Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-02 / 241. szám

1994. szeptember 2., péntek A mai nap üj Dunántúli napló 3 A KSH Baranya Megyei Igazgatósága jelenti Csökken a foglalkoztatottság Egyre több munkanélküli kerül ki az ellátásból A foglalkoztatottak havi bruttó átlagjövedelme az első félévben 28 400 Ft volt Fotó: Müller A. Nagygyűlés, kongresszus és kiállítás a POTE-n Laboratóriumi szakemberek Pécsett (Folytatás az 1. oldalról) A Baranya Megyei Munkaü­gyi Központ irodáinál 1994 jú­niusában mintegy 23 500 re­gisztrált munkanélkülit tartottak nyilván, ami az egy évvel to­vábbinál 13 %-kal volt keve­sebb. A csökkenésben - a mind szélesebb körűvé váló szezoná­lis munkalehetőségek hatása mellett - az játszik alapvető szerepet, hogy egyre többen vannak azok a munkanélküliek, akik kikerülnek az ellátásból. Júniusban pl. közel 2 100 fő el­látása szűnt meg, részben mert munkába léptek, vagy nyug­díjba vonultak, nagyobb részt - kb. 60 %-ban - azonban amiatt, hogy a segélyezés időtartamát kimerítették. A munkanélküli­ségi ráta is mérséklődött az el­múlt egy esztendő során; 1993 első félévének végén 13,0, idén júniusban 11,5 %-ot tett ki. Or­szágosan a rendelkezésre álló májusi adatok alapján 11,4 %-os volt a ráta, Baranyában ugyanakkor 11,8 %-os, ez a megyék rangsorában akkor a 11. helyet jelentette. Tartósan munka nélkül Baranya megyére jellemző a tartósan munkanélkül lévők magas aránya. A regisztrált munkanélkülieknek tavaly jú­niusban az 53, idén ugyanebben a hónapban pedig már 61 %-a volt több, mint egy éve állás nélkül. Megjegyzendő még, hogy a regisztrált munaknélkü- lietoek viszonylag jelentős há­nyada pályakezdő fiatal volt. Számuk - a munkanélküliek számának általános csökkené­sével szemben - a vizsgált idő­szak alatt egy %-kal ugyan, de mégiscsak emelkedett (idén jú­niusban megközelítette a 2 000 főt”. A megfigyelt körben a fog­lalkoztatottak havi bruttó átlag- keresete 1994. első félévében mintegy 28 400 Ft volt, 27 szá­zalékkal több az előző év azo­nos időszakánál. Az ágazatok mindegyikében változatlanul a szellemi munkakört betöltők ré­szesültek a nagyobb összegű keresetekben, s egyúttal ennek növekedése - csakúgy, mint ko­rábban - ezúttal is szintén kö­rükben volt a jelentősebb (29 százalék, míg a fizikaiak eseté­ben 22 százalék). A lakosság takarékbetét-ál­lománya - az MNB Baranya Megyei Igazgatóságának ösze- sített adatai szerint - 1994. jú­niusának végén mintegy 26,9 milliárd forint volt, 619,5 millió forinttal több az elmúlt év végi­Nevelés Kurta parancsszavak pat­tannak reggel háromnegyed hétkor a pécsi Megye utcá­ban. A gyermekotthon előtt tízéves forma szőke kisfiú söpri a járdát vastagon be­terítő szemetet az úttestre. Egy-egy parancs után riad­tan fölnéz az előtte maga­sodó, amúgy tömzsi, a söp- rögető lépéseivel megegye­zően hátráló alakra. Mesz- sziről a kicsi idősebb sors­társának vélem, aki most az­tán megmutathatja, mikép­pen is érvényesül a belső hierarchia, Csak melléjük érve látom: nevelőjének akar görcsösen megfelelni a gyerek. A tanár még oda- morran egyet, mielőtt ma­gára hagyná és befordulna az épületbe. A kölyök elége­dett lehet, úgy tűnik sikerrel vette az akadályt. Az utol­sót? B. Z. nél. Az alacsony kamatok kö­vetkeztében a könyves betétek­nél mind az állománya, mind a betéteken belüli aránya folya­matosan csökkent, a lakosság betétállományának azonban még mindig nagyobbik részét, 54 %-át tette ki június végén. A célbetéteken belül a devizabeté­tek népszerűsége ugyanakkor tovább nőtt, a gyakori forintle­értékelések ugyanis inspirálják a készpénztartalékok e célú fel- használását. Ez utóbbi betétfajta félév végi állománya a megyé­ben közel 7,8 milliárd forint volt, ami 932,2 millió forinttal volt több, mint fél évvel koráb­ban. (Az elmúlt év azonos idő­szakában 763,3 millió forinttal emelkedett a külföldi pénzbeté­tekben tartott összeg.) Csökkenő lakossági hitelfelvétel A lakossági hitelállomány ugyanakkor hosszabb ideje év- ről-évre csökken. A munkálta­tói és helyi önkormányzati tá­mogatásokkal együtt számított hitelösszeg ez év első félévének végén nem egészen 10 milliárd forintot tett ki, 676 millió forint­tal kevesebb, mint hat hónappal korábban. A magas kamatok miatt nagymértékben csökkent a hosszúlejáratú hitelek állomá­nya, a rövidebb futamidejű fo­gyasztási hiteleké ugyanakkor kismértékben emelkedett. Országosan a fogyasztói árak az 1994. év első hat hónapjában átlagosan 17,5 százalékkal ha­ladták meg az egy évvel koráb­bit. Az árnövekedés mértéke a szolgáltatások, a lakossági fo­gyasztás szerkezetében jelentős A krokodil megharapta a ter­rarium vezetőjét! Ennél hangza­tosabb és különlegesebb törté­net ma nehéz keríteni Magyar- országon: de ez is helyet kap a szombat délelőtt kilenc órakor kezdődő „Jó pihenést” című magazin műsorban - Ígéri a szerkesztő: Zsoldos László. Ha összeállítanák a legnép­szerűbb foglalkozások listáját, biztosan a manager kerülne az első helyre, holott sokan azt sem tudják, hogy mi fán terem e tevékenység. Valóban mana- gemek tekinthető e a 18 éves, vállán óriási utazótáskával há­zaló ügynök? - kiderül majd a beszélgetésből. Ha napjainkban a pénz be­szél, akkor mit csinál az száj? Erre a kérdésre is válaszol az adás, mint kiderül az egészség- ügyi világszervezet megtartja a száj évét. A rossz szomszédság török átok effektus Pécsett is érvé­nyesül, riportban számolunk be súlyt képviselő élelmiszerek, valamint némileg az üzemanya­gokat is magukba foglaló egyéb cikkek körében meghaladta az átlagost. Lakásépítés Baranya megyében az év első hat hónapja során összesen 219 lakás épült, 9 százalékkal keve­sebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az új lakások több, mint fele a városokban, ezen bleül 42 százaléka Pécsett létesült. Számuk az átlagosnál jóval na­gyobb mértékben (25, illetve 38 százalékkal) fogyatkozott. Ezzel szemben a falvakban - ahol az el­készült lakások 45 %-a található - az építési kedv élénkülése volt ta­pasztalható. Az idei esztendő első félévében ugyanis e településkör­ben az egy évvel korábbinál közel egynegyedével több új otthon ké­szült el. A megye gazdaságának to­vábbra is válságos helyzete elle­nére a szervezetek számának emelkedése töretlen. A jogi sze­mélyiségű gazdasági szervezetek közül ez év júniusának végén 3 152 volt bejegyezve a megyében, a december véginél 238-cal több. A szervezetek számán belül fo­lyamatosan emelkedik a külföldi érdekeltségűek száma is. Folyamatosan növekszik a megye gazdasági életében az egyéni vállalkozók szerepe is. Számuk 1994. január és június között 2 080-nal volt több, mint az elmúlt év végén, s a félév vé­gén meghaladta a 33 500-at. A megye székhelyű - 50 fő feletti létszámot foglalkoztató - iparszervezetek brutó termelési ér­téke 1994. január-június között arról, miért állította egy kontár, hogy „megdögleszti” haragosát. Zenei témákkal ezúttal sem leszünk adósak, megszólal Ka­tona Klári. Ezen kívül a 10 éves MÉTA együttes tagjaival, - akik Pécsről indultak és ma már az ország legjobb folkzenekarai közé tartoznak, nem utolsósor­ban újszerű „heavy” kísérlete­iknek köszönhetően - a maga­zin zenei szerkesztője Koszits Attila beszélget. A Janus-arcúság hozzátarto­zik az emberi természethez: en­nek az előre- és visszapillantás­nak a jeleit igyekszünk felmu­tatni - Ígéri a délelőtt fél ki­lenckor kezdődő „Vasárnapi Magazin” szerkesztője, László Lajos. A műsorban Kormon József plébános az igehirdetés, az igazsághirdetés szükségessé­géről beszél. Hangképekben, riportokban mutatjuk be a fatimai kegy­szobor pécsi zarándoknapjá­40,9 milliárd forintot tett ki, ösz- szehasonlítható árakon számítva nem egészén 7 százalékkal meg­haladta az egy évvel korábbit. Ugyanezen gazdasági szerve­zetek első félévi összes értékesí­tésének volumene - nettó árbevé­tel alapján - 6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel előbb. Mind a termelés, mind az értéke­sítés megyei alakulásánál figye­lembe kell venni, hogy még a kedvező növekedést elérő gazda­sági szervezetek egy része is na­gyon jelentős piaci és finanszíro­zási gondokkal küzd, és csak rö­vid időszakra látja előre lehetősé­geit. Közepes termés a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban a legtöbb növényféleségből csak közepes, esetenként annál is gyengébb termésre számíthatunk, az állatál­lomány és annak produktumai to­vább csökkentek. A földterületi tulajdonváltás - és a kárpótlás - folyamata elhúzódik, ami számos negatív következménnyel jár. Az előzetes termésadatok szerint a 74 000 hektár kalászos gabona területről 322 000 tonna gabona került betakarításra, ami a tavalyi gyenge termést 9 szá­zalékkal meghaladta. Az összes termés 65 százaléka a búza, 30 százaléka az őszi és tavaszi árpa. Az előző évinél nagyobb terméstömeg a megnövekedett vetésterülettel függ össze. A búza hektáronkénti hozama ugyanis nem érte el a 4 800 kg-ot, ami még a tavalyi ala­csony termésátlagtól is elmarad. A többi kalászos is alacsony termést hozott. nak háttéreseményeit, érdekes emberi arcait. Ki volt dr. Kálmán Jánosi A közelmúltban elhunyt had­bíró ezrdesről szólunk jegyze­tünkben. A frankfurti nemzet­közi könyvkiállításra művészi könyvek indulnak el Szek- szárdról. A nyári külföldi ki­rándulás és egy hazai ifjúsági tábor eseményeit, pillanatait is felidézzük Pécsről és Váral­járól. Végül egy Bonyhádon ven­dégpedagógusként tanító vi­lágjáró müncheni lelkész, Wilhelm Grillenberger mondja el magyarországi cél­jait, s tapasztalatairól is be­számol. É műsor zenei szer­kesztője Kovács Attila. Fél 10-től 10 óráig dr. Nádor Ta­más színes összeállítását hall­gathatják. Délután 3 órától 4-ig tele­fonos kívánságműsor lesz, Kovács Imre teljesíti a hallga­tók zenei kéréseit. Egy hétig tartó kettős rendez­vény kezdődik hétfőn a Pécsi Or­vostudományi Egyetemen. Itt tartja 44.nagygyűlését a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság, s egyben a III. Al­pok-Adria Nemzetközi Laborató­riumi Kongresszust, amelynek je­lentőségét növeli, hogy 64 cég mutatja be ezen a szakterületen használható műszereit, eszközeit, illetve diagnosztikumait. A nagygyűlés házigazdája az egyetem Klinikai Kémiai Inté­zete, melynek igazgatója, dr. Kel- lermayer Miklós professzor, így jellemzi e szakterületet: több szempontból is helyes az orvosla- boratóumi diagnosztikát hídhoz hasonlítani. Híd, amely a betegből vett minták analízisének sokrétű­sége miatt számos tudományágat fog egybe. Híd az orvosképzés­ben is, mivel az elméleti tárgyak és a klinikum között helyezkedik el a középpontban. A többrétű át­hidaló szerep most a XX. század végén egyre bővülő, egyre izgal­masabb, ugyanakkor megterhe- lőbb képzési és gyakorlati felada­tokat ró mindazokra, akik a labo­ratóriumi diagnosztikát választják hivatásul. A laboratóriumi diagnosztika gyógyításban betöltött megha­Lapunkban több ízben be­számoltunk már a hirdi R-Duo Kft. vasbeton üzemének keres­kedelmi tevékenységét lehetet­lenné tevő kapuzárlatról (ame­lyet a dunaújvárosi Ferrobeton Rt. tartozásra hivatkozva önké­nyesen tartott fenn négy hóna­pon át), a cég azt követően fel­színre került eladósodásáról és a július végén megkezdett fel- számolási eljárásáról. írásaink­ban arra kerestük a választ az il­letékesektől: miért megy tönkre egy amúgy jó piaci feltételekkel rendelkező gyár, és elsősorban, hogy a felszámolással milyen esélyei maradtak a cég talpon- maradásának, a 107 munkahely megmentésének. A felszámolással megbízott dr. Rózsahegyi György a szá­mok olvasatában aldcor el­mondta: az 1993 végén „kimu­tatott” nyereséggel szemben 1994 elejére valójában 97 millió forintos veszteséggel számolt a cég. A felszámoló biztos - aki­nek hitelességét sem emberi mivoltában, sem hivatali minő­ségében nem volt (nincs) okunk kétségbe vonni - mellett igye­keztünk megkérdezni az ügyben közvetlenül érintetteket, így a dunaújvárosi Ferrobeton Rt. ve­zérigazgatóját, a hirdi üzem megbízott vezetőjét és (bár tu­lajdonosi jogait a felszámolás alatt ptár nem gyakorolhatta) az üzem tulajdonosát. Dubróvszky Gábor - aki írá­saink készültekor már nem, de korábban az R-Duo társtulajdo­nosa volt - az üzemről szóló cikkeink megjelenését követően több ízben kérte szerkesztősé­günktől kiegészítésének megje­lentetését. Kérésének, levele közlésének (amelyben elsősorban az egy­kori tulajdonostársa, Ruppert Antal, az R-Duo jelenlegi tulaj­donosa által elmondottakat ki­fogásolja), ezúttal eleget te­szünk. Mint Dubróvszky Gábor előrebocsátotta, tevékenységé­vel a dolgozók munkahelyeit nem veszélyeztette, másfelől pedig jogszerű igényeit érvé­nyesíti a Ruppert Antal által ve­zetett Modul Kft-vel, mint vá­lóadósával szemben, s nem te­kinti magát vétkesnek a történ­tekért. „Nem felel meg a tényeknek az a közlés, miszerint Ruppert tározóan fontos szerepét érzé­kelteti például az, hogy milyen alapos és sokirányú laboratóri­umi munka előzi meg a szervát­ültetéseket. Az egyes betegsé­gek megelőzésében pedig a szű­réseken keresztül mérhető a je­lentősége. Napjainkban már a molekulá­ris vizsgálatok jelentik a labora­tóriumi diagnosztika legtöbb és ' legfajsúlyosabb feladatát, s nem véletlen, hogy a nagygyűlés a fehérjeanalitikát választotta egyik központi témájának. Az emberi szervezetben folyó spe­cifikus reakciók központi mole­kulája a fehérje. A fehérjeanali­tika mellett a vitaminok elem­zésével is foglalkoznak a részt­vevők, illetve két bakteoroló- giai szimpózium is lesz. E szakterület korszerű mű­szereket, eszközöket és maga­san képzett szakembereket - nem csak orvosokat - igényel. Épp ezért a képzésről is kiala­kítják álláspontjukat a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság tagjai. Az e témakör­ben rendezendő szimpózium­mal ér véget szerdán a társaság naggyűlése, s ugyanakkor el­kezdődik a III. Alpok-Adria Nemzetközi Kongresszus. T. É. Antal 1992. óta nem vett részt az üzem irányításában és teljes mértékben Dubróvszky Gá­borra bízta a vezetést. A való­ság ezzel szemben az, hogy mindvégig részt vett az üzem életét meghatározó döntések meghozatalában, amely termé­szetesen a Ruppert Antal kézje­gyével ellátott okiratokkal iga­zolható. Megtévesztő a sajtóközle­mény annak közlése nélkül, hogy tavaly, év végén Dub­róvszky Gábor tett vételi ajánla­tot Ruppert Antal vagyoni joga­inak megvásárlására, majd Ruppert Antal volt az, aki ezt az ajánlatot elutasította és így ő vásárolta meg Dubróvszky Gá­bor üzletrészét olyan váltófize­tés ígérete mellett, amely vál­tókra - a fizetés esedékessége idején - a kifizetést letiltotta, így valamennyi váltót óvatolni kellett. ” Levele végén Dubróvszky Gábor a következő nyilatkozat „helyreigazítását” is kérte: „Ki­lencven százalékban személyes gyűlöletből fakadó indulatok, a legrosszabb fajtájú önös érde­kek vezettek oda, hogy a felek közös erővel tették tönkre azt az üzemet, ami egyébként mű­ködőképes lehetett volna.” A felszámoló biztostól kapott nyi­latkozat összességében és tá- gabb szövegkörnyezetében sem tekinthető egyetlen személyre célzottnak - egy felszámoló biztos a bíróság ítélethozatalát megelőzően minden bizonnyal ezt nem is tenné. Véleményét azonban - amelyet az ügyben folytatott eljárása során tapasz­taltakra alapozta - nem tekin­tettük az olvasók tájékoztatásá­ból mellőzendő észrevételnek. Állástfoglalni nyilvánvalóan a bíróság hivatott. A Ferrobeton és az R-Duo tulajdonosainak jogvitájába beleavatkozni vagy az érintettekkel kapcsolatban személy szerint minősíteni nem állt (és ezután sem áll) szándé­kunkban. 107 dolgozó azonban megrendültén (azóta is) várja a magyarázatot a történtekért. Hogy pedig egy cég felett - amely jelenleg is megfelelő pi­aci kereslet várományosa le­hetne - a vészharangot kell kongatni, az valóban meglepő, de legfőképpen sajnálatos és szomorú. A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból Helyreigazítás A hirdi betonüzemről megjelent írásaink utóélete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents