Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-01 / 240. szám

1994. szeptember 1., csütörtök Honismeret üj Dunántúli napló 11 Szervita rendház Egerben Egerben hétfőn átadták a szerzeteseknek azt a felújí­tott épületet, amely a Szer­I vita Rend magyarországi tar­tományi székhelyeként fog működni a jövőben. A rend­házat Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke szentelte fel. Mint azt Póka Elek, a rend helyettes tartományfőnöke a felavatás alkalmából el­mondta: a szerviták, azaz Mária szolgái, 1680 óta te­vékenykednek Magyaror­szágon. A rend központja egészen 1950-ig, a feloszla­tásáig Egerben, a most meg­újult épületben volt, s mint­egy 20 szerzetesnek adott otthont. A háború előtt még 50 szervita szerzetes tevé­kenykedett Magyarországon, ám mára csupán 4 tagja van a rendnek. A helyettes rend­főnök hangsúlyozta, hogy a most átadott épület lehetővé teszi a rend magyarországi újraszervezését, amelyhez segítséget nyújtanak a Nyu- gat-Európában tevékeny­kedő szerviták is. Az épület felújítására mintegy nyolcmillió forintot fordított a megyei önkor­mányzat. Az összeg abból a pénzből származik, amelyet a megye a költségvetésből, ; kártalanítás címén kapott az épület 1990-es átadása után. A hónap madara A csörgő réce A legkisebb termetű európai vadrécefaj. Hazánkban nem fészkel, de őszi-tavaszi vonu­lása alkalmával nagy tömegek­ben jelentkezik. Kisebb csapa­tokban a be nem fagyó vizeken gyakran áttelel. Őszi mozgalma szeptember-októberben, a tava­szi főleg márciusban zajlik. Táplálékát a sekély vízben ke­resi, amely gyommagvakból, rovarokból, csigákból és zöld növényi részekből áll. Világál­lományát 2,5 millió példápyra becsülik a szakemberek. Va­dászható madárfaj. Vadászati idénye nálunk augusztus 15-től január 31-ig tart. XA Bank László XA Pécsi szemmel AII. világháború előzményei és kitörése Mindig érdekes olvasmány, mi is történt, mi foglalkoztatta az embereket nagy világtörté­nelmi események idején. A II. világháború 1939 szeptemberé­ben tört ki. Augusztusban az új­ságok témája a máriagyűdi za­rándoklat, a belvárosi templom restaurálása, Szent István nap­jának megünneplése, Virág Fe­renc megyéspüspök 70. szüle­tésnapja. Ekkor adták át a mai 48-as téren a rendőrségi szék­házat, ami tragikusra sikerült. Az átadás előtt ugyanis, a keleti szárny vakolási munkálatai közben a hatalmas állványerdő lezuhant, és két munkás gerinc­törést, kettő pedig kar- és lábtö­rést szenvedett. Pécs és a fővá­ros között új gyorsvonatpárt ál­lítottak be. Nagyarányú vita bontakozott ki az országban: ál­landó színházak legyenek-e, vagy maradjon az időszaki tár­sulatok rendszere. Ha a nemzetközi helyzet vi­lágégéssé fajuló eseményeit nézzük, a korabéli pécsi sajtó­ból a következő szalagcímek kívánkoznak az élre: „Danzig sorsa döntés előtt.. Fokozott katonai tevékenység folyik ... olasz, német hadgyakorlat a francia határ közelében .. . (aug. 5.) „Hitler: Tízmillió állig felfegyverzett katona várja, hogy háború vagy béke lesz-e Európában” (aug. 8.). A hábo­rús készülődés közepette rob­bant a bomba a szovjet-német megnemtámadási szerződés megkötéséről (aug. 22-27.) Ez­zel kapcsolatban tanulságos volt a 25-i Dunántúl főcíme: „Hitler és Sztálin ellenségeskedés he­lyett a barátság útját választot­ták.” Napokon belül azonban ismét a lengyelországi feszültség ke­rült az élre: „Lengyelország nem mond le Danzigról... Róma: A fasiszta milícia 55 zászlóalja is fegyverben áll. . . London: A helyzet rendkívül súlyos és veszélyes - mondotta Eden ... Roosevelt békeüzene­tet küldött a német és a lengyel államfőhöz .. Párizs: Pesszi­mista hangulat, lázas katonai készülődések ... Hazai kikö­tőkben kell tartózkodnia az an­gol és német kereskedelmi flot­tának ...” (aug. 26.). „Len­gyelországé az utolsó szó a béke vagy a háború kérdésében .. .Hitler békefeltételei... Mussolini felkészült a hábo­rúra.” (aug. 27.) „Szlovákiát német csapatok szállták meg .. . Daladier és Hitler levélvál­tása.” (aug. 29.) „A vihar előtti csönd . .. Békebeszédet mon­dott az angol parlament ülésén Chamberlain miniszterelnök, de hangoztatta ... Anglia felké­szült minden eshetőségre ...” (aug. 30.) Hiába volt XII. Pius pápa bé­keszózata, a háború kitört, s a német csapatok megindultak s J Lengyelország ellen, hogy nemsokára kelet felől a Szov- jetúnió cselekedje ugyanezt. Er­ről a pécsi sajtó az első oldala­kon így számolt be: „Lengyel- ország mozgósított... Olaszor­szág mozgósította tengeri és légi haderejét... Japán kitart a tengely mellett..” (aug. 31.) „Dörögnek az ágyuk ... Danzig szabadállam csatlakozott a né­met birodalomhoz ... A német bombavetők és harckocsik of- feqzívája a lengyel határon ... Franciaország és Anglia elren­delte az általános mozgósítást . . . Felhívást intézett Magyaror­szág népéhez Teleki Pál gróf miniszterelnök.” (Dunántúl, 1939. szept. 2.) Ugyanerről a másik napilap, a liberális Pécsi Napló így tudó­sított: „Kitört a német-lengyel há­ború .. .Német repülők bom­bázzák Varsót.. Franciaország és Svájc elrendelte az általános mozgósítást... Hitler: Éljen a felszabadult német Danzig ... A kormány nyugalomra és fe­gyelemre inti Magyarország népét.. ” A német-lengyel háború a legtöbb európai hatalom belé­pésével hamar világháborúvá szélesedett, így az elkövetke­zendő évek híradásai mindig a pusztítás fokozódásával kez­dődtek. Dr. Vargha Dezső Majdnem... A „Bárány avármegye 1919-1929” című könyvben akadtam a következő sorokra: „A Nagynyárádra betelepült németek egy része Fuldából vándorolt be, s magukkal hoz­tak egy katholikus papot is. Ez lett az első plébános és 1721-ben ő látta el Németbóly- ban is a lelkipásztori teendőket. A gyönyörű, tiszta stílű temp­lomot, amely a dombon emel­kedik és egyike a megye leg­szebb templomainak, Mária Te­rézia építtette. Elrendelte, hogy a templomot olyan helyre épít­sék, hogy 15 kilométer távol­ságból mind a négy égtáj felől látható legyen. A nagyharsányi hegy majdnem áldozata lett en­nek a templomépítésnek, mert el akarták hordani, hogy ne áll­jon útjába a kilátásnak, de mivel a 15 kilométernyi távolságon kívül esett, megkegyelmeztek neki.” Szerencsére, mert különben ma is hordhatnák. Szakemberek becslése sze­rint a nagyharsányi hegy össz- tömege egy milliárd tonna. Ez pedig azt jelenti: ha minden év­ben egymillió tonnával csök­kentették volna a hegy tömegét, ezer évig tartana a hegy elhor- dása. Sz. Harsányi János „A bronzöntvény évezredes üzenet”. Soltra Elemér Balogh lm rének készített érme. A bronzöntés művészete A vasárnapi és hétfői újság­ban is képes hír volt az alsómo- csoládi szoboravatás. De kitől kapja egy művészi alkotás vég­leges, bronzba öntött formáját? Ezt csak ritkán közük a hírek. Nos, Pécsett ez két helyen le­hetséges, ezek közül az egyik Balogh Imre bronzöntő műhe­lye. A szerény mester ugyan mindig hangsúlyozza, hogy munkája eredménye „estik” szakmai produktum, de a fi­gyelmes szemlélőnek akaratla­nul is eszébe jut a kérdés: ho­gyan lehet egy ekkora szobrot - bonyolult térbeli forma! - egy darabban hibátlanul kiönteni? A szakembertől megtudjuk, hogy ez csak az un. „viaszve- szejtéses” módszerrel lehetsé­ges. Ennek az ősi, de időközben elfelejtett eljárásnak az a lé­nyege, hogy a forró, folyékony bronz kiolvasztja az előzőleg viaszból elkészített, samottba ágyazott szobrot és maradékta­lanul kitölti a helyét. Ezt a „régi-új” technológiát 1980-ban Francesco Bruni műhelyében tanulta meg, ahová a híres mű­vész Amerigo Tot (Tóth Imre) meghívására pécsi szobrászok társaságában jutott el. így ké­szülhettek el - a sok közül csak néhányat említünk - a soproni várásházát díszítő Széchenyi portré, a pécsi díszkutak, a repü­lős emlékmű, négy aradi vér­tanú mellszobra, és ez az út ve­zetett Fancesco Bruni Róma melletti műhelyéből Alsómo- csoládra is, ahol Brunn József vezérigazgató avatta fel Trisch- ler Ferenc szobrászművész Munkácsy mellszobrát. Európai Zenei Ünnep A „Kiengesztelődés Requiemje” Az 1995-ben esedékes Euró­pai Zenei Ünnepre 12 ország 13 neves zeneszerzője a stuttgarti Nemzetközi Bach Akadémia megbízásából megkomponálja a „Kiengesztelődés Requiem- jét”. Mint Helmuth Rilling, a Bach Akadémia professzora közölte, a második világhábo­rúban egymás ellen harcolt or­szágokból bíztak meg zeneszer­zőket a feladattal. Az 1995. augusztus 13. és 27. közt Stuttgartban megrende­zésre kerülő Európai Zenei Ün­nep a második világháború be­fejeződésének 50. évfordulója alkalmából a „Háború - Kien­gesztelődés - Béke,, mottóval kerül megrendezésre. A köz­ponti kérdés azonban a kien­gesztelődés - mondotta Rilling, hozzátéve, hogy az „hídnak te­kintendő a háború és a béke kö­zött”. A leendő szimfónia stuttgarti megszólaltatására az Izraeli Fil­harmonikusok pályáznak. DPA jelentése szerint a Re- quiemen a következő zeneszer­zők dolgoznak: Luciano Berio, Olaszország; Friedrich Cerha, Ausztria; Paul-Heinz Dittrich, Németor­szág: John Harbison, Egyesült Államok; Marek Kopelent, Cseh Köztársaság; Ame Nord- heim, Norvégia; Marc-André Dalbavie, Franciaország; Judith Weir, Nagy-Britannia; Krzysztof Penderecki, Len­gyelország; Wolfgang Rihm, Németország; Alfred Schnittke, Oroszország; Juasza Dzsodzsi, Japán; Kurtág György, Ma­gyarország. Mint Helmuth Rilling kö­zölte, Wolfgang Rihm már el is készült a Requiem rá eső részé­vel. Közös élmények összetartó ereje ... „Honismerőt” nevelő egyesület A Tájak-Korok-Múzeumok (TKM) mozgalom, a közművelő­désnek ez a sajátos öntevékenységre támaszkodó ágazata 17 évvel ezelőtt, 1977 őszén született meg. Az utóbbi évek egyik legszélesebb körű mozgalmát 1985 óta önálló egyesület irá­nyítja. A több mint 9000 tagot számláló egyesület valósággal „behálózza” az országot. Mintegy 700 település lakói kapcso­lódtak hozzá.-Mivel magyarázható ez a rendkívüli érdeklődés? - kér­deztük az egyesület választmá­nyi tagjától, Vajda Ferencnétől.-Sikerült a módszer kidol­gozóinak megtalálni az utat az ember két alapvető vonásának kielégítésére, ez pedig a kíván­csiság és a játékosság. Ez ösz­tönözte a mozgalomhoz csatla­kozókat az ország különböző tá­jainak bejárására, a múzeumok, műemlékek, természetvédelmi területek látogatására. Az alap­feladat, a meglátogatott helye­ket igazoló pecsét gyűjtése újabb kirándulásra sarkall és a kezdetben szórványos érdeklő­dőből rendszeres ismeretgyűj­tőt, „honismerőt” nevel. Arra is ösztönöz, hogy ne csak a kirán­dulóhelyek agyonreklámozott kínálatát látogassák, hanem ke­ressék fel a kultúrtörténet egy-egy értékes darabját őrző, kisebb településeket is. Egyben biztassák a hátrányos helyzetű vidékek fiataljait, csa­ládjait arra, hogy mozduljanak ki lakóhelyükről és igényesen tájékozódjanak a világban.- Mi a mozgalom alapelve?- A kötetlenség. Nincsenek kényszerű szabályai. Ha az im­már negyedízben kiadott térké­pes címjegyzéket, a „Magyaror­szág látogatható múzeumai, műemlékei, természetvédelmi területei” című kiadványt te­kintjük irányadónak, akkor ez minimum 400 ezer érdeklődőt jelenthet. A mozgalomban fo­lyamatosan résztvevők száma (számítógépen vezetett nyilván­tartásunk szerint) mintegy 50 ezer országjáró.-Kik alkotják az egyesület tagságát?- Az egyesület tagságának 73 százaléka tagcsoportokban, TKM klubokban (eddig 50 ala­kult meg) talál érdeklődését le­kötő, kulturáltságát bővítő te­vékenységet, felismerve az azonos érdeklődésűek progra­malakításának előnyeit. Kor szerint is széles a skála; a tizen­évesektől a 90 évesekig minden korosztály megtalálható sora­inkban. A klubokban sok a nyugdíjas is, ők szintén figye­lemmel kísérik a látogatott mű­emlékek, múzeumok, termé­szetvédelmi területek állapotát és személyesen vagy levélben jelzik észrevételeiket. Az egye­sület nemre, korra és iskolai végzettségre való tekintet nél­kül mindenki számára elérhető, és bár nem lehet cél bizonyos rétegek kiemelése, mégis sze­retnénk felhívni a figyelmet az ifjúság körében végzett mun­kára. Az iskolákban folyamatosan szerveződő TKM Baráti Körök - eddig 20 ilyen alakult ill. mű­ködik - pedig sok fiatalnak ad­nak ösztönzést, hogy ismerked­jen - országhatáron belül vagy kívül - a haza épített és termé­szeti értékeivel. Számos visszajelzés bizo­nyítja, hogy a tanuló korban szerzett benyomások nem múl­nak el nyomtalanul és sokan vannak a felnőttek között, akik az iskolából hozták kedvüket a játék folytatására.-A hazai látnivalók megis­mertetését hogyan segítik?- A TKM Kiskönyvtár - so­rozat színes kínálatával. Ezek több mint 8 milliós példány­számban jelentek meg. Ez évben az 500. jubileumi kötetet is kézbe vehetik az ér­deklődők. Az országosan ismert helyekről kb. 60 német, angol és francia nyelvű változat is megjelent.- Rendszeresen hirdetnek pá­lyázatokat is.-Igen. A mozgalom 1979 óta, évente változó tartalommal és módszerrel hirdet pályázatot, elsősorban az ifjúság részére. A régi céhes hagyományokra utaló „Hazai tájakon vándor­könyvvel a tarisznyámban” vagy a „Barangolás hazai tája­kon” játék során a fiatalok a magyar történelem, művészet- történet, a néprajzi hagyomá­nyok és a természeti értékek dokumentumaival ismerkedtek. 1989-ben a „Barangolás hazai tájakon” címmel, 1990-ben és 1991-ben „Kortársunk Széche­nyi”, valamint „Széchenyi öröksége” címmel bonyolítot­tunk le pályázatot többezres résztvevővel, a Magyar Rádió­val és Televízióval közös szer­vezésben. 1991-ben - készülve az államalapítás 1100. évfordu­lójára és az esetleg mégis sorra kerülő 1996. évi világkiállításra - több éves művelődéstörténeti vetélkedő sorozatot indítottunk „Az államalapítástól napjain­kig” címmel. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium ja­vaslatára az 1992. évben, csat­lakozva a Hexagonale kezde­ményezte „Közép-Európa Ba­rokk Éve” akcióhoz „Barango­lás a barokk emlékek nyomá­ban” címmel indítottunk vetél­kedőt. A folyamat nem törik meg: 1994-ben új játék szerepel a TKME tevékenységében: „Te­remtő félévszázad - a magyar polgárosodás hőskora 1844-1894” címmel. Ennek célja, hogy a reformkor feldol­gozása után módot adjon az ér­deklődőknek a magyar állami­ság, a magyar polgári fejlődés, a modem Magyarország megis­merésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents