Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-06 / 215. szám

8 üj Dunántúli napló Riport 1994. augusztus 6., szombat A község központjában a közelmúltban alakítottak ki hangulatos parkot és játszóteret, ahol a falusi turizmusban résztvevők, ha­zaiak és külföldiek egyaránt, akik dr.Túri Piroska vendégei, is kellemesen érzik magukat Läufer László felvételi Község, melyet a Turul madárról neveztek el Magyarul magyarán Reklámstilisztika Aszfalton nőtt, budapesti le­ányzó volt Nyírfás Agnes, s tán negyed vagy ötödéves teológus korában legációba jött első íz­ben a baranyai Turonyba. Ma a község polgármestere. És természetesen Turony és a környező községek, Csamóta, Bisse, Garé és Szava református lelkésze. Közéleti ember, s ereden­dően, a lelkészi hivatás válasz­tásával már e közéleti ségre vok­solt. Mégis azt mondja: e négy év polgármesterség után lekö­szön. Nem neki való. Főleg, hogy szeretne mindent teljes emberként csinálni, s bizony majdnem mindennap egyik hi­vatása a másik feladat rovására megy. Sajátos mosolyából egy kesernyés fintorra tellett e kate­gorikus közlés nyomán, s hal­ványult az a tűz is, ami a sze­méből sugárzik a szószék köze­léből. Nyilván: szeretett volna kétszer is, többször is annyit tenni e községért, mint amit te­hetett, s szeretett volna ki- nek-kinek megelégedésére 'adni e képzeletbeli bőség kosarából. De hát bőség kosara nem volt. Amikor átsétáltunk a pol­gármesteri hivatalból a szem­közti parókiába, majd az átme­netileg bezárt református temp­lomban megbámultuk az omla­dozó vakolatot és a hulló pla­fondarabokat, szomorúan je­gyezte meg:-Látja, azt is felróják a hí­vek, hogy miért nem a templom rendbetételével kezdtük...- 5 miért nem?-Furcsa bizonnyal, hogy az én számból hallja, de akadt több, fontosabb tennivaló. Ami közvetlenebbül érinti az itt la­kókat. Hát igen. Abból az évi 5-6 millióból, amit a községé, sür­getőbb dolgokra kellett fordí­tani. Megoldani a domboldal vízrendezését, mert bizony egy-egy felhőszakadás tragédi­aként érkezett Turonyba. Utat kellett építeni, vizet és villanyt adni oda, ahol nincs, de lege­lőbb is rendbe tenni a község házát, amely otthont ad az or­vosi rendelőnek, ifjúsági klub­nak, könyvtárnak is. Nemrégi­ben falunap alkalmával játszó­teret avattak a park szomszéd­ságában, s színdarabot adott elő a község fiatalsága. Hamarosan bővítik a telefonhálózatot - a MATÁV ígéretét bírják - , s az­tán jöhet majd a templom rend­betétele. Ami nem lesz könnyű, hiszen kívül-belül helyre kell pofozni, s az előzetes becslések szerint is több tízmillióba kerül majd. S tudni illik: a vidék egyik legnagyobb református temploma ez, s hogy adomá­nyokra nem nagyon számíthat­nak, hiszen e környékben főleg kisjövedelmű emberek élnek. Mondom: nagyon szép ez a község. Legalábbis az a része, amit itt a helybéliek egyszerűen csak Domb-nak neveznek, s ahonnan rálátni a pécs-harkányi 58-as útra. (Ott lent is szép, csak éppen a meglehetősen nagy forgalom felettébb zavar­hatja az ott élők nyugalmát. A végleges megoldás valahová a kétezredik évbe is elmutat: Tu- ronyt elkerülő gyorsforgalmi útra volna szükség.) Nyírfás Ágnesnek is szép a község. Minduntalan kicseng hangjából az a szeretet, amit e vidékért érez. Amikor az új há­zakról beszél, amikor a fiatalsá­got, a jövőt említi. A legaprób­baktól a 16 éves korú gyereke­kig pontosan 45 igen fiatal fiú és lány él az amúgy 280 lakosú Turonyban.) Velük és értük. Ez lehet a legszebb dolog a világban. (Tu­dom: majd ha a helybéliek új polgármestert választanak, megköszönik Ágnes munkáját, aki ezzel együtt, itt és itthon maradva fog a helybéliekért to­vább dolgozni a maga lehetősé­gein belül.) A parókia mellett, azonos épületben a régi református is­kola: ma az omladozó templom helyett imateremnek használ­ják. Régen körzetesítették az oktatást, s a gyerekek azóta többnyire Harkányba járnak. Jó a közlekedés télen is. (Bár az is igaz, hogy bizonnyal elkese­redne Demeter Pál igazgató ta­nító úr, ha a mába látna: ő a harmincas-negyvenes években oktatott a református oskolá­ban.) Persze, elképzelhető, hogy előbb-utóbb az alsótago­zat ismét hazátalál. Egy séta a felső utcában. Itt lakik dr. Túri Piroska, a falusi turizmus megszállottja, az az asszony, aki közel egy holdon gazdálkodik, s akinek a portáján ott a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetségének táblája.- Az ember nem sok jót hall e mozgalomról - állítom egy idő után.- Sajnos az állam nem igen támogatja e mozgalmat, pedig sok haszna van, apiiből az egyén is, az ország is profitálna. Tőkeszegény az emberek több­sége, nem tud lépni, hitelt fel­venni. Ez a legnagyobb gond. Piroska az az ember, aki szí- vét-lelkét kiteszi a vendégért. Virágos udvarának elején szé­pen másod virágzó lila akác, s egy szóra ásót hoz, hogy né­hány apróbb magoncot kikapjon a földből, s adja nekem, ajándék gyanánt. Persze jó félórás be­szélgetésünk lényege nem ép­pen ez. Turony központi fek­vése, Villány, Harkány, Mária- gyűd, Pécs közelsége sok távo­labbi vidéken élő magyar család számára vonzó néhány napos, néhány hetes itt-tartózkodásra. Itt jó a levegő, csönd és béke van. Jönnek külföldről is. Ezt kell kihasználni a jövedelem ki­egészítéseként. Hasonlóképpen vélekedik Schmidt István is, aki egyébként saját tehenészet kialakításán fá­radozik. Szidja a bankokat:- Kölcsönt csak olyan feltéte­lek meglétével adnak, amelyek ha meglennének, nem vennék föl kölcsönt. így támogatja a kormányzat a falusi embert. Értem. Másutt is ez a helyzet, nem csak Turonyban. Turony árpád kori település, nevét az alvégi magyarok rövi­den ejtik, a felvégi sokacok hosszan: innen az írás bizonyta­lansága. Mindenesetre ma a rö­vid „u” a hivatalos. A név a Tu­rul madárból származik, a Turul előbb Turun, majd Turony lett. Egyike a legszebb baranyai községeknek - szól egy 1934-ből fennmaradt írás a köz­ségről -, ott fekszik a régi római hadiút két oldalán, a Teknős északnyugati lábánál. Egyéb­ként vagy három esztendeje íródott meg a község története, ifj. Erdődy Gyula jóvoltából. A könyv előszavában Nyírfás Ágnes leírja, hogy a cseppben is ott a tenger, s hogy a múlt isme­rete fontos dolog. Sajátos ver­senypályához hasonlítja a közé- letiséget, a helybéli nekibuzdu­lásokat, az abban elérhető sike­reket és kudarcokat. Ügy fo­galmaz: Ezen a mi turonyi versenypá­lyánkon már rengetegen futot­tak előttünk. Sokuk legyőzte az akadályokat, megnyerte a ver­senyt. S bizonyára akadt, aki feladta, elbukott. Mi, mai ver­senyzők, győzni akarunk. Égyébként motoros fűnyíró­gépet javított éppen Schmidt István, amikor a leendő tehené­szetről beszélgettünk, meg ar­ról, hogy megint sok a magán­gazda, s hogy éppen a toronyiak léptek ki legelébb a szalántani termelőszövetkezetből. Van, aki 10 holdon, van, aki 50-en kezd új életet, ami persze nem könnyebb, mint a tsz-tagság volt, de talán perspektívájában jobb lesz. Ha a kormány és a bankok is úgy akarják. Mire bosszankodásával vé­gez, a fűnyírógép is végre bein­dul: a porlasztót kellett kitakarí­tani. Kozma Ferenc A reklám - főként a rádió, még inkább a tv által - jelen van legszemélyesebb életünkben. Védekezni ellene valóban csak a készülékünk kikapcsolásával lehet. Néha azonban megbo­csátjuk tolakodását, mivel nyelvi megformálásában szel­lemesség, leleményesség, nem­egyszer stílusbravúr nyilvánul meg. Vigasztalódjunk most né­hány példa által! A múlt héten kellő számú példával szemléltettük a hangok (betűk) ellentétén, valamint a meglétén és hiányán alapuló ha­tást. Emlékeztetőül íme egy újabb példa. A Magyar Nemzet így kellette magát: „A világra nyi­tott (s)ajtó”. A zárójelbe tett s segít megfejteni a szóképet. Az ablak talán még jobb lett volna, de ez már un. teljes metafora, amely nagyobb lépés az átvitt értelem felé. A „Pech az APEH-nél” pedig a kiejtési azonos alakúságon alapuló szó­játék. Hasonló ehhez a követ­kező kérdés-felelet: „Ez a kő achát? - A hát!” A reklámnyelv gyakran és szívesen alkalmazza a metafo­rát, vagyis a két fogalom (do­log) tartalmi hasonlóságán vagy hangulati rokonságán alapuló szóképet. Lássunk néhányat a bőséges választékból! Autórek­lám: „Ha megveszi, jól jár vele.” Eredetileg azt jelenti, hogy szerencsésen, balesetmen­tesen közlekedik, vezeti az au­tót. Ez is óriási előny. A másik már ráadás, az ti., hogy a vásár­lás kedvező, előnyös üzlet. A jár a főszereplője egy újság rek­lámjának is: „Jár” önnek?” - A feleiét: Jár önnek.” - Az első: Előfizetett a lapra? - A máso­dik: Jogosult az újságra, megér­demli, hogy megkapja. A Ráma margarinról a külön­féle helyszíneken (Pécsett a Széchenyi téren) a kóstoló höl­gyek egyhangúlag így nyilat­koztak: „Ennivalóan finom!” - Egy ételről ennél nagyobb di­cséret nem is mondható. Gon­doljunk csak a közismert és mély értelmű vallomásra, amely így hangzik: Úgy szeretlek, majd megeszlek. - A festékeket így kelleti a reklám: Jól feste­nek”. Hétköznapi nyelven: Jól néznek ki. Ezt a kifejezést kitar­tóan kárhoztatta a közelmúlt nyelvművelő irodalma, mond­ván: szolgai fordítása a német er(sie, es) sieht gut aus-nak, te­hát germanizmus, ezért helyette a reklámszövegünket ajánlotta. De nem vált általánossá, legfel­jebb így: Jó színben van. A metrókocsi vagy a villa­mos oldalán olvasva találó egy napilap eme reklámja: „Sínen vagyunk.” - Nem hat az újdon­ság ingerével, mégis szellemes egy mosópor ilyetén magakelle- tése: ,patyolat tisztaság” - Vagy a reklámozott krémmel kezelt bőrnek: „bársony, se­lyem” -ként való emlegetése. Megbocsátható még az a túl­zás mint a stílusalakzat (figura) is, amely a sokféle zacskós le­vesről azt hirdeti: „Mindennap új varázslat.” Ha felsoroltakat összevetjük a közelmúltnak ezzel a szöve­gével: „Cipőt a cipőboltból!” - a reklámnyelv fejlődését rend­kívülinek kell minősítenünk. Rónai Béla A VICC POÉN­JA, MÁSODIK RÉSZ ELKEZD, KEZDE­MÉ­NYEZ VIDI lANCIi PÉK AZUSA ŰRKU­TATÁSI SZERVE­ZETE. ÍGYI (LAT.) APÓÉN 1, RÉSZE T SÜS& jRDÖQ DÁTUM­RAG MÉTER ERŐ­SZAKOS­KODÁS RAG ÉS KÖZSÉG OXIGÉN ZAVART ETÁI ÁMMAL-v­ygNYgg NÉVELŐ A VICC ÉNJA, 3. RÉSZ GERMA­NIUM RÓMAI 51 _______ A T­MOSZ­»Sa; NO LÁM mmTmm ÖSSZES BÁBOT LEDÖN­TÖTTE M M MÓ­RÉ! ITOR SZEI VALÓDI FÖLDRE HVM-, DUPL k SATU-..., SZAT­MÁR­NÉMETI BELSŐ RÉSZI A KÖZE- LEBBI VALLI T" ÓSDI DOLOG ÁRUT LE­PAKOL mm MESTER­SÉGES NYELV ASZÓD RÉSZEI ÜRES LAKI VALA­MIT A KEZÉBJ ZÉBE OMÓ FRANCIA FORMA­PILÓTA BESi ZÉS SAJTÓ­HIBÁK ÓRÁIG REND­BE ... AZ IRA­TAIT MEZŐ ÁGVÉGI INDU­LÁS Störtv KOCSIS ÜL RAJTA VÉGTAG SAV MA­RADÉK! >LLÓS Illat HÁTAS­LÓ GYÖRGY, ÉNEKES BE­VONAT V SAJÁT KÉPES­SÉG-r s-.t­KÖTŐ­SZÖVET KALA­POS­fsm Ka, GYAKRAN MOND HÍREKET AZONOS BETŰK VÉGÉ LÓOI GÖR­NYEDVE JÁR MAJOM" (BÁLINT TIBOR) Beküldendő a helyes megfejtés augusztus 15-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVE­LEZŐLAPON 7601 Pf: 134 Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A július 23-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Ne aggódjon, biztos vagyok benne, hogy időben fog sikítani.” Utalványt nyertek: Békefi László, 7900 Szi­getvár, Munkás u. 3., Járányi Sándomé, 7661 Er­zsébet, Fő u. 34., Markó Imréné 7632 Pécs, Uitz B. u. 10., Resch Karolina, 7761 Kozármisleny, Gárdonyi G. u. 61., Tamai Antal, 7623 Pécs, Ga­ray u. 32/c. Az utalványokat postán küldjük el.

Next

/
Thumbnails
Contents