Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-27 / 266. szám

1994. szeptember 27., kedd Hazai körkép üj Dunántúli napló 11 Felújították a kőszegi Jézus Szíve templomot Augusztusban nem nőtt az adósság Főpapi szentmisén áldották meg vasárnap Dunántúl legszebb és legnagyobb neogót stílusú templomát, a kőszegi Jézus Szíve plébániatemplomot. Most fejeződött be ugyanis az éppen százéves templom egy évtizedig tartó felújítása. Konkoly István megyéspüspök áldása után Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püs­pöki Konferencia elnöke mon­dott szentbeszédet, kiemelve azt, hogy a templom újjászületett szépségében, annak a lelki meg­újulásnak a jele, amely elkövet­kezett Magyarországon és amelyhez hazánk jövőjét fűzzük az elkövetkezendő évezredben is. Seregély érsek egyébként 1980-1986 között hat évig szol­gált kanonok-plébánosként a tör­ténelmi városban, a most eredeti pompájában megszépült temp­lomban. Felajánló imát - mint 50 éve az akkori polgármester - Básthy Tamás, a város jelenlegi első embere mondott. A háromhajós, 57 méter ma­gas tomyú építményt mindössze két év alatt 1892-től 1894-ig emelték Sköve Lajos tervei sze­rint, s a templomot fennállása óta először újították fel. Festett, színes üvegablakai a magyar szenteket ábrázolják, fa­lai festését egy bécsi mester, Otto Kott végezte annak idején. A felújítás 20 millió forintba ke­rült. A pénzt a helyi önkormány­zat, a nemzetközi Caritas, a Hilf Fonds bécsi segélyalap, az Or­szágos Műemlékvédelmi Hivatal teremtette elő, valamint a hívek adományából gyűjtötték össze. Augusztusban nem nőtt a jegybank és az állam külső el­adósodottsága, mivel a deficitet finanszírozták a külföldi tőkebe­fektetések és a vállalati, illetve kereskedelmi banki hitelfelvéte­lek. A Magyar Nemzeti Bankból származó információ szerint a folyó fizetési mérleg augusztus végi hiánya 2,4 milliárd dollár volt, vagyis 100 millió dollárral haladta meg a július végi szintet. A tőkemérlegen belül a hitel- felvételek és a tőketörlesztések egyensúlyban vannak és a devi­zatartalékok szintje szeptember­ben elérte a 6,7-6,8 milliárd dol­lárt. Ez is azt mutatja, hogy a fo­lyó fizetési mérleg deficitjét a külső tőkebeáramlás, a befekte­tések, illetve a kereskedelmi banki vagy vállalati hitelek el­lensúlyozták. A Magyar Nem­zeti Bank további kötvénykibo­csátásokra készül, először Fran­ciaországban. A tervezett kibo­csátás értéke 1 milliárd francia frank. Azért jelentős esemény az MNB kötvénykibocsátások so­rában, mert a Világbankot és az EBRD-t leszámítva a magyar jegybank lesz az első külföldi kibocsátó a francia belső piacon. A negyedik negyedévben a ma­gyar jegybank készül még egy márkakötvény és egy Szamuráj kötvény kibocsátására is. A ter­vek szerint a frank kötvénnyel együtt még 1-1,3 milliárd dollár értékű kötvényt kíván kibocsá­tani az MNB. Ezek a kibocsátá­sok a jövő évi finanszírozást szolgálják, s a jövőre tervezett 1,5-2 milliárd dollár értékű köt­vénykibocsátásnak már több mint a felét fedezik. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1991-ben megalapította a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet. A Katolikus Egyetemi Alapítvány Piliscsaba határában található - egykori Perczel Mór, majd szovjet - laktanyát a kormány határozata értelmében egyetem létesítése céljára megkapta. Képünkön: Angelo Acerbi, címzetes érsek, apostoli nuncius megáldja az épületet Tanévnyitó a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Piliscsabán 360 éves múlt Új hetilap Győrött Győri Hét címmel új hetilap első számát mutatták be. A saj­tótájékoztatón elhangzott: az új orgánum szerkesztői pártsem­leges, információgazdag lapot akarnak a polgárok kezébe adni minden hét csütörtökjén. Győ­rött és Győr környékén mintegy 200 ezer emberhez szeretnének szólni tudósításaikkal, riportja­ikkal. Az első számot ötezer példányban jelentették meg. A lapot a Palatia Bt. adja ki, a Rá- b'ahír és a Szabó-Vég Lapter­jesztő Bt. terjeszti. A közeljö­vőben lehetőség nyílik a hetilap előfizetésére is. F rankfurt-Sármellék repülőjáratok Sármellék és Zalavár község önkormányzata még ez évben megköti a Kincstári Vagyonke­zelő Szervezettel a sármelléki polgári repülőtér megvételéről szóló szerződést. A tárgyalási alapár csaknem egymilliárd fo­rint - közölték a Balaton Air­port épületében lezajlott szak­mai tanácskozáson. A fórumon részt vett Helmut Proser, az osztrák-német tőkés csoportot tömörítő HAPEG cég referense is, aki bejelentette: 2,4 milliárd schilling tőkével készek a nem­zetközi regionális repülőtér tel­jes felfejlesztésére. Még ebben a hónapban bemutatják az ille­tékes magyar kormányzati szer­veknek az évszázad legnagyobb zalai beruházásának teljes prog­ramtervét. Amennyiben minden jogi, szervezési akadály elhárul, fél év alatt felszerelik a nemzet­közi légiforgalomhoz szükséges legkorszerűbb repüléstechnikai berendezéseket. így a követ­kező főszezontól már hetente két menetrend szerinti nagy utasgép közlekedhet Frankfurt és Sármellék között. Ünnepélyes tanévnyitóval megkezdődött az oktatás Pilis­csabán, a Pázmány Péter Kato­likus Egyetemen. Az új felsőok­tatási intézményt a Katolikus Egyetemi Alapítvány és az ál­lam támogatásából hívták életre összesen 450 millió forintnyi beruházással, egy volt szovjet laktanya épületeinek hasznosí­tásával. A 360 éves múltra visz- szatekintő, 40 évi kényszerszü­net után újrainduló egyetemen egyelőre hittudományi és böl­csészkaron kezdődik az oktatás, de a terveknek megfelelően a következő években újabb tan­székeket szerveznek. Gál Ferenc rektor elmondta: az új felsőoktatási intézmény társadalmi igény kifejeződése­ként jött létre, s várhatóan jóté­konyan hat az általános fejlődés gyorsítására. Külföldi és hazai tapasztalatok is igazolják, hogy az egyetemi városok környé­kén, ahol magasabb a képzet­tebb lakosság aránya, a gazda­sági fejlődés is ütemesebb. A megnyitó ünnepségen részt vett Habsburg Ottó, a Páneurópa Unió elnöke, aki kifejtette: szimbolikus jelentőséget tulaj­donít annak, hogy éppen egy volt szovjet katonai objektumot rendeztek most be a szellem fel­legvárává. Felekezeti egyetem létesítése egyébként kedvezően befolyásolhatja Magyarország megítélését külföldön. Rábcatorok Rábcatorok néven regionális fejlesztési társulást alakított két Győr melletti község. A szerve­ződés a régió gazdasági fellen­dítését tűzte ki céljául. Tagjai arra számítanak, hogy az együttes fellépés hozzájárul a térség jövedelemtermelésének javításához, a táj környezeti és a gazdasági adottságok jobb ki­aknázásához. Tervezik szoro­sabbra fűzni kapcsolataikat a szomszédos Szlovákiával és Ausztriával. E törekvések je­gyében a társulás javaslatokat dolgoz ki a külső és a helyi erő­forrásokon alapuló térségmeg­újításra. A Rábca torkolatánál lévő falvakban 13 ezernél töb­ben élnek, ők látják elsősorban hasznát majd a társulás tevé­kenységének, hiszen ha a köz­ségek gyarapodásával lakóik életkörülményei is javulnak. A budapesti Gellért Szálloda 76 évvel ezelőtt szeptember 24-én nyitotta meg kapuit a vendégek előtt. A Gellért Gyógyfürdő ké­sőbb épült az épületkomplexumhoz MTI Fotó Grassalkovich emléktáblát avattak Hatvanban Grassalkovich Antal születé­sének 300. évfordulója alkal­mából emléktáblát avattak a Hatvan egykori urának tisztele­tére, az általa építtetett kastély homlokzatán. Mint ez alkalomból Pálos Frigyes prépost elmondta: Grassalkovich Antal születése­kor nem volt gazdag, vagyonát szorgalmának és tehetségének köszönhette. A középiskolát már 16 évesen elvégezte, és 22 esztendősen kincstári ügyész, később pedig királyi személy- nők. Hatvan városa, ahol a tö­rök uralmat mindössze 27 em­ber vészelte át, akkor telt meg újra élettel, amikor Grassalko­vich 200 ezer forintért megvá­sárolta az uradalmat. Kastélyé­pítészetéről kapta a nevét a Grassalkovich stílus, amelynek jegyében 14 palota épült szerte az országban. Szinyei András, a város pol­gármestere arról szólt, hogy a kastély rekonstrukciójához, az Országos Műemlékvédelmi Hi­vatal által elkészített tervek sze­rint, mintegy 500 millió forintra lenne szükség. Terveik szerint a kastélyban helyeznék el a Hat­vani Lajos Múzeum gyűjtemé­nyét, amely rendkívül értékes képzőművészeti és helytörténeti anyag, valamint a zeneiskolát. Amennyiben Oroszország ki­adja az 1945-ben elhurcolt mű­kincseket a Hatvani-családnak, azokat is a kastélyban fogják kiállítani, ha az örökösökkel folytatott tárgyalásaik ered­ményre vezetnek. Hamis Meinl-utalványok, 46 milliós értékben Nagykanizsa környéki, va­lamint somogyi községekben összesen több mint 46 millió fo­rint értékű hamis Csemege-Me- inl élelmiszer vásárlási utal­ványt foglalt le a rendőrség az elmúlt napokban - tájékoztatta az MTI-t Molnár László alezre­des, a nagykanizsai városi kapi­tányság osztályvezetője. A nyomdai úton készült, jó minőségű hamisítványok- első példányaival az elmúlt hetekben „találkoztak” a pénztárosok, il­letve a rendőrök: előbb a Cse- mege-Meinl nagykanizsai, majd budapesti Blaha Lujza téri ABC-jében akartak ilyennel fi­zetni. Ez utóbbi üzletben egy zalakarosi férfi volt a gyanútlan vásárló. Egymástól függetlenül kezdték meg a munkát a két ka­pitányság rendőrei, mígnem a nyomozás szálai találkoztak a dél-zalai városban és annak környékén. Ettől kezdve közö­sen folytatták a bűncselekmény feltárását, de már a BRFK vizs­gálati osztálya irányításával. Az utalványokról csak a pénztárak UV-lámpái alatt derül ki, való­diak-e vagy nem. Molnár László alezredes szerint az is elképzelhető, hogy a technikai­lag tökéletes szelvények esetleg külföldi nyomdában készültek. Helyreállított honvéd-emlékmű az Isonzónál Szívünket melegítő jel Gázon István, az MTI tudósí­tója jelenti: Vasárnap felavatták az Isonzo folyó mellett lévő San Martino del Carso nevű olasz kisközségben a magyar királyi 4. honvéd gyalogezred első vi­lágháborúban elesett katonái­nak most helyreállított emlék­művét. Az avatási ünnepségen felolvasták Göncz Árpád köz- társasági elnök üzenetét. „Nem tudom, van-e olyan család hazánkban, amelyiknek ne nyugodna hozzátartozója - vagy legalább jó barátja - va­lamelyik olaszországi első vi­lágháborús katonatemetőben. Hiszen a kíméletlen küzdelmek sok áldozatot követeltek. Olyan áldozatokat, akik a lövészár­kokban ellenfélként is bará­tokká váltak, a közös temetők­ben és osszáriumokban pedig mindörökre megbékéltek egy­mással. Ezért köszönöm, és az olasz-magyar barátság szívün­ket melegítő jeleként értékelem, hogy a Hegyi Vadászok Nem­zeti Szövetsége és a temető környéki települések polgárai kegyelettel, sok gondoskodással ápolják katonáink sírjait” - írta üzenetében a Magyar Köztársa­ság elnöke. A San Martino del Carso ha­tárában levő emlékművet még 1917-ben, az osztrák-magyar haderők caporettói áttörése után emelték a korábbi ütközetekben elesett magyar honvédeknek. A világháború befejezését köve­tően - az ellenség által emelt emlékművet - teljesen elhanya­golták. Az olasz Hegyi Vadá­szok Nemzeti Szövetségének helyi tagozata két évvel ezelőtt határozta el helyreállítását. A munkákat önerőből, saját költ­ségükre végezték el. Megtalál­ták és visszatették a helyére az eredeti magyar nyelvű feliratot is, mely a „magyar-királyi 4. honvéd gyalogezred dicsőséges harcai és elesett hősei emlékét” hirdeti. A gesztus azért is különösen nemes, mert 1916. június 29-én éppen itt vetettek be első alka­lommal az olasz fronton mérges gázt az osztrák-magyar had­erők. Az itteni I. világháborús ütközetekben 120 ezer olasz és 60-70 ezer magyar katona vesz­tette életét. Az újjáépített emlékmű fel­avatásával egy időben az olasz fronton elesett magyar honvé­dek emlékére felállították azt a kopjafát is, amelyet a bőnyi és a győrsági általános iskolák ké­szítettek a helyi önkormányza­tok és a Magyar Honvédség 14. Rába Légvédelmi Rakétaezre­dének segítségével. „A bálok bálja” elnevezéssel jótékonysági gálát rendeztek szeptember 24-én Budapesten a Szépművészeti Múzeumban. A bevétel a Magyar Vöröskereszt javára az állami gondozásból ki­kerülő fiatalok életkezdését, valamint beteg, árva gyermekek üdültetését szolgálja. A bál fő véd­nökei: Göncz Árpád köztársasági elnök és Princess Michael of Kent voltak. A képen: Princess Michael of Kent, Eszterházy Melinda és Windisch-Graetz Weriand herceg MTI FOTO

Next

/
Thumbnails
Contents