Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-21 / 260. szám

1994. szeptember 21., szerda A mai nap uj Dunámon napló 3 Megnyílt a pécsi Pizza Hut Elegáns környezetben, változatos kínálattal A világ első pizza üzletháló­zatává fejlődött Pizza Hut vidé­ken harmadikként Pécsett is megnyitotta éttermét. A Kon- zum áruház szomszédságában, az Irgalmasok útja 5. sz. alatt kedden délelőtt ünnepélyesen átadott franchise-rendszerű vendéglátóhely méreteit jól jel­lemzi, hogy megnyitása hatvan embernek jelent munkát. A teg­napi hivatalos megnyitón töb­bek között dr. Kríppl Zoltán, Pécs polgármestere kívánt üz­leti sikereket az ízlésesen be­rendezett étterem vezetőinek. Mint megtudtuk, a Pizza Hut magyarországi fejlesztési prog­ramját gondos hálózatfejlesztési koncepciók kidolgozása előzte meg, így az év végére a már működő győri, és szegedi, va­lamint most nyílt pécsi étter­mekkel együtt vidéken három, a fővárosban pedig nyolc Pizza Hut üzlet áll a vendégek, a fo­gyasztók rendelkezésére. Kedvező hír, hogy az étter­meknek az alapanyagok 90 szá­zalékát a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar szállítja, amely egyben azt is jelzi, hogy e szállítók meg tudnak felelni a minőségi igénynek. A pécsi Pizza Hut-ban egy­szerre százhúsz vendég étkez­het. A dekoráció és a berende­zések a művészet, a színház, a film világát idézik. A közönség szórakoztatását szolgálja a ze­nedoboz rendszer, a kisgyerme­keket pedig játszószoba várja. Pécsett is kétféle tésztából készülnek a pizzák, amelyeknek különlegessége, hogy a tésztát serpenyőkben kelesztik és sütik meg. A sokszáz lehetséges íz­kombináció közül a vendégek kedvük szerint választhatnak. Balog N. Sokszáz ízkombinációból válogathatunk a pizzériában, amelyet sztárok potréi díszítenek Fotó: Läufer íriszek dalai Izraelből A Művészetek Házában énekelt a Beit-Alja kibuc kórusa Hogy milyen is az izraeli népzene, létezik- e egyáltalán, nehéz lenne megmondani. Izra­elbe ugyanis a világ különböző országaiból vándoroltak és me­nekültek zsidók, akik az ottani zenei hatásokat és motívumokat magukkal vitték új hazájukba. Az izraeli Beit-Alfa kibucból Pécsre érkezett amatőr kórus olyan dalokat énekelt tegnap este a Művészetek Házában, amelyek a mezőgazdasági élet­formában, az Izraeli Völgy me­zőiben gyökereznek. Kaspi Ta­mar, a együttes zenei vezetője érdeklődésemre elmondta, álta­lában olyan izraeli populáris, nosztalgikus énekeket adnak elő, amelyek a békéről, szeretet- ről szólnak, vagy emléknapja­ikhoz kapcsolódnak. Az erdélyi vagy a spanyol zsidó népzené­hez nem nyúlnak vissza. Halperin Yael, az együttes igazgatója a kórus elnevezését magyarázta meg. Az „íriszek” név onnan ered, hogy orszá­gukban csak az ő kibucuk fölött magasodó hegyen pompázik ez a virág. A kórus tagjai több, mint tizenhat éve dalolnak együtt. Állandó vendégei a leg­jelentősebb izraeli színpadok­nak, koncerteztek Angliában, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában is. Fellépésükért pénzt sohasem fogadnak el. Az énekegyüttes idősebbekből áll. A fiatalok Izraelben sem kedve­lik az együtténeklésnek ezt a formáját. A koncert, amely a Pécsi Napok műsorát gazdagí­totta, az Izraeli Nagykövetség támogatásával jött létre. U. G. Több mint tizenhat éve dalolnak együtt a kórus tagjai Izraelben Fotó: Läufer László Szeptember 21.: a Magyar Dráma Napja Madách Imre: Az ember tra­gédiája című művének 1883. szeptember 21-ei ősbemutató­jára emlékezve ünnepük meg a Magyar Dráma Napját immáron tíz esztendeje. A megemléke­zést a Magyar írók Szövetsége kezdeményezte, 1984-ben. A Magyar Dráma Napja ünnepé­nek szándéka, hogy tudatosítsa a magyar nyelvű drámairoda­lom értékeit, felhívja az olva­sók, a színházbarátok figyelmét a hazai művekre. Az idei ünne­pen kezdeményezte a budapesti Nemzeti Színház, hogy ezentúl évente más és más jeles literátor fejtse ki gondolatait a magyar drámáról. Elsőként Páskándi Géza fogalmazta meg ünnepi köszöntőjét a Magyar Dráma Napján. Az Orvosi Kamara tiltakozása Drogmentesen! A Magyar Orvosi Kamara 1994. szeptember 17-i Buda­pesti Küldöttgyűlésén megje­lent több száz küldött aláírásá­val csatlakozott a II. kerületi köztestületi orvosi kamara mel­lékelt felhívásához. E felhívás közzétételére kedden kérte fel a kamara az Országos Sajtószol­gálatot. Mi, alulírott orvosok tanul­mányaink, ismereteink és a ta­pasztalatok alapján a leghatáro­zottabban ellentmondunk annak a Konrád György író által a Népszabadságban, a Magyar Nemzetben és a MTV Hír­adóban képviselt álláspontok­nak, miszerint az úgynevezett „lágy drogok” az egyénekre, közösségekre nézvést veszély­telenek, és „dicséretes” tulaj­donságokat alakítanak ki. Tudjuk és tapasztaljuk, hogy bármiféle kábítószer „élvezete” kóros szokáshoz, függőséghez vezet, amely nemcsak a lakos­ság, a honpolgárok - s ezen be­lül is elsősorban az ifjúság - to­vábbi testi-lelki romlását idézi elő, hanem a bűnözés új s még be nem látható útjait is egyen­getheti. Nem kell ahhoz orvos­nak lenni, bármely világosan gondolkodó ember beláthatja, hogy amiért az alkohol-fogyasz­tás nem tiltott, ez még nem érv és ok arra, hogy új tragédiákat támasztó „élvezeti szerek” használatát a törvény megen­gedje. Éppen elég pénz és energia fogyott a már eddig ismertek el­leni küzdelemben, amely - saj­nos - még ma sem eléggé eredményes. Orvosi lelkiisme­retünk. etikánk szavára hall­gatva tehát a legélesebben tilta­kozunk bármely kábítószerfajta élvezeti cikként való felszabadí­tása ellen. Kérjük a kollégákat, akiknek orvosi lelkiismerete, erkölcse ugyanezt diktálná - aláírásokkal csatlakozzanak „Az orvosi etika szava” című felhívásunkhoz, amely mától kezdve nyitott. Demszky a vidék fontosságáról Éljen az ember „úgy­nevezett” vidéki nagyvá­rosban vagy kisvárosban, mi több, falun, sokszor úgy érezheti, hogy érdem­telenül történik „minden fontos” a fővárosban, Budapesten. Sokszor titu­lálják Magyarországot főváros-centrikusnak, erősebb kifejezéssel élve „vízfejű országnak”. Minden esetre létezik egy ki nem mondott vidék-fő­város ellentét, melyen - mint oly sok mindenen - jó lenne végre túllépni, mindkét fél érdekében. Demszky Gábor, Bu­dapest főpolgármestere egy fogadáson mondta el röviden véleményét e té­mában az Új Dunántúli Napló számára.- Mindenképpen hely­telen táplálni ezt a fajta ellentétet, mely sajnos, úgy tűnik, ma is élő - így Demszky. - Az kétségéte­len, hogy Budapest min­dig is egy másfajta fejlő­dési pályán volt, mint az ország egésze; ez tény. De azt hiszem, hogy az a dinamizmus, ami Buda­pestnek ma is a sajátja, húzóerő lehet a többi or­szágrész számára is. A főváros kérdésében olyan bölcs döntéseket kell hozni, melyek az egész országot szolgálják. Az eddiginél helyesebb kor­mánypolitikával el lehet érni, hogy Budapest két­ségtelen kirakat-mivolta jobban harmonizáljon a vidék igényével és lehe­tőségeivel. Ugyanis - bár lehet, hogy ez pont a „vé­geken” érezhető kevésbé - számunkra világos, hogy a főváros nem le­hetne az, ami, a régiók bevonása nélkül. Elég, ha csak a megvalósulandó, számunkra is létfontos­ságú jövendő Duna-hidak ügyet hagsúlyozom. Jó­magam soha nem voltam lokálsoviniszta, hanem a kiegyensúlyozott fejlődés híve. És ez a jövőben sem lesz másképp. M. K. MEGRENDELŐLAP Alulírott megrendelem az Üj Dunántúli Naplót 1994. október 1-jétől. Vállalom, hogy az esedékes előfizetési díjat a kézbesítőnek készpénzben, számla ellenében kifizetem. Képernyő előtt Api*OpÓ, AtlailtÍSZ Lehet tanulni Kepes András Apropójából. Most történetesen azt - a korábbi, életes, néha megdöbbentően tanulságos és felemelő esetek után - hogy At­lantisz népének elkorcsosult utódai vagyunk, nyomaiban megőrzött paranormális képes­ségekkel. Vagy Isten képmásá­nak rossz plágiumai, egy szel­lemvilág által befolyásolt, jó-rossz lelki adóvevő készülé­kek - a harmadik szem helyett már csak az agy brutálisan tes- ties képződményét kinövesztő kísérleti nyulak - akik a világ gondolatáramából e „vevőké­szülék” érzékenysége szerint részesülnek és valósítanak meg valamit a Teremtő Tervéből. Többen, például a volt kor­mánypárt most megválasztott elnöke őszinte megrendültségé- ben egyenesen predesztináció­ról beszélt. Örvendhetünk is hát, hogy azért a nagy, szubtiüs ürességen, a kvarkokon kívül, és az „atomi” Nap-Hold távol­ságot leíró proton-neutron ke- ringőn kívül is „van bennünk valami” még. A kérdés inkább az, hogy mi­ért mulasztottuk el ezeknek a szunnyadó képességeknek a felébresztését eleddig, mikből jónéhányat különösen honatyá­ink hasznosíthatnának azonmód az ország javára. Azt ugyan senki sem várja el, hogy a kis­gazda vezér holnaptól egyszer- csak telepatikus úton csődítsen negyvenezer parasztot a Parla­ment elé kiegyenesített kaszák­kal, vagy a pénzügyminiszter rontást űző talizmánt akasszon a nyakába - fémpénzt szarvas- bőr-erszényben - de azt sürgető lenne megtudni, hogy az új módszerrel lehetne-e olcsóbb gázt és olajat becsalogatni az országba, és varázsvesszővel élénkíthető-e a gazdaság. Közeledik az ősz, válasz he­lyett sokfelé hasadó énünk Éxpó-vitába és murciba öli bá­natát, honatyáink puttonyok alatt nyögnek Uborka című ope­rettünkben, legfeljebb képvise­lőink csilingelő „üvegzsebére” gondolhatunk hálával, és arra, hogy ezután nemcsak a honvé­delmi miniszter feleségét, de valamennyi képviselő házastár­sát ellenőrizni fogják - de ezút­tal nem fülbe súgdosott titkai, hanem szigorúan a vagyona iránti óvatos kíváncsiságból. Mindamellett egy bizottság el­lenőrzi majd az ellenőröket, egy másik bizottság a bizottságot is. Ennél több érv nem szólhat amellett, hogy nálunk egy kép­viselő nem fonódhat össze fi­nánc- és egyéb tőkékkel, hanem csak politizál. Isteni képességek. Kedves, ősi képesség a madarak költöz­ködése vagy a vízirigó „vízen­járó” hűsége - a Zöldpont szép filmjében láthattuk - és képes­ségeink elvesztése is, ahogy ri­adva, rémhíreket keltve, de szinte tanácstalanul hajiunk a Balaton tetszhalott, algásodó víztükre vagy a lágymányosi Duna szennyezett medret elrejtő hullámai fölé. A régi-új Magyar Televízió igyekszik e képességeket kibon­takoztatni a nézőkben. Mosta­nában egyenesen várjuk, hogy egy-egy beharangozott műsor helyett valami más következ­zen, filmek cserélődjenek fel. Ez a változékonyság eleinte a képernyőhöz köt, a meglepetés élményét ígéri, de legteljesebb, a képernyőtől is megszabadító élmény, ha a műsornak tökéle­tesen nyoma veszik. Ilyenkor a látványt már csak telepátiával, múltba- és jövőbe­látásunk mértéke szerint idéz­hetjük fel. Bóka Róbert név lakcím (ir. szám) ,év ..........................hó ............nap a láírás Előfizethető: 1 hónapra 437 Ft 2 hónapra 874 Ft 3 hónapra 1254 Ft A megrendelőlapot zárt borítékban, bélyeg fel­ragasztása nélkül küldje a kiadó címére: 7623 Pécs, Rákóczi út 34, Szeptember 25-éig érkezzen be. ■ mmmmm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents