Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-11 / 250. szám

Zágrábba érkezett II. János Pál Megkondultak a zágrábi templomok harangjai, amikor II. János Pál pápa 17 óra 15 perckoi megjelent a repülőgép ajtajában. A katolikus egyházfőt a repülőtéren Franjo Kuharic zágrábi ér­sek, horvát prímás, Franjo Tudjman horvát elnök, továbbá a politikai és vallási élet számos más magas rangú képviselője fogadta. Hírügynökségek megjegyzik, hogy az év elején elszenvedett combnyaktörést követően a Szentatya gyöngének és törődöttnek tűnt. Botjára támaszkodva ha­ladt, és az ősi szokásokkal ellentétben nem térdelt le, hogy megcsókolja és megáldja Horvátország földjét; e rítus helyett gyermekek földet tartalmazó fakelyhet nyújtottak eléje. Bátrabban, optimistábban A magyar-német fórum „ajánlásai” Discovery­felbocsátás A Discovery amerikai űrre­pülőgép a Florida államban lévő Cap Canaveral-i űrközpontból helyi idő szerint pénteken kora este (18.22-kor), közép-európai idő szerint éjszaka (0.22-kor) startot vett, fedélzetén hat űrha­jóssal, és néhány perc múltán elérte Föld förüli pályáját. Az indítást csaknem két órán át késleltették az indítóhely fölötti viharfelhők - jelentette több hírügynökség. A 64. űrrepülő­gép-misszió, egyben a Disco­very 19. küldetése kilenc napig tart, célja az atmoszféra kuta­tása, így az időjárási viszonyok lézersugaras vizsgálata. Jövő péntekre űrsétát vettek tervbe, és sor kerül egy csillagvizsgáló miniműhold kihelyezésére, majd bevonására is. A visszaté­rést szeptember 18-ra tűzték ki, helyszíne szintén Cap Canave­ral lesz. Amerika Phenjanban Szombaton megérkezett Phenjanba az amerikai külügy­minisztérium négyfős küldött­sége, amely szakértői szintű tárgyalásokat folytat. Most tör­ténik meg első ízben, hogy az amerikai kormányzatot képvi­selő küldöttség hivatalos tárgya­lásokat folytat a Koreai NDK fővárosában. Haitibe vezénylik az ÜSS Eisenhowert Az Egyesült Államok a karibi térségbe, Haiti közelébe ve­zényli a jövő héten egyik legü­tőképesebb, atomhajtóműves repülőgép-hordozóját, a ÜSS Eisenhowert. A The Washing­ton Post szombati értesülése szerint a hordozót nem hagyo­mányos rendeltetésének megfe­lelően használnák, hanem fő­képpen helikopterbázisként működne a haiti invázió végre- hajtásákor. A beavatkozási mű­veletet egyébként a ÜSS Mount Whitney parancsnoki hajóról irányítanák. Hivatalos forrá­sokból közölték a lappal, hogy a ÜSS Eisenhower karibi külde­tése kettős célt szolgál: egyrészt a haiti katonai juntának szánt el­rettentésül, hogy Washington komolyan gondolja a rezsim el­távolítását, másrészt olyan tény­leges harci eszközként, amely katonai megoldások széles kö­rét biztosítja majd éles helyzet­ben. A repülőgép-hordozó je­lenleg az Atlanti-óceán középső részében tartózkodik, ahol had­gyakorlaton vett volna részt. Mielőtt elfoglalná pozícióját Haiti közelében, a virginiai Norfölkban némi átalakítást haj­tanak végre rajta, hogy eleget tudjon tenni új feladatának. Magyarország Európa része, a magyarokat a Nyugat nem hagyta és nem hagyja magára, ezt bizonyította a Magyar-Né­met Fórum 4. közgyűlése is. Ezekkel a szavakkal vonta meg a bonni tanácskozás mérlegét szombaton Otto Wolff von Amerongen, a Fórum német el­nöke. A két ország gazdasági szak­emberei, neves közgazdászai, társadalomtudósai, jeles gondolkodói a kontinens törté­nelmi átalakulásáról, az Európai Unió helyzetéről, Magyaror­szág csatlakozásáról, az ehhez nyújtható német segítségről cse­réltek eszmét két napon át. Ahogy a záróülésen elhangzott: nem oldottak meg problémákat, de sikerült meghatározni, meg­világítani jónéhány problémát, köztük azt is, hogy a Magyaror­szág EU-felvételéről folyta­tandó tárgyalásokon minden bi­zonnyal a mezőgazdaság kérdé­seiről lesz a legnehezebb meg­egyezni. Megfogalmazódott az is, hogy Magyarország politikai és biztonságpolitikai szempont­ból máris megérett az EU-felvé- telre. Az unió helyzetének elem­zése során arra a következte­tésre jutottak a kérdés szakértői, hogy az EU elmélyítése és ki- szélesítése - vagyis a tagorszá­gok szorosabb együttműködése, illetve az új tagok felvétele ­nem zárja ki egymást. Az Eu­rópa Parlament azonban feltehe­tően csak akkor ad zöld utat új országok csatlakozásának, ha az unión belüli együttműködés is mélyül. Magyarországnak pe­dig azt ajánlották, hogy a felvé­tel kérdésében legyen bátrabb és optimistább, ne hagyja magát elbátortalanítani és ne ragadjon le a kisebb-nagyobb nehézsé­geknél. A biztonságpolitika témájá­val foglalkozó szekcióban megfogalmazódott, hogy a kö­zép-európai térségben csök­kent ugyan a nagy háborúk ki­törésének veszélye, nagyobb lett azonban az esély a kisebb konfliktusokra. Ez pedig a hét szomszéddal rendelkező Ma­gyarországot akár érintheti is. A régi és az új gondolkodás kü­lönbségét elemző tudósok pe­dig olyan stratégiák kialakítá­sát sürgetnék, amelyek előse­gíthetik, hogy a gondolkodás, az elméleti elemzés össz-euró- paivá váljon. Az 1991-ben létrehozott Ma­gyar-Német Fórum éves köz­gyűléseire felváltva kerül sor Magyarországon, illetve Né­metországban. Az idei tanács­kozás azon rendezvények so­rába illeszkedett, amelyekkel már az öt év előtti határnyitásra, az NDK-ás menekültek kienge­désére emlékeztek a két ország­ban. v. Vétó a magyar himnusz miatt A szlovén parlament még a tavasszal megvitatta a nemzeti jelképekről, tehát a nemzeti zászlóról, címerről és himnusz­ról szóló törvény javaslatát és jóváhagyta annak a gyakorlat­nak a törvénybe iktatását, hogy a Szlovéniában élő olasz és ma­gyar kisebbség rendezvényein a szlovén himnusz mellett meg­szólal a két nemzet himnusza is. Mivel azonban minden, a parlament által elfogadott tör­vényt még az államtanácsnak is jóvá kell hagynia, az történt, hogy az említett törvény megvi­tatásánál a szenátorok zöme el­vetette az ilyen lehetőséget, mondván, hogy Szlovéniában hivatalosaa egy himnusz léte­zik, és nem fogadható el, hogy egy másik ország himnusza is megszólaljon a rendezvénye­ken. Az ilyen álláspont kialaku­lásához jelentősen hozzájárul­tak a megromlott szlovén-olasz viszonyok. Ezért Pozsonec Má­ria magyar nemzetiségi ország- gyűlési képviselő úgy véli, hogy nem a muravidéki ma­gyarság ellen irányul az állam­tanács döntése és van rá esély, hogy a törvényt az eredeti for­mában elfogadják. Mivel a gya­korlatban már minden nemzeti­ségi rendezvényen elhangzott mindkét himnusz, ezt a gyakor­latot még akkor sem hajlandóak megváltoztatni, ha netán a tör­vény másképpen rendelkezik, mondotta a képviselő. Huszonötezren visszatérnek Kubába? Megállapodás az Egyesült Államok és Kuba között a csónakos menekültekről Az Egyesült Államok és Kuba pénteken közös közle­ményben ismertette azt a megál­lapodást, amelynek alapján erő­feszítéseket tesznek a kubai menekülthullám megfékezé­sére. Az egyezmény értelmében Washington hajlandó évente legkevesebb húszezer beutazási vízumot biztosítani a a szigetor­szágot elhagyni szándékozó ku­bai állampolgároknak, cserébe Havanna intézkedéseket foga- nosít a csónakos áradat elapasz- tására. A megállapodás egy hétig tartó megfeszített tárgyalások eredményeként született meg. Az amerikai kormányzat bízik benne, hogy az egyezmény vég­rehajtásával véget tudnak vetni a gazdasági nehézségek miatt hirtelen felduzzadt szökési hul­lámnak, amelynek sodrásában az idén 32 000 kubai vágott neki a Floridai-szorosnak abban a reményben, hogy lélekvesztő- ikkel az amerikai partokon köt­nek majd ki. A washingtoni kormány azonban augusztus közepén megváltoztatta a har­minc éven át követett politikát, és a nyílt vízen feltartóztatott menekülteket a guantánamói támaszponton létesített gyűjtő­táborba szállították a parti őrség hajói. A megállapodás alapján a hú­szezres kereten kívül bebocsá­tást nyernek az Egyesült Álla­mokba az amerikai állampol­gárságot megszerzett kubaiak közvetlen hozzátartozói, illetve azok, akik már benyújtották ké­relmüket letelepedési vízumért, de jelenleg várólistán vannak. Számukat hatezerre becsülik. Nyomorúságosabb sors vár viszont arra a 25 000 kubaira, akit a guantánamói bázison őriznek. Hiába vállalták a ten­geri út veszélyeit, nem kapnak beutazási lehetőséget az Egye­sült Államokba. Janet Reno amerikai igazságügyi miniszter péntek esti sajtóértekezletén közölte, hogy az amerikai állás­pont irányukban változatlan: vagy a guantánamói támaszpon­ton maradnak (illetve valame­lyik karibi országban keresnek menedéket), vagy visszamen­nek Kubába, és legális úton próbálnak bejutni az Egyesült Államokba. A megállapodás alapján a visszatérők ügyét dip­lomáciai csatornákon keresztül egyeztetik. Az egyezményben nincs szó sem a közelmúltban foganatosí­tott amerikai szigorító intézke­dések (pénzátutalások betiltása, charterjáratok korlátozása) visszavonásáról, sem a sziget- ország elleni több mint három évtizedes kereskedelmi em­bargó esetleges enyhítéséről.- Az embargó ügye nem ke­rülhet terítékre mindaddig, amíg Kuba nem tesz megfelelő lépéseket a politikai és gazda­sági reform irányában - hangoz­tatta Mike McCurry, az ameri­kai külügyminisztérium szóvi­vője a megállapodás nyilvános­ságra hozatala után. Peter Tamoff külügyi állam­titkár ugyancsak megerősítette, hogy amerikai részről még csak fontolóra sem vették a két hete bevezetett tilalmak megmásítá- sát, mint ahogy az embargó enyhítése sem merült fel. Az egyezmény kétségkívül diplomáciai siker Bili Clinton elnök számára, hiszen a no­vemberi törvényhozási válasz­tások közeledtével politikailag életveszélyes viszály koloncát sikerült levetnie a nyakáról anélkül, hogy legalább ugyan­olyan csapdahelyzetet teremtő engedményeket kellett volna tennie. A miami központú kubai emigráció több jelentős szerve­zete elégedettségét fejezte ki a megállapodás fölött, azonban akadtak olyanok is, akik bírál­ták az egyezményben foglalta­kat, mondván: Washington szé­gyenére válhat, hogy az egyik legelemibb emberi jognak, a szabad távozás jogának a meg­vonását dobta oda prédaként az alku megkötése érdekében. A New Yorkban kötött ku­bai-amerikai emigrációs egyezmény eredményeként szombat déltől ismét lezárják a menekülők tömege előtt au­gusztus közepe óta nyitva álló tengeri határokat, s egy 72 órás türelmi időszak letelte után akár erőszakkal is megakadá­lyozzák a távozást - jelentette be a péntek este kiadott havan­nai kormányközlemény. Magyarság, kereszténység, demokrácia Tegnap Balatonszárszón ta­lálkoztak azok az érdeklődő hí­vők, pártpolitikusok, akik Ma­gyarország demokratikus fel- emelkedését a kereszténység alapjairól kívánják megvalósí­tani. A szárszói református és katolikus egyházközösség által megrendezett konferencián a meghívott előadók leginkább azt elemezték, milyen lehetőség nyílik manapság a magyarság értékeinek megtartásával, ke­resztényi alapokon a demokra­tikus társadalom felépítése. Tő- kéczky László, az ELTE egye­temi docense kifejtette, jelenleg a magyar demokrácia politikai­lag rendkívül labilis, mert a tár­sadalom informáltsága ala­csony, a megfelelő döntésekhez nem rendelkeznek ismeretek­kel. Giczy György, a Keresz­ténydemokrata Néppárt alel- nöke előadásában azt a meg­győződését fejtette ki, ma Ma­gyarországon ezeket a fogalma­kat érdemes újra összekap­csolni, mert - szerinte - olyan politikai szituációban élünk, amelyben a magyarságtudat, a kereszténység, valamint a de­mokrácia nem szerves egység­ben élnek. A köztük lévő har­mónia megteremtése már csak azért is sürgős feladat, hiszen az európai integráció ezt a köve­telményt is elénk állította. B. G. Csengettek a szőlőnek (Folytatás az 1. oldalról) Az előző évekhez képest ez néhány héttel korábbi befejezést jelent. Közben - a hagyomá­nyokhoz hűen - ünnepelnek is. Szeptember 15-én kezdődik a Szekszárdi Szüreti Fesztivál, amely négy napon át tart, renge­teg hasznos szakmai és szóra­koztató programot kínálva. Csütörtökön, 15-én délben a Sport- és Szabadidőközpontban nyílik az Alisca Expo ’94 Szak- kiállítás és Vásár, amelynek ke­retén belül turisztikai és va­gyonvédelmi szakkiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők. Az Alisca Expón csaknem száz kiállító, illetve cégképvise­let mutatja be saját fejlesztésű, gyártású, forgalmazású termé­keit fedett és szabad területen. Szombaton és vasárnap szá­mos kulturális, szórakoztató program, kiállítás vátja az ér­deklődőket. A szüreti-felvonu­lás szombat délután 4 órakor indul a Béla térről. A Borudvar délelőtt 10-től hajnali két óráig lesz nyitva. A fesztiválzáró gá­laműsort vasárnap délután 4 órakor tartják a Borudvar szín­padán, amit tűzijáték, bál és au­tósorsolás követ. A fesztivál rendezvényeire utazóknak a MÁV 50%-os ked­vezményes menettérti jegyet biztosít. T. É. Tízéves a Soros Alapítvány Jubileumi rendezvénysorozat Keszthelyen Keszthelyen indult tegnap a Soros Alapítvány jubileumi rendezvénysorozata, mely alig több mint három hét alatt hét vidéki és számos budapesti helyszínen zajlik. Minden egyes rendezvény szorosan összefügg az alapítvány múltjával, tükrözi szerteágazó tevékenységét. A szakmai konferenciák mellett (az idegengyűlöletről, a társa­dalmi változásokról, a könyvki­adásról) hangversenyek, szín­házi előadások, filmbemutatók, kiállítások, valamint néptánc és népzenei előadás színesíti a programot. A jubileumi rendezvénysoro­zat fontos eseménye lesz a Pe­tőfi Csarnokban megrende­zendő ifjúsági fesztivál, ahol olyan gyerekek, fiatalok talál­koznak és lépnek majd fel, akik az alapítványtól kaptak támoga­tást sokszínű ötleteik megvaló­sításához. A Soros Alapítvány éppen tíz éve, 1984-ben kezdte működé­sét Magyarországon. Alapítója Soros György magyar szárma­zású amerikai üzletember, aki a nyitott társadalom megvalósítá­sának elősegítésére hozta létre az alapítványt. Bakonyi Eva a Soros Alapít­vány új igazgatója a következő­ket mondta:- A rendezvénysorozat egyik célja a múlt felidézése, hiszen a tízéves jubileum kitűnő alkalom az elért eredmények összegzé­sére. Ugyanakkor számvetést is készítünk a jövő átgondolására. Őszinte elismeréssel tekintek az elmúlt 10 évre. Az elért sikerek az alapítvány vezetőinek és munkatársainak teljesítményét dicsérik. A jövőben a céljaink változatlanok maradnak, de te­vékenységi körünk kibővült. A támogatások sokszínűségét megőrizzük, de az alapítvány kiemelten fogja kezelni az okta­tás és az egészségügy területét. Pécsett a Nemzetközi Angol Központban szeptember 12-én a Soros Könyv és Folyóirat Kiál­lítás megnyitója, valamint a Pé­csi Nevelők Háza Kamarakóru­sának hangversenye kerül meg­rendezésre. A kiállítást Bretter Zoltán, a Soros Alapítvány East-East Kuratóriumának tagja és Csordás Gábor, a Jelenkor Kiadó igazgatója nyitja meg. Másnap az Alapítvány által tá­mogatott filmeket és Bozsik Yvette: Az estély című előadá­sát tekinthetik meg az érdeklő­dők. 2 Új VDN 1994. SZEPTEMBER 11., VASÁRNAP / A hosszan tartó jó idő miatt idén korábban kezdődik a szüreti időszak Fotó: Müller Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents