Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)
1994-09-14 / 253. szám
10 Politikai vitafórum 1994. szeptember 14., szerda Köztársaság Párt Minél több jelöltet! A tandíj bevezetésének elhalasztásáról A Köztársaság Párt a lezajlott rendszerváltás miatt is nagyon fontosnak tartja a késő őszi ön- kormányzati választásokat. Ezért arra törekszik, hogy minél több jelöltet indítson. Érdekességként említjük meg, hogy a főváros XXII. kerületének polgármestere, valamint öt volt SZDSZ-es képviselő a Köztársaság Párt támogatásával kívánja megszerezni újra mandátumát. Az országban már több olyan városi önkormányzati képviselőtestület van, ahol néhány héttel ezelőtt más frakciók tagjai kiváltak pártjaikból és megalakították a Köztársaság Párt frakcióját. A Köztársaság Párt Baranya Megyei Szervezete is teljes intenzitással készül az önkormányzati választásokra. Nap, mint nap növekvő taglétszámunk is mutatja, hogy egyre több választó bizalommal fordul felénk. A Pécsett kialakított 25 váj lasztókörzetben már mindenütt Korszerűen gondolkodó kormánykoalíció nem kívánhat magának „kezesbárány” ellenzéket, mert annak „puha” kritikája aligha tudja ellátni nélkülözhetetlen figyelmeztető és ellenőrző funkcióját. A korszerűen gondolkodó ellenzék politikája pedig a valóságban gyökerezik, hogy bírálatai megalapozottak és előremutatók legyenek. Ezért kísérték megkülönböztetett figyelemmel mind kormányzati, mind ellenzéki oldalról a Magyar Demokrata Fórum hétvégi tisztújító országos gyűlését. Milyen várakozásoknak feleltek meg az MDF mostani döntései, beleértve a politikai zárónyilatkozatot és az elnökválasztást? Az első elemzések szerint a Fórum törzsgárdájának, a belső magját alkotó politikusok csoportjának az igényei szerint alakultak a dolgok: folyamatosság az eredeti célokban és alapértékekben, folyamatosság a vezetésben - noha sokan úgy vélték, hogy a választási kudarc inkább az eddigi irányvonallal és irányítással való szakításra ösztönzi a pártot. Lehet-e az MDF rovására Az MDF Pécsi Szervezte szeptember 6-i közgyűlésén megújította vezetőségét A városi szervezet új elnöke dr. Andrásfalvy Bertalan 63 éves egyetemi tanár. Elnökségi tagok: dr. Révész Mária egyetemi oktató, dr. Pórszász Róbert 29 éves orvos, Rákosy Balázs van jelöltünk. Köztük több nyugdíjas, jogász, közgazdász, közalkalmazott, vállalkozó, oktatási, közművelődési szakember, valamint a közigazgatási és testületi munkában tapasztalt személy. Még nem döntöttünk arról, hogy a megyeszékhelyen önállóan indítunk-e polgármester-jelöltet, vagy valamelyik más párt jelöltjét támogatjuk, de az már biztos, hogy a közvetlenül megválasztandó megyei közgyűlés jelöltjei között mi is ott leszünk. Mohácson az önkormányzati választásokra már teljesen felállt a Köztársaság Párt, hiszen minden körzetben van jelöltünk. A Köztársaság Párt tagjaként a polgármesterségért azt a dr. Németh Elemér száll harcba, akinek - és az általa kialakított gárdának - oly sokat köszönhet írni, hogy a mai nehéz helyzetében a régi gárda szája íze szerint cselekedett? Pártként, úgy tűnik, ennyire akart (tudott, mert?) vállalkozni, de vezető ellenzéki erőként mindenképpen többet várt tőle a lakosság. Mert így sokan tehetik fel a kérdést, vajon most nem ismétlődhet-e meg az, ami a legnagyobb hibája volt az elmúlt négy évben, vagyis, hogy - Für Lajost idézve - „nem ismerte, nem értette jól és nem értelmezte megfelelően a magyar valóságot”? Akkor pedig nem lesz képes a hatásos ellenzékiségre, amire pedig szüksége lenne az országnak. Vajon az MDF széles tagsága ugyanazt a politikát akarja képviselni, ugyanazt a retorikát akarja hallani,ugyanazokat az arcokat akarja látni, mint eddig? Vajon az ellenzék többi erejével jobb lesz-e az MDF kapcsolata a most elfogadott platformon? Ezek a kérdések nem az MDF ellen, hanem a hatékony ellenzékért fogalmazódnak meg. Mert e nélkül működhet ugyan a parlament, de a parlamenti demokrácia nem. 22 éves joghallgató, Staub Ernő 40 éves tanár, dr. Wéber János 41 éves ügyvéd, Pap András 43 éves egyetemi oktató. A vezetőség első feladata az önkormányzati választásokra való felkészülés, a megfelelő koalíciós partnerekkel történő megállapodás. a 80-as évek második felében szépen fejlődő város. Komlón is hamarosan meglesz a maximálisan indítható 13 egyéni jelöltünk. Polgármester-jelöltet viszont önállóan nem indítunk. A közelmúltban tárgyalásokat folytattunk a komlói Honismereti és Városszépítő Egyesülettel és megállapodtunk abban, hogy az egyesület polgármester-jelöltjét a Köztársaság Párt teljes erejével támogatja. Siklóson és Szigetváron is megkezdtük az előkészületeket, többen már igent mondtak színeinkben való indulásra. A polgármester-jelöltek tekintetében most folynak tárgyalásaink. A községekben induló egyéni képviselőjelöltek és polgármester-jelöltek legnagyobb része függetlenként indul. Mi ezt az álláspontot maximálisan tiszteA Történelmi Független Kisgazda Párt elnöksége kibővítve a megyei elnökökkel Hódmezővásárhelyen ülést tartott. Megbeszélték az önkormányzati választással kapcsolatos problémákat. Megállapításra került, hogy a baloldali kormány és parlamenti többség mellett veszélyes és nem kívánatos, hogy baloldali önkormányzatok alakuljanak ki. Ez veszélyeztetné az egészséges, demokratikus közéletet. Ennek felismerésével felhívNem unatkozunk. Minden nap szórakoztatnak bennünket. Egy-egy áremeléssel, adórendezés ígéretével, máskor meg azzal, hogy sosem volt gazdasági csőd fenyeget. Elkeseríthetnek, de az ígéret megvigasztalhat, hogy az energiaárakat csak egyharmadá- val emelik - egyelőre. Most a pénzügyminiszter kedveskedik a nyugdíjasoknak, Sajnálattal, de hajlandó a visszamenőleges nyugdíjemelésre. ígéri azonban a visszavágást is: a nyugdíjak reálértékének megőrzését csak 1995 végéig garantálja. Ebben félig meg is bízhatunk: 95 után a megemelt összeg is elértéktelenedik. De, hogy jövőre megmarad-e az értéke, nem lehet vitás, ha az áremelkedést 20%-ra ígéri, a nyugdíjemelést pedig 13-15%-ra. Ha ez értékmegőrzés, akkor mi a leértékelődés? Úgy tűnik, visszatérünk a régi 2%-ra, amikor az infláció egy ötödével nőttek automatikusan a nyugdíjak, és 10-15 év alatt lassan elszegényedett a nyugdíjas. Ha ismét leiben tartjuk, de már több független polgármester-jelölt jelezte, hogy szívesen venné a Köztársaság Párt támogatását az önkormányzati választásokon. A Köztársaság Párt önkormányzati programjának egyik sarkalatos pontja, hogy a személyi jövedelemadó bevételek mai 30%-a helyett azok 70%-át kívánja az önkormányzatoknak átadni, ami jövedelemtípusú adóztatás és jelentősen gazdagítja az önkormányzatok mozgásterét. A miniszterelnök úr nemrégiben csak 35%-ot ígért, ami az áremelkedések miatti többletkiadásokat sem fedezi, nemhogy új feladatok megoldására lenne alkalmas. Ez pedig azt is jelenti, hogy az önkormányzatoknál az intézményi szféra kerül végveszélybe, tehát az egészségügy a szociálpolitika, az oktatás és a közművelődés, vagyis mindennapi életünk színterei lehetetlenülnek el. A Köztársaság Párt Baranya Megyei Szervezete juk az összes nemzeti polgári demokratikus erők figyelmét, hogy fogjanak össze az önkormányzati választások alkalmával a baloldali és szélsőbaloldali erők ellen. Egységesen lépjenek fel ellenük. A Történelmi Független Kisgazda Párt féltve őrzi középpárt jellegét és az eredeti békési szellemben továbbra is a kisemberek, parasztok, polgárok pártjának tekinti magát. A Történelmi Független Kisgazda Párt Országos Elnöksége évi 8%-ot faragnak le az öregek egy élet munkájával megszolgált járandóságából, akkor kiszámítható, hogy ki-ki hány évet bír ki az állandóan növő árak, szolgáltatási díjak mellett a teljes elnyomo- rodásig. Igaz, hogy ennek is van haszna: a hagyatékon nem fognak összeveszni az örökösök. Ha ez a cél, akkor a pénzügyminiszter aránylag kis költséggel teljesítheti. Jellemző az is, hogy hol tette ezeket a meglehetősen barátságtalan kijelentéseit. Egyetemi fiatalok előtt ismertette az öregek elleni panaszaikat mondván, ezt a követelést csak újabb külföldi kölcsönből lesz képes teljesíteni, amit majd a most pályára lépőknek kell egykor visszafizetniük. Ilyen önző öregek nem érdemlik meg a kíméletet, hiszen a fiatalok képzésére fordított összegeket veszik el. Lehet, hogy a generációs ellentétet akarta felszítani? Békési László pénzügyminiszter szociális védőhálóján az öregek már át is hullottak. Székely Sándor Nem kívánom folytatni a tandíjvitát, hiszen ezt egy másik, komplex szabályozás fogja majd elénk hozni. A magam részéről egyetlen pontját kívánom a felsőoktatási törvény módosításának kiemelni, éspedig hogy az intézmények úgymond betervezték a tandíjbevételeket, és a mostan, a tandíj idei bevezetését törlő módosítás eredményeként a felső- oktatási intézmények nagy ösz- szegektől esnek el. Elsősorban hangsúlyozni szeretném, hogy ezeket a tandíjbevételeket nem az intézmények tervezték be, hanem az előző kormány előző költségvetése terveztette be az intézményekkel, és úgy kezelte, mint kész bevételeket, amelyekhez majd szeptembertől az intézmények hozzájuthatnak. Mi ez, ha nem burkolt elvonás, melyben a pénzt bizonytalan jövőbeni ígéret helyettesíti? És ez esetben nem is annyira az elvonás ténye, mint inkább módja lehet zavaró. Éppen ezért hirtelen az a furcsa látszat van keletkezőben, mintha a mostani tandíjat eltörlő módosítás volna az, mi közvetlen költségvetési kihatással is járna. Nos, ez azért látszat, mert - még egyszer hangsúlyozom - a pénzt már elvonták ezektől az intézményektől azon a címen, hogy majd valamikor tandíjbevételekhez fognak jutni. Az pedig mindenképpen másik kérdés, hogy most kérhetnek-e és milyen alapon tandíjat a felsőoktatási intézmények vagy nem. Mert mi történik? Az intézménynek mindenképpen nagyon rossz helyzetbe kerülnek. Vagy úgy, hogy most, néhány nap múlva, amikor jelentkeznek a diákok, akkor az intézmény valamilyen tandíjat kényszerül szedni - még pedig oly módon, hogy semmilyen kormányrendelet nem írja elő a tandíj mértékét, a kompenzáció módját. Ahogy belép a diák a kapun, abban a pillanatban azzal fogadExportösztönző csomagterv Az exportösztönző csomagtervről folytat egyeztetést a Pénzügyminisztériummal az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. Javasolja többek közt a társasági adótörvény módosítását, az exportfejlesztő pályázati rendszer és a feldolgozóipari fejlesztési program összehangolását. Az export jövedelmezőségének fenntartása érdekében az IKM szükségesnek tartja a forint reál leértékelését. ják, hogy kérem szépen tessék fizetni kétezer forintot. Amikor pedig a hallgató megkérdezi, hogy miért, és mi ennek a kompenzációja, tud-e hitelt felvenni, vagy egyáltalában hogyan is tudja ezt kifizetni, akkor az intézmények nem fognak tudni válaszolni, és kormányrendelet híján tulajdonképpen jogtalanul is szednék a tandíjat. (Ezúttal csak futólag jegyzem meg, hogy a tandíjszedést lehetővé tévő kormányrendelet még csak félkész állapotban van és számos politikai döntést kellene meghozni e tárgyban, valamint a kompenzáció bizonyos modelljének esetében a bankokkal is megegyezésre kellene jutni. Az új kormány még semmiképpen nem lehetett abban a helyzetben, hogy a körülbelül négy hónapos munkát eddig elvégezze.) Nem beszélve arról, hogy egész nyilvántartási rendszert is igényelne a tandíjaknak a bevétele, erre azonban az intézmények valószínűleg nincsenek is felkészülve. Vagy pedig úgy kerülnek rossz helyzetbe a felsőoktatási intézmények - mint többen említették, hogy a működésükhöz szükséges pénzhez nem tudnak hozzájutni, hiszen a költségvetés ezt nem tartalmazza számukra. így ennek a módosításnak mindenképpen az volt a célja, hogy az első helyen említett nehézséget ne okozzuk se az intézményeknek, s főként ne teremtsünk a hallgatók, a diákok számára olyan nehéz helyzetet, amit elszenvednének, ha a törvény így maradna. Tehát még egyszer: sajnos, az előző költségvetés elvont az intézményektől pénzt, és nem ez a módosítás fogja elvonni ezeket a pénzeket. Az egy másik kérdés, hogy a pótköltségvetésben vagy a következő évi költségvetésben hogyan tudjuk ezt a problémát rendezni, és nyilván akkor, abban a vitában ez a kérdés fel fog majd merülni. Bretter Zoltán országgyűlési képviselő SZDSZ Tízmilliárd dollár kell Tízmilliárd dollár tőkére van szükség az ország talpra állásához. Erről Békési László pénzügyminiszter beszélt a Pénzügyi és Számviteli Főiskola tanévnyitó ünnepségén hozzátéve, hogy e tőke bevonása nem irreális célkitűzés. Arról is szólt: jó esély van arra, hogy a legfontosabb nemzetközi pénzügyi szervezetekkel középtávú, hároméves szerződést kössön az ország. Milyen ellenzék kell az országnak? Lépjünk fel egységesen! Új vezetőség az MDF Pécsi Szervezeténél Ajándék a nyugdíjasoknak Király és Podkoniczky lemondott Az MSZDP megrekedt 1948-nál Nélkületek nem megy... Lemondott posztjáról a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke és főtitkára. Király Zoltán és Podkoniczky István a szombati választmányi ülésen jelentette be távozását. A két leköszönt vezető az ülés után újságírókkal találkozott. Király Zoltán a májusi választásokra utalva elmondta: úgy érezi, le kell vonnia a megfelelő konzekvenciát a párt sikertelensége miatt. Ugyanakkor véleménye szerint az MSZDP-ben nem lehet jelenleg politizálni. A párt „megrekedt 1948-nál”, és az arculatépítés helyett a pártellentétek jellemezték az MSZDP-t. Nem tudott szövetségeseket találni az MSZDP a baloldalon, magára maradt, sikertelen, eredménytelen lett. A Szocialista Intemaci- onáléról szólva a volt pártelnök kijelentette: sokszor kaptak erkölcsi támogatást a nyugati testvérpártoktól, a Szocintem pragmatikus vezetői azonban egyre inkább a Magyar Szocialista Pártot fogadják el partnerként. Podkoniczky István hozzátette: nem bánták meg a párt élén végzett tevékenységüket, utólag nézve is tisztességes vállalkozásnak tekinthető munkájuk. A párt helyzetét tekintve már az is eredménynek számít, hogy tisztességes mondanivalóval indultak el a választáson, és 15 megyei listát tudtak állítani. A volt főtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az általuk képviselt ügyet nem hagyják cserben. Valószínűleg szociáldemokrata szellemiségű, nem pártjellegű szellemi-politikai műhelyt alakítanak, ahol hasonló világnézetű emberek vitathatnák meg a szociáldemokrácia jövőjét. Mindkét volt pártvezető fenntartotta tagságát az MSZDP-ben. A súlyos aránytévesztés folytatódik. A jobboldallal való riogatás egyébként az elmúlt négy év újra és újra lejátszott lemeze volt. Az elmúlt száz évben nem akkor mentek-e jobban a dolgaink, amikor a haza és haladás eszményei összefonódtak? Nemzeti öntudat nélkül feloldódunk, haladás nélkül elveszünk. Tény viszont, hogy a hatalmat elsöprően a volt „nem-olyan nagyon haladó” kommunista elemekből álló MSZP szerezte meg, aki azután sietett ezt megosztani egy olyan párttal, amely a Nyugat felé „eladja” ezt a kormányt. Baj az is, hogy az MSZP-t nem azok dominálják, akik döntő érdemeket szereztek a nyolcvanas évek végének az átmenetében. Kiesett a Pozs- gay-féle vonal. Háttérbe szorult Szűrös Mátyás. Örvendetes lenne, ha a szociáldemokrácia hagyományait követők megerősödnének, s az opportunista kommunisták háttérbe szorulnának. Sajnos az SZDSZ-t sem azok uralják, akik következetesen a rendszerváltás hívei voltak, hanem főként azok az elemek, akiknek a szüleit még Kádár is mellőzte. Nem a mérsékelt kommunista meggyőződésük miatt, Természetesen nem kételkedünk abban, hogy az utódok már semmit sem örököltek a szülők agresszív nemzetellenes attitűdjeiből, bár némely megnyilatkozásuk félreértésekre adhat okot. Tény viszont az, hogy az SZDSZ igen messze került az első választáson hirdetett programjától, s a párton belüli átrendeződések mechanizmusa is megérne egy alapos szociológiai tanulmányt. Élőtérbe tolták Kunczét, aki még a két választási forduló közötti groteszk játékban is elhitte, hogy miniszterelnök lehet. Szintén feláldozható jelöltet delegáltak a FIDESZ-ből kiugrott Fodor Gábor személyében a kultuszminiszteri székbe. A magyar értelmiségi társadalom értékítélete sohasem nélkülözött valamiféle teljesítményorientáltságot. Ez a teljesítmény teljesen hiányzik Fodor Gábor esetében. De vajon hogy történhetett meg mindez? 1990 előtt az egyénnek a kommunista ideológiával kellett identifikálnia magát: Szeretjük Marxot, a nagy Lenint és az Élcsapat hazai vezetőit. Elítéljük az imperialista, kizsákmányoló agresz- szorokat. Ma a sajtó elképesztő besulykolása révén, hovatovább az egyén értékmérőjévé az válik, hogy miként viszonyul a proletár internacionalistákból lett kozmopolita liberálisokhoz. A másik oldalon érdemes belerúgni egyet azokba, akik valóban nemzetben és hazában gondolkoznak. Tömegével válnak munkanélkülivé a dolgos emberek. Ugyan ki bánta a bányászokat? Ugyan ki bánta az ipart? Ugyan ki bánta a mező- gazdaságot? A fontos nem ez volt. Hiszen egyetlen, csalással vádolt riporter eltávolítása nagyobb visszhangot keltett, mint a mezőgazdaság lesüllyesztése. Persze el kellett hitetni, hogy a kettő össze van kötve, hiszen a szavazatok számítanak. Az el- bocsájtott médiaszakértők már visszakerültek. Arról, hogy mikor lesz becsületes munkaalkalma az utcára tett egyszerű dolgos embereknek nem hallottunk az elmúlt hónapokban. A Magyar Igazság és Élet Pártja hittel vallja, hogy a nép nélkül nem megy. Nélkületek nem megy. Nem vált meg minket sem a Nyugat, sem a Kelet, sem pedig az IMF. Dolgozni kell, s a jól végzett munkának megfelelő ellenértéke kell, hogy legyen. Véget kell vetni annak, hogy becsületes munkából már szinte nem lehet megélni, de ügyeskedésekből, csalásokból akár meg is lehet gazdagodni. Sok ellenzéki párt önmagát keresi most. A MIÉP-nek erre nincs szüksége. Mégis szükséges az összefogás, hiszen, ha nem nyer teret az ellenzék az önkormányzati választásokon, újabb késedelmet szenved a fejlett magyar társadalom kialakulásának lehetősége. Dr. Misefa Attila
