Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-24 / 263. szám

1994. szeptember 24., szombat A hét témái üj Dunántúli napló 11 Szívesen látnak-e bennünket az Európai Unióban? Magyarország a külső körben Amikor 1957 tavaszán, hat állam /Franciaország, Olaszor­szág, az akkori Nyugat-Né- metország, valamint a Bene- lux-szövetség/ képviselői aláír­ták Rómában az első „ősinteg­rációs” szerződést, a korábbi tapasztalatok alapján kevesen jósoltak tartós sikert. A borúlá­tók és a kudarcra számítók elő­rejelzései nem vál­tak be. Az európai együttműködés nemes elveit eredményesen ül­tették át a gyakorlatba, igazi, történelmi léptékű sikertörté­net kerekedett. Olyannyira, hogy a hatok már jó ideje tizenketten vannak és jövő januártól tizenhatan lesznek s újabb hét ország, köztük hazánk, remél felvételt még az ezredforduló előtt. De vajon szívesen látnak-e bennünket az Európai Unió­ban? Ezt a kérdést azért kell feltennünk magunknak, mert tudjuk, hogy a növekedésnek is megvannak a maga nehézsé­gei. Csupán néhány példát em­lítve, míg az indulásnál négy hivatalos nyelve volt a Közös Piacnak, januártól tizenkettő lesz az Európai Uniónak; bo­nyolult vétó-jog rendszert kel­lett kialakítani, hogy ne sérül­jön a demokrácia, de ne is vál­janak működésképtelenné; az egységes pénzrendszert csak szakaszokban lehet felépíteni. Gyakran esik szó a „kara­ván-elvről”: vajon az Unióban is a „leglassúbb tevének” kell meghatároznia a haladási tetn- pót, vagy a gyorsabb haladásra készeknek nem mindig s nem minden esetben kell tétlenül bevárnia a késlekedőket? Ilyen körülmények között korántsem tűnik rögtönzésnek az a tanulmány, amelyet a né­met kormánypártok, a CDU és a CSU képviselői dolgoztak ki. A frakcióvezető neve után "Schäuble- dolgozatnak" ne­vezett vaskos iromány "végre megoldást akart találni a hosz- szú idő óta jelentkező problé­mákra". Elképzelése szerint az Euró­pai Uniónak lenne egy öt or­szágból álló „kemény magja”, amibe Németország, Francia- ország s a Benelux-hármas tar­tozna, mivel ezek akarják s fő­ként tudják a leggyorsabban és legkövetkezetesebben véghez­vinni az integrációs célkitűzé­seket. E Belső-Európát vennék körül a „külső körök”, külön­böző szinteken. Nos, ebbe a külső körbe tartozna Magyar- ország is, s ez kedvezőtlen po­zíció lenne számunkra, szinte „bebetonozna” bennünket egy periferikus pozícióba. A javaslat érthetően szelet vetett és vihart aratott. Egyedül a franciák nem vetették el, ha­bár ők is hangoztatták, hogy a diplomáciai finomságok nem tartoznak a bonni képviselői frakció szótárához, s elefánt­hoz hasonlatosan rontottak be az európai porcelánboltba. El­határolták magukat a német el­lenzék képviselői: az Eu- rópa-parlament szociáldemok­rata elnöke sietett kijelenteni, csak az eredeti EU-szerződés érvényes, különben minden káoszba fullad. Nemtetszésü­ket nyilvánították az angolok­tól a dél-európai államokig a „kirekesztettek”, s az esemé­nyek úgy hozták magukkal, hogy az éppen német földön tartózkodó magyar külügymi­niszter is meglepődését és ag­godalmát fejezte ki a terv hal­latán, felvételre váró jelöltként. A „maghasadással” fenye­gető vitában Schäuble némileg visszakozott és megmagya­rázta: nem elkülönülő magról beszélt, hanem környezetét vonzó mágnesről. Szellemes­nek tűnő mentegetőzés, de va­lószínűleg sem a helyeslőket, sem az ellenzőket nem elégí­tette ki. A bennünket is közvetlenül érintő viták minden bizonnyal folytatódnak: kikből tevődjön össze, milyen sebességgel és alakzatban haladjon az európai karaván? Réti Ervin Óriáslazac génmanipulációval Génmanipulációval óriás­lazacot állított elő egy kana­dai, amerikai és szingapúri ku­tatókból álló csoport. A Na- ture-ben megjelentetett cik­kük szerint a lazacóriás 37-szer nagyobb, mint normá­lis társa. Az extra méretű halat úgy sikerült kitenyészteni, hogy csendes-óceáni lazactojá­sokba hiperaktív növekedési hormont fecskendeztek. Ez a génmanipulációk terén elért eddigi legnagyobb ered­mény - állítják a szakértők. Arról nem esett szó, hogy a génmanipuláció befolyá­solta-e a lazac ízét. Minden­esetre a hasonló eljárások nagy távlatokkal kecsegtetnek az élelmiszer-ipari felhaszná­lás terén - írja a Reuter. Mit pótol a pótköltségvetés? A pénzügyminiszter munka­köri kötelezettsége a kellemet­len igazságok kimondása és a még kellemetlenebb intézkedé­sek bejelentése. Békési László aligha számíthatott arra, hogy a most benyújtott pótköltségve­tés okán nevét imába foglalja az adófizető állampolgár. Szükség van-e a költségve­tés kiigazítására? A korrekcióra sohasem a bő­ség zavara, hanem a tűréshatá­rokat túllépő hiány szorítja rá a kormányzatot. A példákért nem kell messzire mennünk: a múlt ciklus minden évében megjárta a pénzügyi tárca ve­zetője a pótköltségvetés elfo­gadtatásának kanosszáját. Tör­vény rögzíti ugyanis: kötelező pótköltségvetést készíteni, ha a körülmények változása jelen­tősen veszélyezteti a költség- vetési törvény végrehajtását, il­letve ha a tartalékok elfogytak. Az idén sajnos mindkét feltétel adott: a gazdaság külső egyen­súlya ijesztően megingott, a deficit csillagászati magassá­gokba tör, a központi tartalé­kok pedig már nyárra gyakorla­tilag elfogytak. Kit érintenek a megszorítások? A keserű piru­lákból persze mindenkinek jut - de nem egyenlő mértékében. A fogyasztási adóemelés pél­dául az élvezeti cikkek illetve az üzemanyagok vásárlóinak zsebét érinti. Az ener­giaár-emelés érvágás minden­kinek - de a kompenzáció ré­vén a kisjövedelműeket ke­vésbé érzékenyen érinti. A központi költségvetési szer­veknél leépítések, elbocsájtá- sok is várhatók a működési ki­adások szűkítése miatt. Lesz-e hozama a pénzügyi szigorításoknak? A beteg gaz­daságnak nem ígér gyógyulást a pótköltségvetés. A kormányzat és személy szerint Békési is csak azzal biztat, hogy az aggasztó fo­lyamatokat megállítja és fenn­tartja a gazdaság jövő évi stabi­lizálásának esélyét. « őszinte beszéd. így pótol­hatja a pótköltségvetés sokak megcsappant reményét, hogy előbb-utóbb mégiscsak látható az alagút vége. Bajnok Zsolt Új foglalkoztatáspolitikai koncepció 100 keresőre 150 eltartott A kormányprogram gazdasági és társadalompolitikai prioritás­ként jelöli meg a munkanélküli­ség további növekedésének meg­akadályozását. Az 1995-97 közötti időszak foglalkoztatáspolitikájának vita­anyaga elkészült a Munkaügyi Minisztériumban. Erről kérdeztük dr . Pulai Gyulát, a tárca köz- igazgatási államtitkárát.- Az elmúlt 5 évben több mint 1,3 millióval csökkent a foglal­koztatottak létszáma. Ezeknek az embereknek csak egy része mun­kanélküli, sokan mentek idő előtt nyugdíjba, de megnőtt a családon belüli eltartottak száma is. 1990 előtt száz aktív keresőre 80 eltar­tott jutott, most ez az arány majd­nem eléri a 150-et.- A most kidolgozott koncepció mire helyezi a hangsúlyt?-Az export növelésétől és az import csökkentésétől azt várjuk, hogy az állami beruházások, a közületi beszerzések előnyben ré­szesítsék a magyar termékeket. De más területeken is vannak te­endőink. Példaként hadd említ­sem meg a feketemunka felszá­molására tett erőfeszítéseinket. Tudjuk, hogy a kisvállalkozók nagyon tartanak az új emberek legális alkalmazásától, mert ne­hezen tudnak megbirkózni a vele járó adminisztrációs előírásokkal. Ezért szorgalmazzuk az úgyneve­zett „alkalmazói inkubátorok” lét­rehozását, amelyek az egy-két al­kalmazottat foglalkoztató kisvál­lalkozók adminisztrációját ellát­nák. Az első inkubátorokat Óz- don és Diósgyőrben hozzuk létre. Hasonló a helyzet a mezőgazda­ságban is, ott is nehezen elle­nőrizhető az alkalmi foglalkozta­tás. Szeretnénk technikai segítsé­get adni mindazoknak, akikben a jó szándék megvan, de az admi­nisztrációs nehézségeket, az utá­najárást nem tudják vállalni.- Mit terveznek a munkanélkü­liek elhelyezkedésének ösztönzé­sére?- Ma azok a munkáltatók, akik tartósan munkanélkülieket alkal­maznak, a társadalombiztosítási járulék 70 százalékát leírhatják az adóalapjukból. Jövőre talán sike­rül még ennél is kedvezőbb jog­szabályt bevezetni. A feketefog­lalkoztatás kiszűrésével számos ellenőrző szervezet foglalkozik: az egyik a társadalombiztosítást, a másik az adóbefizetést, a harma­dik a munkanélkülieket ellenőrzi. E szervezetek munkáját össze kel­lene hangolni.-A fiatalok munkanélkülisége tűnik napjaink legégetőbb mun­kaügyi problémájának. Hogyan foglalkozik ezzel a vitaanyag?-A pályakezdők foglalkozta­tásával kapcsolatos eddigi intéz­kedések látszanak a legsikertele­nebbnek. Ahhoz, hogy a fiatalok valamilyen támogatást kapjanak, átképzésben vegyenek részt, előbb „hivatalosan” munkanélkü­livé kell válniuk. Szeretnénk el­érni, hogy azok a fiatalok, akik nem szerezték meg a középfokú végzettséget, szintén részt vehes­senek azokon az átképzéseken, amelyeken a munkaerőpiacon hasznosítható ismereteket lehet szerezni. Ezek a tanfolyamok 40-50-60 ezer forintba kerülnek, a tandíjat ma még az állam csak a regisztrált munkanélkülieknek fi­zeti. (koós) POROTHERM® a tökéletes lakóérzet olyan ott­hon szük­séges, a- hol jól érzi jó a köz­érzete. Vajon befolyásolható-e ez az építőanyag megválasztásával? Termé­szetesen igen. A lakóhelyiségeket kö­rülölelő, "lélegző" kerámiafelületek ked­vezően alakítják a ház belső klímáját, élettani hatásuk pozitív. A falak nem pe­nészesednek, télen jól tárolják a mele­HUNGÁRIA WIENERBERGER Téglaipari Rt. Budapest H-1115 Bánk bán u. 17. Fax: 1851-610 Tel.: 1852-266 get, nyáron óvnak a túlzott felmelege­déstől, így otthona kellemesen hűvös marad. A POROTHERM® rendszer egyesíti a kitűnő hőszigetelő képességet és a bioló­giailag optimális pára-áteresztést. így biztosítja Önnek a kellemes, kiegyensú­lyozott lakóklímát. i, küldjenek címemre részletesebb információt. magánvásárló a tervező In cím: rmn I * l ....j' •-s■ - -ii.....f „ ia Wienerberger Téglaipari Rt. Kérjük ., i Budapest, Bánk bán u. 17. I Fax: 1851-610 Tel.: 1852-266

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents