Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-31 / 239. szám (240. szám)

8 üj Dunántúli napló Riport 1994. augusztus 31., szerda Nea Vrasna üdülőfalu. Magyar vendéglő. Görögországi köszöntő. Görögországi képeslapok Asprovalta és új üdülőfaluja - Nea Vrasna - az Egei tenger Thessaloniki és Kavala között elterülő Chalkidiki félsziget partján, az Orfani öbölnél várta nyáron a pécsi és baranyai üdülni vágyó turistákat. Az aránylag kicsi, de csodá­latosan változatos félsziget az ország talán legszebb turista pa­radicsoma. Macedóniától két nagy tó választja el. Az Athosz hegy magas erdős csúcsai és a Choriatisz kopár szurdokai, sző­lős- és gyümölcsöskertek, a sokszínű partvidék és a mély öblök teszik változatossá a tájat. A félsziget gazdag antik és kö­zépkori műemlékekben, így számtalan fakultatív kirándulást kínál az üdülő vendégeknek. Ezeket a lehetőségeket ismer­ték el Vrasna halászfalu fiataljai és a múlt évtizedben több kilo­méter hosszú tengerpartot vet­tek birtokba és felépítették a mai Nea Vrasna üdülőfalut, ahol csend és nyugalom várja a vendégeket a hófehér szálloda szerű üdülőházakban. Akik meg a színes fcjrgatagot és a bazáros keleti hangulatot kedvelik, pár száz méteres sétával belátogat­hatnak Asprovaltába. A „legtisztább tenger” hirde- tőjeként a parton leng a kék zászló, jelezve a háborítatlan tenger kékséges tisztaságát. A pihenés és üdülés mellett a Népszava Barátság Klubja - amelynek magyar irodája van, magyarul beszélő alkalmazot­takkal - naponta gondoskodik fakultatív kirándulásokról. Reggel innen rajzanak ki a Ne- oplán légkondicionált buszok magyar idegenvezetőkkel Ka- valába és Thassosz szigetére, a Meteorákhoz, Thessalonikibe, Lavroszba, Olimpiadaba és egész napos hajókirándulásra az Athosz Kolostor Köztársaság partjaihoz. A kicsit fáradt de élményekben gazdag turistákat visszatértükkor terített asztallal várja a Magyar Éterem, ahol minden hazai ízű finomság megtalálható. Minden szombat és vasárnap este a falutól kicsit távoleső disco hívja a fiatal és idős vendégeket, ahol a görög szokásokkal és szórakozás­móddal lehet megismerkedni. A búcsú egy görög vendéglőben rendezett vacsoraest, ahol nép­viseletben táncosok szórakoz­tatják és tanítják táncolni a ven­dégeket. Több száz pécsi visszatérő turista nevében szeretné az ol­vasóknak átadni képeslapjait a Barátság Klub és a ZEUSZ Utazási Iroda nevében Dr. Takács József ■Vll'l 1 í i i Thessaloniki: Fehér torony. Tengeri csendélet. Pihenő halászok. Meteora: Szent Miklós kolostor. Berlin - távoznak az oroszok Amikor Jelcin orosz elnök és Kohl német kancellár ma ünne­pélyesen elbúcsúztatja a Berlin­ből távozó utolsó orosz katoná­kat, Németország történetének egy öt évtizedes korszaka feje­ződik be. A második világháború vé­gén a győztes hatalmak korábbi teheráni és jaltai megállapodása alapján a világháborút kirob­bantó náci Németország és fő­városa, Berlin is négyhatalmi megszállás alá került. A szovjet megszállási övezetben, a ké­sőbbi NDK területén, a szocia­lista német állam 1949. októberi kikiáltásáig jogilag és gyakorla­tilag is a szovjet katonai kor­mányzat volt a legfőbb hatalom. A nácik mellett a kommunista hatalmat ellenzők ezrei kerültek a fasiszta koncentrációs tábo­rokból átalakított szovjet inter­náló táborokba. A közigazgatás felállítása, az élet szervezése mellett a szovjet megszálló ha­tóságok alapvetően meghatá­rozták a keleti övezet belpoliti­kai fejlődését. A nyugati és szovjet meg­szállók között egyre inkább akadozó együttműködés 1948-ban végleg megszakadt, amikor a nyugatiak egyolda­lúan pénzreformot hajtottak végre. A hidegháború szelle­mének megfelelően nem egyeztetés, vagy tárgyalás, ha­nem durva ellenlépés volt a vá­lasz Sztálin részéről. A szovje­tek 1948. június 24-én lezárták a nyugatiak által irányított ber­lini szektorokba vezető összes utat. Leállították Nyugat-Ber- lin víz- és áramellátását. A nyugati szövetségesek majd­nem egy éven keresztül kizáró­lag légi úton tudták a kétmil­liós lakosság ellátását biztosí­tani. Amerikai és angol repü­lőgépek hozták a gyorsan fel­építendő erőmű turbináját épp­úgy, mint a szenet, a krumplit és a ruhaneműt. A berlini blokád volt a víz­választó, amellyel a nyugati megszállókból megmentők, barátok lettek a nyugat-berlini és a nyugat-németországi la­kosság szemében. Az 1953. júniusában _ Ke- let-Berlinben kirobbant mun­kásfelkelés leverésében a szov­jet katonák is közreműködtek. A Nyugat-Berlin körbekeríté­sét szolgáló fal építésekor, 1961. augusztusában a szovjet páncélosok a híres Checkpoint Charlie nevű átkelőhelyen né­hány méter távolságból néztek farkasszemet az amerikai pán­célosokkal. A két világrendszer határán fekvő NDK stratégiai jelentő­ségű volt a szovjetek számára, s az itt állomásozó úgynevezett Nyugati Hadseregcsoport lét­száma - a tisztek hozzátartozó­ival együtt - meghaladta a fél­milliót. A szocialista német állam és a szovjet hadsereg viszonyát nagy vonalakban rögzítette egy 1957-ben kötött szerződés, amely szerint a szovjetek az NDK hatóságait tájékoztatják a szovjet egységek nagyságáról és elhelyezkedéséről. A szovjet katonaság - hasonlóan mint a többi volt szocialista ország­ban - teljesen elszigetelten élt, de hatalmas létszámából faka­dóan az NDK-ban nem egyes kaszárnyákban laktak, hanem a kerítések és őrtornyok mögött több tízezer lakosú kis város­kák alakultak ki, üzletekkel, mozival. A szovjetek által használt 240 ezer hektár terület majdnem akkora, mint a legki­sebb német szövetségi tarto­mány, a Saar-vidék. Bár az NDK-ban mindenki úgy vélte, hogy „amíg az oro­szok itt vannak, nem lesz bel­politikai változás és nem lesz német egyesülés”, igazából nem volt jellemző különösebb oroszellenesség. A Gorbacsov által elindított politikai válto­zások kifejezetten lelkesítőleg hatottak a szocialista német ál­lamban. 1989-ben a Honec- ker-rendszer elleni tömeg- megmozdulások nem irányul­tak a szovjetek ellen, és a meg­indult belső forrongások idején a szovjet hadsereg mindvégig a laktanyákon belül maradt. En­nek is nagy szerepe volt abban, hogy nem gyűlölt, megvetett megszállókként távoznak most az orosz katonák. Moszkvában szerették volna, ha a szovjete­ket a nyugatiakkal együtt bú­csúztatják Berlinben. Bonnban azonban úgy vélték, hogy még elég élénken élnek az elmúlt évtizedek kellemetlen emlékei és nem lenne szerencsés ösz- szemosni a szovjetek és a nyu­gatiak szerepét. így az ameri­kaiak, az angolok és franciák szeptember 8-án búcsúznak. A gorbacsovi szovjet veze­téssel folytatott többszöri tár­gyalás után a német egyesülést lehetővé tevő, 1990-ben kötött úgynevezett négy plusz kettes szerződésben rögzítették, hogy 1994 végéig a szovjet-orosz csapatok kivonulnak Németor­szágból, a nyugatiak pedig el­hagyják Berlin területét. Borisz Jelcin és Helmut Kohl 1992-ben arra a megállapo­dásra jutott, hogy a német anyagi támogatás növelése fe­jében, négy hónappal koráb­ban, augusztus 31-én az utolsó orosz katona is elhagyja Né­metországot. A bonni kormány eddig több mint 14 milliárd márkát költött az orosz csapatkivonás támo­gatására. Ebből 8,3 milliárdot lakások oroszországi építésére, valamint az orosz építő­anyag-ipari gyárak létesítésére és fejlesztésére fordították. Pach Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents