Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)
1994-08-26 / 235. szám
1994. augusztus 26., péntek Közélet aj Dunántúli napló 9 Határőrök lóháton Öt éve megnyílt a határ Magyarországra látogat a német államfő Rákóczi bronzszobra A törökországi Rodostóban (török nevén Tekirdagban) H. Rákóczi Ferenc fejedelem bronzszobrát avatta fel dr. Jánosi György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára és Timuréin Savas török kulturális miniszter. A hat és fél méter magas emlékmű török költségen épült. Jánosi György törökországi látogatása megelőzi a török köz- társasági elnök szeptember elején esedékes magyarországi látogatását, amelynek során a Nemzeti Múzeumban kiállítás nyílik „Nagy Szulejmán és kora” címmel, Szigetváron pedig felavatják Szulejmán szultán emlékművét. 26 millió DM a lottón A német lottó-történelemben eddig soha nem látott nyerési lehetőség tartja izgalomban Németországot. A hamburgi lottóközpont hétfő esti közlése szerint ezen a hét végén sem nyerte el senki a szombati lottó főnyereményét, így a telitalálatos szelvénnyel legközelebb már 26 millió márkát lehet nyerni. A főnyereményt az viszi el, aki a 49 számból helyesen választ ki hatot és szelvénye sorszámának utolsó számjegye megegyezik az ugyancsak sorsolással kiválasztott úgynevezett szuperszámmal. A múlt hét végén egy hannoveri és egy lipcsei lottózó helyesen ikszelte be a hat számot, de a szuperszám nem egyezett az ő számjegyükkel, így „mindössze,, hét és fél millió márkát nyertek fejenként. Super RTL Super RTL néven új tévécsatorna kezdi meg működését januártól - jelentette az AP-DJ. Az új csatorna elsősorban Németországot célozza meg műsorával, a Super channelhez annyi köze, hogy létrehozói nem tudtak jobb nevet kitalálni. A Super RTL az amerikai Walt Disney és egy luxemburgi média cég közös vállalkozása. A Disney kötelezte magát arra, hogy hosszabb távon műsorokkal látja el a csatornát, amely műholdról és kábelről egyaránt fogható lesz. Repertoáija rajzfilmekből, akció sorozatokból, mozifilmekből és szórakoztató műsorkülönlegességekből áll majd. A Disney reméli, hogy a Super RTL már a startkor a német otthonok 30-35 százalékában fogható lesz. A létminimum Júliusban nettó 53 ezer forintra növekedett a létminimum összege egy két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló városi család esetében. A KSH tájékoztatása szerint az aktív korú városi, egyedülállók létminimuma az elmúlt hónapban 18.600 forint volt. Szinte egybeér a falu legszélső házaival az ivándárdai határőr kirendeltség, mostanában csendesen telnek a napok ezen a határszakaszon. A lovas járőr innen indul nap mint nap ellenőrző kőrútjára. A Pécsi Határőr Igazgatóság működési területén ez az egyetlen határőrizeti kirendeltség, amelyen július közepe óta ismételten lovas járőrök teljesítenek szolgálatot. Stróbl István őrnagy, kirendeltségvezető elmondta, 1991-ben a sorállomány fokozatos kivonásával egy időben felszámolták a lóállományt is az igazgatóság területéről.- A vegyes használatú, széles hátú, vaskos felépítésű lovak egyaránt dolgoztak az őrsökhöz kapcsolódó gazdaságokban, illetve részben járőr feladatokat láttak el velük. Aztán a hivatásos határőrizetre való áttéréskor elvitték a lovakat is. Azóta gépjárművel, illetve gyalogosan teljesítettek szolgálatot a járőrök, mígnem idén július közepén ismét kaptunk két sportlovat a szolgálat ellátásához, azonban ezeket a 150-200 ezer forintot érő lovakat már a falu lakói is megcsodálták. A lovakat általában nagy távolságban (10-15 kilométer) lévő terepszakasz ellenőrzésére használjuk. A lovas járőr sokkal mozgékonyabb, mint a gyalogos, illetve a lovakkal sokkal könnyebb és gyorsabb a közlekedés a szántóföldeken, erdőben, mezőn mint a terepjáróval, sőt a nyeregben felállva messzebbre ellátni, mint a kocsiból. Ősszel és tavasszal csapadékosabb időben szintén könnyebb a lovakkal járni a határt, mint a terepjáróval. Tanfolyam, fair play-verseny Kovács Sándor és Kisgyörgy Béla őrmesterek nemrég tértek vissza Kiskunhalasról a tiszthelyettes-képző iskolából, ahol a lóval való bánásmódot, illetve a lovaglást megtanulhatták. A vizsgát követően mindketten indultak a III. Hagyományőrző Rendőrség-Határőrség lovas- versenyén, ahol Kovács Sándor fair play-díjat vehetett át.- Korábban magángazdálkodó voltam - kezdi a beszélgetést Kovács őrmester -, állatokat tartottam, földműveléssel foglalkoztam. Tíz szarvasmarha állt valamikor az istállóban, azonban az alacsony tej- és húsfelvásárlási árak miatt inkább felszámoltam a gazdaságot. Más megélhetési lehetőség után néztem, akkor találkoztam a határőrség felvételi hirdetésével. Úgy gondoltam, megpróbálom. Ismerem a terepet, régóta itt élek ebben a határmenti faluban, éveken át ezt a földet műveltem, nagyon szeretek még most is a határban járkálni. Határőrként pont kapóra jött az a lehetőség amikor meghirdették a lovas tanfolyamot, rögtön jelentkeztem.- A szakmaszeretet és a biztos megélhetés miatt jelentkeztem a határőrséghez - mondja Kisgyörgy Béla, a lovas járőr másik tagja. - Szeretem az állatokat, a lovakat, nem félek tőlük, ezért is jelentkeztem a lovastanfolyamra. Általában félnek az emberek a lovaktól, ezzel magyarázható, hogy nem volt túljelentkezés a lovasiskolába. Az eső lóra üléstől néhány hónap telt el mindössze, azonban a kiképzés keménységének, szigorúságának köszönhetően mindenki sikeresen levizsgázott elméletből és gyakorlatból, amit az akadálypályán rendeztek meg. Az első alkalmakkor szinte estünk keltünk, azonban ez nem szegte kedvünket, lelkesedéssel csináltuk tovább a gyakorlatokat, mígnem biztonságosan megültünk a lovak nyergében. Minden sportlovat külön levizsgáztatnak a határőrségnél, ez azt jelenti, hogy különböző feladatok elvégzésére még lovasa irányítása nélkül is alkalmas. Ezen kívül évente tesztelik a lovakat, hogy alkalmasak-e még a további szolgálatra. Csizmában, lovaglónadrágban Csizmában, lovaglónadrágban jelentkezik szolgálatra a két lovas járőr. A feladat kiadása után fél órát a térkép tanulmányozásával, az útvonal megtervezésével, egyéb felkészüléssel tölt a két őrmester, majd lóháton elhagyják a kirendeltséget Ilocska irányában. A távcső alapvető eszköznek számít a határ megfigyeléséhez, ezért állandóan kéznél kell, hogy legyen. A lovak hol poroszkálnak, hol ügetnek, néha vágtába váltanak át egy rövid időre. A hét órás szolgálati idő alatt 15-20 kilométert is megtesznek, ezért az előírás szerint többször tartanak pihenőt.- Nyugodtan végigmehetünk egyenruhában is az utcán - mondja Stróbl István -, az emberek nem úgy néznek ránk mint például Budapesten. A határőrök itt éltek és élnek a környező falvakban, ismerik a terepet, jó a kapcsolat a falvak lakóival, szinte mindent tudunk egymás ügyeiről, dolgairól. Több faluból levélben kérték a határőrséget, hogy biztonsági okok miatt ne szüntessék meg az őrsöket. A határőrök biztosítják a határ védelmét, őrizetét, illetve részben a közbiztonságot is vigyázzák. Az ivándárdaiak kifejezetten örültek, hogy megmarad az őrs a falujukban. Régebben nagyon sokan voltak itt önkéntes határőrök, ők ismerik, tisztelik ezt a hivatást. Hajdú Zsolt Hóm Gyula miniszterelnök, valamint Klaus Kinkel német al- kancellár és külügyminiszter mond beszédet szeptember kilencedikén Bonnban azon az ünnepségen, amelyen megemlékeznek arról, hogy a magyar kormány öt évvel ezelőtt megnyitotta a határt az NSZK-ba távozni kívánó keletnémetek előtt. Az ünnepi beszédek után Kocsis Zoltán zongoraművész ad koncertet a bonni műcsarnokban tartandó rendezvényen. Az évforduló alkalmából Roman Herzog német államfő szeptember, 10-én Budapesten tesz látogatást. A bonni magyar nagykövetségen az MTI tudósítójának elmondták, hogy a nagykövetség Egy, az általános iskola kisdiákjait a környezet védelmére nevelő kiadványban olvasom: „Környezetbarát elem nincs!” Támogatást adnak A kultuszminisztérium pályázati támogatása az alapja annak a kezdeményezésnek, amelynek révén az országot három régióra osztva az iskolák bevonásával próbálják a szárazelemek egy részét begyűjteni. Dr. Dőry István szentendrei fizikatanár a középső régió - amelybe többek között Baranya is tartozik - „felelőse”. Eddig több mint 200 általános iskolában helyeztek el elemgyűjtő konténereket. Az akció a jövő év novemberéig tart. Megyénkben a témagazda Huba Gyula bólyi vállalkozó. Az oktatási év kezdetére már 12 iskolában lesznek konténerei. A kistelepüléseknek ez a polgár- mesteri hivatal által adott egyszeri támogatásba kerül, pár ezer forintról van szó. Az akció májusban indult, s Huba Gyula szerint „Döbbenetes volt, hogy a bólyi általános iskolába kihelyezett nagyobb méretű konténer másfél hónap alatt megtelt. Úgy kalkuláltunk, hogy ehhez egy év kell...” A szárazelemek elszállíttatásáról Dőry doktor gondoskodik: Aszódra, a hulladéklerakóba kerülnek, vastag betonköpenybe. Az első nagyobb tételeket novemberben gyűjtik ösz- sze. Máris jó tapasztalatok vannak. Szombathelyen például gyakorlatilag minden forgalomba került szárazelem a gyűjtőkonténerekben köt ki, s hasonló a helyzet Debrecenben is. indítványára és közreműködésével a bonni rendezvény mellett Németország több más városában is ünnepségeken emlékeznek az 1989. szeptember 11-i magyar határnyitásra, amely nagymértékben hozzájárult az NDK összeomlásához. Szeptember 10-én Berlinben a Reichstag épületében a német törvényhozás tart megemlékezést, míg 11-én Frankfurtban, 12-én Hamburgban és 14-én Ingolstadt- ban tartanak ünnepséget a magyar határnyitás ötödik évfordulója alkalmából. Valamennyi rendezvényen vezető magyar politikusok is részt vesznek. Több jelentős alapítvány vitafórumot rendez az évfordulón, ugyancsak magyar politikusok részvételével. A tanár úr szerint azt már ideális eredménynek lehetne mondani, ha országos szinten az eladott elemek felét Aszódra szállíthatnák. Ettől azonban nagyon messze vagyunk. Több mint 107 millió darab szárazelem kerül forgalomba egy-egy évben. A szervezők szerint az akció eredményeként mintegy 30-50 tonnát sikerül összegyűjteni - ez az eladott mennyiségnek mindössze talán 3 százaléka. Pedig a szárazelem veszélyes hulladék: többek között higanyt, kadmiumot, nikkelport, mangánt is tartalmaz. Huba Gyula szerint egyetlen eldobott elem idővel egy köbméter földet szennyez el. Tegyük hozzá: ezekből a fémekből is fogyóban a Föld készlete. Az elemek legyártásához 50-100-szor annyi energiára van szükség, mint amennyit később képesek leadni. Önkormányzati érdek Az országban 60 önkormányzat tartotta eddig fontosnak, hogy biztonságos helyen tudja a kimerült elemeket: megállapodás alapján hozzájárulnak az egyszeri támogatással a költségekhez. Ez az összeg Dőry István szerint Pécsnek 50 000 forint körül összeget jelentene. Ismereteink szerint azonban a megyeszékhelyen eddig egyetlen konténert sem kértek. A megállapodást az iskolák kötik az önkormányzattal, a konténerekről, az összegyűjtött veszélyes hulladék elszállításáról az akció szervezői mindenképpen gondoskodnak. Mészáros A. A szárazelem veszélyes hulladék! Százhét millió évente Mezőgazdasági vállalkozóknak Közraktárjegyért rövidlejáratú hitelek a BB-től Karantén és szuperügyelet A Budapest Bank az idén rövidlejáratú hiteleket kínál a mezőgazdasági vállalkozásoknak. Ezt a fajta kölcsönt - tulajdoni formától függetlenül - azok a termelők vehetik igénybe, akik a Budapesti Árutőzsdén forgalmazható termékeket helyeznek el a közraktárakban. A hitel fedezete ugyanis a közraktárjegy. Az úgynevezett diszkonthi- tel-konstrukció elsősorban azok számára nyújt segítséget, akik átmenetileg pénzzavarba kerülnek. Betakarított termésüket a kedvezőbb ár reményében csak később kívánják értékesíteni, viszont nincs elegendő pénzük az őszi munkák megkezdéséhez. A Budapest Bank fiókjainál igényelhető kölcsön nagysága a közraktárjegyen szereplő áru tőzsdei értékének maximum 70 százaléka, lehet. A kamat mértéke azonos a mindenkori rövidlejáratú forgóeszközhiteiével. A kamatot a hitel felvételekor az 1 százalékos kezelési költséggel együtt egy ösz- szegben vonja le a pénzintézet. A szorult anyagi helyzetben lévő termelők közvetlenül a Budapest Bank megyei fiókjainál nyújthatják be hitelkérelmüket. Az igényléshez csatolniuk kell a birtokukban lévő, fedezetül szolgáló közraktárjegy eredeti példányát. Kedvező elbírálás esetén megkötik a hitelszerződést, a közraktárjegy pedig letétben marad, mindaddig, amíg a kölcsönt vissza nem fizetik. (újvári) Kolera, sárgaláz,. tífusz, malária, vérhas pusztít a világ számos pontján. Elsősorban Ruandában, ahol a menekültek áradatát még az éhínség is tizedeli. Nem is olyan régen ezeknek a járványoknak egyike is képes volt emberek millióit elpusztítani. Az utóbbi hetekben Magyar- országon is felütötte fejét - a szalmonella mellett - a vérhas. Mint ahogy beszámolt róla a sajtó: kilenc vérhas-megbete- gedést észleltek a békéstarhosi gyógypedagógiai intézetben. A fertőzött gyermekek július végén, augusztus elején Káptalan- füreden nyaraltak, és pár nap múltán jelentkeztek a dizentéria tünetei. Valószínűleg a Balatonról vitték magukkal a fertőzést. A segélyprogram kapcsán több honfitársunk megjárta Afrikát. Vöröskeresztesek, önkéntes orvosok, médiumok tudósítói, operatőrök, szakértők. Be- engedi-e őket Magyarország, vagy kötelező számukra a karantén? Ennek próbáltam utánajárni az illetékes hatóságoknál. Erdei Tamás, a Ferihegyi reptér parancsnoka dr. Somosi Györgyhöz, a reptér tiszti főorvosi szolgálatának vezetőjéhez kalauzolt, aki elmondta, hogy ő nem kompetens, de nincs elrendelve karantén. Tud arról, hogy Törökországban, valamint Moszkvában - pontosabban Dagesztán különböző helyein - pár nap óta lezártak egy-egy területet - Dagesztánban legutóbb 526-ra emelkedett a kolerával fertőzöttek száma. Itt 16-an, Csecsenföldön pedig négyen életüket vesztették. Magyarországon azonban nem kaptak erre vonatkozó utasítást. Karantént a Fővárosi Tisztiorvosi Szolgálat, illetve az Országos Közegészségügyi Hivatal rendelhet el, ha a helyzet annyira súlyos, ők készítenek un. fölké- szülési terveket, náluk kell érdeklődni. De ha észrevennék valamelyik utason, hogy fertőzött, azonnal az illetékes helyre, azaz a László kórházba szállíttatnák, méghozzá „fertőző mentővel.” A válasz nem nyugtatott meg túlságosan, így tehát felhívtam a Fővárosi Tisztiorvosi Szolgálatot, hogy megtudjam, szándé- koznak-e valamilyen megelőző óvintézkedést tenni, hiszen ha a beoltott, Afrikát megjárt vöröskeresztes nem is kapja el a kolerát, de hozzátartozói, munkatársai joggal tarthatnak egy ilyen „egzotikumtól”. Ha pedig már itt van... A „szuperügyeleten” - ahogy a telefonközpontos hívta - dr. Ütő István nagyon örül kérdéseimnek. Mint mondta, nagyon sokan érdeklődnek a témáról, és a sajtó feladata, hogy pánikkeltés helyett reális képet adjon. Megtudtam tehát, hogy ezek a betegségek un. „koszbetegségek”, ami abból ered, hogy azokban az országokban, ahol járványként dúlnak, nincs rendes csatornázás, fertőtlenített ivóvíz. Magyarán: ha egy fertőzött mégis átlépné a határt, azon kívül, hogy őt nagyon rövid időn belül - 5 nap alatt - teljesen levenné a lábáról, a hozzátartozókra nem jelent veszélyt, megszűnik. Járvány csak akkor üthetne ki Magyarországon, ha kórokozóval fertőzött víz hektoliterszám belekerülne a tisztított ivóvízhálózatba, ami nem lehetséges. Egy dologra mégis oda kell figyelni: mivel ezek a betegségek enterális úton terjednek - azaz evéssel, ivással -, nem ajánlatos egy hétig egy tálból enni, inni, „cseresznyézni”, esetleg csókolózni a hazatérttel. Ennyi idő alatt egyértelműen kiderül a fertőzöttség, utána szabad a vásár! Gyanú esetén a beteget viszont ajánlatos azonnal a László kórházba vitetni. Repülőtéri karantént, vagy egy ország, város lezárását abban az esetben rendelnék el, ha a városban terjednének, terjedhetnének a kórokozók. Buda Magdolna