Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-27 / 236. szám

1994. augusztus 27., szombat A mai nap aj Dunántúli napló 3 Fontos törvénymódosítással kezdenek Hétfőn folytatja rendkívüli ülésszakát az Országgyűlés A törvényhozási szünet befe­jeztével hétfőn folytatja rendkí­vüli nyári ülésszakát az Ország- gyűlés. A Házbizottság napi­rendi javaslatáról Kóródi Mária alelnök tájékoztatta a sajtó kép­viselőit pénteken délelőtt az Or­szágházban. A kétnapos ülés fő témája a Házszabály lesz. Az átdolgo­zott, második változathoz ke­zelhető mennyiségű módosító indítvány érkezett, s ha egy hét múlva még nem is az új szabá­lyozás szerint kezdheti meg rendes őszi ülésszakát a tör­vényhozás, várható, hogy az új Házszabályt heteken belül elfo­gadják a képviselők. Két, lényegében technikai jellegű, ám fontos törvénymó­dosítás is szerepel a hétfő-keddi ülés napirendjén. A felsőokta­tási törvényt azért szükséges megváltoztatni, hogy szeptem­bertől még ne kelljen tandíjat fizetni az egyetemek és főisko­lák hallgatóinak. A tandíjköte­lezettség bevezetésének idő­pontjáról később, egy külön törvény határoz majd. A gyógy­szertárak létesítéséről és műkö­déséről szóló idei törvényét is módosítja a Ház. Erre azért van szükség, hogy a nem privatizált gyógyszertárak működéséhez is meglegyen a szükséges jogalap. A Házbizottság a jövő hétre várja a kormány jogalkotási programját, amely értelemsze­rűen meghatározza majd az Or­szággyűlés idei feladatait. Az már most bizonyos, hogy hama­rosan megkezdődik az önkor­mányzati törvénycsomag tár­gyalása. Ha az eddigi egyezte­tések után kialakított változat­ban az ellenzék nem fedez fel lényeges eltérést, akkor e téma vitájára már szeptember 5-6-án sor kerülhet. Kóródi Mária elmondta: a Házbizottság felkérte az alkot­mányügyi, valamint a mentelmi bizottságot, hogy tekintsék át az elmúlt ciklusból „megmaradt” beszámolókat, jelentéseket, népi kezdeményezéseket, to­vábbá mentelmi ügyeket. A még aktuális témák sorsáról az új Házszabály rendelkezéseinek figyelembevételével döntenek majd. A pótköltségvetésben elő­irányzott általános takarékosság a törvényhozást is érinti. A Házvezetésnek ebben az évben mintegy 100 millió forintot kell megtakarítania. A parlamenti televíziós köz­vetítések rendje egyelőre nem változik, e kérdésben az új Ház­szabály életbelépése után kez­dődnek tárgyalások a Házveze­tés és a témában érintett televí­ziók között. (MTI) „Grafikák füzetborítókon” címmel Lászka Mária grafikusművész kiállítása tekinthető meg a pécsi Szivárvány Gyermekházban. A közeljövőben, foglalkozás keretében lehetőséget kapnak a gyerekek a borítók kiszínezésére és megvásárlására is. Fotó: Müiier Andrea Tovább csökkent az állatállomány Az Alkotmánybíróság teljes ülése Az Alkotmánybíróság - a nyári költözködés és a szabad­ságok után - augusztus 29- 30-án tartja első teljes ülését új székházában, a I. kerületi Do­náti utca 35-45. szám alatt. Az Alkotmánybíróság tájékozta­tása szerint hétfőn a bírák meg­vitatják azt az indítványt, amely szerint a tulajdon egyenlőségét és a verseny szabadságát sérti, hogy néhány kiemelt állami szerencsejáték esetében a nye­reményalapot más fogadásoké­nál kedvezőbb módon számítják ki. A testület megtárgyalja azt az indítványt is, amely szerint a törvény alkotmányellenesen te­szi lehetővé, hogy a nyugdíj- korhatárt elérő személyt a mun­káltató ezen a címen felment­heti állásából. Egy másik indít­ványozó azt kifogásolta, hogy a munkanélküli segélyben nem részesülő munkanélküliek szo­ciális támogatásáról szóló ren­delkezések a diszkrimináció ti­lalmába ütköznek. Kedden sze­repel a teljes ülés napirendjén: alkotmánysértő-e az a rendelke­zés, amely szerint a közalkal­mazottnak a munkahelyén kívül is közalkalmazotthoz méltó magatartást kell tanúsítania. (MTI) 1,4 millió kárpótlási döntés Az elmúlt héten az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hi­vatal 981 határozatot hozott. Ennek eredményeként 126 mil­lió forint összegű kárpótláshoz jutottak az érdekeltek. A múlt héten a hivatalhoz 2967 újabb kárpótlási kérelem érkezett. Összesen a hivatal megalaku­lása óta 1,4 millió esetben dön­tött kárpótlásról. Ezeknek a döntéseknek az eredményeként a kárpótóltak valamivel több mint 110 milliárd forint értékű kárpótlási jegyhez jutottak. (MTI) Tovább folytatódott az első félévben az ország állatállomá­nyának csökkenése - állapítja meg a KSH jelentése. Elsősor­ban a szövetkezeteknél tapasz­talható jelentős állománycsök­kenés. Az ország szarvas­marha-állománya egymillió alá süllyedt, a sertések száma alig (2 százalékkal) haladja meg az 5 milliót. Az ország szarvas­marha-állománya 970 ezer volt. Ez egy évvel korábbi állapothoz képest 12 százalékkal (127 ezer) kevesebb. Kisebb mértékű 3 százalékos (7 ezer) volt a csökkenés a vállalatoknál és a gazdasági társaságoknál. Jelen­tős, 19 százalékos (108 ezer) a szövetkezeteknél. Az egyéb gazdálkodóknál a becslések szerint lényeges változás nem történt egy év alatt. A tehénállomány 440 ezer volt június 30-án, egy év alatt 8 százalékkal (36 ezer) csökkent. A szövetkezetek tehénállomá­nya 15 százalékkal (35 ezer), az egyéb gazdálkodóké 4 száza­lékkal (5 ezer) kevesebb mint egy éve. Biztató jelnek látszik, hogy a vállalatoknál és a gazda­sági társaságoknál egy esztendő alatt 4 százalékkal (4 ezer) nőtt a tehenek száma. A sertésállomány 5100 ezer darab volt: az egy évvel korábbi állapotnál jelentősen, 17 száza­lékkal (1014 ezer) kevesebb. A vállalatoknál és a gazdasági tár­saságoknál 13 százalékkal (184 ezer), a szövetkezeteknél 12 százalékkal (169 ezer) csökkent a sertések száma. Az egyéb gazdálkodók (zömében kister­melők) becslések szerint lega­lább 20 százalékkal (661 ezer) kevesebb sertést tartanak mint egy évvel korábban. Az ország sertésállománya a negyedév alatt alig, egy százalékkal (65 ezer) nőtt. Az anyakoca-állomány (383 ezer) 19 százalékkal (88 ezer) kevesebb. A vállalatok és a gazdasági társaságok 13 száza­lékkal (14 ezer), a szövetkeze­tek 12 százalékkal (13 ezer), az egyéb gazdálkodók 24 száza­lékkal (61 ezer) csökkentették anyakocáik számát. Vágómarhából 4055 tonná­val (14 százalék), vágósertésből 12 405 tonnával (11 százalék) kevesebb került felvásárlásra, mint 1993. hasonló időszaká­ban. A tehéntej felvásárolt mennyisége lényegében nem változott. (MTI) Jogszabályt módosított a kormány Kedvezmények bányászoknak A kormány döntött néhány, a bányászattal kapcsolatos szoci­ális és társadalombiztosítási jogszabály módosításáról. Az elmúlt években a bányászati szerkezetátalakítás megváltoz­tatta a bányák, a bányászok helyzetét (ágazati változások, a tulajdonosi forma, a munkate­vékenységek formáinak válto­zásai, a bányák jogutód nélküli megszűnése), ezért a bányász­kedvezményekről rendelkező jogszabályok korszerűsítése is szükségessé vált. A bányászokat a kedvezmé­nyek azért illetik meg, mert munkájuk káros az egészségre, munkavégzésük feltételei nem javultak. Indokolt, hogy a bá­nyászatból kikerülő és a korábbi kedvezményekre jogosultságot szerzettek továbbra is hozzájus­sanak a kedvezményekhez. A módosított kormányrende­let szerint korkedvezmény, rok­kantsági nyugdíjkedvezmény, havi átlagkereset-számítás ked­vezmény illeti meg mindazokat, akiknek munkaviszonya a szer­kezetátalakítás, korszerűsítés miatt, vagy a bányaüzem bezá­rás a következtében szűnik meg. Jogosultak a szénjárandó­ság pénzbeli megváltására a nyugdíjas bányászokon kívül azok is, akik 1992. november 3-át követően mentek nyugdíjba és munkahelyük 1996. decem­ber 30-ig jogutód nélkül meg­szűnik. A pénzbeli járandóságot a tárgyév május hónapjában egy összegben kell kifizetni. Módo­sult a bányásznyugdíjról szóló kormányrendelet, valamint az öregségi, illetve a rokkantsági nyugdíj alapját képező átlagke­reset megállapítására vonatkozó rendelkezés is. A különböző kedvezménye­ket igénybevevők száma már évente érezhetően csökken (1989-ben a szénbányászat lét­száma 63 ezer fő volt, jelenleg 30 ezer), ezért a költségvetés számára nem jelent többletkia­dást az 1994. évi bányászked­vezményekre kifizetendő ösz- szeg. A kedvezmények a jövő­ben kiterjednek azokra a bányá­szokra is, akik nem a szénbá­nyászatban dolgoznak. Igazgatók tanévnyitója Az egy éves Pécsi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központban rendezték meg tegnap a Somogy, Tolna, Vas, Zala és Baranya megyékben ta­lálható szakképző intézmények és oktatási központok vezetői számára a tanévnyitót. A házi­gazdák nevében Bújtor István igazgatóhelyettes az egyre jobb együttműködés reményében köszöntötte a megjelenteket. A gazdaság és a képzés kö­zötti jobb koordináció szüksé­gességét az első előadó szemé­lye is jelzi. dr. Síkfői Tamás, a Dél-Dunántúli Gazdasági Ka­mara főtitkára kihangsúlyozta, hogy a kormány gazdasági programja Baranya, Somogy és Tolna megye térségében egy le­felé irányuló gazdasági spirált indíthat be, és ha a térségfej­lesztési stratégia kidolgozásá­nak nem lesz gazdája, Dél-Du- nántúl is a borsodi térség sor­sára juthat. Talán a gazdasági önkormányzatok létrejötte je­lenthet kitörési pontot, amikor a helyi döntések is befolyásolhat­ják a gazdaságot. Ezután dr. Soós Adrianna, a Munkaügyi Minisztérium fő­osztályvezetője általánosságban szólt a munkaerőpiac helyzeté­ről és a képzésről, amely még korán sincs összhangban a gaz­dasággal. A mezőgazdaság sem tud például annyi szakembert foglalkoztatni, mint amennyi elhagyja az iskolákat. Véleménye szerint a mai termelési szinten már katasztró- fális az eltartottak aránya, ezért rendkívül fontos a képzési for­mák átalakítása, s ajánlatos lenne minden szakiskolában bevezetni az üzleti ismeretek oktatását. A lehetőségek első­sorban a szolgáltató szférában lelhetők fel. Az Új Dunántúli Napló kér­désére, hogy stagnáló gazdaság mellett milyen szolgáltatásokra lesz igény, a minisztériumi tisztviselő példaként a kisvál­lalkozásokat segítő legkülönfé­lébb szolgáltatásokat említette. Az 1994-95-ös oktatási év szakképzési feladatairól és a szakképzés reformjáról Vízi György, a Munkaügyi Miniszté­rium osztályvezetője szólt. A változtatás egyelőre csak aján­lat, de nem kötelező érvényű. Ma még ugyanis senki nem tudja pontosan, mit is igényel a magyar gazdaság az elkövet­kező években, ezért a meghívott intézményvezetőkben az elő­adások meghallgatása után sem szűnt meg a bizonytalanság. Nem világosak az átállás for­mai, tartalmi követelményei. Talán a délutáni konzultációk során a kérdéseik egynémelyi- kére választ kaptak. Forth E. Futnak a A legfrissebb csúfságok Nem akarok kertelni, ezért kimondom kereken: nem kedve­lem Pedro Almodovar filmjeit, dacára a felhajtásnak, amely övezi őket. Engem bizony nem győzött meg igazán sem az Asszonyok az idegösszeomlás szélén, sem a Kötözz meg!, de még a Tűsarok sem, pedig talán ez a legjobb. Ám sohasem érez­tem azért ennyire blöff-gyanús- nak a dolgot, mint a rendező legújabb filmje, a Kika eseté­ben. Almodovar ezúttal olyan kiszámítottan gátlástalan, s annyira furfangosan szedegeti össze azokat a témákat, ame­lyeknek botrányos voltáról meg van győződve, hogy az engem egy kissé taszít. De azt sem tagadom, hogy valami a Kiká-ban is megfog és elgondolkoztat. Akaratom elle­nére ugyan, de mégis. Vajon mi? A szereplők - egy kivételé­vel, de erről később -, nem ér­dekelnek. Van itten ugyebár egy elszabadult szexőrült, aztán egy lelkibeteg fiatalember, aki­nek az a szokása, hogy időnként feltámad halottaiból, továbbá egy író, persze amerikai, akiről kiderül, hgoy többszörös gyil­kos. Ezek, kérem, egy groteszk képregény elrajzolt figurái. Ah­hoz, hogy ebből a matériából amolyan fekete komédia kere­kedjék, sokkal több szellem szükségeltetne, szürrealizmus, teszem azt, hogy egy divatja­múlt kifejezést használjak, s kevesebb kimódoltság. Valami olyasnvt, amit az írót faggató televíziós nagyanyó rövid jele­nete viLant fel. A nézőpont viszont, ahonnét Almodovar ezt a csúf és züllött világot szemléli, ha nem is ere­deti, de azért figyelemre méltó. Nem a voyerizmus problémájá­ról beszélek, amit többen túlér­tékelnek a film kapcsán, az itt csupán ürügy, afféle keret, a rendezőnek az igazi fejtörést az élet fotón, illetve mozgóképen való rögzítésének szinte korlát­lan lehetőségei okozzák, vala­mint a felvételek, mondjuk így: az ellopott képek kíméletlen és felelőtlen közreadásának tényei foglalkoztatják. Az úgynevezett valóság-show, amit a filmben Sebhelyesarcú Andrea képvisel, aki szintén televíziós személyi­ség, a fentebb említett tisztes asszonyságnak az ellentéte, mert attól elalszanak, ettől meg frászt kapnak a nézők, ő a sztárja A mai nap csúfságai című nagy sikerű műsornak. Marslakó szerelése a fején forgó kamerával a film egyik legjobb ötlete, ezt ne felejtsük el megállapítani. De hát mi mást láthatnak a rendező titokzatos kéjlesői és lesipuskás felvevőgép-fegyve­resei, mint a gyilkosság, az erő­szak, a bűn különféle változa­tait. Jellemző, s ez kétségkívül Almodovar következetességé­ről tanúskodik, hogy a film centrumában (mert majdhogy­nem klasszikusan elrendezett, kiegyensúlyozott szerkesztés- módnak lehetünk tanúi, ez meg­lepő ugyan, de így van), szóval a dolgok kellős közepében egy megerőszakolási jelenet áll, s szép nyugodtan e köré épül a csejekmény. És most jutottunk el mon­dandónk (s persze a film) lé­nyegéhez. Mert a merénylet ál­dozata a hősnő, Francesca, azaz Kika (Veronica Forque), aki fodrász, sminkes vgy ilyesmi, s ha önmagát nem képes is meg­védeni, az élő-halottakat rövid időre azért feltámasztja néha, s ha örök mosolyával és szele- burdi mozgásával megjelenik a vásznon, már-már hajlandók vagyunk azt hinni, hogy egé­szen jó filmet látunk, ami nagy túlzás. Kika nem erényes és nem is rossz, olyan lehet, mint az élet, szóval elhisszük neki, hogy ha nem is glóriával, de csak-csak általlépi a mai nap csúfságait, s a történet végén, ahogy a haj­dani filmekben volt szokás, új ismerősével lassan eltűnik a szemünk elől. Nagy Imre Megharapta a rendőrt a betörő Lopáson érték a betörőt csü­törtökön késő este Balaton- szentgyörgyön, a helybeli álta­lános iskolában. A bejelentés után azonnal az iskolához sietett Győréi József rendőrzászlós, körzeti megbízott és látva, hogy a bejárati ajtó üvegét betörték - a tolvaj még bent volt -, felszó­lította a betörőt, hogy jöjjön ki. A 60 éves bükkösdi Sárközi Mártonnak eszébe sem jutott, hogy engedelmeskedjen. A szelvényben egy fegyvernek látszó tárgyat, egy roszdás gép­pisztolycsövet talált, s azzal próbálta megijeszteni a szabá­lyosan intézkedő rendőrt. Győ­réi zászlós megragadta az ellen­fele kezében lévő géppisztoly­csövet, majd a földre teperte az engedetlen tolvajt. Sárközi ek­kor még mindig nem adta fel és egy óvatlan pillanatban beleha­rapott a rendőr csuklójába. Nem sokkal később azonban az ő kar­ján csattant a bilincs. így nem­csak betöréssel, hanem hivata­los személy elleni erőszakkal is vádolható. Egyedülálló anyák érdekvédelme A gyermeküket özvegyen, elváltán vagy más okból apa nélkül nevelő anyák pénteken Budapesten megalakították az Egyedülálló Anyák Egyesüle­tét. Napjainkban százezrek ne­velik társ nélkül a gyermeküket, a világ, a politika, a társadalom mégsem foglalkozik súlyának megfelelően a kérdéssel. Erről a családtípusról egyszerűen nem vesznek tudomást az illetéke­sek, valószínűleg azért, mert annyi minden miatt „bántja a társadalom lelkiismeretét”. Az egyedülálló anyáknak így egyelőre nincs más lehetőségük - hangzott el -, mint hogy saját maguk vegyék kézbe sorsuk irányítását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents