Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-28 / 237. szám

A tánc mindenkié Balettórák mozgássérült gyerekeknek Poén-portya a Füles-bagolyban Hazánkban is vitathatat­lan népszerűségnek örvend a rejtvényújságok széles palet­tája. A napokban jelent meg a Füles-bagoly augusztusi száma, amelynek 32 oldalán számos skandináv típusú- és keresztrejtvénnyel, logikai játékkal találkozhatnak a fej­törő szórakozásra vágyó ol­vasók. A jópofa rajzokkal tűzdelt magazin hasábjairból azt is megtudhatjuk, kik vol­tak a kunok és mit is jelent valójában a kvaterkázás. A vidám anekdoták, a régi mesterségeket felvillantó történetek, a poéndús képre­gények mellett pedig a pá­lyázatok és a játékok pazar nyereményeinek lehetőségei is izgalmat keltőek. A sze­mélyre szóló horoszkóp mel­lett pedig egyebek mellett egy Chaplin-film is nyerte­sét várja. A Csillebérci Szabadidő- és Ifjúsági Központ nemrég elké­szült balett-termében már ki­hunytak, a fények. Megpihentek a növendékek. A tükrök előtt, és a rúdnál nem mindennapi munka folyik. Mozgássérült gyerekek két hónapja naponta négy-öt órán át balettozni ta­nulnak itt. Első bemutatójukat néhány nappal ezelőtt tartották, amelyen együtt léptek fel a Győri Balett iskolája, és egy olasz magánintézet növendéke­ivel, valamint professzionális táncosokkal. A kurzusokat a Viareggioban élő Giselle Loren vezeti, akinek Olaszországban három balettiskolája van.-Ez egy teljes új terápia, amelynek segítségével a sérült gyerekek visszaszerzik önbe­csülésüket - mondja. - A saját módszeremmel tanítom tán­colni őket. Tudomásom szerint jelenleg Európában senki nem foglalkozik táncterápiával, és Amerikában is csak néhány he­lyen csinálják. Ez a módszer a maga nemében különleges. A sérült gyerekeknek adja vissza a hitét az életbe. Nem történik itt semmiféle csoda, hiszen vasa­karat kell ahhoz, hogy ezeket a gyakorlatokat megtanulják. Ne­kem egyetlen egy dolgom van, hogy elhitessem velük, hogy a világon a legjobb dolog a tánc. A gyerekek eleinte félve jöttek hozzánk, mert nem tudták, hogy mi vár itt rájuk, annyi mindenen mentek át már eddig, azt hitték ez is hasonló lesz. Aztán rájön­nek, hogy ez más, itt nem kí­nozzák őket. Az egész terápia lényege, hogy a gyerekek balettleckéket vesznek, a klasszikus balett alapelemeire épülő gyakorlato­kat tanulnak. Négy éves kortól járhatnak az intézetbe. A ba­lett-órák reggel fél kilenctől fél egyig tartanak. Giselle Loren három olasz növendéke is részt vesz ezeken. Közülük ketten maguk is, mint mozgássérültek kerültek egész kicsi korukban az iskolájába.-A sérült gyerekek a saját iskoláimban együtt vannak az egészségesekkel. Az egyiknek ez erőt ad, míg a másiknak hu­mánumot. Az egészségesek lel­kivilága még jobban kifinomul. A bemutatón a tanítványaim is részt vettek. A próbák elején sokan nem tudtak letérdelni, csak feküdni, vagy guggolni. A bemutatóra két gyerek kivételé­vel mindenki képes volt rá. Az egész országból jönnek gyere­kek. Jó lenne, ha találnánk tá­mogatókat, hogy folytatni tud­juk, s mindenkinek elérhető le­gyen, akinek szüksége van rá. (A Táncterápia Alapítvány számlaszáma: MHB RT 441-97520-7502). Sz. K. Giselle Loren tanítja a gyermekeket a táborban Fotó: Läufer L. A mocskos háború ezredese Akit halálra ítéltek a szerbek Pakson a Makovecz Imre tervezte templom megtekintése is szerepelt a programban Fotó: Läufer L. Restaurátorok Szekszárdon Ha vezetned kell, és ellensé­ges tüzérségi tűzön kell áthajta­nod, a legjobb, ha beteszel a magnóba egy kazettát, ha van kéznél, akkor a heavy metal a legajánlatosabb, teljes hang­erőn, na és persze hermetikusan fel kell tekerni az ablakot, ne­hogy behulljanak a gránátok. Ne nézz se jobbra, se balra. Ta- posd a gázt, míg a térded meg nem fájdul belé. Már kapható a könyvesbol­tokban a Mocskos háború című könyv, melynek írója maga is részt vett abban a mocskos há­borúban. A szerb-horvát-bos- nyák polgárháborúról van szó, s Floresről, Rózsa Eduardóról, aki haditudósítóként érkezik a Délvidékre, s katonaként, ezre­desként távozik. Rózsa Flores György Edu­ardo 1960 március 31-én szüle­tett a bolíviai Santa Cruz-ban. Apja Rózsa György, zsidó származású magyar emigráns, anyja pedig Nelly Flores Arias, bolíviai tanár. 1972-ig ott élnek, majd Chilében, később politikai menekültként Svédországban élnek. 1975-ben az apa a hazate­lepülés mellett dönt, s a család Magyarországra költözik. Flores itt érettségizik, majd katonai főiskolán jár 3 évet - innen talán a militarista beütés? Aztán a bölcsészkaron tanul po­litikát és összehasonlító iroda­lomtörténetet. Diplomát 1989-ben szerez. Persze, több nyelven beszél, s különböző hírügynökségeknek is dolgo­zik. (Például 1985-ben a kubai Prensa Latina hírügynökség­nek.) Jugoszláviából a La Van- guardia spanyol napilapnak küld anyagokat, majd a háború idején a BBC World Service spanyol adásainak tudósítója. 1991 augusztus 28-án Eszé­ken felvételét kéri a Horvát Nemzeti Gárda soraiba, s harcol sokfelé. Később a Különleges Rohamszázad parancsnokaként horvát állampolgárságot nyer, Tudjman elnök őrnaggyá lépteti elő. Háromszor sebesül és ő is sokszor öl. 1933-ban ezredes lesz. Rózsa Flores jelenleg Ma­gyarországon él. A telefonrögzítőre három nyelven, magyarul, horvátul és spanyolul mondja föl, hagyjon üzenetet, de három hete nem tu­dom elérni. (Egyszer fölvette ugyan a lakásában valaki a tele­font, de szűkszavúan közölte: Flores külföldön van.) Nehéz tehát megközelíteni, s ennek okát abban vélem felfedezni, hogy a szerbek katonai tevé­kenysége miatt halálra ítélték. Elég bonyolult lehet így élni. Ahogy korábban elmesélte, amikor először ölt, felfordult a gyomra. Szerb orvlövészeket füstölt ki egy ház padlásáról, bedobva a feljáró ajtaján né­hány összekötözött kézigráná­tot, s miután csend lett, katona­társai lehozták az orvlövészek zsebeiben talált holmit, köztük fényképeket, s a fényképek kö­zött egy hatéves fiúcska képét. Ekkor lett rosszul. Aztán már csak az ellenséget látta. A mocskos háború még tart. A Mocskos háború lebilincselő könyv írója pedig rövidesen Pécsre érkezik. Szeptemberben, író-olvasó találkozón, dedikálni fog. K- F. A szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum adott otthont ezen a héten a XII. Fa- és a VIII. Fém­restaurátor Konferenciának, amelyre ezúttal hazánk restaurá­torai mellett más országokból is érkeztek vendégek. A szakma legújabb és legér­dekesebb technológiai eljárásai­ról hallhattak a résztvevők, így például a Kossuth faliórájának restaurálása során felvetődött dilemmákról, az aquincumi or­gona restaurálásának történeté­ről vagy éppen egy XVIII. szá­zadi gyermekkoporsó konzervá­lásáról. A romániai Muresan Olimpia a nagyváradi vár lelete­inek, magyar kollégáival közö­sen végzett restaurálásáról tar­tott előadást. Érdekes, hogy a korábban népszerű vegyszeres eljárások háttérbe szorultak, és újabban a kíméletes kézi munka került előtérbe. Rendkívül megnehe­zíti a hazai restaurátorok dolgát, hogy nincs egyetlen szaküzlet, ahol a speciális eszközöket be­szerezhetnék. Igaz, az osztrák és német kollégák a magyaror­szági tárgyrestaurátorok kép­zési rendszerét „irigyelhetik”.- Hazánkban a század elején lebecsült szakmának számított a farestaurátorok munkája - mondja Velledits Lajos fővárosi restaurátor. -A háború után sem volt kialakult gyakorlata, az '50-es években óriási szak­mai hibákat követtek el. Válto­zás a '60-as években következett be, a képzések beindításával. A rendszerváltást követően restaurátor berkekben is megje­lent egy vállalkozói réteg, amely Velledits Lajos szerint az elvárhatónál kevésbé törődik a minőség kívánalmaival. A restaurátorok keze nyomán újjászülető tárgyak megmunká­lása során újra és újra technikai bravúrokhoz kell folyamodni. A németországi Giessenből érke­zett Schmidt Györgynek pedig egy a XVI. században készült házi oltár okozott fejtörést. A múzeum ki is vette katalógusá­ból, mert 14 éven át hozzá sem mert nyúlni. - Rendkívül fi­nom technikával rajzolták fel rá a motívumot. Képtelen voltam rájönni, milyen eszközt hasz­nálhatott a mester. Végül egy müchnei aranyozó műhelyében döbbentem rá véletlenül, hogy a porcelánfestőknél használatos szerszám egy erdei ragadozó madár trófeájából származott. Németországban egyébiránt most a restaurálás helyett a konzerválásé a „főszerep”, vagyis a restaurátor a lehető legkevésbé avatkozik az anyag szerkezetébe, hogy annak az utókor számára hordozott „üze­netét” minél inkább háborítatla­nul őrizhesse meg. Tröszt E. Az ételmérgezések elkerüléséről A Telefondoktor javaslatai Az augusztus 29-től szep­tember 4-ig terjedő héten a Telefondoktor tisztiorvosi ta­nácsokat ad ezúttal az ételké­szítés higiéniés követelmé­nyeiről, az ételmérgezés elke­rüléséről. Hangsúlyozza, hogy körül­tekintően kell bánni a főzés nyersanyagaival, mert az erő­sen szennyezett hússal, tojás­sal, szitálatlan liszttel, túl so­káig tárolt gombával, rosszul megmosott zöldséggel, gyommagvakkal keveredett lencsével, lejárt szavatosságú élelmiszerrel nagyon sok kó­rokozó baktérium, vírus, fé­regpete, mérgező vegyianyag kerülhet az ételbe. Alapvető, hogy főzéskor alapos sütéssel, forralással kell elpusztítani az ételbe ke­rült baktériumokat, a kész ételt nem szabad sokáig lan­gyosan tárolni, s természete­sen az ételt főző személynek és a munkájához használt esz­közöknek is tisztának kell lenni. A nagy darab húsok, mint egész pulyka, töltött baromfi sütésénél is arra kell töre­kedni, hogy lassú, folyamatos legyen a melegítés, hogy a hús belseje is a megfelelően ma­gas hőmérséklet elérésével el­pusztíthassa a baktériumokat, tehát nem szabad magas hőfo­kon rövid ideig sütni ezeket a húsokat, mert csak a felületük sül át, s a belső rész a baktéri­umok táptalaja marad. A Telefondoktort a 117-2111 számon hívhatják fel az érintettek és a téma iránt érdeklődők. Újabb értékes gépkocsikat lovasítottak meg Siófokon - sláger az Audi, a Merci Az udvarból lopták el az álomautókat Jó hír viszont: Harkány az utóbbi évek legbékésebb nyarát élte ebben a szezonban Főzzünk változatosan! Valószínűleg igen csak profi gépkocsitolvaj csapatok dolgoz­hatnak a Balaton partján, ugyanis a legfrissebb rendőrségi jelentések szerint a hétvégére ismét nagy ér­tékű nyugati kocsik tűntek el Sió­fokon, valamint a közeli Zamárdi- ban. A rendőrök szinte szélma­lomharcot folytatnak a tolvajokkal, akiknek már az sem jelent gondot, ha a kiszemelt álomautókat az üdü­lők udvarából kell elkötniük. A sértettek többsége változatlanul a német turisták köréből kerül ki. Mint a siófoki rendőrkapitány­ság ügyeletesétől megtudtuk, a péntekre virradó éjszakán Zamár- diban egy Audi 100-ast loptak el ismeretlen személyek. A német tu­lajdonos hiába állt be az udvarba járművével, annak észrevétlenül nyoma veszett. (Rendszáma: B-KL 2205.) Ugyancsak udvarból vittek el egy Audi 100-ast a siófoki Vécsey Károly utcából a 26-ra vir­radó éjszakán. (Rendszáma: IN-L 1740.) Siófokról, és szintén udvar­ból loptak el egy 190-es Mercé­deszt is. A Szentlászló utca 107. sz. alól elkötött autó rendszáma: DLG-S435. WW-A 98-as forgalmi rend­számmal egy Honda motorkerék­párnak is lába kelt Siófokon ugyanebben az időben az Erkel Fe­renc utcából. A szombatra virradó éjszakán viszont már eredményte­lenül próbálkoztak két járművel. Az egyiknek csak a zárát szerelték ki, a másiknak már a kormányzárát is eltörték, ám a kocsikat nem tud­ták elvinni parkolóhelyükről. Az ügyeletben lévő százados beszámolója szerint meglehetősen nagy még a nyüzsgés a parton, a szombati napsütéses idő sokakat a vízhez csábított így talán nem fel­esleges a figyelmeztetés, hogy vál­tozatlanul gyakoriak a strandi lo­pások, és előfordul a sátrak kifosz­tása is. A Balaton parti gépkocsilopások kapcsán dr. Schmidt Henriket, a Siklósi Rendőrkapitányság vezető­jét is megkérdeztük: az idei nyáron milyen volt a bűnügyi helyzet az ugyancsak népszerű fürdőhelyen, Harkányban. A kérdés már csak azért is jogos, mert 1992-ben és ’93-bán igen sok kocsi tűnt el a tér­ségben, és e sorozat jellegű bűn- cselekmények már vendégriasztó hatásúak voltak. - Az év elején volt egy ügyünk, amikor Zágráb­ban ténykedő autótolvajokat sike­rült itt fölön csípnünk. A nyomo­zás során két Zágrábban ellopott autót is megtaláltunk, a forgalmi engedélyek és a rendszámok ha­misítását nyilván itt kívánták elvé­gezni. Azóta komolyabb kocsis ügyünk nem is volt. Emellett el­mondhatom, hogy Harkányban még éjszaka is bátran sétálgathat­nak a turisták, a térségben ilyen nyugodt nyarunk nem is tudnám megmondani mikor volt utoljára. Lehetséges, hogy mindez annak a munkának az eredménye, amelyet a nyomozók az elmúlt két évben a kocsitolvajok lefüleléséért tettek a környéken. (Többen most is bör­tönben csücsülnek.) Balog N. Töltött paprikák. A hagyo­mányos, paradicsomszósszal tá­lalt töltött paprikán kívül még számtalan más ízesítéssel ké­szíthetjük ezt a népszerű ételt. A kapros változathoz kell 8 kicsu- mázott zöldpaprika, 35 deka da­rált sertéshús, 8-10 deka rizs, 1 kis fej vöröshagyma, só, bors, egy tojás, olaj, a mártáshoz 1 nagy csokor kapor, olaj, 1 púpo­zott evőkanál liszt, két deci tej, 1 deci tejföl, 1 húsleveskocka, csöpp cukor és ecet. A darált húsból a rizzsel, dinsztelt vörös­hagymával, sóval, borssal, tojás­sal tölteléket készítünk és a ki­vájt paprikák belsejébe nyom­kodjuk. Egy nagy lábosba kevés olajat teszünk és óvatosan for­gatva 5 percig dinszteljük a töl­tött paprikákat. Fölöntjük vízzel, amiben egy húsleveskockát is elmorzsolunk. Lassú tűzön készre főzzük. Az apróra vágott kaprot olajon megfuttatjuk, megszórjuk a liszttel, elkever­jük, és fölengedjük két deci hi­deg tejjel. Csomómentesre ke­verjük, s mielőtt teljesen besűrű­södne, hozzá öntjük a paprika ízes főzőlevét, meg egy deci tej­fölt. Összeforraljuk, ízlés szerint cukorral és ecettel ízesítjük. Ebbe a mártásba szedjük bele a megfőtt töltöttpaprikákat, és együtt tálaljuk. Finom vacsora lehet a hideg töltött paprika. Ehhez hagyo­mányos körözöttet készítünk negyed kiló túróból, 1 vörös­hagymából, csöppnyi mustárral és világos sörrel, köménymag­gal és pirospaprikával ízesítve, 10 deka vajjal, 1 kanál tejföllel simára kevervé. A körözöttel töl­tött paprikákat kifagyasztjuk, és vékonyra szeletelve adjuk asz­talra. Mutatós és finom. W. M. 1994. AUGUSZTUS 28., VASÁRNAP Új VDN 5

Next

/
Thumbnails
Contents