Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)
1994-09-15 / 254. szám
10 aj Dunántúli napló Társadalom 1994. szeptember 15., csütörtök Minden maradt a régiben Az idősek az Otthon és a Virágcsokor étteremben ebédelnek Jótékony célú ruhavásár Elsősorban szociális célokra fordítja annak a jótékony célú ruhavásárnak a bevételét a Pécs Városi Vöröskereszt, amely szeptember 19-től 24-ig tart. A Tüzér utcai Mozgalmi Házban reggel 8-tól este 6 óráig várják majd az olcsón vásárolni akaró érdeklődőket, illetve 24-én, a vásár utolsó napján reggel 8-tól délután 2 óráig lesznek nyitva. A bevételt annak az adománynak a szállítására fordítják, amely Nümbergből érkezik Pécsre. A nürnbergiek ugyanis kétszáz ágyat, ugyanennyi asztalt és éjjeli szekrényt adnak, kórházi, illetve szociális otthoni berendezésként. Helyreigazítok A legutóbbi Nyárutó megjelenése után nagyon elröstell- tem magamat egy ostoba számítási hiba miatt. Azt írtam „Újraírt árkalauz” című morgo- lódásomban, hogy „az átlag-amerikai egy gallon (4,5433 l) benzinért 1 percig (!) dolgozik. Nálunk 1 literért kell kb. 4-5 percig dolgozni.” Ettől többen is felkapták a fejüket, s meg is dorgáltak telefo- nice. Joggal! Ugyanis ez a 4-5 perc - mondjuk pontosabban: 5 perc - a mai 90 forint körüli üzemanyagárral számolva bizony 188 ezer forintos havi jövedelmet feltételez, ami ugyebár messze nem mondható átlagosnak. Ezzel szemben aki mondjuk 15 ezret keres, annak (havi 174 órás munkaidővel számolva) az 1 percre jutó keresete csupán 1,44 forint, aminek az ötszöröséért, vagyis 7,20-ért alig egy deci benzint kaphat, vagyis a literért 62,5 percet, kerekebben 1 órát kell dolgoznia, 1 gallonért pedig csaknem 5 órát. Nem semmi! Makó borzasztóan messze van Jeruzsálemtől, de mi talán még mesz- szebb attól, hogy 1 gallonnyi benzinért csupán 1 percet (vagy akár 4-5 percet) dolgozzunk. Elnézést a tévedésért. H. I. A baranyai megyeszékhely gondozási központjainak közismerten napról napra ismétlődő fejtörést okoz a borotvaélen táncoló költségvetés, így tulajdonképpen csaknem minden olyan szándék, lépés támogatást érdemelne, amellyel forintokat lehet megtakarítani. Mint arról lapunkban a nyár derekán már beszámoltunk, a pécsi, uránvárosi III. számú Gondozási Központ vezetősége szakítani szeretett volna a körzetben élő, rászoruló idős embereknek szociális étkeztetést nyújtó Otthon és Virágcsokor étteremmel, ugyanis az 506-os számú Szakmunkásképző Intézettől lényegesen kedvezőbb árajánlatot kapott, a kielégítő minőség garantálása mellett. A Virágcsokorban étkező idősek közül többen panasszal fordultak a városi önkormányzat Népjóléti Folytatjuk a Pécsett tevékenykedő segítő szolgálatok bemutatását. A Pécs Városi Önkormányzat Szociális és Foglalkoztatási Bizottsága által kiadott ismertető alapján elsősorban azokat az egyesületeket, alapítványokat mutatjuk be, amelyektől az idősebb korosztályhoz tartozók is kaphatnak segítséget. Mozgáskorlátozottak Baranya Megyei Egyesülete. A Tüzér utca 1-3 sz. alatt található, telefon: 310-903. Az egyesület célja a mozgáskorlátozott emberek egységbe tömörítése, érdekvédelmük ellátása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Napi tevékenységük során köz-és egyéni ügyeket intéznek. Esztergár Lajos Szociális és Családsegítő Intézet. Az intézet Irodájához, részben azért, mert a „költözés” miatt néhányuknak körülményesebbé vált volna a közlekedés. Bár szándékáról a gondozási központ nem mondott le, akarata ellenére mégsem kíván új helyre kényszeríteni egyetlen időst sem. Ezért az augusztusi étkezési jegyek osztása után valamennyiüktől segítséget kértek egy felmérés készítéséhez. Nos, a felmérés eredménytelennek bizonyult - legalábbis a kívánatos takarékosság szempontjából -, ugyanis a kérdőíveket mindössze négyen írták alá. Vagyis a többség nem járult hozzá a változáshoz, annak ellenére, hogy korábban nem kevesen mondták, hogy tulajdonképpen nincs is kifogásuk az 506-os iskolával szemben...-Időnként bizony kissé kiszámíthatatlanok az idős embea Komlói u. 65. sz. alatt található, telefon: 329-075. Az intézet a Budai Vámtól a Hősök teréig lakók részére szervezi a szociálisan rászorultak részére a segélyezési, adományozási akciókat. Kapcsolatot tart a területen tevékenykedő önkéntes segítőkkel, részükre szakmai képzést és konzíliáriusi rendszert biztosít. Népjóléti Iroda A Széchenyi tér 1. sz. alatt, a városházán működik. Egyéb feladatai mellett dönt a szociális otthoni és egészségügyi gyermekotthoni beutalásokról, intézi a megváltozott munkaképességűekkel kapcsolatos ügyeket. A Népjóléti Iroda Területi Szociális Központjai az egyéb hatósági feladataik mellett megállapítják a rendszeres szorek - jegyezte meg Mezei Ti- borné, a Gondozási Központ vezetője -, miután nem egyszer kérik, nézzünk színvonalasabb, megfelelőbb étterem után. A benzináremelés és az energiaköltségek drágulása valószínűsíthetően ismét áremelésre kényszeríti majd a vendéglátó- egységeket is, s mint Mezei Ti- bomé hozzátette, az étkezési díjak emelése esetén az előzmények ellenére is kénytelen felbontani megállapodásukat a két étteremmel. A Virágcsokorban jelenleg 59, az Otthonban pedig 33, az uránvárosi gondozási központhoz tartozó idős ember étkezik. A közétkeztetést is nyújtó két étterem érthetően ragaszkodna megszokott vendégköréhez, s információink szerint a közeljövőben nem is kíván árat emelni. Tröszt É. ciális segélyt, a vakok személyi járadékát és segélyét, a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásait. Elbírálják a sorkötelesek hozzátartozóinak családi segélyét, kiadják a közgyógyellátási igazolványokat, döntenek a munkanélküliek jövedelem- pótló támogatásáról, az ápolási díj, a temetési segély és az átmeneti segély odaítéléséről. Segítséget nyújtanak egyéb szociális problémák megoldásában is. Az 1. sz. Területi Szociális Központ (meszesi körzet) a Kossuth tér 1-3. sz, a 2. sz. (belvárosi körzet) a Nagy Lajos király u. 1. sz., a 3. sz. (uránvárosi körzet) a Körösi Cs. S. u. 1/1. sz. a 4. sz.(kertvárosi körzet) a Sarolta u. 2. sz. alatt található. Humán szolgálatok Pécsett A Kossuth téri irodában hétfőn és szerdán, az ügyfélfogadásokon, százan is megfordulnak segítségért Fotók:Tóth László Napi 140-150 adag étel készül az Otthon Kifőzdében Elmaradt a fityiszmutogatás Végül is nem vállalta a kormány azt, amitől pedig oly boldog lett volna „őfelsége ellenzéke”, vagyis a visszamenőleges nyugdíjemelés helyett a fityisz mutogatást. Lehet, hogy a kormány sem boldog ettől a kényszerű lépéstől, de nem tehetett mást. Közel 3 millió állampolgárral (akiknek többsége feltehetően még erre a koalícióra is szavazott) nem lehet kiszúrni, még ha hamarjában 21 milliárdot lehetett volna ezen megspórolni. De aligha van itt szó választási jutalomról, de még csak választási előlegről sem, amint ezt valamely ellenzéki politikus sietett kijelenteni: a koalíció jó választási fogása ez a hirtelenjében bejelentett emelés, hiszen a nyugdíjasok a járandóságot az önkormányzati választások előtt kapj ár meg. így (még a szenilis is - teszem hozzá a ki nem mondottat, de talán gondoltat) emlékezhet rá, amikor elmegy szavazni. Egyszerűen arról van szó, hogy törvényi előírást teljesít a kormány, amit már az egyszeri 8 százalék vitája idején is kétségbe vont „őfelsége ellenzéke”, mint az új kormány be nem tartandó ígéreteinek az egyikét. A pénzügyminiszter alapvetően szociálpolitikai intézkedésnek nevezte a visszamenőlegest, igaza is van, de végül is mindegy, a lényeg az, hogy az év végéig még örülhetünk is neki. Mert azt is mondta a miniszter, hogy az emeléssel idén jobban járunk, de jövőre rosszabbul. Tudjuk, hogy „kisebb” energia áremeléssel számolhatunk, hogy az áfa-kulcs emelése januártól lesz esedékes... Bezzeg jövőre, a következő nyugdíjemeléshez nagy valószínűséggel újabb hitelt kell igénybe venni. Tehát - tegyük csak hozzá - miattunk kell növelni az ország adósságterhét, és bizony még így sem lehet majd az értékállóságról beszélni, hiszen az áremelkedések jócskán meghaladják majd az átlagkeresetek emelkedését, így a nyugdíjak várható emelését is. Más ... Gondolom, velem együtt nagyon sok nyugdíjast meghökkentett egy szokatlan bocsánatkérés. A FIDESZ kért bocsánatot, (a hivatalos megfogalmazás szerint megkövetésről lenne szó>a nyugdíjas társadalomtól a nyugdíjasokat ért korábbi döntéseiért és azokat egyszerűen tévedésnek minősítette. Úgy gondolja, hogy sokkal erőteljesebben kell megjeleníteni a nyugdíjasok érdekeit. Erre szokták mondani, hogy jobb későn, mint soha. Mert ugye azt nehéz elfelejteni, amikor fideszék felléptek a nyugdíjemelés ellen. Ha e megkövetés a választások előtt történt volna, amikor O. V. oly szenvedélyesen bizonygatta, hogy mekkora nagy párt lesz a FIDESz, akkor lehet, hogy csakugyan nagy - a mostaninál minden bizonnyal nagyobb - parlamenti párt lehetett volna. Szavazathódító megkövetés lehetett volna. De nem lett. így a mostani bejelentés talán az önkormányzati választáson hoz valamit a fideszes konyhára, és talán - ha tényleg komolyan gondolják az „erőteljesebb megjelerfítését” -- 1998-ban is. Hársfai István Ugye, Mama?! Sz. József és L. Terézia 1934-ben esküdtek örök hűséget egymásnak. Immár hatvan éve. Most, hogy gyermekeik köszöntik őket e ritka jubileum alkalmával, Józsi bácsi könnyeivel küszködik, Teri néni zavartan gyűri zsebkendőjét és egyre csak azt hajtogatja: Istenem! Istenem! Meg- hatottan hallgatják az ünnepi gratulációkat. Hatvan év! Nemcsak emberileg, történelmileg is hatalmas tabló. Józsi bácsi nem ismerhette édesapját. Az első világháború vitte el őt is, mint annyi más embertársát. Csupán halvány emlékei vannak róla, amelyekből már kibogozhatatlan, mennyi a valós és mennyi az emlékezet ajándéka. A magára maradt édesanya nevelte, küzdve a háború utáni állapotok gondjaival, megpróbáltatásaival. 17 évesen aztán egyedül maradt Józsi bácsi. Ekkor már távol a szülői háztól segédként dolgozott későbbi szakmájában. Egyszer egy táviratot kapott, amelyben sürgősen haza hívták édesanyja egészségi állapota miatt. Gyorsan vonatra ült és amikor megérkezett a városba, ahol született, már az állomáson azzal fogadta az első ismerős, hogy elkésett. Édesanyja órákkal azelőtt meghalt. Embert próbáló és edző sors várt Józsi bácsira. Egyedül maradt a világban, amelyről még vajmi keveset tudott. Ekkortájt ismerkedett meg Teri nénivel, aki hatgyermekes családban nőtt fel. Józsi bácsit a nyiladozó szerelem és együvé tartozás eleddig ismeretlen érzései mellett a soktagú család összetartó ereje, az egymásról való gondoskodás és ragaszkodás újonnan megismert erői ejtették rabságukba. A szerelemből rövid idő után házasság lett. Jóllehet az érzések kiálltak minden próbát, a történelem ebbe a harmóniába is igyekezett beleszólni. Ma is kifürkészhetetlen, milyen belső ösztönökre hallgatva, milyen ősi, talán öröklött hajlamokkal volt képes Józsi bácsi átlépni minden akadályt. Még az is rejtély, miként úszta meg a második világháborút, s hogy tudott lassú, de szorgalmas munkával egzisztenciát teremteni magának és négy gyermekének. A család kialakult rendje persze igen puritán volt. A kormányt szigorúan a kezében tartó apa nem babusgató szeretettel, hanem következetes szigorral nevelte, irányította családját. A háború után aztán előbújt Józsi bácsiból az üzleti hajlam. Kiváló érzékkel tudta, hogyan kell a paragrafusok szélén kötéltáncot járni, vigyázva arra, hogy jóvátehetetlen bűnt sohase kövessen el, de a kiaknázható, gyümölcsöz- tethető vállalkozások felajánlkozásait fenékig ki tudja meríteni. A Mamával - mert így hívja a feleségét - nem mindig osztotta meg gondjait. Ha a mamának mégis kétségei támadtak a papa dolgai iránt, Józsi bácsi röviden elmagyarázta, hogy mit miért tesz, s mintegy pecsétként imigyen zárta mondókáját: igazam van ugye, Mama?! Miközben a világ napról napra változott és az útjelzők nem egyszer olvashatatlan és megfejthetetlen parancsokat osztogattak, Józsi bácsi ment a maga útján. Csupán 1956-ban ütötte meg egy kicsit a bokáját. Pontosabban próbálták megütni azt mások. A hirtelen jött bírósági tárgyalás elmarasztalta ugyan, de később kiderült, hogy az elsietett ítélet feddhetetlenséget takar. Most ünneplő gyermekei akkor az utca szegletében Mama mögé bújva nézték, amint apjukat megbilincselve viszik a tárgyalásra. Most valamennyi emlék terítékre kerül. A gazdag, ünnepi asztal körül ülők egymás szavába vágva idézik fel a történteket, s minden eset „em- lékszel”-lel kezdődik. Papa és mama mindenre emlékeznek. Papából ömlik a szó, mama csendesen hallgatja. Csak akkor szól közbe, ha a papa az ünnepi öröm hatására kissé túltupírozza a régvoltakat. Ámbár az is lehet, hogy a mama téved ilyenkor. Ezért a papa előveszi a hatvan év alatt jól bevált szlogent és a történetek felidézésének slusszpoénjaként mindig hozzáteszi: ugye mama?! Hatvan év! Miközben százezrek haltak meg, amíg az emberi technika a soha nem álmodott magasságokba emelkedett, miközben embermilliók harcoltak, két embert úgy fűzött össze ez az idő, hogy most, e kései ünnepnapon eggyé olvadnak a dolgok és csak a szeretet mindent átható ereje érződik. Józsi bácsi még harsány derűvel meséli, miként késett el majdnem az esküvőről, merthát a barátok, a legénybúcsú .. . Amikor a család lassan szede- lőzködik, hogy véget vessen az ünnepi forgatagnak, felteszem a kérdést: kezdenétek-e mindent elölről, így csinálnátok, vállalnátok-e mindent, mint ahogy tettétek? Józsi bácsi hosszan elgondolkodik és kimondja a verdiktet: mindent ugyanígy csinálnék fiam, mert azért valahogy mégis minden szép volt így, ahogy volt. Könnytől csillogó szemével feleségére néz, s mintha visszaigazolást várna, hozzáteszi: ugye, Mama? Bokrétás András
