Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)
1994-09-24 / 263. szám
8 aj Dunantüli napló Riport 1994. szeptember 24., szombat Ütött, kopott, kátyúkkal teletűzdelt, keskeny út vezet be a 6-os főútról Szigetvár előtt néhány kilométerre Becefára. Mindkét oldalról szántóföldek kísérik a vékony aszfaltcsíkot, amely az évek során szinte eggyé vált a termőfölddel. Feltűnnek a falu első házai, a helységnévtáblán ez áll: Szigetvár-Becefa. A tábla szinte mindent elárul, de leginkább azt, hogy a Szigetvártól 5 kilométerre lévő település nem önálló, hanem a városhoz tartozik. ,.Hivatalos” megjelölése városrész, peremterület, ennek ellenére az itt élők kicsit sem érzik úgy, mintha városban élnének. Szinte kihalt a falu délidőben, mindössze a nyitott ajtók, ablakok, az udvaron száradó frissen mosott ruhák utalnak arra, hogy mégsem egy elhagyott településen jár az ember. A templommal szemben megélénkül az utca, asz- szonyok állnak sorban a postásautó mögött, a nyugdíjakat veszik át. Észrevétlenül vált át az utca két szélén húzódó családi házak sora pincékké, présházakká. A pincék előtti széles, füves területen több helyen is préselik a szőlő levét, mossák a hordókat. A meleg kora őszi napsütésben a levegőbe lo- pakszik a must édes-fűszeres illata. Csak futó pillantást vetnek a szorgoskodó gazdák a tovagördülő autókra, a gyalogosan érkező idegenre azonban felfigyelnek. A sürgető munka ellenére, mindig van néhány percnyi idő a beszélgetésre. Az első mondatokból kiderül, szerintük előnyére válna a településnek, ha önállóan gazdálkodhatnának és nem peremterületként léteznének. Némi keserűség vegyül a hangjukba, amikor arról beszélnek, hogy az elmúlt négy évben alig történt valami előrelépés a faluban.-Járda épült 500-600 méter hosszúságban, azonban ez még kevésnek bizonyult, mert a gyalogosok sok helyen az úttesten közlekednek. Facsemetéket ültettek a templom körül és az út mentén, megszépült a ravatalozó. Ugyanakkor nem megoldott a szeméthordás, illetve a hulladék elhelyezése. Az árokparton felüti fejét a gaz, ha mi nem kaszáljuk le a közterületeket, akkor senki.- A falu végén lévő szeszfőzdét bezárta az önkormányzat, mert nem volt megoldva a cefre biztonságos tárolása és elhelyezése. Aztán olcsón eladták, és most a korábbihoz hasonló körülmények között üzemel tovább.-Ha önállóan gazdálkodhatnánk, a költségvetés ismeretében beoszthatnánk a pénzt, fejleszthetnénk fontossági sorrendben. Az önállósulás viszont a rosszabb közlekedést vonná maga után. Naponta csak négyszer jön be a szigetvári városi busz, ha azonban nem tartoznánk a városhoz, akkor csak helyközi járatok jönnének be a faluba, s drágább lenne a viteldíj is. Zsibót talán az egyetlen faluja a megyének, ahol teljesen összefonódott a szőlőhegy a településsel. A falu lakóinak fele a szőlőhegyen épült családi házakban él. Itt egymást váltogatják a lakóházak, a gazdasági épületek és a présházak. Lehetetlen meghúzni a határt, hogy meddig tart a falu és honnan kezdődik a szőlőhegy. A közel ötszáz főt számláló „zsibóti városrészben” konkrétan megfogalmazódott az önállósodás gondolata, annyira, hogy falugyűlést is tartottak a témával kapcsolatban. ■Sk Dr. Aracsi József Szigetvár jegyzője elmondta, lakossági kezdeményezésre július végén lakossági fórumot rendeztek Zsibó- ton, ahol a települési önállóság, illetve részleges önállóság megvalósulásának feltételeit ismertette.- Egyértelműen azt tűnt ki, hogy a településen élők elégedetlenek az önkormányzat által eddig a településre fordított pénzzati feladatok ellátására a település.-A részleges önállóság - a részönkormányzatok megalakulása - már járhatóbb útnak tűnik, mert egyik félnek sem jelent megoldhatatlan problémákat. Szigetvár önkormányzatának szervezeti és működési szabályzatában kell kidolgozni egy külön pontban a részönkormányzat működési szabályait, a biztosított jogokat és a város költségvetésén belül, a részönkormányzatnak biztosított pénzeszközöket. A részönkormányzat vezetőjének önkormányzati képviselőnek kell lennie, azonban ahhoz, hogy a részönkormányzat működni tudjon, falugyűlésen tagokat kell választani a testületbe. A részönkormányzatnak átengedett önkormányzati pénzeszköz egy mindenkori alku kérdése, amelynek meghatározásakor a településrész elkülönült érdekét is indokolt fiZsibóton megkezdődtek a szüreti előkészületek eszközökkel. Az önállósodási törekvés elsődleges mozgatórugója a település életébe, fejlesztésébe történő, az eddiginél aktívabb beleszólás lehetőségének elérése volt. A falugyűlésen részletes számokkal, költségvetési tervezettel ismertettem a teljes önállóvá válás, illetve a részönkormányzati elképzelések feltételeit, megvalósíthatóságát. A teljes önállóság elérésével kapcsolatban a település lakosságának helyi népszavazást kell kezdeményeznie a polgármesternél, ehhez a peremterületen élők negyedének aláírásával ellátott írásos kezdeményezése szükséges. A jogalkotók egy-egy település esetén 4-500 főnél húzzák meg azt a határt, amelynél kisebb lélekszámú települések önállósulási szándékát nem támogatják. A költségvetési számítások egyértelműen igazolják, ez az a határ, amely alatt nem képes önálló életre és a kötelező önkormánygyelembe venni. A biztosított pénzeszköz felhasználásáról a részönkormányzatjogosult dönteni. Grasics József a két település- rész jelenlegi önkormányzati képviselője elmondta, nagyon nehéz feladatot jelent ezen területek képviseletét ellátni a városi önkormányzatban. Zsibóton az elmúlt években leaszfaltozták a Hunyadi utat, illetve megoldották a vízellátást.- Már két évvel ezelőtt javasoltam a testületnek, hogy kezeljük külön Szigetvártól Zsibót és Be- cefa pénzügyeit, a különböző fejlesztéseket, egyebeket. Akkor nem foglalkozott senki ezzel a felvetéssel, ma már lakossági kezdeményezés indult az elválással kapcsolatban. Sajnos a zsibó- tiak nem engem kerestek meg ezzel kapcsolatban, hogy nézzek utána kérdéseiknek, a pénzügyeknek, egyebeknek, pedig szívesen segítettem volna. Nem egyszerű az elválás már a település földrajzi elhelyezkedését illetően sem, mert a falu lakóinak fele a szőlőhegyen él viszonylag nagy területen szétszóródva. Nekik ugyanolyan jogokat, lehetőségeket, úthálózatot, közműellátást kell biztosítani, mint a faluban élőknek. Többek között ezt nem tudja felvállalni anyagi szempontból a település. A külön önkormányzati képviselők, illetve a megalakuló részönkormányzatok viszont, nagyon sokat tehetnek majd a „városrészekért” a Szigetvártól kapott pénzeszközökből. Hajdú Zs. Magyarul magyarán Tárgyszerűség A hagyományos stilisztika, vagyis a nyelvi kifejezésmód kérdéseivel foglalkozó tudomány helyes és szép (művészi) stílusról beszél. A helyesség fő követelményeként a tárgyszerűséget jelöli meg. Némelyek tárgyilagosságnak is nevezik. Egyszerűen azt jelenti, hogy amit kimondunk vagy leírunk, az feleljen meg a valóságnak, végső soron azt, hogy igaz legyen. A köznapi nyelv- használatban nem a filozófiai igazság kereséséről és kinyilvánításáról van szó, hanem arról, hogy azt az embert, akiről szólunk, Fekete Jánosnak hívják, nem nevezzük Fehérnek, vagy hogy Kerpel egykori pécsi professzor családnevének második eleme nem Nonius, hanem Fro- nius, s hogy az osztrák diákok egy csoportja nem Bergensből, hanem Bregensből érkezett Pécsre. Roppant egyszerű ez, s mégis gyakran vétenek e követelmény ellen. Joggal marasztalták el a rádió bemondóját és hírszerkesztőjét amiatt, hogy Iránt arab államként hozta szóba, valamint azért, hogy az észt kormány Rigával kapcsolta össze. Hogy a hallgatók vagy olvasók hány százaléka veszi észre az ilyen „tárgyszerűtlenségeket”, az nem lehet mentsége az újságírónak, annál inkább minősítik a magyar közműveltséget. Sajnos, lapunkban is találkozunk a valóságtól,a tényéktől való elrugaszkodás eseteivel, illetve a tények hiányos ismeretével, a tények összekeverésével. Hányszor hallottam és olvastam már Szlovénia helyett Szlavóniát; ritkábban megfordítva. Jogos kritikával illetjük az átlag európait különösen az átlag amerikait, aki azt sem tudja, hogy van és hogy hol van Magyarország. A kis népek különösen érzékenyek, de ehhez nemcsak nekünk, magyaroknak van jogunk, hanem minden kis népnek. Ezt az érzékenységet sértette meg az a publicista, aki „Göncz Árpád az ősök földjén” című híradásában ezt írja:,,Az államfőnek még mindig élnek rokonai a szlovéniai városban”, azaz Csáktornyán, ahonnan (amint előtte olvasható „családja elszármazott Zala megyébe.” Csáktornyáról annyit illik tudni, hogy a Zrinsz- kiek, magyarul Zrínyiek ősi fészke, s ha valóban az, akkor csak horvát város lehet. Aki figyelemmel kíséri a volt Jugoszláviában folyó tragikus eseményeket annak tudnia kell, hogy a széthullott egykori szövetségi állam kis népei - Bosznián belül különösen - véres harcokat vívnak ősi földjük minden darabjáért, főként azokért a területekért, amelyeken az illető nép (etnikum) van többségben. A szlovénok és a horvátok önállósulásával, nemzetközileg elismert államiságuk létrejöttével föllángoltak a határviták. Ha akár szlovénok, akár horvátok olvassák ezt a hírt, könnyen a határviták szításaként fogják fel. Tudtommal éppen ezen a részen, a Mura mentén a legkevésbé kérdéses a két állam határa. A szlovénok Pomurje (=Muravidék) néven, a horvátok Prekmurje (=Muraköz) néven tartják nyilván országuknak ezt az északi táját, s Csáktornya az utóbbi területen fekszik. Rónai Béla Beküldendő a helyes megfejtés október 3-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134 Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A szeptember 10-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Amióta a férjem elhagyott, nagyon egyedül érzem magam”. Utalványt nyertek: Létai Zsigmond, Orfű, Béke u. 14. 7677, Csémi Zoltán, Kővágószőlős, Újtelep 6. 7673, Jeránt Zsuzsanna, Pécs, Maiéter P. u. 66. 7632, Sárkány Pálné, Nagyatád, Beregszászi u. 16. 7500, Regős Lajosné, Siklós, Köztársaság tér 1/B. 7800. Az utalványokat postán küldjük el. Szigetvár-Becefa főutcája Löffler Gábor felvétele A külön önkormányzati képviselő és részönkormányzat az önállósulás útja Zsibót és Becefa
