Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)
1994-09-08 / 247. szám
12 aj Dunántúli napló Vállalkozások - Üzlet 1994. szeptember 8., csütörtök Kezdőknek jelent meg a II. bővített, átdolgozott kiadás Vállalkozói ismeretek „A vállalkozások indítása önmagában is nehéz és összetett feladat, de szerencsére egyre több az olyan szervezet, amelyik felmérte ennek jelentőségét, és igyekszik minél több támogatást nyújtani ehhez a folyamathoz. Ez a jegyzet az 508-as Szakmunkásképző és Szakközépiskola, a Pécsi Ipartestület és a Pécsi Kisvállalkozás-fejlesztési ■ Központ összefogásával, a Pécsi Kisvállalkozás-fejlesztési Központ kiadásában és technikai segítségével készült. Támogatásukért a leendő vállalkozók nevében is köszönet illeti ezeket a szervezeteket és vezetőit.” - olvashatjuk dr. László Gyula egyetemi docens (JPTE Közgazdaság-tudományi Kara), a pécsi szerzők Hajós Ferenc és Borsós István „Vállalkozói ismeretek” című jegyzetének II. bővített, átdolgozott kiadásának előszavában. A Szép Lehel rajzaival, a különféle, kitöltött nyomtatványok fénymásolatával, táblázatokkal illusztrált könyv az első kiadás óta módosított szabályozóknak megfelelően, tömören, közérthetően, az elméleti és gyakorlati tudnivalókat jól ötvözve mond el és mutat be mindent, ami a kezdő vállalkozásokhoz nélkülözhetetlen. Útikalauz a 132 oldalas Vállalkozói ismeretek, olvasóját, tanulmányozóját a vállalkozások jogszabályi tudnivalóinak dzsungelén át biztos útra vezeti. A jegyzet elmagyarázza, és gyakorlati példákkal mutatja be a legfontosabb tudni- és tennivalókat az alapfogalmaktól a legbonyolultabb ismeretekig. Rávezet a piaci mechanizmus lényegére, bemutatja az üzleti szervezeteket az egyéni vállalkozástól a szövetkezetekig, bemutatja az üzleti terv elkészítésének fortélyait, általános és konkrét gazdálkodási ismere: tekkel vértez fel, elmagyarázza az értékpapírok, bankbetétek, hitelek lényegét és formáit, az adók szerepét és fajtáit, a társadalombiztosítási ellátásokat és járulékokat, közreadja a legalapvetőbb munkajogi és foglalkoztatási ismereteket a munka- viszonytól a munkanélküliségig. A könyv záró függelékében egyebek között a vállalkozásokat segítő alapítványokról és szervezetekről esik szó. A Vállalkozói alapismereteket a kezdő vállalkozóknak szánták, de akárcsak az I. kiadása, ez is tankönyvként használható oktatási intézményekben, bizonyára kelendő olvasmány lesz közkönyvtárakban is. A Vállalkozói ismeretek II. kötete beszerezhető személyesen vagy utánvéttel a Pécsi Kisvállalkozás-fejlesztési Központban (Felsőmalom utca 13., telefon/fax: 333-753. Ára: 250 forint.) B. M. L. Megalakult az Országos Asztalosipari Szövetség baranyai szervezete Az asztalosmester reményei Kövesdi József asztalost sokan ismerik. Műhelyében a már kész bútorok mellett, sorakoznak az újabbak is. Nemcsak javít, hanem restaurál, és megrendelésre újakat is készít. Külön műhelyben állnak a gépek, egy másikban a kézi szerszámok kaptak helyet, míg az üveges részben a politúrozás folyik. Találkozásunkkor egy megbeszélés közepébe csöppentem, az Országos Asztalosipari Szövetség Baranya Megyei szervezetének elnökségi tagjai voltak nála. Sok mindenről folyt a szó, többek között arról, hogy szükség van a kamarákra, a tanuló- képzés reformjára, hogy ne betanított munkások, hanem szakemberek kerüljenek ki a végzést követően. Abban is egyet értettek, hogy vissza kell állítani a mestervizsgát, ki kell szűrni a kontárokat, akik tisztességtelen ajánlataikkal hátrányos helyzetbe hozzák az engedéllyel rendelkező vállalkozókat.- A nagybátyám faragott, nála lestem el az alapfogásokat, szerettem meg a szakmát. Még általános iskolás koromban elhatároztam, hogy asztalos leszek - kezdi beszélgetésünket Kövesdi József, aki egy jó hírű pécsi iparosnál, Klein Sándornál volt tanuló. Végzés után a bútorgyárban helyezkedett el. A katonaságnál kitanulta az üvegezést. 1979-ben mestervizsgázott.- 1980-ban lettem önálló. Az első pillanattól kezdve voltak tanulóim, alkalmazottaim. A fiam is nálam tanulta a szakmát. Jelenleg egyedül dolgozom. Ha valaki előre akar lépni, annak fejlesztenie kell, de ezt csak az adózott jövedelméből teheti meg. A fekete piac még durvább, mint volt bármikor, sokan kihasználják a munkanélküliséKövesdi József és fia műhelyükben get. Ezek a jelenlegi körülmények a fiatalok kedvét is elveszik a vállalkozástól. Jó lenne, ha a kamara olyan erős szervezetté válna, hogy meg tudja védeni az iparosokat. A szervezés egyelőre az iparosok kezében van. Mint mondja, minden kormány eddig vállalkozás barátnak hirdette magát, csak valahogy az intézkedései nem ezt támasztották alá. A vállalkozók pedig nem kémek sokat, csak Fotó: Läufer László annyit, hogy hagyják dolgozni őket, ne növeljék a terheiket, mert különben kénytelen megkeresni a kiskapukat, hogy előre vigyék a vállalkozásukat. Nemrég a templomi restaurátor tanfolyamot is elvégezte. Ez egy újabb lehetőség. Tervezi, ha kedvezőbb lesz számára az adórendszer, tovább bővíti tevékenységét. Üzletet nyit családi vállalkozásban, elsősorban kispénzű embereknek. Már keresi a kapcsolatot a gyártókkal. A szakképzés helyzete a régióban Legnépszerűbb a vendéglátóipari és a közgazdasági szakirány Megalakult az Országos Asztalosipari Szövetség baranyai szervezete, amelynek elsődleges célja, hogy összefogja a megyében dolgozó vállalkozókat, iparosokat. Az alakuló üléssel egy időben kiállítást is rendeztek, amelyen mintegy 18 cég mutatta be termékeit, valamint rövid előadásokon ismertették tevékenységüket, kiemelten foglalkoztak a felületkezelési eljárásokkal. A hónap elején a szervezet tagjai részt vettek Sopronban a nemzetközi faipari szakkiállításhoz kapcsolódó országos szakmai találkozón, konferencián, ahol a résztvevők bepillantást nyertek a nemzetközi kutatások legfrissebb eredményeibe. Szó volt még az asztalosüzemek, faipari vállalkozások értékesítési lehetőségeiről is. A megyei szervezet tevékenyen részt vesz a Kézműves Kamara megalakításában, képviselteti magát a Kamarai Előkészítő Bizottságban. Az Országos Asztalos- és Faipari Szövetség négy éve alakult győri központtal. Tagjai elsősorban egyéni vállalkozók. A szövetség tagja az IPOSZ-nak, és a volt kelet-európai szocialista országok közül elsőként vették fel az Asztalos Szövetségek Európai Uniójába. Somogybán 10 középfokú iskola közül 9 szakképző intézmény, ugyanakkor Baranyában csak a négyötöde az, s ezzel a megye alatta marad az országos átlagnak. Tolnában, Zalában is jobb a helyzet ennél. Megfigyelhető az is, hogy a középfokú oktatási intézményekben történő továbbtanulás már nem kötődik annyira a születési helyhez, lakóhelyhez, mint az alapfokú képzés, sokkal meghatározóbb a szakirány, vagy egy-két különleges szakma, melyet az országban csak néhány iskolában oktatnak. Az elmúlt tanévben Baranyában volt Dél-Dunántúlon a legtöbb középiskolás (20 500fő), de arányosítva itt vett részt a legkevesebb fiatal szakképzésben (72 százalék). A végzősöket illetően az elmúlt négy év során Zalában tapasztalható a legnagyobb változás, hiszen itt csaknem másfélszeresére nőtt a középiskolát befejezők száma. Általános gyakorlat, hogy a régióban mindenütt igen nagy az érdeklődés az ipari szakiskolák iránt, főként a vendéglátó-ipari, a kereskedelmi, az egészségügyi és a közgazdasági szakokon. Ugyanákkor Zalában a villamos, Tolnában az építőipari, Somogybán a biológiai, Baranyában pedig a gépgyártó, a karbantartó, az energiaipari pályák is igen népszerűnek bizonyultak. Évente megyénként 2-2,5 ezer szakmunkás kerül ki az iskolapadból, s a gyakorlati képzésükre az a jellemző, hogy Zalában, Baranyában kevés az iskolai tanműhely, itt minden második tanuló a vállalkozói szférában szerzi meg a szakmai gyakorlatot. Tolnában ezzel szemben az iskolai, üzemi-vállalati tanműhelyeké a vezető szerep. Elszomorító tény, hogy a régió megyéiben a 25 évnél fiatalabb regisztrált munkanélküliek aránya 26 százalék körül mozog, s csaknem minden tizedik pályakezdő állás nélkül marad. Ugyancsak elgondolkodtató, hogy a nyári hónapokban a munkanélküliek alig 2 százaléka vett részt átképző tanfolyamokon. M. B. E. Erősödik az osztrák érdekeltség a pécsi Pannónia Sörgyárban Sajtónyilatkozatai szerint az Ottakringer cégnek esze ágában sincs kivonulni a pécsi sörgyárból, sőt, inkább 75 százalék fölé vinné a tulajdonát. A pécsi „rémhírek” feltehetően azért teijengenek, mert a hatalmas Ottakringer-birodalomban hajtottak végre teljes szerkezetváltást, s ennek következtében a Pannónia egyértelműen a Wenckheim-érdekeltséghez került. „Még nagyon komoly racionalizálásra van szűk a Pannóniánál. Az idei év első fele kétségtelenül nem volt túl vidám, de lassan beindulnak a dolgok.” így reagált Engelbert Wenck- heim, a pécsi sörgyár többségi tulajdonosa a magyar sörpiac őt érintő visszaesésére. A tradicionális osztrák Ottakringer-céget is vezető, kettős állampolgárságú Wenckheimnek hosszú távú tervei vannak a pécsi gyárral. Ami a termékeket illeti, az Ottakringer sör mellett új, magasabb áron eladható, márkás sörféléket akar Pécsett előállítani: az új image és az új márka bevezetéséhez idő kell. A pénzügyi terveket illetően pedig Wenckheim szeretné a jelenlegi 50,2 százalékos, tehát minimális többséget biztosító tulajdoni részét 75 százalék fölé növelni. A pécsi sörgyár eladásáról elterjed hírek feltehetően azzal függnek össze, hogy az Otta- kringer-impériumon belül alapvető szerkezeti változások következtek be az elmúlt hetekben. A rendkívül bonyolult átszervezésnek az a lényege, hogy az eddig 80 százalékosan az Ottakringer család tulajdonában lévő vállalatok jelentősebb darabjai átkerültek egy ez év májusában csöndben megalakult holdinghoz, a Getränke Industrie Holding AG-hez. Az átszervezés révén Engelbert Wenckheim, aki eddig csupán felesége jogán volt tulajdonos az Ottakringerben - ő maga mindössze 1500 schilling értékű részvénynél rendelkezett -, most a GIH-ban többségi tulajdont szerzett. A maga nevében 14 százalék tulajdonhoz jutott, közvetlen családján keresztül pedig további 37 százalékhoz. Így tehát a Wenckheim család most a magáénak mondhatja egy 380 embert foglalkoztató, közel egymilliárd schillinget forgalmazó vállalatcsoportot. Az új holdinghoz került át a Pannónia Sörgyár is. A pécsi vállalkozásában Engelbert Wenckheimnek a Wenckheim Holding GmbH.-n keresztül 19,2 százalékos tulajdonhányada van, további 13,7 százalékot birtokol a GIH-hoz tartozó köztes osztrák holdingban a Valeria Holding GmbH.-ban, amely 31 százalékot mondhat a magáénak Pécsből. A Valériában 52,87 százaléka van a GIM-hoz tartozó Ottakringer Beteiligungs AG-nak, 27,45 százaléka pedig Raiffeisen Ost Invest Untemehmensbet. GmbH.-nak. Az átszervezés ellenére Wenckheim és csapata továbbra is felelősnek érzi magát az Ottakringer irányításáért is. A GIH 360 millió schilingért vásárolta ki az Ottakringerből a ma hozzá tartozó nyolc vállalatot, ugyanakkor megtartott magának 33 százalékot az Ottak- kringer Brauerei Harmer AG-ból, amely alá a többi Ot- takringer-vállalkozás sorolódott. Ez jelenti a két világ közötti egyik kapcsolatot, a másikat pedig az, hogy a GIH a vételi árból csak 120 milliót fizetett ki készpénzben, hála a Raiffeisen Zentralbank tőkéjének, a maradék 240 millió kifizetésére a GIH az Ottakringertől 15 éves törlesztési időt kapott. Azaz a két birodalom sorsa összefonódik. Wenckheim tulajdonszerzési ambíciói mellett a szakértők két okot hoznak még fel az átstrukturálásra. Az egyik az, hogy a tőzsdén eddig csak elsőbbségi részvényekkel szereplő Ottakringer szeptember végén az alaptőke 22 százalékának erejéig, tőkeemeléssel összefüggően törzsrészvényeket visz a tőzsdére 1000 schi- linges kibocsátási áron. Az ily módon megjelenő részvényesek azonban a GIH-ba átvitt vállalatok életébe természetesen nem szólhatnak bele. Mellesleg a GIH-nak is vannak tőzsdei tervei, de nem holdingszinten, hanem vállalatonként. Az első esélyes az ásványvízgyártó Vöslauer. A másik ok, amit a jól értesült bécsi Wirtschaftswoche említ, hogy a birodalom két vezetőjének, Wenckheimnek és az Ottakringerben legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező, a felügyelőbizottság elnöki tisztét betöltő Gustaw Harmemek igen eltérő a véleménye a követendő stratégiáról. Wenckheim - s eddig túlnyomórészt az ő akarata érvényesült - az expanzió híve, újabb és újabb érdekeltségek felvásárlására törekszik, mert ez vezet az EU-csatlakozásnak megfelelő vállalatmérethez. Harmer viszont óvatosabb, szerinte a 625 milliós akvizíciós kiadásokkal a birodalom elérte határait. (A Napi Gazdaság bécsi tudósítójától.) Különleges vállalkozás Ez már Amerika? Még nem, bár vannak, akik idehaza is megengedhetik maguknak, hogy vendégek legyenek saját otthonukban (kertjükben, telkükön), munkahelyükön. A névnap, születésnap, ballagás, házassági évforduló, hivatali előléptetés, nyugdíjazás jó alkalom a szűkebb-tágabb családi, baráti összejövetelre, ahol jóféle italok és étkek emelik a hangulatot. Csak a háziasszony tudja, hogy mindez mennyi pénzbe és munkába kerül a traktát követő mosogatást és takarítást is beleértve. Tibor Zita, a pécsi Fiaker Vendéglő tulajdonosa a tavaszi amerikai tanulmányútján tapasztalta: az ottani vendéglők forgalmának zömét a lakásokon végzett szolgáltatások teszik ki. Miért ne lehetne ezt idehaza is meghonosítani? Az összes szükséges engedélyt megszerezte, hogy hívásra a Fiaker Party-szervíz kivonulhasson bárhová saját bútorzattal, dekorációval, szervizkészlettel, személyzettel és étellel, itallal maradéktalanul ellássa a vendégeket, s az összejövetel végén ki is takarítson. Hogy ez menynyibe kerül? Még mindig olcsóbb, mint a családot, baráti kört egy drágább étterembe vinni, s mégis csak otthon vendégeskedhetnek a háziasszony legnagyobb örömére. B. M. L. Újonnan vállalkozók figyelmébe Húsz százalék hirdetési árkedvezmény A kéthetente jelentkező „Vállalkozások - Üzlet” mellékletünk jelen oldalát elsősorban az újonnan vállalkozók figyelmébe ajánljuk. Az itteni bemutatkozással széles körű nyilvánosságot célozhatnak meg, hiszen az Új Dunántúli Napló naponta több mint 70 ezer példányban jelenik meg, lapunkat több százezren olvassák. Ha Önt érdekli ez a reklámlehetőség, és az általa nyújtott gazdasági információk, kérjük, fizesse elő lapunkat, ami Önnél költségként elszámolható. Amennyiben vállalkozását a kéthetente megjelenő „Vállalkozások - Üzlet” mellékletünkben kívánja bemutatni, első alkalommal 20 százalék hirdetési árkedvezmény mellett teheti. Ezzel kapcsolatban kérjük, keresse meg marketingvezetőnket, Baranyai Józsefiét. (Telefonja: 415-000/160-as mellék.) Munkatársunk segít a hirdetés megszervezésében, megírásában, szükség szerint újságírót és fotoriportert biztosít. Oldalaink megírásában közreműködtek: Kaszás Endre Mészáros B. Endre Murányi László Szalai Kornélia A „Vállalkozások - Üzlet” oldalainkkal legközelebb szeptember 22-én jelentkezünk
