Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-26 / 265. szám

1994. szeptember 26., hétfő A mai nap aj Dunántúli napló 5 A gyerekek védelmében Mohácson is rövidesen indul a megelőző DADA -program A DADA a dohányzás, alko­hol, drog, AIDS kifejezések kezdőbetűiből összeállított mo­zaikszó. Három éve Los Ange­lesben dolgozták ki azt a prog­ramot, amely már az iskolában felhívja a gyerekek figyelmét az említett szerek fogyasztásának és az AIDS vírus okozta fertő­zés veszélyeire, a következmé­nyekre. Magyarországon Buda­pest, Veszprém és Pécs után most Mohácson indul a közeli napokban a DADA-program, amely az iskola, a szülők és a rendőrség alkotta hármas együttműködésére épül.-A legjobb befektetés a mi munkánk során a megelőzés - mondja a DADA-program helyi „gazdája”, Hertainé Péter Ve­ronika, a mohácsi rendőrkapi­tányság hadnagya. - Egyelőre két általános iskola két-két má­sodikos, illetve ötödikes osztá­lyában havbnta egy-egy alka­lommal találkozom a gyerekek­kel. A program az életkori sajá­tosságoknak megfelelően a gye­rekek személyiségére épít, kez­detben játékos formában pró­bálja erősíteni biztonságérzetü­ket. Helyzetgyakorlatokon ke­resztül tanítjuk meg nekik a „nem” kimondásának techniká­ját; azt, hogy ha bármilyen be­folyás éri őket, milyen kockáza­tot hordoz az ezzel kapcsolatos döntésük. Például hogyan lehet biztonságosan közlekedni, soha ne menjenek el idegennel, ki adhat nekik gyógyszert, meg­kóstolható-e, ha valamivel megkínálják őket, és így to­vább. Mindezt játékos formá­ban tesszük, hogy a foglalkozá­sokat élvezzék is a gyerekek. A munkánk eredménye legkeve­sebb öt év múlva jelentkezik: azzal, hogy kis „tanítványaink" nem válnak a későbbiekben ál­dozattá. A hadnagynő tapasztalatai szerint az egyenruha bizalmat ébreszt a gyerekekben. Az öltö­zet, persze, önmagában még kevés: a DADA-program okta­tásához megfelelő végzettség is szükségeltetik. A két iskolában a „legnehe­zebb” osztályokat kérték az igazgatóktól: azokat, ahol feltű­nően sok a magatartási problé­mával küzdő, valamilyen szem­pontból veszélyeztetett gyerek. A rendőrnő munkája az önkor­mányzat támogatásával kez­dődhet: a város harmincezer forinttal járult hozzá az indulás­hoz. Ugyan a rendőrök minde­nütt ingyen végzik felvilágosító munkájukat, de személyenként négyszáz forintba kerül a min­den egyes nebuló kezébe adott oktatócsomag. További támoga­tókat várnak tehát a program si­keres tovább viteléhez annál is inkább, mert száz gyerekkel már foglalkoznak, de csak Mo­hácson több, mint másfél ezer iskolás gyerek él. És közülük bárki áldozattá válhat - ha idő­ben meg nem előzi valaki a bajt. Balogh Z. Hertainé Péter Veronika rendőrhadnagy Fotó: Müller Húsz éve dalénekes Táborokban, klubokban de sokat hallgattuk, s oly jó volt az először hallott dalai refrénjét vele együtt dúdolni! A békéről, hazáról, szerelemről fogalmazta meg helyettünk, nekünk a mon­dandóját, s nem egy dala azóta is bennünk él. A negyvenöt éves Csizmadia Sándor húsz éve dalaival és gi­tárjával, amolyan körbeülő ze­nével szórakoztatja, énekelteti meg hallgatóságát. Miért kezdte egymaga, gitár­ral? Mert megfogta Bob Dylan, Joan Baez és Donovan hang­zásvilága. Eleinte sokat énekelt tőlük, s amikor ráérzett, mit le­het tenni egy szál gitárral, elin­dult saját dalaival a maga útján. Az első sikerdala, a Szólj, szólj, ha kell! már szinte népdal lett a fiatalok körében. Az ő mű­fajában az az igazán jó dal, ami elterjed. Szerencsére van elég ilyen dala. Valójában mi is az ő műfaja? A pol-beat és más kategorizálás ellen élénken tiltakozik. Ő dal­énekes. Mai kedvence Sebő Fe­renc és Cseh Tamás, elődjének Tinódi Lantos Sebestyént, Ba­lassi Bálintot és Bornemissza Pétert tartja, ő is vándorolt már épp eleget gitárral a kezében idehaza és a nagyvilágban, s ahol megállt és dalra fakadt, mindig megnyerte hallgatósá­gát. Épp ez a titka. Ismeretlen utcazenészként is képes sikert aratni. Most jelent meg saját kiadá­sában harmadik kazettája, a Jó reggelt...! Dalszövegeit ma is, vállalja. Egyik emlékezetes szövege, az „Azért van a fal, hogy megtudd mi van túl.. annak idején Kelet-Berlinben nem váltott ki osztatlan elisme­rést, hisz még állt az a bizonyos fal. Ezen ma már jót derül. Sose munkaként, a megélhe­tésért énekel. Ez színfolt az éle­tében. Jó érzés. Öröm.-Nincs benned semmi érvé­nyesülési vágy?- Ha úgy vesszük, nem jutot­tam fel semmilyen csúcsra, mint sok, azóta letűnt zenekar, viszont nem is zuhanhattam alá. Bármikor, bárhol is énekelek, mindig van hallgatóságom. Hajdan évente száz fellépése is volt, mostanság tíz-tizenöt helyre még várják. Bízik a dala­ira legfogékonyabb fiatalokban, s talán újra felfedezik énektanár kollégái, az ünnepségekre ké­szülő iskolák, klubok, táborok. Jól érzi magát orosz, ének, népművelés szakos tanárként a pécsi ANK I. számú Általá­nos Iskolájában, és dalszerző­ként, dalénekesként is. Mit szeretne még elérni? Hogy sokáig énekelhessen kisközösségekben. Remény­kedik, hogy nagylánya vagy fia énekli majd tovább az ál­tala kezdett dalt rólunk, ne­künk. Sanyi, szólj, szólj, ha kell! És miért ne kellene? B. M. L. MUNKAHELYET KERES? számára minden szolgáltatásunk OMMßg 7622 Pécs, Bajcsy-Zs. u. 18. (DOMUS A.) Tel.: 336-861 FAX: 336-861 Bezártságban az állatok is sokkal agresszívebben viselkednek Fotó: Tóth László Pécsi Szafari Park Alapítvány a Az Allatkert területe legfeljebb csak szarvaskifutónak elég A legszerényebb becslések szerint is legkevesebb százmil­lió forintba kerülne egy olyan, legalább hetven hektáros ál- lat-és növénykert megterem­tése, amely megfelelne az állat­kertekkel szemben manapság támasztott követelményeknek. Ebből következően első pillan­tásra meglehetősen naivnak tű­nik az a kezdeményezés, amely a százezer forintos alaptőkével induló Pécsi Szafari Park Ala­pítvány létrehozásához vezetett.- Valamit mindenképpen lépni kellett, mert a jelenlegi ál­lapotok már régóta tarthatatla­nok - mondja Dr. Fülöp István, a Mecseki Kultúrpark igazga­tója. - Az alapítványtevő két magánszemély is látja, hogy a városnak végre már igent vagy nemet kellene mondania a tu­lajdonában lévő Állatkerttel kapcsolatban. Amikor az elmé­letről van szó, tökéletes az egyetértés, de gyakorlatilag évek óta nem történt semmi. Az Állatkert területe hozzávetőle­gesen két hektár, ami normális esetben egy szarvaskifutónak elegendő. Ugyankkor el kell ismernünk, hogy a város akkor is ragaszkodott ehhez az intéz­ményhez, amikor a világon ál­latkertek sorát zárták be. De to­vábbra is konzerválni a mostani helyzetet - az egyszerűen el­képzelhetetlen. Pécs rendezési terveiben már számtalanszor szerepelt a Me­cseken évtizedekkel ezelőtt kia­lakított állatkert ügye. Számta­lan terület szóba került már új helyszínként, a leginkább ked­vezőnek a Nagyárpád-mohácsi vasútvonal-harkányi út által ha­tárolt rész tűnne, de hát azok a fránya százmilliók... Rövid tá­von még az is elfogadható lenne, ha az állatkert kapna - vagy az alapítvány révén vásá­rolhatna - tizenöt hektárt a Kis- rét és a Misina felé vezető út el­ágazása által bezárt, nyitott há­romszög alakú erdőterületből. A Pécsi Szafari Park Alapít­vány mindenesetre azt célozza, hogy 2014-re létre kell hozni egy új állat- és növénykertet. Amennyiben ez nem valósulna meg, úgy az alapítvány automa­tikusan megszűnik. Addig is rendezvényekkel, gyermek és felnőtt táborok szervezésével, tudományos tanácskozásokkal segítik elő az urbanizált ember kötődését a természethez. Mun­kájukat már eddig is segítették apró adományok, de természe­tesen nem zárkóznak el á to­vábbiak elől sem. Valami elin­dult - és remélhetően nem ér dicstelen véget. B. Z. A Fehér Kendő Napja Tegnap déli 12 órakor Buda­pesten a Vajdahunyadvár előtti téren több száz asszony gyűlt össze Göncz Arpádné felhívá­sára, hogy tiltakozzanak az öl­döklés, a háború ellen. A de­monstráción Göncz Árpádné ar­ról szólt, hogy az elmúlt év szeptemberében (innen a Fhér Kendő Napja elnevezés) Grúzi­ában kétezer nő vonult ki végső elkeseredésében a harctérre a csapatok közé. Nekünk - hang­súlyozta Göncz Árpádné - most és itt kell megpróbálni tenni va­lamit a háborúk ellen. Holland oktatási segítség A szociálisan hátrányos hely­zetű gyermekek oktatását, neve­lését speciális programmal bő­víthetik a megyei pedagógiai in­tézetek. Az oktatási intézmé­nyeknek segítséget nyújtó inté­zetek a rotterdami Oktatási Szolgáltatási Központtal kiala­kított kapcsolataik révén új­szerű eszköztárat kínálnak a hátrányos helyzetű gyermekek­kel való bánásmódhoz. A hol­land szakemberek rendelke­zésre bocsátották programjai­kat. Ezen módszerek, gyakorlati megoldások széles körű meg­ismertetéséhez kíván hozzájá­rulni a hétfőn kezdődő ötnapos szeminárium, amelynek hazánk ad otthont. Szimpózium az idegengyűlöletről „Társadalmi változások, elő­ítéletek, idegengyűlölet" cím­mel egész napos szimpóziumot rendez a Soros Alapítvány és a Ferenczi Egyesület - a Cserép­falvi, valamint a T-Twins Könyvkiadók közreműködésé­vel - hétfőn az Egyetemi Szín­padon - tájékoztatta az MTI-t Bakonyi Éva, a Soros Alapít­vány igazgatója. A szimpózi­umra meghívták Fodor Gábor művelődésügyi minisztert, aki Kultúra és rasszizmus címmel tart előadást. Törvény készül a polgárőrségről Noha immár negyedik éve működnek hazánkban polgá­rőrségek, a tevékenységükre vonatkozó törvénytervezet csak nemrégiben készült el. E legmagasabb szintű jogszabály remélhetőleg mihamarabb a parlament elé kerül. Egyebek mellett erről beszélt vasárnap Tatán, a másodízben megren­dezett polgárőrök napja meg­nyitásakor Kopácsi Sándor nyugalmazott rendőr vezérőr­nagy, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke. Elmondta továbbá: a tervezet leszögezi, hogy a polgárőrség tevékeny­ségének elsősorban a bűncse­lekmények megelőzésére és a vagyonvédelemre kell kiter­jednie. A csoportok anyagi fedeze­tét az önkormányzatoknak kell biztosítania. Bővül a pécsi köztemető A belső utakkal a parcellák helyét már kialakították Várhatóan 1997-2000 között betelik a pécsi központi temető, ott utána már új sírhelyet nem tudnak kialakítani, csak ráteme- tés lehetséges. Nem kell a hír hallatán meg­ijedni. Az adott időponton túl is végső nyughelyére temethetjük halottainkat a pécsi központi temetőben a tervek szerint kia­lakítandó hagyományos sírhe­lyeken, umaférőhelyeken, sír­boltokban. A jelenleg 50 hektá­ros temető az 1984-ben kisajátí­tott több mint 6 hektárral bővül a tereprendezéssel két éve meg­kezdett tíz éves bővítési és terü­letfejlesztési program kereté­ben. A munka olyan ütemben halad, ahogy azt anyagilag bírja Pécs Város Önkormányzata. Nem kevésről, több mint 100 millió forintról van szó. Miért épp Pécsnek kell állnia a korábbi Baranya Megyei Te­metkezési Vállalat kezelésében lévő pécsi központi temető bő­vítésének költségeit? Az ön- kormányzati törvény kimondja, hogy az adott település temetője az önkormányzaté, így a tulaj­donnal együtt a feladatok és a felelősség is Pécs városáé. Szabó Mihályné igazgató a munkálatok eddigi állásáról el­mondta: a 3 400 négyzetméter belső úthálózat megépítésével lényegében már kialakult a majdani parcellák helye. A ter­vek szerint a Postavölgyi út megmarad belső útként, amint megépül a külső érintő út a buszmegállóval. Az új temető­részben 5 000 hagyományos sírhelyet, közel 3 000 urnaférő­helyet és 250 sírboltot alakíta­nak ki, új ravatalozót, kerítést és bejáratot építenek. A pénztelenség miért épp a temetőt ne kísértené? A terület kisajátításánál még úgy volt, hogy oda hamvasztó kerül, de ezt az elképzelést még 1989-ben elvetették. A hamvak szétszórására kialakítandó par­cella tervei is már több éve vár­nak megvalósításra. A temető mai déli és keleti részén is szük­ség lenne a biztonságot jobban garantáló téglakerítésre, már csak azért is, hogy elejét vehes­sék a sírkert háborgatása okán a jogos lakossági panaszáradat­nak. A drótkerítés ugyanis nem akadály, azt könnyűszerrel ki­vágják, kitépik a temetőbe a legrövidebb utat választó sza­badon ki-be járkáló hívatlan lá­togatók. B. M. L. Már csak kelet felé bővülhet Fotó: Tóth

Next

/
Thumbnails
Contents