Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)
1994-09-30 / 269. szám
1994. szeptember 30., péntek Háttér uj Dunántüü napló 11 A felszín és a lényeg Horn - papírformában A sportszerűséget, az esélyegyenlőséget kérte számon Bo- ross Péter volt miniszterelnök a parlamentben, fel panaszolva, hogy az MSZP és az SZDSZ kapta meg előre Hóm Gyula beszédét, így csak a két kormánypárt vezérszónoka - Szekeres Imre és Pető Iván - volt abban a helyzetben, hogy felkészülhessen és előre megírt felszólalást olvashasson fel. Miként - természetesen - a kormányfő is felolvasta egy órás helyzetelemzését, amelyet saját elmondása szerint minisztériumi anyagok alapján maga írt. Az ellenzéki politikusok kénytelenek voltak rögtönözni - panaszolták fel az érintettek éppen ezért fenntartva maguknak a jogot, hogy a későbbiekben visszatérjenek a Horn által felvetett kérdésekre. Propagandavereség Akik azonban a helyszínen vagy a televízió képernyőjén követték a kedd délelőtti országházi eseményeket, hajlottak arra, hogy Boross Péter valójában nem panaszkodik, hanem dicsekszik, de minimum elégedettségét fejezi ki a dolgok ilyetén alakulása felett. A kormányfő és a szocialista párt ugyanis jól érzékelhető propagandavereséget szenvedett, valószínűleg mindenekelőtt azért, mert a szabad politikai szónoklatokban és vitákban általában hatásosan szereplő Horn Gyula felolvasott. Márpedig ez - a kormányprogram júliusi beterjesztésekor is kiderült - nem erőssége. Az idegesnek tűnő, sokat bakizó miniszterelnökkel szemben az ellenzéki szónokok - Szabó Iván, Tor- gyán József, Orbán Viktor - könnyen brillírozhattak, a szabad beszéd révén magabizto- sabbnak, meggyőzőbbnek tűntek, s mindenképpen ők vívták ki a „karzat”, a spektákulumra kíváncsi közönség elismerését. Horn Gyula csak akkor lehetett velük versenyben, amikor - a vita lezárásaként - már szabadon beszélhetett, válaszolhatott. Mindez természetesen csak a felszín, nem érinti a parlamenti ülés súlyos témáját, a miniszterelnök régóta beharangozott átfogó beszámolóját az ország valóságos helyzetéről, a négy éves jobboldali koalíció által hagyott örökségről és a teendőkről. Ezúttal azonban a felszín - a parlamenti történések audiovizuális képe - lényeggé vált. Nem mintha a súlyos politikai téma - a magyar gazdaság struktúrális válsága, a költség- vetés és a nemzetközi fizetési mérleg deficitje vagy a szükségessé vált megszorító intézkedések, úgy mint adóemelés, fogyasztáscsökkentés stb. - időszerűtlenné vált volna, hanem azért, mert ezt már elmondták. Legutóbb például a múlt héten, a pótköltségvetés beterjesztésekor Békési László pénzügyminiszter, akinek - a sajátos parlamenti tárgyalási rend jóvoltából - éppen a Horn beszéd előtti napon válaszolhatott az MDF vezérszónokaként Szabó Iván. A volt pénzügyminiszter szenvedélyes hangú felszólalásban bizonygatta, hogy hamisak a válságra vonatkozó állítások, és az immár időszerűtlen „választási propaganda” abbahagyására szólította fel a szocialista-liberális koalíciót. Ez volt hétfőn. 24 órával később Szabó Iván már megengedhette magának, hogy sokkal visszafogottabb legyen, s ezúttal a finom szarkazmust választva igyekezett cáfolni Horn minden gazdasági állítását, adatokat sorolva arról, hogy az államadósság, az infláció, az ipari termelés visszaesése mind-mind a 70-es és 80-as évtizedekre vezethető vissza. Orbán Viktor viszont kevésbé volt visszafogott: „legszebb” napjaira emlékeztetve „kommunistázott”, ostorozta az elmúlt negyven évet, felróva a miniszterelnöknek azt a történelmi tárlatvezetést, melynek során az egész csődöt az Antall- és a Boross-kormány nyakába varrta. A Fidesz elnöke „csáléra sikeredett szénakazalnak” minősítette a Horn beszédet, amire Szekeres Imre, az MSZP frakció vezetője méltó választ adott, megemlítve, hogy Orbán elblicceli a parlament üléseit, világos zakót hord, és egyébként se számolt el a Fidesz-MDF székházüggyel. S persze volt még Torgyán József, aki nem mulasztotta el, hogy lemondásra szólítsa fel a szerinte alkotmánysértő miniszterelnököt. A nagy leleplezések elmaradtak Az ellenzéki beszédek visszatérő motívuma volt, hogy valójában nem is értik, mi történik éppen az Országgyűlésben, politikai vitanapot tartanak-e, pótkormányprogramot hallottak vagy esetleg napirend előtti felszólalást. Amikor hetekkel ezelőtt Horn Gyula bejelentette, hogy átfogó helyzetértékelésre készül, a megfigyelők egyhangúlag úgy vélték, a kormányfő az Antall-korszak néhány zaftos privatizációs és korrupciós botrányának leleplezése, néhány „nagy név” odadobása mellett ezt az alkalmat használja fel arra, hogy bejelentse a népszerűtlen, de elkerülhetetlen válságkezelő, megszorító intézkedéseket. Nos, a nagy leleplezések elmaradtak, néhány napja Horn négyszemközti találkozón ígérte meg Szabó Ivánnak, hogy „nem fog személyeskedni”. így viszont csak arra szorítkozhatott, hogy ismét elmondja, felelőtlenség, kapkodás és nagy disznóságok kísérték a privatizációt, amit viszont mindenki tud. Még egy nappal a beszéd előtt is azt jósolták jól értesült újságírók, hogy „churchilli” beszéd lesz, vér, veríték és köny- nyek beígérésével. Ehelyett Horn a válság ismert adatainak taglalása után a szociális igazságosság fontosságát hangsúlyozta és az alagútvégi fényt igyekezett láttatni már 1 -2 éves távlatban. A koalíciós partner, az SZDSZ elnöke, Pető Iván sokkal óvatosabb volt, mert 5-7 nehéz évről, szükséges áldozatokról, szegények és gazdagok elkerülhetetlen együttéléséről beszélt. Egyébként is feltűnő volt a két SZDSZ-szónok, Pető Iván és Bauer Tamás, visszafogottsága: érzékeltették, hogy ez nem az ő ügyük, de még csak nem is a kormányé, hanem a kormányfőé. Kilenckor kezdték, fél kettőre túl voltak az egészen, lehetett folytatni az érdemi vitákat a pótköltségvetésről, az önkormányzati választásokról, a parlamentben és a koalícióban. Hajdú András Kilenc milliárd Oroszországnak? A Nemzetközi Valutaalap (IMF) akár 9 milliárd dollárt is elérő hitelcsomagot hagyhat jóvá Oroszország számára a következő két hónap folyamán - jelentette az AFP egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselőre hivatkozva. Ez azt jelentené, hogy Oroszország jóval több IMF-hitelhez jutna, mint amennyire tagdíjhányada alapján jogosult. Oroszország kvótája mindössze 3 milliárd dollár hitel felvételét engedélyezné - az amerikai illetékes közlése szerint azonban ezt a plafont felemelik és újabb hitelkonstrukciót dolgoznak ki az orosz gazdaság reformjának támogatására. 1995: Magyarország a soros EBEÉ-elnök Budapesti tanácskozások együttműködésről és biztonságról A magyar főváros a diplomáciai világ egyik központja lesz a következő hónapokban: október 10-én kezdődik az európai biztonságot és együttműködést szolgáló szervezet (EBEE) felülvizsgálati konferenciája. Ezt követően pedig, december 5-6-án Budapesten rendezik meg 53 ország állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóját, s iktatják be e nagy fontosságú fórum soros elnökévé Magyar- országot, pontosabban a magyar külügyminisztert. Ez a megbízatás nem kis felelősséggel jár, mert a földrész sorsának alakulásában mind meghatározóbb szerepet játszik az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet néven 1973 nyarán kezdődött folyamat, amely 1975 augusztus 1-jén a helsinki záróokmány aláírásában csúcsosodott ki. Ma már tudjuk, hogy a 35 állam akkori megállapodása, közös törekvése nagymértékben hozzájárult a hidegháború befejeződéséhez. Az, amit helsinki folyamatnak neveznek, érlelője, kovásza lett annak a politikai, gazdasági és társadalmi átrendeződésnek, amely a nyolcvanas évek második felében bontakozott ki a földrészen. A kilencvenes években éppen e változások következtében merőben mások a lehetőségek és problémák Európában, s így természetesen az ÉBEÉ is új kihívásokkal került szembe: ez határozza meg a magyar diplomácia ezzel kapcsolatos feladatait is. A jövő évben várhatóan ezért több fontos javaslat is terítékre kerül. Magyarország a szervezet intézményrendszerének megerősítését, valamint a biztonsági és stabilitási kérdések tanácsadói posztjának létrehozását és az úgynevezett magatartási kódex elfogadását szeretné. Ez utóbbi az elmúlt húsz év különböző dokumentumaiban lefektetett alapelveket és kötelezettségvállalásokat ösz- szegezheti: az államok a jövőben e normarendszert tarthatnák mérvadónak egymás közötti kapcsolataikban, kisebbségi, emberi jogi ügyekben. Az EBEE elősegítheti a fegyverzetellenőrzést is. Magyarország szeretné, ha megszületne egy regionális leszerelési egyezmény. A volt Varsói Szerződés országai és a NATO-tagállamok megállapodása az európai hagyományos fegyveres erőkről nem számolt ugyanis az egykori Jugoszláviával, amely nem volt tagja egyik katonai tömörülésnek sem. Márpedig Kis-Jugoszlávia ellenőrizetlen fegyverkezése nagy veszélyeket rejthet magában. Ugyancsak szabályozást igényel Oroszország békefenntartó tevékenysége a szovjet utódállamokban, vagyis mit takar a válságkezelés orosz módszere Moldáviában, Grúziában, másutt. Egy közös magyar-osztrák javaslat kívánatosnak tartja olyan helyzetek előrejelzését, amelyek azzal fenyegetnek, hogy válságba torkollnak, beleértve a fegyveres konfliktusokat. Más javaslatok közül érdekes például és biztosan nagy vitát vált majd ki a Kozirjev-féle orosz elképzelés az EBEÉ intézményrendszerének korszerűsítésével kapcsolatban: ez afféle kollektív biztonsági szervezetté, vagy mini ENSZ-szé formálná át az EBEÉ-t. Gazdagnak ígérkezik tehát a program. A vendéglátó Magyarország számára pedig nagy lehetőség, hogy ismét kamatoztassa kapcsolatteremtő képességét. A jövő évi, soros elnöki poszt pedig - amint azt Kovács László külügyminiszter hangsúlyozta - egyfajta próbakő lesz annak bizonyítására, hogy az ország képes megfelelni az együttműködés legmagasabb normáinak. Toronyi Attila A COCA-COLA VILAGA (1886-tól napjainkig) A világ legnépszerűbb üdítőitaláról szóló kiállítás az alábbi helyszínen és időpontban tekinthető meg: Pécsett, szeptember 27-töl október 9-ig, a Pécsi Orvostudományi Egyetemen (Szigetköz át 12).
