Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)
1994-09-28 / 267. szám
10 új Dunántúli napló Politikai vitafórum 1994. szeptember 28., szerda Munkástanácsok a kormányhoz Konkrétumokat, ne taktikázást! Az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) munkavállalói oldalát alkotó szakszervezeti szövetségek elfogadták a kormány kezdeményezését, hogy induljon tárgyalás az ÉT keretei között egy átfogó társadalmi-gazdasági megállapodás megkötéséről. Az ÉT-ben résztvevő szak- szervezetek, így a Munkástanácsok is, érdekeltek abban, hogy létrejöjjön egy olyan megállapodás, amely egyaránt biztosítja a magyar gazdaság konszolidálását, modernizálását, a szociális partnerek által képviselt érdekek figyelembevételét és biztosítékokat tartalmaz a megállapodás minden oldalról történő betartására. így létrejöhet az ország gazdasági és politikai stabilitása, megteremtődhető egy szociális és munkabéke. Egy ilyen megállapodás alapvető feltétele, hogy valamennyi érintett fél érdekelt legyen annak megkötésében. A szakszervezetek alapvető célja, hogy a társadalmi-gazdasági megállapodás révén-megteremtsék az elkövetkező éveknek a munkavállalók, a nyugdíjasok számára is kiszámítható, érdekeikre is tekintettel levő, a terheket gazdaságilag ésszerűen és elviselhető módon megosztó, politikai, jogalkotási, gazdasági, foglalkoztatási és szociális biztonságot nyújtó környezetét,- kialakítsák azokat a kereteket, amelyek között a szakszervezetek képesek minden szinten partnereikkel szerződésben rögzíteni az életkörülményeket meghatározó feltételeket,- a szakszervezetek működési feltételeinek javításával erősítsék a munkavállalói érdekvédelmet. Minden munkavállaló tudja, hogy a saját célkitűzéseinek érvényesítése érdekében önmérsékletre és kompromisszum készségre lesz szükség. Ezt az önmérsékletet és kompromisz- szum készséget minden, a tárgyaláson résztvevő féltől is elvárja. Erre olyan partnerek képesek, akik:- valóban ragaszkodni kívánnak a tárgyalásos megegyezéshez és képesek biztosítani azok betartását,- nem kívánják korlátozni egymás esélyeit,- tiszteletben tartják a másik fél törekvéseit, önszerveződését,- egyenrangú, tartós kapcsolatra törekednek. Sajnos a fent leírtak nem minden esetben látszanak megvalósulni a kormány részéről, így a Munkástanácsok értékelése az, hogy az ÉT-n nem állapodnak meg szinte semmiről, és mivel nem akarnak „besárgulni”, egyedül maradnak érveikkel a többi konföderáció között. A munkástanácsok elutasítja a pótköltségvetés jelenlegi tervezetét, mivel az nem szolgálja a gazdasági-szociális megegyezést. Az ÉT jelenlegi munkája során a kormányzati oldal „ködös” ígéretekkel rukkol elő sorozatában, vagy aktuál-politikai taktikázást folytat. Az ország tényleges gazdasági helyzetének bemutatása és az arra szolgáló kormányzati válasz még mindig késik. Ezért a Munkástanácsok úgy ítélik meg, hogy az ÉT-n már a konkrétumokkal kellene foglalkozni. Perényi József a Munkástanácsok Baranya Megyei Elnökségének tagja Az önkormányzatok és a rendőrség Az együttműködés nélkülözhetetlen Ébresztő, emberek! Úton, útfélén, akarva, akaratlanul az ember, ha csak nem süket, hallja, hogy itt valami nincs rendjén. Pénzügyminiszterünk megidealizálja, mit hogyan nem lehet. Üres az országkamra meg egyebek! Ezt kapták örökül. Bátorkodom megkérdezni, hogy négy év alatt ürült ki ennyire? A majd félévszázad alatt hű de telve volt! ... Úgy ám, kölcsönökkel. S a kölcsönt vissza is kell fizetni. Ahogy egy független kisgazdapárti képviselő mondotta volt 1991-ben: az igazi rendszerváltás legfőbb akadályai voltak az un. „paktum” és az adósságállománynak érintetlenül hagyása. Az új kormány elmulasztotta a történelmi pillanatot, amikor - a kommunista rendszer bukása után - számon kellett volna kérni a kommunista vezetőktől, ki mikor, milyen célból vette fel a kölcsönöket és másra költötte, milyen része volt az adósságállomány növelésében. Erre az akkori pénzügy- miniszter azt válaszolta, hogy egy képviselőnek nincs joga tudni az előző rendszer adósságának részleteit, mert államtitkot képez. Ha a Független Kisgazda Párt a választásokon jelentős többséggel került volna győzelemre, ezt nem hagyta volna államtitoknak. Tudattuk volna még a „póméppel is, kinek miért és mivel tartozunk”. Sajnos a magyar népet sem a 90-es választások után, sem a 94-es választáskor nem tekintették „nagykorúnak”. ígéretekkel kábították. Természetesen felelőtlenül ígérgetni nem szabad. Aki hatalomra kerül és nem tudja megvalósítani, amit ígért, az fel kell, hogy tárja a külső-belső akadályokat, vagy be kell látnia, hogy alkalmatlan a hatalom gyakorlására. Legyen vége a mesedélutánnak! Vegyék észre, felnőttünk! Az emberek tűrőképessége a vége felé jár. így nem megy tovább a szekér. Nagyon mély a kátyú! Emberek, ébresztő! Előttünk vannak az önkormányzati választások. Saját kicsi közösségünk igazi közösség legyen! Olyan polgármestereket, önkormányzati képviselőket válasszatok, akik őszintén a ti javatokat akarják! Veletek együtt oldják meg a helyi gondokat. Veletek együtt sírunk és együtt nevetnek. S nem csak a sírást hagyják meg nektek. Ébredjetek! Koller Anna pártigazgató A Független Kisgazda Párt Megyei Szervezete A Köztársaság Párt egy karakteres, határozott és sikeres rendőrséget kíván. Alapvetően egyetért azzal, hogy a rendőrség felügyeleti, irányítási jogkörét a belügyminiszter lássa el. A Köztársaság Párt elfogadja a rendőrség mai centrális irányítási rendszerét - különös tekintettel az önkormányzatok túlzott tagoltságára -, ugyanakkor kiemelten fontosnak tartja a rendőrség és a települési jellegből adódó egy vagy több önkormányzat közötti állandó kapcsolat erősítését. Kifejezetten szakmai indokok mondják ki, hogy a rendőrségi szolgálat nem szervezhető meg meghatározott szervezeti szint alatt. Konkrétabban: a jelenlegi rendőrkapitányságoknál (ami ma általában számos önálló települési ön- kormányzatot fed le) kisebb önálló szervek létrehozása mellet nem garantálható az állampolgárok biztonságának hatékony védelme. A helyi önkormányzatokról szóló törvény ugyanakkor a települési önkormányzatok feladataként határozza meg a közbiztonság helyi Örökös kampányfőnöknek tekinthetjük Magyar Bálintot, aki a parlamenti választásokhoz hasonlóan a most következő önkormányzati választásokon is vezényli az SZDSZ választási hadjáratát. Nem lesz egyszerű dolga. Az SZDSZ és az MSZP a kormányban és a parlamentben is koalíciós partner, minden fontos lépésüket megbeszélik, együttesen döntenek.- A döntést a helyi szervezeteinkre bízunk! Ők ismerik a legjobban a viszonyokat. Nincs kifogásunk semmiféle meg„Nemzet, család, magyar érdek” Szeptember 10-én - tekintettel a 7-i munkanapra - Pilis- szentlászlón, megalakulásának egyéves évfordulóját ünnepelte a Magyar Érdek Pártja (MÉP). Még ma is sokan felteszik a kérdést: miért a Pilisben alakult meg a párt és miért épp szeptember 7-én? A MÉP azért alakult a Pilisben, mert a Kárpát-medencében őshonos magyarság évezredekkel ezelőtt, már a szkíta birodalmak idejében, az Alpokkal és a Kárpátokkal övezett terület középpontját, az akkori Duna által körülölelt, nagy kiteijedésű pilisi szigetet alakította ki legfőbb fejedelmi és vallási központjának. Itt állíttatta helyre márványpalotáit Atilla nagy királyunk, és állandó fenyegetettségben élő avar testvérefeladatairól való gondoskodást. Igaz, a megyei önkormányzatoknál viszont rögzíti, hogy ők kötelesek ellátni a törvényben előírt feladatok azon részét, amelyekre - racionálisan - a települési önkormányzat nem kötelezhető. így a törvény kellően nyitott maradt, biztosítva, hogy települési önkormányzati szinten való közvetlen jogi kapcsolat is biztosítható. A Köztársaság Párt ezért a megyei rendőrkapitányok kinevezésekor a konszenzus keresés kényszerével egyetért, a megyei önkormányzatoknak egyetértési jogot biztosítva, míg a helyi rendőrkapitány kinevezésekor a konszenzus keresés szándékát, mint elvárást fogalmazza meg, de a helyi önkormányzatok számára a vélemény nyilvánítást biztosítja. A rendőrség és az önkormányzat együttműködése számos feladatnál nélkülözhetetlen. A Köztársaság Párt programja szerint az igazgatási feladatoknak a mainál is lényegesen szélesebb területei átadhatók konkrét hatósági jogkörrel egyezés ellen, de nem is szorgalmazunk ilyen szövetséget, Budapest egyes kerületeiben, de az ország számos vidéki településén is előfordul majd, hogy az egyéni körzetekben a két párt közös jelöltet indít. Erre készülnek tudtommal a főváros II. kerületében és talán a III.-ban is, Kaposvárról és több más városból is hasonló hírek érkeztek. Van, ahol csak részben, a város egyik-másik körzetében indítanak közös jelöltet, de a legtöbb választókörzetben kü- lön-külön állnak a választók elé ink ide hívták haza - a vérszerződést megkötő vezérek élén - égi küldetésű, vezérlő nagyfejedelmünket, Árpádot is. Szeptember 7-e azért fontos számunkra, mert 1919-ben e napon ismertetett el nagybányai Horthy Miklós tényleges fővezérnek, s ezzel együtt e napon állíttatott meg a Magyarországot megszálló erők előnyomulása. Kezdetét vehette tehát a Nemzeti Hadsereg megszervezése, s a közvetlen találkozás a városok lakosságával, a föld népével, mely az átélt borzalmak, félrevezetések, kisemmi- zések után vigasztalást, buzdítást, erőskezű nemzetérdekű, magyar vezetést várt és kapott. (MÉP Füzetek nyomán). Mi, zömében alapító tagok - országos elnökünkkel, Király B. Izabellával - ismét elzarándokolaz önkormányzatoknak. Ezeken a területeken a rendőrségnek csak az esetenként nélkülözhetetlen hátteret (pl. kényszerítés) kell biztosítania. Programunk szerint pl. a közterületi szabálysértések miatti intézkedéseknek teljeskörűen önkormányzati hatáskörbe kell tartoznia, részben a Közterület Felügyelet szervezetének, hatáskörének, a közterület felügyelők hatósági jogosítványainak bővítésével. Állandó tapasztalat, hogy az ön- kormányzatok - Helyenként igen jelentős - anyagi és technikai segítséget nyújtanak a területükön lévő rendőrségi szerveknek. Indokolt, hogy az önkormányzatok által biztosított helyiségekben dolgozó, technikai segítséggel is ellátott, az ön- kormányzatok által finanszírozott rendőri státuszok felhasználását illetően - szerződésben rögzített keretek között - az ön- kormányzatoknak fokozott jogai legyenek. A Köztársaság Párt Baranya Megyei Szervezete az SZDSZ és az MSZP önkormányzati képviselőjelöltjei.- Elképzelhető, hogy adott esetben koalícióra lépnek és közösen kormányoznak egy-egy várost?- Nem akarjuk a kapcsolatteremtést központilag szabályozni. Hallottunk olyan esetekről is, hogy szervezeteink történetesen az ellenzéki pártokkal kívánnak választási megállapodásokat kötni. Ezt sem ellenezzük, de természetesen a MIEP-ről, és a Munkáspártról nem lehet szó. (koós) tunk hazánk egyik legcsodálatosabb vidékére, a hegyekkel körülölelt Pilisszentlászlóra, hogy emlékezzünk. Ahogy lee- reszkedktünk a völgybe, a csend, a békesség, a nyugalom, az emberbaráti szeretet eme szigetére, éreztük, tudtuk - sohasem szakadhatunk el egymástól. Felkapaszkodtunk a Templom-dombra, s az itt található templomot és a régmúlt időket szimbolizáló kopjafát körül- állva idéztük vissza 1993. szeptember 7-e késő estéjét, amikor mint alapítók, egybehangzó akaratunkból kinyilvánítottuk a Magyar Érdek Pártja megalakulását, majd rituális külsőségek közepette letettük az esküt. A Templom-dombról visszafelé vezető úton, az ősi magyarság szellemétől kisérve, lassú A szélsőségek kizárva Kivel szövetkeznek a szabaddemokraták? ✓ A Magyar Érdek Pártja a Pilisben „Elúsznak” a támogatások? Egy 1992-ben elfogadott törvény alapján az önkormányzatok beruházásaihoz nyújtott cél- és címzett támogatási rendszer kapcsán a magyar településeken az elmúlt három esztendőben hozzávetőleg 370 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg. Ennek folytatásában azonban az MDF országgyűlési képviselő- csoportja egyre kevésbé bizakodik, mert veszélyben látja az eddig jól beváltnak ítélt támogatási szisztéma további sorsát. Mindezekről az elmúlt héten Kónya Imre frakcióvezető-helyettes fejtette ki a párt véleményét. Az önkormányzati ügyekért felelős honatya többek között elmondta: a személyi jövedelemadóból az önkormányzatoknak juttatott hányad 30-ról 35 százalékra történő tervezett emelése elsősorban ott lesz kedvező, ahol tehetősebb polgárok élnek. Az illeték- bevételekből való 100 százalékos önkormányzati részesedéssel, valamint a gépjárműadó teljes ösz- szegének a polgármesteri hivatalokban történő meghagyásával ugyancsak azok a városok és falvakjutnak majd előnyökhöz, ahol nagyobb értékű ingatlanok, illetve vagyontárgyak, például autók vannak. Az MDF képviselőcsoportja ezért határozottan leszögezi: a jövőben tehát felerősödik az infrastruktúrális-intézményi egyenlőtlenség, megfeneklik a civilizációs program, ami végső soron a társadalmi igazságosság ellenében hat. Kónya Imre a továbbiakban arra mutatott rá, hogy miközben a restrikciós költségvetési politika felerősödése szinte bizonyos, az imént említett nagyvonalú bőkezűség pénzügyi terhe mintegy 40 milliárd forintot emésztene fel. Ennek egyik kompenzációs eleme semmiképpen sem lehet a cél- és a címzett támogatások visszafogása, melynek jelei máris mutatkoznak, mivel világos a kormányzati szándék: gyakorlatilag megszüntetik az alanyi jogosultságot, illetve kiiktatják az eddigi ígérvényi rendszert (utóbbinak az a lényege, hogy a ki nem elégített igények fedezetéről a következő év költségvetési törvényében kell gondoskodni). A politikus befejezésül egy ellentmondásra hívta fel a figyelmet. A kormánykoalíció ugyanis szociális alapon juttatandó bérlakások építésébe akar kezdeni, ám ezekre akkor sem nyújthatnának be igényeket az önkormányzatok, ha az erre vonatkozó törvényt elfogadná a parlament, hiszen a javaslat a feltételek pontos, körülhatárolt megfogalmazása miatt, a kérhető céltámogatások megítélése érdekében további vizsgálatokat ír elő. Nagy Attila Tandíj, vagy mutogatás? Bretter Zoltán SZDSZ-es politikus téved, mikor az egyetemi oktatás anyagi gondját az előző kormányra hárítja. Vitatja, hogy a mai hatalom a gond okozója, mert az előző hagyta ki a költségvetésből azt a tételt, amellyel a felsőoktatást támogatnia kellett volna, mondván, a tandíjak fedezik a kiadásokat. A tandíjfizetésről 1993-ban született törvény most szeptemberben lépett volna hatályba. Ezt az új parlament törölte, de a költségvetésben nem pótolta. Még tán el is hihetnénk a visz- szafelé mutogatást - ami mára divat lett -, ha csak az egyetemeket sújtaná a pénztelenség. Csakhogy a kis falvak is szorult helyzetbe kerülnek, ha alsótagozatos iskolát akarnak fenntartani, mert 20 főnél kisebb csoportok nem kaphatnak semmiféle támogatást. (Pedig a kisebb csoportokban lehet igazán jó tanulmányi eredményeket elérni). Ez azt jelenti, hogy aki kisközségben él, az ne akarja tetézni a hibáját azzal is, hogy gyerekét helyben taníttassa. Eddig ezek a községek is kaptak támogatást a gyerekek száma szerint (mintegy félmilliót). Most elvették. Ahhoz, hogy valaki egyetemre kerülhessen, az iskolát az első elemivel kell kezdeni. Na de, most a 4000 forintos kiadás mellé, melyet minden elsősre kell költeni - táska, könyvek, fűzetek, egyéb segédeszközök megvétele miatt - még hozzáadódik az iskolafenntartás egy családra eső része is, ha a községi vezetés is léptekkel igyekeztünk a falu felé: az utunkba eső öreg fák hatalmas ágai oltalmazóan meredtek a magasba, miközben bólogattak is nekünk. A kora őszi langyos szellő a diadalmas pilisi hegyek üzenetét hozta: jövőre ismét várunk benneteket. A Magyar Érdek Pártja, Budapest, Váci út 16. szám alatt (Nyugati pályaudvar mellett), hamarosan felavatja fővárosi irodáját. Az elnökség, a tagság egyetértésével megállapodott abban, hogy az ország rendkívül tragikus helyzetére való tekintettel, a MÉP még az eddigieknél is elszántabban küzd majd a magyarság érdekeiért. A további szakmai munka érdekében szakbizottságokat hozunk létre. Alapszabályt módosítunk. A tagfelvétel kritériumait megszigorítjuk. Velünk a Magyarok Istene! Sasvári István a MÉP országos alelnöke olyan szűkkeblű mint a kormány. A másik megoldás, körzetesíteni kell újból. Az egyetemi tandíjról jut eszembe. Égykor a középiskolákban is kellett tandíjat fizetni. Évi 100 pengő (ma kb. 20 ezer Ft) volt a teljes tandíj, mely a tanulmányi eredménytől és a szülők anyagi helyzetétől függően 0 pengőig csökkenhetett. A szegénysorsú szülő is taníttathatta jó képességű gyermekét. Még ingyen tankönyvet is kaphatott egy évre kölcsön, ha kiváló tanuló volt. Úgy rémlik, az egyetemen is volt valami hasonló rend. Ez ma is megvalósítható lenne. Mindenki tanuljon tehetsége szerint és fizessen: tanulással vagy pénzzel! Ösztöndíjat az kapjon, aki valóban kiváló. Egy kis falu áldozatvállalása a kisgyerekek helyi képzésére még akkor is tiszteletreméltó, ha a ma gyanússá lett haza, nemzet iránti kötelezettséggel indokolja. Na persze, az sem utolsó szempont, hogy az iskola kultúrcentrum. De ez csak nem bűn? A két politikus (Bretter Zoltán és Hóm Gábor) úgy állítja be a helyzetet, mintha az előző kormányzat az ő lejáratásukra építette volna terveibe a „buktatókat”. Ezzel feltételezik, hogy már 1993-ban a saját bukásukra játszottak volna. Nehéz elhinni. A politikusoknak nem illik a saját kormányzatuk baklövéseit az elődök nyakába varmi! Székely Sándor Tisztújítás az MDF Baranya Megyei V álasztmányánál A Magyar Demokrata Fórum Baranya megyei Választmánya szeptember 23-án tisztújító közgyűlést tartott. A Baranya Megyei Választmány elnöke: dr. Wéber János, alelnökei: dr. Révész Mária és dr. Bíró Ferenc. Az etikai bizottság elnöke: dr. Fodor Zsuzsa, tagjai: dr. Andrásfalvy Bertalan, Staub Ernő, Szedeli József, Győri József. Az MDF Országos Választmányának tagjai: dr. Fodor Zsuzsa, dr. Wéber János, dr. Hoppá József, dr. And- rássy György lettek Baranya megyéből.
