Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-12 / 251. szám

1994. szeptember 12., hétfő Gazdaság üj Dunántúli napló 9 A mezőgazdaság Európára tekint Mit ér a hozomány? Az Európai Mezőgazdasági Szövetség (CEA) idén szeptem­ber 18-22 között Budapesten tartja 46. közgyűlését. Nagy Ta­mást, a CEA alelnökét arról kérdeztük, miért fontos Magyar- országnak ez a rendezvény, amelyet a térségben először ren­deznek meg hosszú évtizedek után. 0 Stabilizáció A Világbank hazánkban tar­tózkodó szakértői a kétoldalú tárgyaláson megerősítették: azon a stabilizációs úton kell továbbhaladni, amelyen az or­szág kormánya elindult, vál­lalva az esetleges átmeneti ne­hézségeket is. A Világbank és hazánk közötti kapcsolatokról az érvényben lévő és felvenni kívánt hitelekről folyó tárgyalá­sokat a világbanki szakértőkkel az IMF és a Világbank október elején megrendezendő madridi közgyűlésén folytatjuk majd - összegezte Békési László pénz­ügyminiszter a sajtónak adott nyilatkozatában a Világbank szakértőivel folytatott tárgyalá­sokat. Szerinte a Világbank küldöttsége mindenekelőtt azért érkezett hazánkba, hogy meg­ismerkedjen a magyar kormány gazdaságpolitikai programjával, tájékozódjon a jelenlegi gazda­sági helyzetről és az 1994- 95-ös tervezett lépésekről. Dél-Afrika kaput nyitott A Dél-afrikai Köztársaság Afrika más országai felé is ka­put nyithat Magyarország szá­mára. Budapest is készséggel segíti Dél-Afrika kapcsolatépí­tését Európában - hangsúlyozta Göncz Árpád köztársasági el­nök Alfred B. Nzoval, a Dél-af­rikai Köztársaság külügymi­niszterével folytatott megbeszé­lésén. A vendég elmondta: Dél-Afrika baráti országként tekint Magyarországra. Jó gaz­dasági partnerkapcsolatot sze­retne kiépíteni Budapesttel, mi­hamarabb magas szintű találko­zót tarthatnának a két ország vezetői. Ikarusz-buszok Renault-motoros városi és távolsági buszok gyártása kez­dődött meg a nyugat-ukrajnai Lembergben. Korábban Ka- maz-motorokat szereltek az uk­rán járművekbe, de azok túlsá­gosan szennyezték a környeze­tet, kevesebb energiát adtak és hamarabb elhasználódtak. A francia cég képviselői a bemuta­tón jelezték: hamarosan saját szervízhálózatot építenek ki Ukrajnában és nem zárják ki, hogy esetleg a helyszínen készí­tenék a Renault-motorokat. Az új dízel-motoros autóbusz 30 ezer dollárba kerül, vagyis fele annyiba, mint egy hasonló telje­sítményű magyar Ikarusz. Tay-motorok Ferihegyen A Rolls Royce elnyerte a Ma­lév 20 millió dolláros megren­delését Tay típusú motorok szállítására, amellyel a magyar légitársaság négy Fokker 70-es repülőgépét szereli föl - ezt je­lentették be a nagy-britanniai Famborough-i éves légibemuta­tón.- Magyarországon 60 éve vcílt utoljára CEA-kongresszus, éppen ezért mérföldkő a magyar mezőgazdaság életében. A helyszín kiválasztásában az is közrejátszott, hogy a Mezőgaz­dasági Szövetkezők és Terme­lők Országos Szövetsége (MOSZ) elsőként kérte a tagsá­got a CEA-ba, amelynek 22 ál­lam országos és regionális me­zőgazdasági érdekképviseleti szervezete a tagja. Szó sincs protokoláris eseményről, Eu­rópa 22 országából jönnek ide szakemberek, akik testközelből ismerkednek a magyar mező- gazdaság helyzetével, gondjai­val. - mondja az alel nők. Arra a kérdésre, hogy mi haszna lehet a magyar mező- gazdaságnak ebből a tanácsko­zásból, Nagy Tamás elmondta, hogy: A CEÁ új mezőgazdasági politikája kialakításában felvá­zolnak egy jövőképet, s egyálta­lán nem mindegy, hogy a ma­gyar agrárpolitika miképpen igazodik ehhez. Fontos, hogy akkor, amikor Európa mező- gazdasága átalakul, Magyaror­szág igyekezzen hosszú távon érvényes pozíciókat nyerni a közösségben. Az alelnök szerint az agrá- rium nagy átalakulása zajlik Eu­rópában és Magyarországon is. Ma nincsenek olyan rendszerek, amelyekre azt mondhatjuk, hogy 15-25 évig modellérté- kűek. Stabilnak vélt, öreg konst­rukciók recsegnek-ropognak Európa-szerte. Gondoljunk csak arra, hogy Ausztriának az Európai Unióhoz való csatlako­zása az agrártermelők szem­pontjából milyen óriási kihívást jelent. Tehát Magyarország sem gondolkodhat olyan modellek­ben, amit készen kap, hanem azt kell időben feltérképeznünk, hogy a XXI. század gazdasága milyen struktúrát kíván meg, hogyan integrálódhatunk az európai közösséghez, hogyan szerezhetünk biztos piacokat, hogyan tudunk olcsón, haté­konyan minőségi árut előállí­tani? A jelenlegi magyar mező- gazdasági struktúráról az a vé­leménye az alelnöknek, hogy a föld magántulajdonba adása rendkívül fontos volt, de szá­mos ponton elhibázott kor­mányzati lépések történtek, éppen azért, mert másolni akartunk modelleket. Ma már menteni kell a menthetőt, s fel kell mérni, mi állja meg helyét a jövő században. Ennek során lé kell számolnunk nagyon sok illúzióval is. A magántu­lajdon és annak működtetése két különböző kérdés. Szerinte 1990 és 1992 súlyos hibája volt, hogy a földtulajdont szétaprózták, ezért ma az egyik legnehezebb kérdés, hogyan lehet ezt a parcellázott országot hatékonyan megmű­velni, a gazdaságot működ­tetni. A mezőgazdasági földek optimális koncentrációja nél­kül ugyanis ez nem valósít­ható meg. A helyzetet egyéb­ként tovább bonyolítja, hogy a „zsebszerződésekre" egyelőre nem derült még fény, s lehet, hogy már létrejöttek koncent­rált területek is, miközben a gazdaságpolitikát a parcellá­zott tulajdonhoz igazítják. A mezőgazdaság nem csak egy gazdasági tétel - hangsú­lyozza Nagy Tamás. Közvet­lenül és áttételesen a társada­lom számos fontos kérdéséhez tud megoldást nyújtani. Nem­csak a 3 milliárd dolláros ag­rárexportra van szükségünk, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy ha a mezőgazda­ság működőképes, akkor az a vidék számára eltartó erőt je­lent, s a regionális fejlesztések motorja is lehet. Tehát a rang­jának megfelelő súllyal kell kezelni az ágazatot annál is inkább, mert mélyponton van. Invesztálni kell, mivel a meg­térülés itt a legrövidebb idejű. A szövetkezeteknek - ame­lyek a kispénzű, gyakran sze­gény kisegzisztenciáknak je­lentenek hosszú távú perspek­tívát - is alkalmazkodniuk kell az új helyzethez, s a kor­mányzatnak meg kell szüntet­nie a ma élő diszkriminációt a szektorral szemben. Magyarország politikai és gazdasági stratégiája megkö­veteli, hogy a vezető "ver­senyzők" családjába tartoz­zon. Ennek a kis országnak vannak értékei, meglehet ér­demes befogadni, és azok nem hátrányosak az Európai Unió számára sem. Erre a házas­ságra azonban önmagunkat is fel kell készíteni. H. Gy A föld magántulajdonba adása fontos volt, de meg kell valósí­tani a területek optimális koncentrációját a hatékonyság érde­kében Müller Andrea felvétele Nagy Tamás, az Európai Mezőgazdasági Szövetség alelnöke Az APEH nem zárkózik el Adóbevallást is készíthet a számítógép Vannak országok, amelyek­ben az adóhivatal szakappará­tusa készíti a törvényeknek, rendelkezéseknek megfelelő számítógépes könyvelőprogra­mokat, és ezeket részben in­gyen, részben önköltségi áron a vállalkozók rendelkezésére bo­csátja, szükség szerint rendsze­resen frissíti, hogy ki-ki a ható­ság szája íze szerint készíthesse el a könyvelését.- Nem érné meg az APEH- nek is hasonlót készíteni és el­fogadható áron közreadni? - kérdeztük Török Pétert, az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökhelyettesét.- Sokak számára még az éves adóbevallás elkészítése is ne­hézséget okoz, ezért egyrészt az űrlapok egyszerűsítésével, más­részt a nyilvántartások számító- gépesítésével valóban egysze­rűsíthető volna ez a munka. Munkatársaink túlterheltek, a könyvelés és az adóbevallás számítógépesítése valóban megkönnyítené ' mindkét fél munkáját. Bár látszólag jól gé­pesített az adóhivatal és a pénz­ügyi ellenőrzés, a ma rendelke­zésünkre álló eszközök jórésze már rég elavult, elmarad a nem­zetközi színvonaltól. Egy 29 millió dolláros világ­banki kölcsönnel és 26 millió dollárnak megfelelő forintos hazai költségvetési támogatás­sal nemrég kezdődött el az a nagyarányú informatikai kor­szerűsítés, amely a számítógé­pesítést és az adattovábbítást egyaránt magába foglalja. Saj­nos ezek a fejlesztések csak 1996 végére hozhatják meg gyümölcsüket.- A jelenleg forgalomban lévő könyvelő- és adóbevalló programok nem felelnek meg a követelményeknek. Alapvető hi­ányosságuk, hogy a kódrend­szerük nem kompatibilis az APEH-ével. Van-e mód az egy­ségesítésre?- Valóban szükség volna egységes elven alapuló, szab­ványos könyvelő-adónyilván­tartó programokra, ezeket aligha lehet az APEH közremű­ködése nélkül elkészíteni. Nél­külünk nem megy, de nem megy velünk sem, mert a szak­embergárdánk leterhelt, hatal­mas erőfeszítésébe kerül a je­lenlegi számítógépes rendszer életben tartása, működtetése is. Külső vállalkozónak pedig a ná­lunk kezelt adatok titkossága miatt nem nyújthatunk bepillan­tást a rendszerbe. Ráadásul éppen az adóható­ság nem engedheti meg magá­nak azt a lépést, hogy bárkit előnyben részesítve megbízást adjon e kényes feladatra, ugyanakkor arra sem vállalkoz­hatunk, hogy a forgalomban lévő programokat szakmailag minősítsük.- Átmenetileg szándékában áll-e az APEH-nek legalább a különféle könyvelési tételek kód­jait egységesíteni?- Novemberre megjelentet­jük az (ön)ellenőrzést meg­könnyítő összefüggés-tábláza­tot, azt a segédkönyvet, amely­nek alapján az adóhivatal szak­emberei is vizsgálják a beér­kező dokumentumokat. A kó­dok egységesítése valóban kor­szakos előrelépés lenne.- Jelentősen megkönnyítené az adóhivatal munkáját, ha az esedékes bevallásokat az érde­keltek elektronikus úton juttat­hatnák el az APEH-központok gépeibe.- Sok papírmunkát lehetne ezzel megtakarítani, de egye­lőre hiányzik a műszaki háttér. 1996 végétől, 1997 elejétől azonban már ennek sem lesz akadálya. (kulcsár) Sertéshúsimport Az alapanyaghiány indokolta a múlt hét végén nyilvánosságra hozott 4 ezer tonnányi sertés­húskeretet engedélyezését. Az intézkedés az Agrárpiaci Rend­tartás Tárcaközi Bizottság ja­vaslatára a földművelésügyi miniszter egyetértésével történt. A jelenlegi sertéshús-import csupán a feldolgozókapacitások egy részének lekötésére ele­gendő, és a hazai piacon mutat­kozó sertéshúshiányt pótolja. A jelenlegi behozatal mintegy 1600 dolláros tonnánkénti áron történik, amely nem olcsóbb, mint a hazai vásárlás, jelenleg ugyanis már 140 forintot adnak az élősertés kilójáért a feldolgo­zóüzemek, sőt néhol még ezt az árat is meghaladják. A magyar tenyésztők érdekeit a behozatal nem sérti a Húsipari Szövetség titkára szerint. Ugyanakkor a je­lenlegi helyzetben visszatükrö­ződnek az elmúlt 6-7 év hibás döntései. Mike Imre, a Húsipari Szövetség titkára úgy gondolja, hogy a termelők elégedettek lennének a 125-130 forintos ki­logrammonkénti árral, ha ez fo­lyamatosan biztosítható lenne számukra, kiküszöbölve a nagy áringadozást. Jellemző például, hogy tavaly az élősertés kilójá­ért csak 60 forintot adtak. A nagymértékű kocaállo­mány-csökkenést azonban a pi­aci egyensúly helyreállításához meg kell szüntetni, ezért a ko­casüldő kihelyezési akció meg­kezdését szorgalmazzák. Amerikai tapasztalat A menedzser a jó csapat edzője Immár Magyarországon is jól ismert márkanevek a Procter és Gamble, a Levis, a Federal Exp­ress, a Motorola stb. Azt azon­ban kevesen tudják, hogy ezek az óriásvállalatok főként azért játszanak tartósan vezető szere­pet ágazatukban, mert mindig a legújabb, igen hatékony szerve­zési módszereket alkalmazzák. Ami napjainkban például azt je­lenti, hogy minden korábbinál nagyobb mértékben bevonják a munka megszervezésébe, a termelési és az értékesítési dön­tésekbe a teljes alkalmazotti gárdát. Mit jelent ez a gyakorlatban? Amint Robert Waterman „A csúcsteljesítmények nyomá­ban” című, nagysikerű könyvé­ből megtudhatjuk, e mammut- vállalatoknál a menedzsereket, a mérnököket és a munkásokat magukban foglaló csapatok kö­zött osztják fel egy- egy termék vagy termékcsoport előállítását, marketingjét és értékesítését. A gárda maga dönt arról mikor, mit ki és hogyan csinál, így biz­tosítva a legkülönbözőbb kép­zettségű munkatársak egyéni felelősségét. A gárda tagjai nem ritkán szerepet is cserélnek: a termelésből az értékesítésbe és vissza. A vezető menedzserek egy­fajta „edzői” szerepet játszanak: legmagasabb fokú szakismere­teikkel, de legalább annyira vonzó egyéniségükkel össze­fogják, ösztönzik a gárdát. A munkacsapatok fő jelszava nem új, de változatlanul érvé­nyes: a legfontosabb a vevő, az ő igényeinek rendelnek alá mindent, sőt ennek függvényé­ben alakul az alkalmazottak jö­vedelme. Egyenlősdiről szó sem lehet, a bérezés szigorúan a teljesítménytől függ, amit a szo­rosan együtt dolgozó csopor­tokban mindenki hitelesen meg tud ítélni. Az Egyesült Államokban a termelékenység 16 százalékkal magasabb, mint például Né­metországban, s 23 százalékkal meghaladja Japánét és teljes 36 százalékkal Nagy-Britanniáét. Ebben nem kis szerepe van a legkorszerűbb szervezési mód­szereknek, s nem utolsó sorban annak, hogy az amerikai mun­kaerő 1994-ben is sokkal ru­galmasabb, mint akár az euró­pai, vagy a japán: gyakoribbak az átképzések, a munkahelycse­rék, mint más fejlett országok­ban. Arról nem is szólva, hogy a gazdaságot, a piaci versenyt sokkal kevésbé korlátozza az ál­lam, mint a vetélytársáknál, így maga a konkurencia könyörte­lenül állandó újításra, minden emberi lehetőség felhasználá­sára kényszeríti a vállalatokat. Heltai András Esély a munkanélkülieknek A munkaügyi központok támogatják a nyelvtanulást Akár itthon, akár külföldön akar valaki elhelyezkedni, netán önálló vállalkozásba kezdene, mindenképpen nagyobb az esé­lye, ha beszél valamilyen ide­gen nyelvet. S ha netán munka- nélküli az illető, a nyelvtudás annál nagyobb súllyal esik latba a megmérettetésnél. Ezt felis­merve döntött úgy három éve az Országos Képzési Tanács, és az idén a Munkaügyi Miniszté­rium, hogy támogatják a mun­kanélküliek nyelvtanulását és a nyelvvizsga letételét. Baranyában az egyik ilyen képzéssel foglalkozó szervezet a Janus Pannonius Tudomány- egyetem Továbbképző Köz­pontjának Idegen Nyelvi Tit­kársága. Az állami nyelvvizs­gával záruló általános francia, olasz, német és angol képzésre beiratkozó, érettségizett mun­kanélküli hatvan, míg a diplo­más hetven százalékos támoga­tást kap a a tanfolyamra a me­gyei munkaügyi központtól, és állják a nyelvvizsga díját is. Az Idegen Nyelvig Titkárság nem szorítkozik kizárólag az ál­talános nyelvismeret elsajátítta­tására. Gyakorlatukban a gaz­dasági szaknyelv oktatása is szerepel; a bevezető kurzust követően az egyes szakterületek - pénzügy, külkereskedelem, idegenforgalom, és így tovább - nyelvi ismereteit továbbítják a hallgatóknak. Ezekre a tanfo­lyamokra alap-, vagy közép­fokú gazdasági szakmai ismere­tek birtokában jelentkezhetnek a munkanélküliek. Az intéz­mény gyakorlatában létezik egy alapfokú számítógépkezelői képesítést adó tanfolyam is, amely kétszáz órás nyelvi - ezen belül szaknyelvi - oktatás­sal párosul. Á támogatott kurzusok sorá­ból nem szabad kifelejtenünk az országban egyedül itt folyó szakfordító- és tolmácsképzést. Ebben olyan diplomások vehet­nek részt, akik a középfokot meghaladó módon ismerik a német vagy az angol - a tervek szerint a későbbiekben a francia - nyelvet. Ez az Országos Kép­zési Tanács jóvoltából teljes mértékben ingyenes. Az utóbbi öt évben Dél-Du- nántúl legkorszerűbb nyelvok­tató központja épült ki Pécsett, ennek köszönhetően az Idegen Nyelvi Titkárság tevékenysége már nemcsak Baranyára korlá­tozódik. A somogyi, zalai és vasi megyei munkaügyi köz­pontoknál elnyert pályázatok révén már ezekben a megyék­ben is tevékeny részesei lehet­nek - szakterületükön néhol ki­zárólagos joggal - a munkanél­küliek továbbképzésének, hoz­zájárulhatnak ismételt munkába állásukhoz. B. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents