Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-20 / 259. szám

1994. szeptember 20., kedd Kistermelők üj Dunántúli napló 11 Gyümölcstermesztés - korszerűen A körte szedése, tárolása A körte termésének betakarí­tása nagy gyakorlatot igényel a termelőtől, mivel a nyári, az őszi és a téli körtefajták érési és utóérési tulajdonságai meglehe­tősen nagymértékben eltérnek egymástól. Szinte minden egyes körtefajtát ismernie kell a ter­melőnek a biztonságos betakarí­tás érdekében. A nyári és őszi körtefajták szedésre akkor érettek, amikor jellegzetes alakjukat - amely fajtánként változó - és méretü­ket elérték, a gyümölcs húsa még kemény, de a zöld szín a héjon már eltűnik és kezd sár­gásba hajlani. A nyári körték tu­lajdonsága, hogy viszonylag gyorsan puhulnak, ahogy a ter­melők mondják, „szotyossá” válnak. Ezért a nyári körtefajtá­kat több menetes szedéssel szedjük, és azonnal szállítjuk, általában még átmeneti tárolást sem bírnak ki. Célszerű mind­járt a szállítógöngyölegbe szedni a nyári körtefajtákat. Az őszi körtefajtákat már ál­talában egymenetes szedéssel is betakaríthatjuk, szedőedénybe szedjük, és abból rakjuk át a tá­roló- vagy szállítógöngyölegbe. Általában jól bírják a szállítást, és az 1-2 hónapos tárolást is jól tűrik. Pl. a BOSC Kobak-fajta (amelyet a kereskedők előszere­tettel neveznek Alexandernak) szabályzatlan körülmények kö­zött is kibírja 1,5-2 hónapig; hűtve tárolva, szabályozott kö­rülmények között karácsonyig is tárolható. A téli körtefajtákat az úgyne­vezett szedésre érett állapotban szüreteljük. Ez azt jelenti, hogy ’’technológiai érettséget”, a „fo­gyasztási érettséget” majd a tá­rolás során éri el. Ez általában október eleje, közepe, esetleg vége, mindenesetre óvatosan kell meghatározni a szedési érettséget, mert korábban le­szedve még nem fejlődnek ki az íz-, zamat-, aromaanyagok, így éretten is ízetlen lesz, de fennáll a veszélye a korai szedés esetén annak is, hogy veszítenek a sú­lyukból (tömegükből), és fony- nyadni fognak. Gyakorlati ta­pasztalatom szerint a téli körte esetében a termelők sokkal in­kább abban hibáznak, hogy el­sietik a betakarítást, a kelleténél előbb szedik le, mintsem hogy késve. Természetesen a téli körte is a szabályozott légterű tárolóban tartható el legjobban, akár 5-6 hónapig is, de a kiskerttulajdo­nos is biztonsággal tudja tárolni egyszerűbb körülményekkel, ha tárolójában többé-kevésbé tudja tartani a 0,5-1 Celsius-fokot és a 90% körüli relatív páratartal­mat. Ha a tárolóban ennél ma­gasabb a hőmérséklet, és ala­csonyabb a relatív páratartalom, akkor rendszeresen át kell válo­gatni a körtét, és az éretteket ki kell szedni, értékesíteni. Ha az említett feltételeket biztosítani tudjuk, akkor az értékesítés ütemének megfelelően a téli körtét utóérlelni kell, amely 1,5-2 hétig tart fokozatos hő­mérséklet-emelés mellett, ami azt jelenti, hogy 0,5-1 fokról fokozatosan 2-4-10-14, majd 20 fokra emeljük a hőmérsékle­tet. Ez alatt a körte utóérik, fo­gyasztásra alkalmassá válik, ér­tékesíthetjük. Az értékesítésre kerülő téli körtét mindig egy rétegbe so­rolva csomagoljuk, szállítsuk, a több rétegű csomagolásnál, szállításnál óhatatlanul nyo­módni, tömi fog az ára. Buzássy Lajos Még most is elvethetjük az áttelelő saláta magját A saláta egyik legkedveltebb levélzöldség-féleségünk. Ter­mesztése legalább 2500 évre nyúlik vissza. Az egyiptomi síremlékekben már találtak kö­tözősalátát ábrázoló rajzokat (Becker - Diliingen, 1956). Táplálkozási jelentőségét az adja meg, hogy a hónaposre­tekkel és a zöldhagymával együtt a legkorábban fogyaszt­ható szabadföldi nyers zöld­ségféleség. Fontosabb táp­anyag-összetétele a B, 60 mg, a B2 100 mg és a C-vitamin 20 mg/100 gr. Ezenkívül jelentős az A- és E-vitamintartalma is. A saláta a termőtalajban nem nagyon válogat. A kötöt- tebb vályogtalajon is megte­rem, de legjobban a középkö­tött vályogtalajt kedveli. Bősé­ges tápanyagellátást igényel. Mivel a tenyészideje rövid, a szükséges tápanyagot könnyen felvehető formában kell szá­mára adagolni. Nagyon vízigényes. A sike­res termesztés előfeltétele a megfelelő nedvesség biztosí­tása. A vízellátás különösen fontos a palánták kiültetésekor és a fejesedés kezdetén. A feje- sedés beindulása után azonban óvatosan bánjunk az öntözés­sel, mivel a víz túladagolására a fejek lazák maradnak. A salá­tamagot még most is elvethet­jük a jól előkészített szabad­földi palántaágyba, négyzetmé­terenként 2-2,5 grammot. Eb­ből 1500-1800 db palánta ne­velhető. Október vége felé a jól meggyökeresedett palántákat állandó helyre ültetjük ki. Elő­zőleg a területet érett, kom­posztált istállótrágyával meg­szórjuk, négyzetméterenként 2-3 kg adagolásban, majd fel­ássuk és gereblyével simára egyengetjük. Az ültetés sor- és tőtávolsága 30-5-15 cm. A kiültetés után a palántákat alaposan beöntözzük. A késői fagyok beálltáig a palánták be­gyökeresednek. A száraz hideg ellen azonban a kis növényké­ket takarni kell. A takarásra legalkalmasabb az érett kom­poszt, amit tavasszal, a fagyok elmúltával a talajba bedolgoz­hatunk. Ha érett komposzt nem áll rendelkezésre, úgy megteszi a szalmás, törekes takaró is, azonban ezt tavasszal, a talaj felszikkadása után a területről le kell takarítani. A tavaszi növényápolás fo­lyamán a mély talajmozgatást mellőzzük. A saláta ugyanis sekélyen gyökeresedő növény, és a mélyebb talajmozgatással megsértjük a gyökérzetet. Ta­vasszal, amikor a salátafejek elérték a megfelelő nagyságot, elég kemények, piacképesek (május 1-jéig 120 gr/fej), meg­kezdődhet a szedése. Ez na­gyon kéziigényes munka. Gyakorlati tapasztalat szerint az összes kézimunka-ráfordí­tásnak 50%-át a szedés és a pi­aci előkészítés teszi ki. A sze­désnél óvatosan járjunk el, mi­vel a salátalevelek közé került föld és egyéb szennyezőanyag nagyban rontja a minőséget. Néhány szó a fajtákról. Régi, bevált, jó hidegtűrő, átte­lelő fajta a Nansen. Levélzete - a szabadföldi fajták vastagabb levélzetével szemben - zsenge, sárgászöld, középnagy, ke­mény fejjel. Téli vajfej. A Nan- sentől világosabb levélzetű, hasonló jó tulajdonságokkal rendelkező, kerek, lapított fejű fajta. Május csodája. A legjobb áttelelő saláta. A fej lapított, kerek, világos, sárgászöld, na­gyon kemény fejeket fejleszt. Jól borul. Sok külső levele van. Színük ólomzöld, felületük erősen hullámos, kissé hólya­gos. Előnye, hogy nehezen magzik fel. Jól szállítható, kedvelt piaci fajta. Dr. Tamcsu József kistermelők” rovatunkkal legközelebb október 4-én jelentkezünk Nagyteljesítményű jjgfö SZŐLŐ- ^dOGYÓZÓK, SZŐLŐDARÁLÓK! 1KFT. mim Agroker Aruház Pécs, Közraktár u. 7/a. Telefon: 315-318 Itt van az ősz! Pf, RT Nagy választékkal kínáljuk szüreti e ^ kellékeinket: darálók, zúzó-bogyózók, ~ prések, kádak. Eredeti, garanciális, gyári MTZ alkatrészek, és nagykiszerelésű szántóföldi vetőmagok értékesítése. Edény akciónk továbbra is tart. Agroker Üzletház Pécs, Megyeri út 64. Növényvédelmi tanácsadó Előtérben a mechanikai védekezés Napjainkban a növényvéde­lem elsődlegesen a kémiai vé­dekezésre épül. Előnye a gyors és totális hatás, továbbá a meg­oldott technikai háttér. A nö­vényvédő szerek kiterjedt hasz­nálata azonban környezetvé­delmi szempontból bírálat tár­gya, mivel akut és krónikus módon veszélyeztetik a fel­használót és fogyasztót, és az ember számára hasznos élővilá­got. A kémiai védekezéseken kí­vül lehetőségek széles skálája áll rendelkezésre - elsősorban a kis- és hobbikertekben - a káro­sítok elleni harcban. Az őszi időszakban a mechanikai véde­kezéseket kell előtérbe he­lyezni. Elsődleges feladat a te­rület megtisztítása a kint maradt zöldségnövények maradványai­tól, mely a következő évben primer fertőzési forrásként sze­repelhet. Legjobb megoldás a száradó növények gyökerestől történő eltávolítása, megsemmisítése (40 cm-es mélység alá ásása vagy elégetése). Komposztké- szítésre felhasználni csak egészséges növényi maradvá­nyokat szabad. Ajánlatos a komposztálásra szánt anyágot KARBAMID (46 %-os nitro­génműtrágya) 2 %-os oldatával beöntözni, lehetetlenné téve ez­zel a gombabetegségek szapo­rító képleteinek áttelelését. Ügyeljünk arra is, hogy a kom- posztálóba minél kevesebb gyomnövénymag kerüljön. A talajmunkák megkezdése előtt az őszi műtrágyázást is el kell végezni. Kiszórásra a 8-21-21 NPK komplex műtrá­gyát javaslom 3-5 dkg/m2 mennyiségben). Távolítsuk el a fákról a beteg vesszőket, gyü­mölcsmúmiákat. Ezt követően permetezésre is lehetőségünk van. A vesszőkön telelő gombabetegségek ellen réztar­talmú (BORDÓILÉ, RÉZ- OXIKLORID 50 WP, ROK- KOL stb.) 1-2 %-os kéntar­talmú nedvesíthető kén, THIO- VIT, MICROTHIOL SPE­CIAL, SULFUR 900 FW stb.) szerek 0,5-1 %-os töménységű kombinációját alkalmazhatjuk. A permetezést lemosószerűen végezzük el. A kártevők összegyűjtésére hullámpapírból vágott, 15-20 cm-es csíkokat helyezhetünk a fák törzsére, 30-50 cm-es ma­gasságban. Ezeket a csíkokat februárban el kell távolítani és elégetni. Kevésbé alkalmazott mód­szer a kéregkaparás. Drótkefé­vel vagy kéregkaparóval a tél folyamán a fák törzseit és váz­ágait megtisztítva eredménye­sen védekezhetünk a pajzstet­vek és a kéregrepedésbe telelő molytetvek ellen. A keletkezett kaparékot össze kell gyűjteni és elégetni. Az elszáradt vázágakat fűrészeljük le (egyenes metsz- lappal), és fasebkezelő anyag­gal egyenletesen vonjuk be. A csonthéjasokon a mézgafolyás helyeit kacorkéssel tisztítsuk meg és a keletkezett sebzést ke­zeljük. A beteg, kivágásra szánt fák gyökereit is szedjük ki és lehe­tőleg helyben égessük el. He­lyükbe lehetőleg ne ültessünk azonos fajtához tartozó nö­vényt. Ha a fa gyökerein gyö­kérgolyvát találunk, akkor a fa helyét lehetőleg konyhakerti növénnyel hasznosítsuk. Málna-, köszméte-, ribizke-, josta-növényeknél távolítsuk el és égessük el a beteg, száradó hajtásokat, gallyakat, utána Bordóilével permetezzük le a növényeket. Tanfolyamok a II. forgalmi kategóriájú (feltételes for­galmú) szerek használatáról. Az idei évben az év folyamán sokan jelentkeztek, hogy sze­retnék elvégezni a „zöldköny­ves” tanfolyamot, mert nem juthatnak hozzá a már „meg­szokott” szerekhez. A jelentke­zők nagy száma miatt az első tanfolyam már el is indult Rád­falván. A növényvédőszer kiskeres­kedelmi forgalmazói részére október 15-én 14 órai kezdettel a B M.-i Növény egészségügyi és Talajvédelmi Állomáson II. forgalmi kategóriájú szerek vásárlására és felhasználására, valamint alapfokú toxikológiai tanfolyamot indítunk. A tanfo­lyam önköltséges. Kérem, aki ezen a tanfolyamon részt kíván venni, szeptember 30-ig rész­vételi szándékát jelezze. Cí­münk: Baranya Megyei Nö- vényegeszségügyi és Talajvé­delmi Állomás, 7615 Pécs, Pf.: 13. Czigány Csaba A zöldségek tárolása A sárgarépa, a petrezselyem, a zeller, a téli retek, a pasztinák és a feketegyökér tárolására minden olyan pince, kamra vagy verem alkalmas, amelyek hőmérséklete kiegyenlített, a legnagyobb hidegek esetén sem hűl 0 Celsius-fok alá, és az enyhe teleken sem haladja meg a 10-12 Celsius-fok értéket. A hőmérséklet mellett fontos a kiegyenlített páratartalom, mert a nagyon száraz helyisé­gekben a termények összeszá­radnak, a vizes pincékben pedig hamar rothadásnak indulnak. Tárolás előtt a pincét, il­letve kamrát gondosan taka­rítsuk ki. Főleg az előző évről bent maradt termések és levelek okozhatnak súlyos fertőzést. A tárolási betegségeket okozó gombák és baktériumok első­sorban azokon telepszenek meg. Tárolásra csak ép, egészsé­ges, kellően beérett termés ke­rülhet. A földes, sáros gyökereket durva ronggyal, a felület meg­sértése nélkül dörzsöljük le. A tárolás megkezdése előtt a pincét, a tárolót hűtsük le úgy, hogy napközben zárva tartjuk, és éjszakára, hajnalra - amikor hideg van - nyissuk ki. Ezt a szellőztetést, illetve hűtést a nagyobb hidegek be­álltáig a betárolás után is vé­gezhetjük. A gyökérzöldség-féléket a legjobb nedves homokba réte- gezve tárolni, olyan formán, hogy egy-egy sor répa vagy petrezselyem után pár cm vas­tag homokot terítünk. Ezzel megakadályozzuk azt, hogy a termések összeéljenek és rothadásnak induljanak. (Kertészet és Szőlészet) EMSL-----------M_________________________________Milli ■ »«IS A nyári és őszi körtefajták szedésre akkor érettek, amikor jellegzetes alakjukat és méretüket elérték Fotó: Löffler

Next

/
Thumbnails
Contents