ma is a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete helyi munkavédelmi bizottságának elnöke.- Régen és most is sokat kell harcolnunk az érdeksérelmek megoldásáért. Most viszont sokkal nehezebben lehet betartani a Munka Törvénykönyvében előírtakat. Jobban oda kell figyelni balesetmentes munkahelyek kialakítására, a megélhetési költségek alakulására, valamint a szociálpolitikai kérdések megoldására. Az emberek is fásultak, érzékenyek, sokan kilátástalan helyzetben vannak. Nos, a szakszervezetnek ebben van nagy szerepe: a törvények által biztosított jogokat kell betartatnia. B. G.
