Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)
1994-09-14 / 253. szám
8 aj Dunántúli napló Közélet 1994. szeptember 14., szerda Nem lesznek maratoni szavazások - Napirend előtti „beszéd-stop” Azonnali kérdések órája Hová lettek a milliók? Módosítani fogják a vezetők szerződéseit Az elmúlt parlamenti ciklusban 21 500 alkalommal szavaztak a képviselők. Ez a voks-dömping érdemben szinte követhetetlen volt; a képviselők az esetek nagy részében különösebb mérlegelés nélkül szavaztak. Az új Házszabály - sok egyéb mellett - ezen fonák helyzeten is változtatni kíván. Dr. Hack Péterrel, a parlament alkotmányügyi, törvényelőkészítő, igazságügyi és ügyrendi bizottságának elnökével arról beszélgettünk, hogy az Ország- gyűlés munkájának keretet nyújtó új dokumentum milyen egyéb változásokat ígér.-A jövőben a t. Ház tagjai nem a helyükről, hanem a szónoki pulpitusról mondhatják el beszédeiket, hozzászólásaikat. Mi indokolja ezt a formaságnak tetsző előírást?- Nem kizárólag formai a változtatás. A képviselők között - a tanácsteremben elfoglalt helyük alapján - nagyok a különbségek: van, aki hátul, szinte az árkádok alatt, s van, aki az első sorok valamelyikében ül. A „hátsók” tehát a többiek hátának, az elülsők pedig a többieknek hátat fordítva beszélnek, érvelnek, vitatkoznak. Nos, ezt a felemás szituációt szünteti meg az említett előírás, amely egyébként azzal is kiegészül, hogy a napirend előtti és utáni felszólalások, az interpellációk, a kérdések és az ügyrendi javaslatok a továbbiakban is a padsorokból hangzanak majd el. így azután például a tévénézők, amikor bekapcsolódnák a parlamenti közvetítésekbe, egy pillantással tájékozódhatnak arról, hogy milyen „műfajba” tartozó képviselői megnyilatkozás tanúi. Egyébként a tervezetben az az új megkötöttség is szerepel, hogy az előzetes írásbeli jelentkezés nyomán a kormánypárti és az ellenzéki felszólalók egymás után kapjanak szót.-A megújuló házszabály elfogadása esetén az eddigiektől eltérő módon dönt a t. Ház arról, hogy milyen kérdéseket tűz napirendre, illetve vesz föl a plenáris ülések tárgysorozatára.-Ezután a kormány, az Országgyűlés és a köztársasági elnök által beterjesztett javaslatok felett nem szavazunk, azok automatikusan felkerülnek a tárgysorozatra. A képviselők javaslatai pedig akkor, ha azokat az illetékes bizottságok tagjainak égyharmada támogatja.- Korábban gyakran megesett, de már az új parlament ülésén is előfordult, hogy a napirend előtti - esetenként inkább propagandisztikus, mint érdemi ügyekkel foglalkozó - felszólalások órákkal rövidítették meg az érdemi törvényhozói munka amúgy is szűkös időkeretét. Kiiktatható az efféle „üresjárat" a plénum tevékenységéből?- Az elgondolás az, hogy csak a frakció-vezetőknek lesz joguk napirend előtt - legfeljebb 5 perces időtartamban - felszólalni, a miniszterek, a bizottsági elnökök vagy a frakció-vezetők pedig két-két perces válaszra kapnak lehetőséget. így ha minden frakcióvezetőnek lenne napirend előtti felszólalása, akkor se tartana 45-50 percnél tovább. Arra minden képviselőnek lesz módja ez után is, hogy fontosnak ítélt, különösen aktuális ügyekben megnyilatkozzék, de - napirend után.-A kívülálló számára az egyik legérdekesebb újdonságnak az tűnik, hogy a parlamenti ülések menetébe beiktatják az „azonnali kérdések óráját”. Mit jelent ez a formula?-Tudnivaló, hogy az interpellációk szövegét az interpelláló képviselőnek napokkal korábban be kell nyújtania. A miniszterekhez intézhető „azonnali kérdésekre” ez a szabály nem vonatkozik; elegendő, ha a kérdező csupán egy órával az ülés kezdete előtt általánosságban megjelöli a témát, amelynek körében az illetékes tárca vezetőjének kérdést kíván föltenni, s amelyre a miniszternek nyomban válaszolnia kell. A kérdés föltevésére és megválaszolására egyaránt két-két perc, a visszakérdezésre és a viszonválaszra pedig egy-egy perc áll rendelkezésére. Minden esetben a kérdezetté az utolsó szó, s - az interpellációtól eltérően - a „párbeszédet” nem követi határozathozatal.-Az általános vita során is lesznek változások? -Az előző ciklus szolgáltatott példát arra, hogy a Ház sürgősség megjelölésével fogadott el tárgyalásra valamilyen témát, de ténylegesen csak két év múlva tűzte napirendre.- Eddig a sürgősséggel elfogadott javaslatok tárgyalását semmiféle előírás nem szabályozta - ezért fordulhattak elő akár ilyen késedelmek is. A,jövőben azonban a sürgősség arra fogja kötelezni az Országgyűlést, hogy a témát 30 napon belül megtárgyalja.- Sok szó érte a Ház elejét a határozathozatalok hosszadalmas, formális, bürokratikus módja mi- att. Lesz foganatja a kritikáknak?- Szeretnénk, ha a jövőben a döntések ott születnének meg, ahol a vita folyik. Ezért kívánunk a bizottságoknak nagyobb szerepet biztosítani. Ennek jegyében például az a javaslat, amely a bizottságokban nem kap egyharmados támogatást, nem kerül a Ház elé. Újdonság, hogy a kormány által elfogadott törvényekről - a hosszadalmas és gépies gombnyomogatást kiküszöbölendő - egy „csomagban” lesz szavazás. Ugyanakkor azonban a frakcióknak meg lesz a lehetőségük arra, hogy egy-egy pontról külön szavazást kérjenek. Koós Tamás Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter több éven át volt szakszervezeti tisztségviselő. Milyen érzés most az asztal túlsó oldalán ülni és a szak- szervezetekkel szemben képviselni a kormány álláspontját?- A múlt héten a munkaerő piaci bizottság ülésén átéltem ezt a kétlelkűséget. Hajthatatlan kormányzati állásponttal érkeztem a tárgyalásra, ahol a partnerek kemény ellenállásával találkoztam. De megértettem álláspontjukat, sőt bevallom, az ő helyükben én is azt tettem volna, amit ők most tettek! Ezért aztán nem sértődtem meg, nem csaptam be az ajtót, ők sem vágták rám az ajtót. Még nem tudom, mi lesz a megoldás, de mindent el fogok követni, hogy a kormány elfogadhatóbb alternatívát ajánljon a tárgyaló partnereinknek.-Az ország gazdasági helyzete katasztrofális, az állampolgárok pénztárcája is egyre soványabb, és akkor sokan több millió forintos végkielégítéssel hagyják el pozíciójukat, gyakran a csődbe juttatott vállalatukat. Miként próbál a Munkaügyi Minisztérium e téren rendet teremteni?-A kormány már foglalkozott a kérdéssel. Jelenleg háromféle módon kerülnek kifizetésre nagy pénzek. Az első típus, amikor a határozott időre szóló vezetői megbízást idő előtt vonják vissza. Ilyen volt a TV vezetőinek esete. Márpedig amikor egy televíziós középvezető megbízása megszűnik és ezért több milliós végkielégítést vesz fel, akkor rosszul alkalmazzák a jogszabályt, s nem vagyok benne biztos, hogy nem szándékosan! A közalkalmazotti törvény világosan fogalmaz: ha valakinek megszüntetik a határozott idei vezetői beosztását, még nem szűnik meg a munkaviszonya.- A második eset az, amikor az egyes vezetők egyedi munkaszerződést írnak alá és abban elbocsátásuk esetén horribilis összegű végkielégítést kötnek ki maguknak. Erre a Munka Törvénykönyve lehetőséget biztosít. A törvényen nem kell változtatni, csak meg kell nézni, hol vannak csalárd szándékú munkaszerződések és az állami tulajdon működési területén ezt meg kell akadályozni. A magán vállalkozásokban a tulajdonos maga vigyáz majd a pénzére. A meglévő szerződéseket módosítani kell, de a már felvett pénzeket természetesen nem lehet visz- szakövetelni. Azok pedig, akik ezeket a szerződéseket megkötötték, ma már nincsenek a régi helyükön, tehát nem vonhatók felelősségre.-Mi a helyzet a felszámolás alatt álló vállalatok vezetőivel?- Ez a harmadik csoport, s ez idegesíti leginkább a közvéleményt. Ha felszámolnak egy vállalatot és ott az igazgatónak szerződési idejéből még négy éve van hátra, akkor nem ritka, hogy több millió forintot vesz fel, és mire a sor végén álló segédmunkásra sor kerülne, már elfogyott a felszámolási ösz- szeg. Az előző két esetben csak szigorúbb ellenőrzésre, a harmadikban azonban jogszabálymódosításra van szükség, hogy az igazságtalanságokat és a csalárdságot megakadályozzuk. (koós) Rendőrbravúr 21 hónap után A lángoló szénakazal titka 1991. november 21-én este 6 órakor Tápiószele és Tápió- györgye között, a harmadrendű úttól jó 80 méterre lángoló kazal oltásához hívták a tűzoltókat. Az égő szénakazalban egy ARY-747-es rendszámú Ford Transit mikrobusz volt, benne pedig egy alig fél méternyire zsugorodott szenes kupac, ami valaha ember lehetett. Rövid időn belül kiderült, hogy az összeégett ember azonos Cegléd ismert vállalkozójával, Paszterkó Jánossal, aki már halott volt, amikor kocsijával együtt a szénakazalba rejtették. A tüzet gyújtogatás okozta. A szénné égett emberen találtak néhány ékszert is. A 47,5 grammos kincset külön zacskóba zárták. Az özvegytől nem lehetett sokat megtudni. Férje délután 5-kor indult el Ceglédről, mondván, hogy kiugrik a cse- mői tanyájukra, de előbb még találkozik valakivel. Délnek vitt volna az út a tanya felé, de Paszterkó sosem ért oda. Ceglédtől északra, tehát pontosan az ellenkező irányban lobbant lángra az a bizonyos szalmakazal. A Pest megyei rendőröknek úgy tűnt, hogy az áldozatnak azért kellett meghalnia, mert vállalkozó volt. Ezért kezdetben olyan nyomozókat bíztak meg a gyilkosság felderítésével, akik a vállalkozók körében jól eligazodtak. Az áldozatnak az üzletemberek széles körével volt kapcsolata, közöttük számos külföldivel is. Paszterkó gyorsan - irigyei szerint túl gyorsan - küzdötte fel magát a közepesen tőkeerős vállalkozók körébe. Üzleti ellenfelei nagyon rámenősnek ismerték, ügyeskedéseivel olykor törvényt is sértett. Az aktacsomagok nőttek, de mind több új adatról derült ki, hogy csak fantázia műve, s a nyom nem vezet sehová. Magyarán: a nyomozók zsákutcába jutottak. 1992 nyarán új párosnak, vagyis Doszpot Péter századosnak és Csécs Tamás törzszászlósnak adták át a munkát. Doszpoték ismerték az ügyet: annak idején ők is ott voltak a helyszíni szemlén. Doszpoték új szálon indultak el: ha a nyomozás a vállalkozói vonalon nem talált semmit, akkor annak az az oka, hogy ott nincs semmi. Tehát: vissza a kályhához! Újra ellenőrizték Paszterkó János szűkebb baráti, ismeretségi körét. Felkeresték az özvegyet is. Az asszony elmondta, hogy a férje állandóan hordott egy nagyon szép nyakláncot. Véletlenül tudta a súlyát is: 62.5 gramm volt. A hiányzó nyakláncról - hála a szakértőknek - szinte élethű grafika készült. Doszpoték újra átnézték a megkérdőjelezhető alibiket. Aztán próbálták szűkíteni a gyanúsíthatok körét. így figyeltek fel arra, hogy P. László, akit Paszterkó egyik legjobb barátjának tartottak, egy adás-vételi szerződésre hivatkozva követeli az özvegytől Paszterkó nagyon értékes japán motorkerékpárját. A tanúk által is aláírt szerződésben az állt, hogy Paszterkó, - jóval azelőtt, hogy megölték volna - 13 ezer márkáért eladta a motort P. Lászlónak, aki - a szerződést aláíró tanúk első vallomása szerint - le is pergette a vételárat. Garázs híján a motor Paszter- kónál maradt. Az átírás húzódott, mert a vállalkozó még elvégzendő javításokra hivatkozott. Az özvegy nem tudott róla, hogy férje eladta a motort, P. László azonban egyre erőteljesebben követelte a kerékpárt.- Tizenhárom ezer márka nem két fillér! - szúrta ki az esetet a nyomozó-páros. - Miért nem tud az ügyletről az asszony? És P. László miért nem mutatta meg azonnal a szerződést az özvegynek? Miért várt vele ilyen hosszú ideig? A Doszpot-Csécs páros keresni kezdte a hiányzó nyakláncot. Magukkal vitték a grafikát, mert arra számítottak, hogy az egyedi láncot a tettes esetleg megpróbálja átalakíttatni. Az ötlet telitalálatnak bizonyult. Egy fiatal ötvösmester pár ráismert a láncra. Darabokban került hozzájuk. Egyezett a karát- szám, a súly, a keresztmetszet és még sok más szakmai jellemző. Pontosnak bizonyult az ötvösmesterek nyilvántartása is. A feldarabolt nyakláncot P. László apja hozta. Az átalakult 62.5 gramm arany perdöntő bizonyítékká lépett elő. 21 hónappal a tett elkövetése után P. László a Paszterkó János sérelmére elkövetett emberölés gyanúsítottja, majd vádlottja lett. Jogerős ítélet még nincs. A rendőrbravúr során az is kiderült, hogy P. László kitől vett egy 22-es kaliberű forgópisztolyt. Az orvosi szakvélemény és az előkerült lövedék is alátámasztotta P. László vallomását: olyan ponton és olyan eszközzel adta le a halálos lövést Paszterkóra, ahogy a rendőrségen előadta. A japán motor ügyében polgári per folyik az özvegy és P. László között. Az elsőfokú, még nem jogerős ítélet szerint (a tanúk a pénz tényleges átadását a bíróság előtt megnyugtatóan nem erősítették meg) a bíróság az asz- szonynak ítélte a motort. A gyilkosság valódi oka ismeretlen. P. László hirtelen felindulásában tette? Kitervelte? Talán a jogerős ítéletet tartalmazó tárgyaláson kiderül. Vagy nem. Mert ilyen is van. Némethy Gyula Országos Aranyeső Az "ARANYESŐ" határidős betét rendkívül biztonságos lakossági megtakarítási forma, amely kiemelkedően magas kamatot biztosít Önnek: Lekötési Éves bruttó idő kamat 30 nap 14,00% 90 nap 20,00% 180 nap 23,00%* 360 nap 25,00%* 720 nap 26,00%* A futamidő végén - ha másként nem rendelkezik - 720 napon belül automatikusan újra indítjuk a lekötést. Az "ARANYESŐ" határidős betét címletét Ön határozhatja meg - 5000 Ft felett bármely egész 1000 Ft lehet. Kamata változó, követi a mindenkori pénzpiaci kamatszintet. Választhat a bemutatóra- vagy névre szóló betétek közül. "ARANYESŐ" határidős betétet 87 IBUSZ BANK fiókban válthat. Harkány, Bajcsy Zsilinszky u. 5., Komló, Kossuth u. 40., Mohács, Szabadság u. 1Pécs, Széchenyi tér 8. AHOL A PÉNZ ÉRTÉK MARAD * Átlag feletti kamat!
