Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-29 / 238. szám

1994. augusztus 29., hétfő

Városaink

üj Dunántúli napló 7

Elismerés a baranyai boroknak

A 100 éves fúvószenekar jubileumi hangversenyt adott a pécs- váradi várban Müller Andrea felvételei

Fúvósjubileum

Pécsváradi

körkép

Félévi mérleg

Kiegyensúlyozott gazdálkodásról adhatott számot legutóbbi ülésén a hosszúhetényi önkormányzat Az intézmények biztonságos működtetése mellett egyéb terveiket is napirenden tartják. Mivel szennyvíz-csatornázásra készül a falu, és tagjai az önkormányzati társulásnak, jelentkeznek a Baranya Megyei Közgyűlés által meghirdetett pályázaton. A közgyűlés infrastruktuális bizottságához benyújtott pályázattal szeretnék, ha Hosszúheténybe kerülne az a szennyvíztelep, amelyet Ba- den-Württenberg tartomány ajánlott fel Baranya megyének. Többen vannak a pályázók, esélyeiket az infrastrukturális bizottság fogja elbírálni. (Maga a csatornázás idén ősszel kezdődik és 19% első felében fejeződik be).

Ottjártunkkor éppen a szándék- nyilatkozatokat ontotta a másológép: augusztus 29-30-án kétnapos falufórumot tartanak, hogy a szakemberek és a lakosság részvételével vitassák meg a gázhálózat kiépítésének lehetőségét. A PRÍMAGÁZ és a DDGAZ kivitelezésében készülhetne el a hálózat, tartályos, azaz pb-gázra alapozva. A tartályokat a falu e célnak megfelelek) pontjain helyeznék a földbe, de fennáll a lehetőség a földgázhálózatra való csatlakozásra is.

Az önkormányzati ülés végül 100 ezer forint támogatást szavazott meg a helyi focicsapatnak, mivel az bejutott a megyei II. osztályba. A tervezetten felül került ez a juttatás a sportolókhoz, de azzal a céllal, hogy aki jó, az még jobb lehessen. További 100 ezerrel támogatja az önkormányzat a falu négy kézilabda-csapatát is, mivel azok is szép eredményeket hoznak Hosszúheténynek.

Diákcsere

Mecseknádasdi hetedikesek 15 fős csoportja utazott el Unterensingen német testvérközségbe. Hatodszor kerül sor a diákcserére, melynek keretében tíz napon át családoknál laknak, órákat látogatnak, kirándulnak a nádasdi gyerekek.

Összeállította:

Gállos Orsolya

Hirdetésfelvétel az Új Dunántúli Naplóba Pécsváradon

a Fülep Lajos • Művelődési Központban

Kossuth L. u. 31. Telefon és fax: (72) 465-123

Holnap kezdődik meg a pécsváradi várban a XXIV. Országos Borverseny, melynek kapcsán az ágazat helyzetéről beszélgettünk dr. Sümegi Józsefiéi, a Szőlő- Bor Szövetség és Terméktanács elnökével:- E kétévenkénti seregszemle betekintést ad a borászat helyzetébe, a muzeális borok fejlődésébe és a forgalmi borok mindenkori szintjét is ilyenkor tudjuk értékelni. Egy-egy híres borvidéken tartjuk e megmérettetést, és csak a kerek években Budapesten. A baranyai helyszínnek nagyon örülünk, mert jelentős történelmi borvidéket helyezhetünk ezúttal a figyelem központjába.-A pécsváradi vár mennyit ad a rendezvény sikeréhez?- Itt körüllengi a magyar borokat a történelmi hangulat, ami nemcsak emeli e rendezvény rangját, hanem ihletet is ad a bíKitüntetések alkalmával lehetőség nyílik arra, hogy reflektorfénybe kerüljenek olyanok is, akik szinte észrevétlenül végzik mindennapos teendőiket. Ezért alapított saját díjakat, kitüntetéseket Pécsvárad egy évvel ezelőtt, várossá válása alkalmával. Idén második alkalommal került sor az elismerések átadására, melyekkel a település érdekében végzett tevékenységet jutalmazza a közösség. A köz szolgálatáért" díjat hatan vehették át Pécsváradon Kakas Sándor polgármestertől a várban rendezett ünnepségen. Köztük négy idős pedagógus, akiknek kitüntetésével régi adósságokat törlesztett a város:

Erdősi Tibor

Ezreket tanított negyven éven át a helyi iskolában, ahonnan igazgatóként vonult nyugdíjba 1990-ben. 1951 augusztus 1-én került Pécsváradra kémia-biológia szakos gyakorló tanárnak, és noha nógrádi származású, itt maradt. Lendületes, dinamikus egyéniségét sokan őrzik ma is emlékezetükben. Működése idején az iskola kibővült, fejlődött, ez alatt alakult majd szűnt meg a gimnázium. Nagyon sokáig ő volt az örökös második, az igazgatóhelyettes, majd végül az iskola első embereként tevékenykedett.

1960 február 1-én lett igazgatóhelyettes, részt vett a rövid életű gimnázium működtetésében, 1980-90 között kinevezett igazgatóként vezette az intézményt. Ma is fiatalos, friss erőben van, hiszen nyugdíjas éveit feleségével együtt kint tölti pécs-vasasi szőlejükben. Azt mondja, ez az életmód a titka kondíciójának:- Nem azért dolgozom ma is naponta, mivel annyira egészséges vagyok, hanem azért, hogy egészséges maradjak.

Avatómeccs a PMSC-Fordannal

A PMSC-FORDAN csapatát várják a péntek délutáni avatómeccsre, Pécsváradra, a sportpálya mellett elkészült új öltöző ünnepélyes megnyitása alkalmából a helyi Spartacus Sportkör labdarúgói. Kakas Sándor polgármester avatja fel 16.30-kor a Pécsváradi Építőipari Kisszövetkezet által kivitelezett sportöltözőt, ezt követően 17 órakor kerül sor a labdarúgó mérkőzésre.

A helyi sportolók régi vágya teljesül ezen a napon, hiszen az igen régi, elavult épületet váltja fel most az újonnan épített korszerű öltöző, amelyben a labdarúgó csapatok mellett a kézilab- dások is helyet kapnak majd. A bíró szobája továbbá klubhelyiség teszi teljessé a pénteken átadásra kerülő új objektumot. A nyitóünnepségen közreműködik a Pécsváradi Önkéntes Tűzoltóegyesület Fúvószenekara.

rálóknak. A vár a megyei borversenyekről ismert ideális körülményeket kínálja, az István Király Szálló vezetője, Mayemé Hancz Lídia és csapata nagy lelkesedéssel intézik az ügyeinket. Nagyon segítőkész a Baranya Megyei Önkormányzat, ezért azt hiszem, ez a borverseny emlékezetes lesz.- Jelenti-e ez a helyszín a baranyai borok elismerését?-Az adott borvidék rangját jelzi egy ilyen szemle. A korábbi versenyeken a baranyai borok általában igen szép helyezéseket kaptak, különösen villányi, siklósi magántermelők és a különböző gazdasági társaságok, köztük a Pannónia pezsgők nagyon jól szerepeltek.-Adhat-e további ösztönzést ez a rendezvény a környék bortermelőinek?-Ösztönzést inkább a piaci körülmények adhatnak. Az

Hornung István

Egyszemélyes intézményként látta el a helyi zenei képzést még a zeneiskola megalakulása előtt, számtalan fiatalt tanított muzsikálni Pécsváradon és környékén:

— Nem muzsikusnak tanultam, de már egész pici koromtól játszottam a gombos harmonikán, hegedültem, hawaii gitáron játszottam, aztán divat lett a tangóharmonika, majd csináltunk egy kiszenekart. Fodrász volt a tanult szakmám, de később egyre inkább a zene felé fordultam. Letettem a szakvizsgákat, magánúton tanultam, és végül hivatásos zenészként mentem nyugdíjba. Hangszereltem majd komponáltam is polkákat, keringőket, indulókat. Ezeket a helyi fúvószenekar tartja műsorán.

Nékám Paula

Az önálló helyi zeneiskola megalapozásában végzett munkásságát ismerték el a kitüntetéssel.

— Miután a Pécsi Zeneiskolában nyugdíjaztak, hazajöttem Pécsváradra, majd 1968-ban Kígyós Sándor, a művelődési ház igazgatója megkeresett, hogy kezdjünk el valami fajta zeneoktatást. Először 17 tanítványunk volt, a következő évben 45 körül voltak, utána 120 növendékünk lett, majd kialakult a 250-160-as létszám.^

Zongorát tanítottam, Ágota Zoltán hegedűt, dr. Kardos Józsefié szolfézst, később megszerveztük főiskolásokkal a fúvós tanszakot, aztán 1973— 74-ben a Komlói Zeneiskola fiókiskolája lettünk. Mikor elnyertük az önálló státuszt, már volt nyolc tanárunk. Kilenc évig voltam a tanfolyam Vezetője és a kifutófiú egy személyben. Utána elbúcsúztattak, s egy év szünet után Apagyi Mária és Lantos Ferenc felkérésére foglalkoztam a gyerekekkel, ugyancsak kilenc éven át. Amikor tanítottam, számomra megszűnt a külvilág. Nem kell hangos szó a gyerekekhez, csak együtt kell érezni velük, azt hiszem, ez a titka.

Wéber Mária

A nyugalmazott óvodavezető 30 évet töltött a pályán, ebből negyedszázadot Pécsváradon. Működéséhez fűződik az óvoda szervezeti kereteinek kialakítása. Amikor járási szakfelügyelőként megérkezett, egyetlen csoport működött az óvodában, volt egy doboz fakocka, és egy labda - működése alatt kibővült a régi óvodaépület, és ötre emelkedett a csoportok száma.

Az óvodai munka mellett az asszonyok számára díszítőművészeti szakkört alapított, amely nemrég ünnepelte 30 éves fennállását. Évek óta nem hagyja el otthonát, itt vette át kitüntetését

utóbbi négy-öt évben ez az ágazat súlyos válságot élt át. Az 1990-ben még 138 ezer hektáros szőlőterület mára 105-110 ezerre zsugorodott. Közel 25-30 ezer hektárt vontak ki a művelésből, mivel a gazdálkodás nem biztosította azt a profitot, amiért ebbe az ágazatba tőkét lett volna érdemes invesztálni. Egy ilyen verseny valószínűleg nem motivál szőlőtelepítésre, inkább az olyan közgazdasági körülmények, amelyek között érdemes szőlőt telepíteni, bort termelni, és azt lehet nyereséggel értékesíteni. Elindult már egy pozitív folyamat, az eredet- és minőségvédelem megerősítésével, a minőség javításával és az által, hogy az ágazat teljességgel magánkézre került. E bázisra építve öt-tíz év alatt, sok türelemmel, szeretettel újra felvirágoztathatjuk a magyar borkultúrát.

is, ahol egykori növendékei évtizedek után is felkeresik régi óvónénijüket.

Dretzky Katalin

A Fülep Lajos Mővelődési Központ és Városi Könyvtár megbízott igazgatója harminc éve kezdte meg munkáját az akkori Járási Könyvtárban. Huszonöt éve hívta el a Járási Művelődési Központba Kígyós Sándor. Dretzky Katalin egy évtizede áll a ház élén:

— Csapatmunkát végzünk kollégáimmal és a csoportok vezetőivel, tizenöt éves sőt még régebbi művészeti csoportokkal. Az elmúlt tíz évben egyre több a spontán szerveződő egyesület, közösség, több a kívülről jövő ötlet, visszajelzés. Egyének, csoportok jelentkeznek, kémek, ötleteket adnak, észrevételeket tesznek, maguk is részt vesznek a programok lebonyolításában. Igyekeztünk mindenkor a helyben felmerülő igényekhez megadni a szolgáltatásokat, információkat, melyekért egyre többen fordulnak hozzánk. Nagyrendezvényeinket a nehezebb anyagi helyzetben is fenn tudtuk tartani évtizedek óta, sőt újabbakkal gyarapítottuk sorukat. Évi tíz—tizenkét kiállítást rendezünk. Koncertjeinket romok, pallók, téglahalmok között kezdtük húsz éve itt, a várban, ahol hatodik éve páratlanul szép környezetben lehet zenét hallgatni, s ahova idén örvendetesen nagy számban jöttek el a zenebarátok nemcsak Pécsváradról.

Wolf József

A Pécsváradi Körjegyzőség és Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoportvezetője húsz éve dolgozik a helyi közigazgatásban. Helybeli, aki még a gimnáziumban, diákkorában választotta élethivatásul a közigazgatási pályát.

— Elmentem a tanácsházára, dr. Kófiás Mihály, a mostani körjegyző fogadott, és elmondta, mire kell felkészülnöm. Apa a gyerekét nem kezelte olyan szigorúan és következetesen mint ő engem. Kikérdezte, újból feladta a napi tennivalókat. így töltöttem a gyakornoki évemet, utána elkerültem a Tanácsakadémiára, majd az Államigazgatási Főiskolára. Általános igazgatást tanultam, de végigjártam a húsz év alatt minden területet, és tíz éve történt, hogy korántsem önszántamból, belecsöppentem a pénzügybe.

Egy idő óta, az önkormányzat megalakulásától fogva különösen nagyon szeretem ezt a területet. Elkészíteni egy város költségvetését csak úgy lehet, hogy az ember ismeri a részterületek összefüggéseit. Ehhez kellett az előtapasztalat, és lehet ezt száraz munkának tartani, én nagyon szeretem.

Hangulatos színfoltot jelent Pécsvárad jeles napjain a fúvószenekar, amely térzenékkel emeli egy-egy alkalom ünnepélyességét. Tizenöt éve vette át Ápaceller József, a Pécsváradi Zeneiskola igazgatója Szabados Antaltól a több mint 100 éves Pécsváradi Önkéntes Tűzoltó Egyesület fúvószenekarát. E jubileum alkalmából adtak nemrég hangversenyt a pécsváradi vár udvarán, és találkozóra hívták a régi zenésztársakat is. Maga az együttes több mint félszázada alakult helyi fúvószenészekből, amatőr muzsikusokból, és a háború előidézte kényszerszünet után a hatvanas években kezdődött újabb felvirágzása: Gasteiger Ferenc, Kreszits József a legrégibb zenekari tagok ma is játszanak az együttesben. A középnemzedék körében már sokan vannak a most jubiláló karnagy, Apacel- ler József tanítványai, a legfiatalabbak, a húszon-, tizenévesek pedig már egyértelműen a helyi zeneiskolából kerültek az együttesbe. Családi zenekarnak is mondhatni az együttest, hiszen muzsikál benne a karnagy Péter öccse valamint kettejük két-két fia is.-A Pécsi Nemzeti Színháztól jöttem haza Pécsváradra tanítani 1979-ben - mondja Apa- celler József. - Elkezdtük a rendszeres próbákat, részt vettünk két országos minősítő hangversenyen, aztán a külföldi

Sörkertet nyitott Pécsváradon, az Erzsébeti úton, a sportpályával szemben Koncsag András, aki a 116 négyzetméteren kellemes családi vendéglátó helyet szeretne kialakítani. A

meghívásoknak tettünk eleget: Bulgária, Ausztria, és több ízben Németország területére. Muzsikálunk valamennyi helyi rendezvényen, állami ünnepeinken, a Leányvásár, a Gesztenyeszüret programjain. Rendszeresek a nyári hangversenyeink a Szent István Napokon.

Az eltelt évek alatt az amatőr muzsikusokból, jól megválogatott műsoranyaggal kellemes hangzású fúvószenekart sikerült kovácsolnia karnagyuknak. Az együttes állandó létszáma 20 fő. Nagyobb fellépések alkalmával azonban visszajönnek a hazulról elkerült fúvósok, mint pl. Brückner József, aki hivatásos katonazenész Kaposvárott. A pécsváradi művelődési központban próbálnak, cserébe közreműködnek a ház által szervezett rendezvényeken. Fenntartójuk Pécsvárad önkormányzata, a városi zenekarnak juttatott összegből azonban csak a kamagyi tiszteletdíjra és a külföldi utak költségeire futja, melyeket a Baranya Megyei Tűzoltóság is támogatott. A szponzor ma egyre kevesebb, noha elkelne a segítség, különösen hangszervásárlásokhoz.- Sohasem voltunk pódiumegyüttes, indulókat, polkákat, kisebb lélegzetű darabokat tartunk műsoron. Ezek igényes megszólaltatására törekszünk, és előszeretettel játsszuk háziszerzőnk, Hornung István nekünk írott darabjait.

klinkertégla-oszlopokra helyezett fenyővázas pavilont akácfa-bútorral rendezték be, és padlózatán három sakktáblát is kialakítottak, lévén a sörkert gazdája maga is aktív sakkozó.

Elismerések a köz szolgálatáért