Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-29 / 238. szám

1994. augusztus 29., hétfő A mai nap új Dunántúli napló 3 Támad a világban a kolera, a diftéria, a gyermekparalízis _________________________________________________________________________ _______________________________________ B ennünket védenek az oltások Egyre több helyről hallani, hogy felütötte a fejét a kolera, a diftéria, és Kárpátalján a vízben még gyermekbénulást okozó ví­rust is találtak. Hozzánk is el­jutnak ezek a járványok, vagy védettek vagyunk tőlük? A ha­zánkba települő, itt dolgozó, vagy átmenetileg itt tartózkodó külföldiek behozhatják-e? Megkaphatjuk ezeket a beteg­séget a vásártéren, vagy akár a déli gyümölccsel is?-Magyarország járványügyi helyzetét befolyásolja, hogy tő­lünk Keletre az igen kedvezőt­lenül alakul, elsősorban a volt Szovjetunió országaiban - mondja dr. Ruppert Ferenc, a Baranya Megyei ÁNTSZ me­gyei tisztiorvosa. - Nálunk a csecsemők és a kisgyermekek megfelelő időben megkapják a védőoltásokat. Rendelkezünk azokkal az oltóanyagokkal, amelyek a kiterjesztett védőol­tási rendszerben kellenek. 1991-től elkezdődött az úgyne­vezett hármas oltóanyag - ka­nyaró, mumpsz, rubeola - bea­dása, amit a gyerekek 15 hóna­pos korukban kapnak meg. E miatt tavaly a mumpszban megbetegedettek száma jóval alacsonyabb volt, mint az előző években és az idén ez várhatóan még tovább csökken. Magyar- országon olyan vad törzs, ami a gyermekbénulást okozza, nincs. Negyedszázaddal ez­előtt fordult elő az utolsó ilyen megbetegedés. A szer­vezetbe egy legyengített vírus került, ez cirkulál az ország­ban még most is. Lehetetlen, hogy előforduljon a felnőttek között ez a betegség. A keleti országokban a dif­téria és a kolera is felütötte a fejét. A diftériát, ami légi úton terjed akár a seremetyevói re­pülőtéren is megkaphatja bárki, aki nem rendelkezik védettséggel, nem kapott vé­dőoltást. A kolerás betegek száma Európában 1993-ban 73 volt, ez a négyszerese az 1992. évi­nek. Európában 1992-ben még csak hét, míg 1993-ban már tizenöt országban észleltek megbetegedéseket. A kolera 7. világjárványában vagyunk, hiszen 1993-ban 380 000 em­ber betegségét regisztrálták.- 1961-ben Indonéziában kezdődött a 7. világjárvány az El Tor ol típussal. 1970-ben már regisztráltak egy-egy esetet Európában és Afrikában ezek halmozódását - folytatja dr. Ruppert Ferenc. - 1991-ben Dél-Amerikában vetette meg a lábát ez a törzs, ami már több, mint 23 éve járja a világot. Újabb kolera típus a ol39, amit először Bengáliában vettek nyilvántartásba. Tavaly már megjelent Ázsiában is, ami a 8. világjárvány kialakulását vetít­heti előre. Az első helyen Dél-Amerika állt eddig, de el­képzelhető, hogy ebben az év­ben Afrika megelőzi. Hazánkból mindenki, aki trópusi, vagy szubtrópusi or­szágba utazik, kézhez kap egy ismertetőt' az ÁNTSZ nemzet­közi védőoltás helyein arról, hogyan előzheti meg kint tar­tózkodása alatt a fertőző beteg­ségeket. A kolera elleni védőol­tás, szemben más fertőző beteg­ségek elleni oltások száz száza­lékos hatékonyságával, csak öt­ven százalékos védettséget ad, ezért nagyon fontos a megelő­zés. Magyarországon nem kell ezektől a betegségektől tartani, mert mások a higiénés és kom­munális lehetőségeink, mint a trópusi országokban, és azokkal összehasonlítva a lakosság egészségügyi kultúrája is jobb. Ezeket a betegségeket csak be­hurcolni lehet. Fertőző forrása az említett országokban élő em­berek. Lehetőség van olyan vizsgála­tok elvégzésére is, amelyek ki­mutatják, hogy milyen fokú a felnőtt lakosság védettsége, és ha szükséges, az Országos Köze­gészségügyi Intézet elrendeli az újraoltást. Akik Magyarországra települnek, vagy munkát vállal­nak,^ azoknak jelentkezniük kell az ÁNTSZ-nél, ahol szűrővizs­gálaton esnek át. Akik a vásárté­ren árulnak, nem jelentenek fer­tőző gócot, mert ők még gyerek­korukban megkapták a szüksé­ges védőoltásokat. Sz. K. Trischler Ferenc új szobra Munkácsy Mihályról Fotó: Läufer L. Hétszáz éves baranyai település Falunapok Alsómocsoládon Ki tud többet Pécsről? Janus Pannonius és Zrínyi berohanásától az intim betétig Dr. Romváry Ferenc (balról a második) és csapata a vetélkedőn Fotó: Läufer László A Ki tud többet Magyaror­szágról? című televíziós vetél­kedő legutóbbi fordulóját, a ti­zenkettediket, szombaton este tartották meg Pécsett, a Palatí­nus Szálló Bartók termében, s nézhette végig élő adásban az ország népe, ha épp ehhez volt kedve. A vetélkedő lényegében ürügy arra, hogy keretében be­mutassanak egy várost, egy táj­egységet, annak kulturális múlt­ját, jelenét. Az eddigi hagyo­mányok szerint helységenként egy-egy családi vállalkozás küzdött egymás ellen és a to­vábbjutás reményében, itt Pé­csett azonban megszakadt ez a folyamat. Talán a mediterránum füllesztő hatása, vagy a délszláv válság riasztó közelsége miatt szétrebbenő famíliák következ­tében a város nem tudott családi csapatokat kiállítani, így két laza baráti társaság mérkőzött meg egymással dr. Romváry Ferenc és dr. Szász János pa­rancsnoksága alatt. A Romváry csapat tagjai dr. Olasz István, Tillai Gábor, Felcser László és Rozs András, a Szász csapat tagjai pedig Déri János, dr. Ko­vács István, Keresztúry József és Frankovics György voltak. Most is, mint egyébként a ko­rábbi fordulók során, minden feltétel megvolt a műsor sikeré­hez: a jól felkészült csapatok, a profi játékvezetők (Antal Imre és Jónás Judit), a szigorú, ám igazságos zsűri (dr. Rajczy Pé­ter elnök, Begovácz Rózsa, Or- csik Ferenc és dr. Szirtes Gá­bor), a szép filmbejátszások stb., valami miatt azonban dög Az iskolacsengő néma ma­rad, a következő tanévben már nem lesz gyerekektől hangos Aptávarasd iskolájának gyet- len tanterme, ahol eddig az al­sótagozatos kisdiákok oltották tudásszomjukat. Fájó szívvel mondja Hege­dűs Tibor tanító - aki közel 30 éve tanított ebben a kis köz­ségben -, hogy a gyereklét­szám drasztikusan csökkent, már csak három kisdiák ma­radt, az illetékesek meg úgy dönttötek, hogy a kis létszám miatt már nem tudják működ­tetni az iskolát, hiszen az éves fenntartási költség 1,2 millió forintba került. Ebben a 187 lelket számláló­unalmas lett egész. Talán azért, mert mindez csupán álvetél­kedő, vagy mert nincs is igazi tétje az egésznek, hiszen egy­szer, majd a végén, nyer vala­melyik város önkormányzata a csapat által egy ötmilliós letéti jegyet, városi önkormányzattal pedig mostanság nagyon nehe­zen azonosul a néző, az önkor­mányzat mégsem a Kodaj Bence, akiért izgulni lehet, akibe bele lehet szeretni. A vetélkedőt pedig nem lehe­tett komolyan venni, hiszen a zsűrivel azonos szintű, néhány kulturális területen pedig jóval felkészültebb versenyzőknek olyan kérdéseket feltenni, ame­lyekre közepes képességű kis­dobosok és úttörők is megvála­faluban kevés a gyerek, a né­pesség nem növekszik, a de­mográfiai hullám is süllyedő­ben van. Évekkel ezelőtt sokan el­hagyták a községet, elköltöz­tek más településekre. 1965-ben még három pedagó­gus 82 diákot tanított alsó- és felsőtagozaton, majd tíz év múlva már csak 28 tanuló és egyedül Hegedűs Tibor tanító úr maradt, és azóta is csökkent a létszám, évenként egyre ke­vesebb lett a gyerek. Ez az iskola pedig sokat je­lent a falu életében, a lelke a falunak. A tanító is eligazított sok embert gondjában, bajá­ban, segített ott, ahol tudott. szólnának, nem igazán fokozza pattanásig az amúgy is hiányzó feszültséget. Bejött például az egyik ver­senyző Janus Pannoniusnak öl­tözve, s hat kötelező kérdéssel kellett kitalálni, kicsoda is ő, majd ugyanez a feladat követ­kezett a kirohanás Zrínyi Mik­lóssal is. A nehézséget pusztán az okozta, hogy a versenyzők az első pillantásra felismerték a fi­gurákat, erről azonban szemér­mesen hallgatniuk kellett. Az­tán fel kellett ismerni a siklósi vagy a pécsváradi várat, fel kel­lett sorolni a Múzeum-utca mú­zeumait, a török emlékeket, hogy csak a nehezebbek közül soroljunk fel néhányat. Néhány érdekes mozzanata Itt tartották a jelentős össze­jöveteleket, fórumokat, itt rendezték meg az ünnepsége­ket, és a mikulást a gyerekek­nek. A tanteremben még ott vannak a kis padok, a falon függ az iskolatábla, a kréta is fehéren virít. Felkínáltak munkahelyet - mondja a tanító úr, de az egészsége már meggyengült, magas lett a vérnyomása is, így inkább kérte az előnyugdí­jazását, bár így is 38 munká­ban eltölttöt évet tudhat maga mögött. Jól érezte magát Apátvarasdon, kedves emlé­kek kötik ide, ezért is szeretne végleg itt maradni, és nyugdí­jas éveit itt eltölteni feleségé­azért volt a műsornak. Például a Szász csapat gombja, amely va­lóban nem működött minden esetben, az ibafai papi fapipa, mint jól sikerült nyelvtörő gya­korlat, a rendkívüli meleg elle­nére, a helyzet komolyságához mindenképpen alkalmazkodó, zakóba öltözött, szenvedő zsűri látványa, az Antal Imrén végre­hajtott villámgyors sminkek, amelyeket sajnos nem láthatott a néző, mert ő közben valami­lyen filmbejátszást vagy reklá­mot nézett, s vigasztalódhatott a bársonyos borítású, különösen természetes, soft sides intim be­tét látványával, melytől lelkét betöltötte valami megmagya­rázhatatlanul tiszta, száraz ér­zés. Cseri László vei. Tán sikerül megvennie a tanítói lakást is. Szeretné, ha a tanterem megmaradna, így ahogy van - mondja. Továbbra is itt le­hetne a rendezvényeket meg­tartani, és segítene a falu lakó­inak, hasznosítva eddig szer­zett tapasztalatait. Hogy mi lesz a tanteremmel még nem tudja. Horváth Győző polgár- mester elmondta, hogy a kö­zeljövőben falugyűlést tarta­nak és ott kívánják eldönteni, hogy mi legyen a tanterem sorsa. Ezután a kisdiákok a nagyobbakkal együtt napotna utaznak majd Pécsváradra, a központi iskolába. Sántha László A hét végén az időjárás is az alsómocsoládiak kedvében járt. Falunapokon ünnepelték a köz­ség fennállásának 700. évfordu­lóját a helybeliek és az innen el­származottak. Sokan eljöttek, megteltek az utcák emberekkel. A falu közepén a játszótér mel­lett felállított sátrakban kapható volt mindenféle finomság. Volt laci-pecsenye, sült hurka, kol­bász, de a legnagyobb sikert a nyílt tűzön sütött ökör aratta. A kétnapos rendezvénysoro­zat pénteken este indult, ekkor kezdte el sütni a 240 kilogram­mos ökröt Brilla István eszter­gomi szakács. Szombaton reg­gel térzenével kezdődött az ün­nepi program. A szentmise után a falu lakói és a meghívottak részvételével az egykori Sztan- kovanszky kastély - ma a Mö- biusz Rt. Oktatási Központja és Vendégháza - kertjében kialakí­tott szoborparkban Brunn Jó­zsef, a Möbiusz Rt vezérigazga­tója leleplezte Trischler Ferenc Munkácsy Mihályról készített mellszobrát, melyet a festő szü­letésének 150. évfordulója tisz­Nagy szervezetlenség mutat­kozott a kedvezményes könyv­vásár körül. Augusztus 22-én megjelent az Akadémiai Kiadó hirdetése, miszerint október 30-ig az ország minden jelentős könyvesboltjában 50 %-os en­gedménnyel kínálják igényes könyveiket. Az olvasni vágyók azonban meglepve tapasztalták, hogy az üzletekben semmiféle akcióról nem tudnak. Tájékozta­tót nem kaptak az árengedmény­ről, csak a vásárlóktól értesültek a dologról. Felmerült a gondolat, hogy ta­lán csak a kiadó üzletei számíta­nak az ország jelentős könyves­boltjainak, ugyanis Pécsett jelen­leg a Király utcai Gondolat Könyvesbolt az egyetlen, ahol él ez a lehetőség a vásárlók szá­mára. Ez esetben viszont a hirde­tés volt pontatlan. Kiss József, az Akadémiai Ki­adó kereskedelmi vezetője el­mondta, a kiadót semmiféle ilyen irányú felelősség nem ter­heli. Ők a maguk részéről min­den szükséges lépést megtettek. A lehetőség adva volt a cégek­nek és üzleteknek, hogy bekap­csolódjanak ebbe a jónak ígér­kező akcióba. Jó tájékoztató teletére készített. Avatóbeszé­det Szalai Ferenc, a Möbiusz Rt. alsómocsoládi húsüzemének igazgatója mondott, amelyben méltatta a legnagyobb magyar festő életét, munkásságát. Töb­bek között szólt Munkácsy Mi­hály és Liszt Ferenc őszinte ba­rátságáról és arról, hogy jelkép­nek is tekinthető, a két művész bronzportréjának egymás mellé kerülése. Az ünnepség a Béke-téren folytatódott. Bükkösdi József, a község Baráti Köre elnökének köszöntője után a falu szülötte, dr. Pesti János, a Janus Panno­nius Egyetem docense idézte fel az eltelt évszázadok történéseit. Elmondta, idén három évfordu­lót ünnepel a község: 700 évvel ezelőtti iratokon olvasható elő­ször Mocsolád neve, 1834-ben fejeződött be a templom épí­tése, 1954-ben készült el a Béke-szobor. Ezt követően Di­cső László polgármester lelep­lezte a Béke-szoborra elhelye­zett emléktáblát. A program kö­zös ebéddel folytatódott, este bállal ért véget. Sz. K. kampányt indítottak a tömeg­kommunikációs eszközök segít­ségével. Ézen kívül a kiadó köz­vetlenül is felajánlotta a lehető­séget a hálózati cégeknek. Az üz­letek pedig a kiadó 5-6 nagyke­reskedelmi partnerén keresztül vásárolhatták meg a listán sze­replő könyveket, tetszés szerint. Mindezek ellenére kevesen éltek a lehetőséggel. A pécsi cégek közül a Direkt Kft. az egyik, amely közvetlen kapcsolatban áll a kiadóval. Utó­lagos tárgyalások során eldőlt, hogy kb. 3 hét múlva már az ő könyvesboltjaiban is - pl. a Se- necában, a Betűdzsungelben - megvásárolhatók lesznek az ak­ciós könyvek: szótárak, lexiko­nok, építészettel, orvostudo­mánnyal, irodalommal foglal­kozó művek. Kiss József hangsúlyozta, el­tekintve a nehézségektől örül annak, hogy három nap elég volt ahhoz, hogy a vásárlók kezde­ményezzék a dolog hátterének felkutatását. Biztos benne, hogy a könyvek iránti érdeklődés nem a vásárlók részéről csökkent. Az akcióhoz egyébként október 30-ig bármely üzlet csatlakozhat. Gombár G. Elcsöndesedett az apátvarasdi iskola Hiába keresik, nem találják Célt tévesztett akció az Akadémiai Kiadónál?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents