Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)
1994-08-05 / 214. szám
8 uj Dunántúli napló Riport 1994. augusztus 5., péntek 150 éves az adriai üdülő turizmus A Kvarner smaragdja: Rab Államalapító szent és királyi naturisták a harsány kabócák szigetén Rab tornyainak „bokra” M indenki megtalálja a maga szigetét. Ez a jelmondat nem robinsoni bizakodás, hanem az isztriai idegenforgalmi szervek jól kitalált csábító szlogenje. S nem érdemes ellenállni neki: szigetei nélkül az Adria nem lehetne az a turisták számára, mint ami immár 150 éve. Mert más dolog pancsikolni a hullámokban, s megint más tengerre szállni és békés felfedezőként meghódítani egy sziget. Ahol persze a bennszülöttek lándzsák helyett étel- és italkülönlegességekkel, emléktárgyak arzenáljával várnak. Még szerencsésebb esetben hagynak nyugton kóborolni minden irányban tenger horizontú földjükön. Ez utóbbi jelző igazából afféle költői túlzás: nincs a Kvameri-öbölben olyan sziget, ahonnan ne látszana egy másik, vagy a szárazföld. A turisták és a szigetek egymásra találását persze többnyire a szervezet idegenforgalmi programok irányítják. Rab smaragd szigete esetében azt tapasztaltam: ez egyáltalán nem záija ki, hogy a futó kalandból emlékezetes vonzalom szülessen. B ódító természeti szépségeivel Rab szigete felülmúl minden várakozást: rákot formázó erősen tagolt partját valóban mélykék tenger veszi körül; hegycsúcsainak kopasz sziklái valóban hófehérek; alatta a buja mediterrán vegetáció valóban sötétzölden pompázik - hitelesítve, hogy sziget neve az sötétet, zöldet, erdősét jelentő ősi illír „arb” szóból ered. A névazonos „fővárosát” övező középkori falak, s azokon belül a templomok, a kis paloták, a sikátoros utcák, a díszes házhomlokzatok azokról az időkről a tanúskodnak - a rómaiak koráig visszamenőleg -, amikor az emberek még azzal a szándékkal építkeztek, hogy az általuk létrehozott építmény az utánuk jövő generációk sokaságát is túlélje. Itt sikerült. A városcentrumnak - amely festészeti „fellegvár” is nyaranta - sajátos, középkort idéző hangulata van a hosszú lépcsősorokkal, a kövek közé ékelt apró kertek fűszeres illatával, amely olyan harsánnyá hergeli a kabócákat, hogy lázas ciripelésük elnyomja a beszédet. Rab számomra a kabócák szigete is. Vendégfogadó városkép: előtérben a Mária-templom tornya A Szent Mária-katedrális oltár feletti cibóriuma és a gesztenyefából faragott gótikus stílusú kórusUlések A hajdani városatyák persze nem a kabócák, hanem a turisták paradicsomává akarták tenni Rabot. Már 1889-ben idegenforgalmi és gyógyhellyé nyilvánították a szigetet, ami azzal járt, hogy minden környezetszennyező ipart száműztek, ugyanakkor a székvárosban 17 hektáros parkot telepítettek. Jó befektetés volt: csakhamar a város vonzerejévé vált centrum és a strand közé eső Komr- car-park, létrehozója, Belia főerdész pedig joggal érdemelte ki az emlékművet. A turizmus felvirágzását a két világháború között élte Rab-szigete. Részint azért, mert 60 éve itt nyílott az első nudista strand. Ennek 1936-ban már olyan rangos látogatói voltak, mint a legrövidebb ideig uralkodó angol király, VIII. Edward és felesége. (No, nem ezért kellett lemondania a trónról.) , dl) Érdemes néhány a tanácskozáson résztvevő pártvezető véleményére is odafigyelni. Véleményeik főként a parlament és kormány helyzete, további munkája, valamint az elkövetkező választások lehetséges időpontja köré csoportosultak. Dr. Tölgyesi Péter (SZDSZ) mielőbbi választást sürgetett. Az első forduló legyen március 18-án. Szerinte a Parlament már csak a legszükségesebb ügyekben döntsön és a választási kampány időszakában csak átmenetként működhet. Szerinte a kormányra ugyanez vonatkozik. A kormány a vissza lévő 6 hónapra készítsen válságkezelő programot. Petrasovits Anna (Magyarországi Szociáldemokrata Párt) úgy vélte, hogy a Németh-kor- mánynak kell elvállalnia a megszorító intézkedéseket. Ellenkező esetben egy új ellenzéki kormánynak kellene ezt megtennie. A kormány meg tudja szerezni a minimális parlamenti bizalmat. Az Országgyűlés bármilyen rossz is, ma nincs nála jobb, és a ciklus végéig sok dolga van még. A Parlament szuverén joga az önfeloszlatás. A Kormány is fejezze be vállalt munkáját. Ne hozzuk előbbre a választásokat! Dr. Kövér László (Fidesz) közölte, hogy nem akarják destabilizálni a Kormányt, ezért gazdasági programjáról később mondanak véleményt. Úgy látják, hogy zavar mutatkozik a Kormány munkájában, nincs mögötte szilárd parlamenti többség sem. Szerintük márciusban legyenek választások. Dr. Nyers Rezső (MSZP) közli, hogy támogatják a Parlamentet és a Kormányt. Javasolja, hogy a pártok részvételével jöjjön létre egy nemzeti fórum. Az egyszerre gótikus és reneszánsz stílusú hercegi, vagy másképp „rektori” palota a kikötőnél K ülön megemlékezést érdemelnek Rab városának XI.-XII. századi templomai, amelyek szinte egy vonalban sorjáznak az óváros felső utcája mentén. Rabnak Szent Kristóf a védőszentje: temploma most kőtár. Az óváros tengerbe nyúló csücske felé haladva következik az evangélista Szent Já- nos-templom fennmaradt ha- rangtomya, s romjai mellett bújik meg a Szent Kereszt templom. A Szabadság tér hatalmas örökzöld tölgyfája szomszédságában áll a Szent Justin templom, az egyházi művészetek múzeuma, annak közelében a barokk oltárú, de épületként román stílusú Szent András templom és mellette a Bene- dek-rendi kolostor. Az utca végén épült a Szent Mária templom Rab katedrálisa, amelyet 1177-ben III. Sándor pápa szentel fel. Harangtomya az egész várost uralja s a késő román stílusú építészet legszebb példányának tartanak Dalmáciában. Ilyen Rab város egyik legszebb világi épületének, a Nimira-pa- lotának a díszes, reneszánsz főkapuja Az óváros sokszorosan boltíves sikátora szieszta idején T ermészetesen a smaragd szigeten nemcsak Rab városában vannak látnivalók, nemcsak hozzá kapcsolhatók nevezetes személyek, s nem is csak ennyi. Ám most útibeszámolóm végén - s már menthetetlenül - kénytelen vagyok belátni az ilyen jellegű ismertetők reménytelenségét. (Egyben azt is, hogy két kedves „útimarsalom”, Jela- sics Matilda, az Express bajai irodájának vezetője és Pekics József, a magyar „apanyelvű” lovrani idegenvezető a bőség milyen zavarával küszködött.) Azt azonban nem lehet kihagyni, hogy Rab szigetén is van San Marino. A legenda szerint ugyanis itt, Loparban született és a keresztényüldözés miatt Dioc- letianus korában innen menekült Itáliába Marin kőfaragó, aki követőivel aztán megalapította a későbbi miniállamot, San Ma- rino-t. Aki nem hiszi, járjon utána! S közben talán megtalálja a maga szigetét. Dunai Imre Hozzuk előre a választásokat, de módosítsuk a választási törvényt. Vörös Vince (Független Kisgazda Párt) kijelentette, hogy támogatják a Kormány programját. Úgy véli, hogy március végére hozzuk előre a választásokat. Közli, hogy csak a népszavazásra hoztak létre négypárti koalíciót, a választásokra nem tartják ezt fenn. Keresztes Sándor (Keresztény Demokrata Néppárt) elmondta, hogy a március végére kitűzendő választások mellett vannak. Antall József (Magyar Demokrata Fórum) szerint márciusban kell választani. Az Ellenzéki Kerek Asztalnak is ez volt a véleménye. A Parlament feloszlatása csak jogi és nem működési kérdés. A Parlament és a Kormány szuverén joga, hogy mivel foglalkozik, de már csak olyan törvényjavaslatokat kell előterjeszteni és elfogadni, amelyek fontosak. Hasonló tanácskozásokra adjanak több felkészülési időt, a szakértői véleményezésre több lehetőséget. Dr. Márton János (Magyar Néppárt) közölte, hogy a márciusi választások mellett vannak. Számítani kell az ország- gyűlési képviselők ellenkezésére is. Berecz János (MSZMP) úgy vélte: nem biztos, hogy a Parlament felvállalja ezt a költség- vetést. Az sem biztos, hogy a választás stabilizációt teremt. Szerinte ennek az Országgyűlésnek még meg kell alkotnia a szükséges törvényeket. A tanácskozáson végül is a jelenlévők közül 12 párt volt a választások előrehozatala mellett és 5 volt ellene. A meghallgatott érdekképviseleti szervek március közepén tartandó választást javasoltak. A társadalmi béke megtartása érdekében bérliberalizációt, tulajdon reformot és vállalkozás élénkítést kértek. Úgy vélték, hogy a kormánynak és a Parlamentnek talpon kell maradnia, de olyan szelektív döntéshozatalra kell szorítkoznia, amely számol a szociális következményekkel. A parlamenti bizottságok tisztségviselői is egyet értettek a márciusi választásokkal. Maguk is úgy vélték, hogy csak a legszükségesebb döntéseket kell meghozni. Németh Miklós miniszterelnök tett még néhány megjegyzést. Úgy vélte, hogy a Parlamentnek és a Kormánynak kell tartásának lennie vissza lévő feladatai ellátásához. Szerinte most, ezekben az időkben személyi felelősségre vonást alkalmazni zsákutca, mert a mai helyzetért egy rendszer mechanizmusa felelős. Ezért tekinti a kormány bizalmi kérdésnek a most beterjesztendő költségvetés elfogadását. Részese voltam a tanácskozásoknak. Nem volt felemelő érzés szembe nézni annak a felismerésével, hogy az út lezárult. Osztottam Hamingway nézetét: „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék!” Horváth Lajos