Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)
1994-08-31 / 239. szám (240. szám)
10 aj Dunántúli napló Politikai vitafórum 1994. augusztus 31., szerda Tiltott gyümölcs Nem irigylem a pártok gazdasági főnökeit, mert ha hinni lehet a panaszaiknak, akkor a legtöbb politikai szervezet olyan szegény, mint a templom egere. Az utca embere talán még hozzá is teszi: sebaj, ki-ki tartsa el magát a tagdíjakból, most amikor a ki tudja hányadik szűk esztendőt éljük, s ki tudja, hányadik lyukba húzzuk még összébb a nadrágszíjat. Ne költsék az adófizető polgár pénzét mindenféle hiábavalóságra. Ki fizette a tavaszi korteske- dés árát? Nem tudom, hány politikai szervezet vállalkozna arra, hogy őszintén bevallja, honnan, kitől, milyen cégtől, mennyi támogatást kapott a választások idején? Ma még azt is homály fedi, hogy az állami kasszából milyen címen, menynyi pénz vándorolt át az alapítványok büdzséjébe, onnan pedig vissza a pártok kasszájába. Mert nem csak Olaszországban vagy Németországban „érdeklődnek” a gazdasági körök a politika iránt, így van ez ma már nálunk is. Sok ügyeskedő bankár és vállalkozó nem éri be a gazdasági hatalommal, szeretnének politikai befolyásra is szert tenni, hogy az később még nagyobb gazdasági hatalmat fialjon. Mennyire tartósak ezek a gazdasági-politikai érdekszövetségek? Pontosan annyira, amennyire az érdekekre alapuló emberi kapcsolatok tartósak lehetnek. Nem véletlen, hogy a választási csaták második fordulójában már akadt olyan politikai erő, amelyik látva a vereségét és a vele járó gazdasági csődöt, inkább visszavonulót fújt. Létezik egyáltalán arany középút? Mint az életben mindig - igen. Elejét kell venni a közélet „maffiáskodásának”, a politikusok, a pártok egyéni, vagy akár szervezett korrumpálódásának. Ennek pedig csak egyetlen útja van: a pártok anyagi függetlenségének biztosítása és a közpénzek „áramlásának” átláthatóvá tétele. Ideje lépni? Most kell lépni. Mert a politika „paradicsomába” frissen bekerült ádámok és évák körül máris ott őgye- legnek a meggazdagodás almáját kínáló kígyók. Olykor még ügyetlenül, de kínálgatják a tiltott gyümölcsöt. Somfai Péter Az Expo A Kereszténydemokrata Néppárt elnöksége szerint az Országgyűlés joga és kötelessége, hogy a kormány az Expo lemondásáról szóló és eddig egyetlen elfogadható érvvel alá nem támasztott javaslatát elvesse, s ezzel az okozott kárt mérsékelje. Megütközést keltőek azok az állítások, amelyek szerint csökkent az Expo társadalmi támogatottsága. Ennek ellenkezőjéről tanúskodnak a népszavazást kezdeményező javaslatok, illetve ezek eddigi fogadtatása. A Kereszténydemokrata Néppárt elnöksége szerint az Expo kérdése nem pártpolitikai kérdés. A támogatók és ellenzők nem is alkotnak egy-egy jól meghatározható politikai csoportot. Politikai jelentőségű és aggodalom keltő a lemondás módja. Kifogásoljuk, hogy a kormány, döntésének idő előtti nyilvánosságra hozatalával már akkor elriasztotta az Expo iránt érdeklődőket, amikor még az arra illetékes döntéshozó testület, az Országgyűlés nem foglalt állást. A kormány döntése elleni tiltakozásul és az Országgyűlés elutasító döntése esetén a népszavazás az egyetlen jogilag járható út az Expo megrendezésének biztosítására. A KDNP elnöksége szeretné, ha az Országgyűlés mihamarabb meghozott határozatával feleslegessé tenné a kezdeményezést. A KDNP Elnöksége Önkormányzati választások A Belügyminisztériumban többfordulós egyeztetés folyt a parlamenti pártok, az önkormányzati szövetségek és az érdekképviseleti szervek, valamint a nemzeti kisebbségek képviselőinek részvételével az új önkormányzati választási törvényről. Számos fontos kérdésben közeledtek az álláspontok, és több új megoldás is született. Ezek közül az egyik az úgynevezett kompenzációs rendszer. Mi ennek a lényege? — kérdeztük Magyar Bálintot, az SZDSZ választási szakértőjét.- A jelenlegi választási rendszerben az egyéni jelöltekre leadott szavazatokat a pártokra leadott szavazatok egészítik ki. Ez gyakorlatilag felerősíti a nagyobb pártok esélyeit. Ezt akartuk kikerülni, amikor az úgynevezett kompenzációs listák bevezetésére tettünk javaslatot. Eszerint az egyéni kerületekben leadott, de elveszett szavazatokat összeadva juthatnának szavazataik arányában képviselői helyhez a pártok. Ez a vesztes pártokat segíti, arányosabbá téve a választás eredményét. A kompenzációs szavazatokkal a képviselői helyek 40 százalékán osztozhatnak ajelöltek.-Az önkormányzatok esetében csak egyfordulós választást rendeznének. Ezzel több párt nem ért ezzel egyet, bár az ellenzék ebben a vitában nem egységes.-Tapasztalataink szerint az eddigi választások azt igazolták, hogy a második forduló nem hoz jelentős változást az első fordulóhoz képest. Ugyanakkor a választópolgárokat néhány hét múlva újra választásra kényszerítjük, másodszorra pedig már sokkal kevesebben mennek szavazni. Az egyfordulós választás, kombinálva a kompenzációs rendszerrel lehetővé teszi, hogy a jelentősebb politikai erők ne szoruljanak ki a politikai életből.- A közvetlen polgármester-választás is eltér az eddigiektől, de minden eddiginél is „újabb” javaslat született a megyei önkormányzatok választásának módjára.- Megyei listán indulhatnak azok a pártok, amelyek elegendő ajánlást gyűjtenek össze. A megyén belül két lista lesz: egy a tízezer lakosnál népesebb, egy pedig a tízezernél kisebb települések számára. Tételezzük fel, hogy egy megyei közgyűlés 50 képviselőből áll. Mindkét listáról, ez esetben 25-25 képviselő kerül a megyei közgyűlésbe. így biztosítható, hogy a kis településeket ugyanannyian képviseljék, mint a nagy településeket.-Hány tagja lehet egy-egy megyei önkormányzatnak?- A legnagyobb képviselő testületé Pest megyének lenne 80 taggal, Borsod megyében 60, a legkisebb megyében pedig 40 tagú ez a testület, mert legalább Véleményéért a képviselőt ne érhesse bántódás Mit jelent a mentelmi jog? A mentelmi jog értelmezésével foglakozott, a jogszabály alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat összegezte az Országgyűlés Mentelmi, Összeférhetetlenségi és Mandátumvizsgáló Bizottsága. A testület e téma áttekintéséhez előadóként meghívta a tanácskozásra Kukorelli István alkotmányjogászt és Györgyi Kálmán legfőbb ügyészt. A témát felvezetve Géczi József Alajos (MSZP), a bizottság elnöke rámutatott: az ország érdeke, hogy a képviselők a közelébe se kerüljenek a bűnözésnek, ám ha mégis így történik, feleljenek tetteikért. Elengedhetetlen munkájukhoz az is, hogy véleményükért ne érhesse bántódás őket. Immunitás E gondolatmenetet folytatva Kukorelli István - a mentelmi jog kifejlődéséről történeti áttekintést nyújtva - hangsúlyozta: a képviselők akkor végezhetik korrekten munkájukat, ha biztosított testi, lelki és anyagi függetlenségük. Vagyis fizikailag nem korlátozzák őket ténykedésükben, minden kényszer nélkül élhetnek a parlamenti szólász- szabadsággal és megfelelő az anyagi biztonságuk is. Az alkotmányjogász a továbbiakban arról szólt, hogy hazánkban dualista szerkezetű a mentelmi jog, vagyis egyszerre jeleníti meg a képviselői felelőtlenség, más szóval immunitás, valamint és a sérthetetlenség elvét. Az immunitás azt jelenti, hogy az országgyűlési képviselőt az általa leadott szavazatokért és véleményéért nem lehet büntetni, kivéve ha rágalmazást vagy becsületsértést követ el. A sérthetetlenség pedig a törvényhozó magánemberként tett cselekedeteire vonatkozik. Kukorelli szerint az érvényben lévő rendelkezések összességében megfelelően szabályoznak, a jogértelmezés viszont problémákat vethet fel. Majd elmondta, hogy az elmúlt négy évben 47 mentelmi esetet jegyeztek fel, ezek döntő többsége nem a képviselői mentelmi jog és a közhatalom összeütközéséből fakadt, hanem a szólásszabadság megsértésével függött össze. Az alkotmányjogász végül felhívta a figyelmet arra: a mentelmi jog a törvényhozásban a kisebbség fegyvereként is felfogható - hisz a mentelmi ügyek szavazása kétharmados többséghez kötött - a jelenlegi parlamenti arányok mellett azonban ez a lehetséges szerep kérdéses. Sérthetetlenség A mentelmi jog alkalmazásáról szólva Györgyi Kálmán kifejtette, hogy az immunitás a gyakorlatban kisebb jelentőségű, sőt, az elmúlt ciklusban nem találkozott e körbe sorolható mentelmi ügyekkel. A felelőtlenség ugyanis a képviselőknek a „szavakkal elkövethető”, cselekedeteire vonatkozik. Ide tartozik például a közösség elleni izgatás, vagy a titoksértés, a rémhírterjesztés. A mentelmi ügyek döntő többsége a sérthetetlenséggel függ össze, e típusba sorolhatók például a becsületsértések, a közlekedési szabálysértések, a testi sértések és más bűncselekmények. A legfőbb ügyész szerint a jog megoldhatatlan helyzetet teremt azzal, hogy megtiltja a képviselők elleni nyomozást, ugyanakkor elvárja az ügyészségtől, hogy alaptalanul ne vádoljon meg senkit és indokolatlanul ne kérje a mentelmi jog felfüggesztését az Országgyűléstől. Györgyi Kálmán végül rámutatott, hogy amennyiben egy bűnügyben a Parlament nem függeszti fel egy képviselő mentelmi jogát, a nyomozást - ha az eset büntethetősége nem évül el - a törvényhozó mandátumának lejárta után folytatni lehet. Szabálysértésnél ? A bizottság tagjainak érdeklődésére a legfőbb ügyész közölte, hogy a képviselők szabálysértési ügyekben maguk is lemondhatnak mentelmi jogukról, - például egy közlekedési bírságot kifizethetnek a helyszínen - büntetőügyekben azonban csak az Országgyűlés függesztheti fel mentelmi jogukat. Szó esett arról is, hogy minek minősül az az eset, ha a Parlamentben az egyik képviselő megnyomja a másik törvényhozó szavazógombját. Györgyi Kálmán közölte, hogy ez a kérdés számukra a mai napig megoldatlan. Az ügyészség ezért arra az álláspontra helyezkedett, hogy megvárja, amíg az Országgyűlés feljelentést tesz. - Jogilag mindenesetre közirathamisításnak lehetne tekinteni az ilyen eseteket - mondta a legfőbb ügyész. Pénze csökken, hitele nő A tiszteletdíjak befagyasztása segít? Az év végéig biztosan nem emelkedik a parlamenti képviselők javadalmazása, de már érlelődik a terv, hogy a törvényhozói bér-stopot 1995-ben is érvényben tartják. Ismert, hogy a hona- tyák-honanyák országgyűlési tiszteletdíja a miniszteri fizetések felének felel meg. Nem titok, hogy ezt az összeget a t. Házban viselt tisztségek, bizottsági posztok, stb. alapján tisztes summát kitevő egyéb juttatások egészíti ki. Mit jelent a befagyasztás? Néhány alapművelettel kiszámítható, hogy a, jegelés” az ország, a költségvetés sanyarú helyzetén mitsem változtat; a megtakarítás csupán aprócska csepp a kiadások tengerében. Valószínűleg nem rendíti meg a 386 képviselő anyagi helyzetét sem, bár az infláció mértékét figyelembe véve nyilván azzal jár, hogy némileg szorosabbra kell húzniuk a sokat emlegetett nadrágszíjat. Hatásvadászat? Ne féljünk kimondani: a szocialisták kezdeményezte parlamenti önkorlátozás valóban jelképes, ha úgy tetszik, hatásvadászó gesztus. De rögtön tegyük hozzá: igencsak kívánatos hatások kiváltását célozza. Azt, hogy az államélet legfelsőbb szintjén levők önmagukra is érvényes kötelezettségnek tekintsék a takarékosságot. Hogy személyes példával is igazolják: a hatalomnak nem haszonélvezői, hanem „csak” felelős részesei kívánnak lenni. Ragadós a példa? A képviselői bérstop egyben azt is nyomatékosíthatja, hogy a munkanélküliség, az elszegényedés szorításában vergődő ország vezető garnitúrája egyetlen közintézményben, a közélet egyetlen szegmentjében sem engedheti meg magának a rongyrázást, a közpénzek nagyvonalú kezelését. Kivált nem úgy, hogy míg másokat pénzügyi fogyókúrára fog, addig saját bukszáját hizlalja. Lehet, hogy az önkorlátozó magatartásforma nyomán a politikai, közéleti élgárda tagjainak a pénze csökken, de a hitele nő. Ez utóbbira azonban a következő időben nagy szükség lesz. Bajnok Zsolt Fidesz A Fidesz-frakció támogatja azt a szándékot, hogy az idén ne vezessék be a felsőoktatásban a tandíjat, s megítélése szerint ki kell dolgozni egy olyan törvény- javaslatot, amely e kérdést - és általában a felsőoktatás helyzetét - részletesen szabályozza, s amely megakadályozza, hogy a tandíj bevezetése bárkit elzátjon a továbbtanulástól. Az Országgyűlés Házszabályának módosítását jelenlegi formájában támogatja a Fidesz, mivel a hatpárti egyeztetések során a fiataldemokraták igen sok javaslatát figyelembe vették. Köztársaság Párt Ifjúsági és nyugdíjas tagozat alakult A Köztársaság Párt Baranya Megyei Szervezete a közelmúltban ifjúsági tagozatot és nyugdíjas tagozatot alakított, mert továbbra is úgy látja, hogy a társdalom két legnehezebb helyzetben lévő, legkevesebb kitörési lehetőséggel rendelkező, nagy lélekszámú rétegéről van szó. Az ifjúsági tagozat szervezését Boros Róbertre, a nyugdíjas tagozat vezetését dr. Berta Jánosra bízta. A Köztársaság Párt már az országgyűlési képviselőválasztásokra készült programjában a fiataloknak lakásépítési akció beindítását ígérte, a lakásokhoz hosszúlejáratú kölcsönt tervezett, amit a fiatalok várható jövedelméhez igazodó havi törlesztéssel lehetett volna visszafizetni. Mi továbbra is ehhez tartjuk magunkat, ezt fogjuk képviselni az önkormányzati választásokon, mert úgy látjuk, hogy az első lakáshoz jutás esélyei az elmúlt hónapokban nem javultak. A nyugdíjasoknak a párt programja értékálló nyugdíj elérését tartalmazza. Gazdasági elképzeléseink erre garanciát nyújtanak. Az értékálló nyugdíjat más pártok is megígérték, de az országgyűlési választások óta eltelt időszak folyamatai nem az értékállóság megteremtése felé mutatnak. Szeptemberben nem lesz visszamenőleges nyugdíjemelés. Nem kell közgazdásznak lenni, egyszerű számolással és bizonyítható, hogy a 8%-os forintleértékelés, amely az alapvető szükségleti cikkek árát is nagymértékben növeli, a benzináremelés, tej, a kenyér, hús, cukor stb. árába is begyűrűzik, sőt a várható hatalmas energia áremelés nem a nyugdíjasoknak kedvez. A tervezett kompenzációk mértéke pedig messze elmarad ezektől a nem kis terhektől. Az árváltozás először a kisnyugdíjasokat fogja tragikus helyzetbe hozni. Várjuk a gondolatainkkal egyetértő, bennünk bízó fiatalokat és időseket. Köztársaság Párt Baranya Megyei Szervezete Hogy valóban gazdák legyenek! A jól működő nemzetgazdaságokra jellemző, hogy egyensúlyban vannak a termelők, kereskedők és feldolgozók. A haszon olyan arányban oszlik meg közöttük, hogy mindhárom ágazat elégedett legyen. Nálunk azonban nem így működik a rendszer. A területi megosztottságban működő kistermelők ki vannak szolgáltatva a nagy tőkeerejű feldolgozóiparnak és kereskedelemnek. Még a nagytermelők (tsz-ek) sem képesek védekezni a felvásárlók gyakori önkényeskedései ellen, a falusi kis- gazdálkodók pedig tehetetlen prédaként vergődnek. Az árakat a feldolgozók üzletkötői határozzák meg, a minősítés is a saját telephelyükön történik, a termelőnek lehetősége nincs azt ellenőrizni. Különben is, például egy húsüzemben lehetetlen megállapítani a levágott állat tulajdonosát. A fizetés legtöbbször azután történik, mikor a fogyasztó a húst kifizette és megette, de néha hónapokkal később. Reklamációra a kistermelő nem is gondolhat, mert legközelebb még ilyen megalázó feltételekkel sem állnak vele szóba. A kistermelő tehát alaposan kizsákmányolt bedolgozó a húsipar szolgálatában. Az önköltsége épp, hogy megtérül, ha a munkadíját nem számítja bele. Nem csoda, ha fogy az állatszám, néhány év alatt alig több, mint felére esett vissza. A nemrég bőven exportáló húsipar csak úgy tud külföldre szállítani, hogy a hazai árat a szegényebb rétegek számára csaknem megfizethetetlenné emeli. Kizsákmányolják a fogyasztókat is. Tavaly augusztusban a húsárat „a nyugati embargó következtében előállt veszteség kompenzálására” emelték (rádióhír 1993. VIII. 24). A felvásárlási ár háromszorosára emelt fogyasztói árat a magas önköltségi árral magyarázzák. Érdekes eredmény jöhetne ki egy szoros költségvizsgálatból! 1948-ig a vágóhidak minimális díjat számítottak fel a kis hentesüzleteknek a bérvágásáért. A falusi hentesek maguk vágtak. A magas költségek pazarlásra vezethetők vissza? A gabonatermelők is okkal panaszkodnak. Idén a Kalocsa környékiek búzáját a gépekkel egyedül rendelkező tsz csak a saját aratása után vágta le, (ez érthető is). Ám közben esett és a nedves gabonáért magasabb vágásdíjat kért, a felvásárló pedig a nedvesség miatt 20%-al kevesebbet fizetett érte. A tej árára talán elég egy emlékeztető: 1945 nyarán az Új Dunántúl rablással vádolta az OMTK-t, mert a tejet felvásárolja, lefölözi és a felvásárlási áron eladja. Ma ez az arány háromszoros. Mindenütt bajban van a termelő! Csak egy védekezési lehetősége van: szövetkezni kell a gazdáknak géphasználatra, értékesítésre, beszerzésre! A nagy erejű partnerekkel szemben így lehetnek egyenrangúakká, akikkel nem lehet packázni. Kamarákba kell szerveződni, önkéntes alapön! A tagság kötelezővé tétele hibás, mert nem ösztönöz. A felülről szervezett összefogás eleve elhibázott, mert ismét karámba-terelésnek érzik a gazdák. Az ilyen szervek rájuk tukmált vezetőiben nem bíznak és okkal, ugyanis ők a kamarát képviselik, nem a tagokat. A kistermelőket csak a tagok akarata szerint működő helyi önkéntes társulások képviselik. Egy-egy falunak - az önkormányzat segítségével - tárolókat kell létesíteni, hogy ne kelljen a gabonát rögtön aratás után eladni! Két-három községnek összefogva kismalmokat lehetne üzemeltetni - saját kezelésben - saját ellátásra és ugyanúgy pékséget is, hogy ne kelljen drágán visszavásárolni a lisztet, kenyeret és az állatoknak a tápot. Kis hússzékekkel (helyi vágással) a húsellátás is megoldható lenne. A közelgő önkormányzati választáson olyan helyi vezetőket kell megbízni, akik felvállalják ezeket a teendőket az anyagi lehetőségek legteljesebb kihasználásával. Ehhez persze pénzre van szükség, de néhány év alatt kifizetődő beruházás lenne a megvalósítás. Csak legyen meg a vállalkozó kedv, - mely sosem hiányzott a magyar gazdákból -, hogy valóban gazdák, a maguk gazdái legyenek! A Történelmi Kisgazda Párt ügyvezető testületé
