Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)
1994-09-20 / 259. szám
6 uj Dunántúli napló Hazai körkép 1994. szeptember 20., kedd Szombathelyre telepítenek egy németországi gyárat Bábolnai gazdanapok A szeptember 21-24. között megrendezendő Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokra minden eddiginél több, 210 hazai és külföldi kiállító jelentette be részvételi szándékát. Papócsi László, az rt. vezérigazgatója elmondotta: a fokozott érdeklődés kifejezésre juttatja az agrárszakma várakozását az új mezőgazdasági politika iránt, amelytől azt várja, hogy megteremti a fejlődés feltételeit. Az idei találkozó programot ad a mezőgazdáknak, megmutatja, miként kapcsolódnak a Bábolna Rt. és az IKR Rt. fejlesztési elképzelései az új agrárkormányzat programjához. Az IKR Rt. elsősorban a növénytermesztéshez, a Bábolna Rt. pedig az állattenyésztéshez kapcsolódóan dolgozta, illetve dolgozza ki új fejlesztési elképzeléseit. Ehhez persze tőkére van szükség. Ezért a bábolnai vezetők fontosnak tartják, hogy a mezőgazdasági kormányzat a jövőben nagyobb részt vállaljon a termelésfejlesztési programok finanszírozásában és a külpiaci kapcsolatok megteremtésében. A házigazdák két helyszínt jelöltek ki a gazdanapok lebonyolítására. Az egyik az M1 -es autópálya bábolnai csomópontja környékén lévő terület, ahol az új szántóföldi gépek bemutatója lesz. A másik helyszín a központi bemutatótér; ott a Bábolna Rt. és -társaságai, valamint a partnergazdaságok, a kereskedelmi partnerek és külföldiek kapnak helyet. A kiállításon az eddigieknél jobban hangsúlyozzák a kereskedelmi jelleget, így jobb lehetőséget nyújtanak a tárgyalásokra, üzletkötésekre. Ünnepélyes külsőségek között adták át szeptember 14-én Budapesten a 25 000. Magyarországon gyártott és értékesített Suzuki személygépkocsit. Képünkön: Nakanishi Shinzo, az esztergomi gyár kereskedelmi igazgatója a gépkocsi kipróbálására invitálja Nyitrai Andrást, a Garancia Biztosító Rt. vezérigazgató-helyettesét. Új közlekedési koncepció kell Új atlaszok diákoknak A gimnáziumok és középfokú tanintézetek diákjai számára új történelmi, valamint földrajzi atlasz készült. Az utóbbit a német Wester- mann-kiadóval közösen jelentette meg a Cartographia Kft. A magyar iskolai térképészet történetében ez az első olyan atlasz, ami a térképeken szereplő neveket névmutatóval is jelzi. Az atlasz így nem kevesebb, mint 13 ezer nevet sorakoztat fel. A pedagógusok régi kérésének tettek eleget azzal, hogy az atlaszban Magyarország domborzati térképe földtani metszettel egészült ki. Az új Földrajzi atlasz - amely 850 forintba kerül - terjedelmét tekintve duplája a korábbinak. A középiskolai történelmi atlasz külön erényeként említették, hogy az eseménytörténet - például a csaták, határváltozások mellett - a társadalom, a gazdaság, a kultúra történetét is feldolgozza, így az atlasz lényegében két térképet egyesít. A kiegészítő illusztrációs rajzok immár nem a térképben, hanem annak keretén kívül kaptak helyet. Az általános iskolások számára készült képes történelmi atlasz egyik újdonsága, hogy az 1956-os eseményeket is nyomon követi. A 11-14 éves korosztály részére kínált földrajzi atlasz nóvuma, hogy űrfelvételeket is tartalmaz. Új témaként kerültek bele a naprendszert és a csillagos égboltot bemutató térképoldalak is. Az Első atlaszom címet viselő kiadványból kimaradtak a korábbi híres nagyüzemek létesítményei, illetve a nagyüzemi gazdálkodást szemléltető rajzok. Helyettük Európa országai országzászlókkal keretezett térképe került a kiadványba. Az eddigi, jobbára csak a szinten tartással számoló közlekedés- politikát nem lehet tovább fenntartani, ezért új közlekedési koncepció mielőbbi kidolgozására van szükség. Annak tervezetét várhatóan a jövő év februárjáig elkészítik, majd azt követően a Parlament elé terjesztik. A tervezet alapkoncepciója pedig nem lehet más, mint az: a hazai közlekedés modernizációja nélkül nem fejlődhet a kívánt mértékben és ütemben a nemzet- gazdaság sem. Mindezeket Gyurkovics Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára hangsúlyozta Tatán, a Közúti Közlekedés- igazgatási Napok elnevezésű háromnapos országos konferencia megnyitóján. Az eszmecserén Mintegy 400 kamionnyi berendezést, gépet, műszert és alapanyagot szállítanak Szombathelyre abból a Dortmund melletti gyárból, amelyet Európa egyik legnagyobb kamionpótko- csi-gyártója, a német BPW Bergi- sche Achsenfabrik a vasi megye- székhelyre telepít. A holdingnak 1991 óta van üzeme Szombathelyen, amit még a Rábával közösen hoztak létre az egykori futóműgyárban. Az új üzemben pótkocsifutóműveket, mezőgazdasági vonó- szerkezeteket és alváztartozékokat gyártanak majd évente mintegy harmincmillió német márka értékben. Az ehhez szükséges gépeket és berendezéseket 10 ezer négyzetméternyi alapterületen heamelyen mintegy 300 szakember vesz részt - az államtitkár felhívta a figyelmet: új feladat lesz az e területen dolgozóknak, hogy az új magyar jogrendszert a lehető legjobban összhangba hozzák a nyugat-európaival, hiszen ez megkönnyítheti az Európai Unióhoz való majdani csatlakozásunkat. A szabályzókat azonban nem lehet automatikusan átvenni. Sokan követelik például - a magyar buszokkal nyugati országokban történt sajnálatos balesetekkel indokolva -, hogy a hazai gépjárművek műszaki követelményeit tegyék azonossá a nyugat-európaival. Ez azonban a jelenlegi adottságaink és lehetőségeink mellett azzal járna, hogy megbénulna a gazdaságunk. A hazai közforgalmi utak hosszát, amely meghaladja a 100 lyezik el egy korábban épített modem nagycsarnokban. A 150 millió forintos beruházás szervesen kapcsolódik a BPW-Rába Futóműgyártó Kft. eddigi tevékenységéhez, ahol évente 20 ezer ka- mionpótkocsi-futóművet gyártanak nyugati és távol-keleti exportra. Termelési értékük tavaly 1,2 milliárd forint volt, az idei terv pedig 1,8 milliárd. Az áttelepítéssel egyidejűleg termékkorszerűsítést is végrehajtanak, ami a futóműveknél úgynevezett új fékgenerációs megoldást jelent; ehhez csúcstechnológiát vásárolt a világcég. Számítógép vezérelte hegesztőrobotot állítanak munkába, és új, a környezetvédelemnek megfelelő festő- berendezést is üzembe helyeznek. ezer kilométert, nem kell tovább növelni. Azon belül viszont az autópályákét igen - jelentette ki az államtitkár. A fejlett Európához képest ugyanis az elmaradásunk e téren is jelentős. A 7500 kilométeres vasúti hálózaton belül a fejlesztések zömét főként a 4 ezer kilométernyi törzshálózatra fordítják a jövőben. A hálózat és a meglévő járatok csökkentését ugyanakkor semmi nem indokolja - mondta -, tehát nem kerül hátrányos helyzetbe emiatt az úgynevezett helyiérdekű hálózat. Az új kormányzat súlyának megfelelő figyelmet kíván fordítani a hazai járműipar, a víziközlekedés és a repülés feltételeinek javítására is - hangsúlyozta az államtitkár. A Fővárosi Állat- és Növénykert újdonságairól tartottak sajtó- tájékoztatót szeptember 14-én az állatkertben. A képen: az öt napja született lámakölyök, Cosima. • • Uzemavatás Nagykőrösön A tőkehiányos mezőgazdaságnak pénzre, s olyan támogatásra van szüksége a külpiaci kapcsolatokkal rendelkező erős cégektől, mint amilyet ez a gyár nyújt alapanyag-termelői részére - mondotta Lakos László földművelésügyi miniszter Nagykőrösön, a francia Bondu- elle-cég új üzemének avatásán. A francia Bonduelle Vállalatcsoport 1992 júliusában vásárolta meg a keleti piacok összeomlása miatt mélypontra jutott Nagykőrösi Konzervgyár 2. számú telepét abból a célból, hogy ott zöldségkonzervet gyártson. A drasztikus profil- tisztítás után az időközben százszázalékosan francia tulajdonba került Bonduelle-Nagykőrös Kft. három területen lépett előre: a szerződéses termeltetési kapcsolatokban, a magas színvonalú minőséget is biztosító technológiai fejlődésben és új piacok szerzésében. A Bonduelle-Nagykőrös Kft. a vele szerződést kötött mező- gazdasági partnereit garantált minőségű és fajtájú vetőmagvakkal látja el. Mindehhez vetéstervet, termeltetési technológiát nyújt, biztosítja a szükséges kulcsgépeket, s hektáronként tízezer forint termelési előleget ad. A nagykőrösi üzem jelenleg már kétezer hektár öntözött területen termeltet. A mostani négyszázmillió forint értékű beruházás során az üzem teljes körű felújítása megtörtént, ugyanakkor bővült is egy második kukorica-gyártósorral és több mint négyezer négyzetméter alapterületű raktárral. A fejlesztés eredménye az is, hogy az üzem vásárlásától eltelt alig két év alatt a termelés volumene megháromszorozódott, s a Bonduelle-csoport nagykőrösi leányvállalata mára Magyarország legnagyobb csemegekukoricakonzerv-gyártója lett. A nagykőrösi feldolgozó termékeinek több mint nyolcvan százalékát exportálja, részben Nyugat-Európába, nagyobb hányadban pedig Csehország, Lengyelország, Szlovákia illetve a FÁK-országok területére. Kárminpiros-világosszürke Kárminpiros-világosszürke lesz a Lágymányosi-híd színe. E döntést nagy többséggel a Budapesti Tervtanács kibővített ülése szavazta meg. A zsűri döntése hozzájárul ahhoz, hogy a formájában modem híd jobban kiemelkedjék környezetéből. Az egyik, mintaként már befestett, s megtekinthető pilonnál a híd végleges színe némileg világosabb lesz. Külföldi szemmel Közép- és Kelet-Európa mezőgazdasága A Die Presse osztrák napilap elemzést közöl a közép- és kelet-európai volt szocialista országok mezőgazdaságának helyzetéről. A cikk szerint a keleti mező- gazdaság hanyatlása 1990-ben kezdődött és 1991-1992-ben felgyorsult, 1993-ban azonban már csak 1,6 százalékkal csökkent tovább Európa keleti felén a termelés. A Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézetének (WIIW) mezőgazdaság szakértője, Zdenek Lukas azt várja, hogy Közép-Európá- ban az idén kissé megnőhet a betakarított gabona mennyisége 1993-hoz képest, Oroszországban azonban további romlás következhet be. A lakosság vásárlóerejének csökkenése volt a mezőgazdaság értékesítési problémáinak legfontosabb oka. A keleti polgárok leginkább olyan drágább élelmiszereken takarékoskodtak, mint a hús és a tejtermékek, és olcsóbbakkal helyettesítették őket. E folyamatot az agrártámogatások erőteljes visszafogása kísérte. Ez magyarázza azt a tényt is, hogy a keleti országok a csökkenő agrártermelés ellenére sem fokozták a mezőgazdasági cikkek behozatalát, hanem éppen ellenkezőleg, csökkentették azt. Mivel a termelési költségek gyorsabban növekedtek, mint a - messzemenően liberalizált - értékesítési árak, a mezőgazdasági üzemek bevételei romlottak - állapítja meg a Die Presse. Az agrártámogatások szintje különösen a visegrádi országokban (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) volt továbbra is alacsony, mivel a pénzeszközök szűkösek. Mindazonáltal Ukrajnában és Oroszországban annak ellenére folytatódik a válság, hogy ott a támogatások viszonylag magas szinten maradtak. Lukas szerint különösen a fejlettebb visegrádi országokban folytatódhat az elvándorlás a mezőgazdaságból. Az OECD adatai szerint a mezőgazdasági szektorban foglalkoztatottak részaránya egyértelműen magas ebben a térségben: Csehországban, ahol a legalacsonyabb, 6,5 százalék, Magyarországon 8,1, Szlovákiában 10,3, Romániában 32,2 százalék. (Összehasonlításul: Ausztriában a dolgozók 5,4 százaléka tevékenykedik a mezőgazdaságban.) Demszky Gábor főpolgármester szeptember 14-én megnyitotta a vásárlók előtt a Vámház körúti nagyvásárcsarnokot. A több mint hároméves rekonstrukció során a 100 éve épült fővárosi „éléskamrát” már a jövő század technológiájához igazodva színvonalasan újították fel, mintegy 4 milliárd forintos költséggel. Képünkön: Demszky Gábor és felesége az új csarnokban.
