Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-25 / 234. szám

12 aj Dunántúli napló Vállalkozások - Üzlet 1994. augusztus 25., csütörtök Valuták feketén Délen A szezon továbbra is lefelé „nyomja” az árakat. Leértékelés ide, leértékelés oda, 64 forintnál többet szinte sehol nem adnak a márkáért, 9,30-at a schillingért, s a dollárt maximum 104-ért vet­ték. Hasonló a helyzet a lírával és a francia frankkal is. Ezer lírá­ért a nepperek többsége 65-66 forintot Irinái, míg a frankért leg­följebb 20-at. A legnehezebb arra a kérdésre válaszolni, mit mennyiért adnak, hiszen ilyen üzlet alig köttetik. A feketézők nagy része arra számít, a szezon után talán fel­élénkül a kereslet, no persze csak azok számára, akik addig bírják tőkével. Az egyik keszthelyi árus szerint az eladási ár a valuták többségénél maximum két fo­rinttal magasabb a vételinél, a schilling esetében pedig 20-30 fillémyi haszonnal kalkulálnak. Jelentős túlkínálat van keleti „valutákból” is. Ismét 18 forin­tért adják a horvát kunát, 1,40-ért a szlovén tolárt, míg a szlovák koronát 3 forint körül lehet kapni. A fonyódi piacon leg­utóbb egy az egyhez „ment” a leva, míg 25 lejt adtak egyetlen forintért! A lanyha keresletnek és a fo­rint leértékelésének köszönhe­tően Szegeden tovább emelked­nek a valuták feketepiaci árai. Eddig soha nem látott magassá­got ért el a márka, már 68 forin­tot is adnak érte a nepperek. Aki vásárolni akar, annak 70 forintba kerül. Hasonló emelkedést mutat a dollár is, bár ennek mértéke va­lamivel szerényebb: 112-ért ve­szik és 114-115 forintért adják Szeged belvárosában. Nyugaton Kicsit szeszélyesen alakult a valuták szabadpiaci árfolyama az elmúlt héten Nyugat-Magyar- országon, aminek nyilván az a magyarázata, hogy a magánvál­tók a forint leértékelése után még nem találták meg az eladók és a vevők által egyaránt elfogadha­tónak ítélt árfolyamokat. A pél­dául hagyományosan együtt vál­tozó osztrák schilling és német márka most merőben eltérő „utat” járt a magánváltóknál. A schilling viszonylag jelentősen drágult vételi és eladási árfolya­mon egyaránt, a német márka vé­teli árfolyama csökkent, eladási ára változatlan maradt. Ha sze­rény mértékben is, de tovább gyengült - újabb egy forinttal - a dollár a forinthoz képest. Egyelőre beigazolódni látszik tehát a nepperek véleménye, hogy a leértékelés hatása a forint esetében hagyományosan nem tart sokáig. Igaz, ennek a jóslat­nak most a kamatok emelés is objektív esélyt adott. Az árfolyamok így alakultak: a schillinget 9,40-ért vették, s 9,90-ért kínálták. A márka vételi ára 64 forint, eladáskor 70-et kér­tek érte. A dollárt 103 forintért vették, 110-ért kínálták. Keleten Kissé változóan alakult az el­múlt héten Kelet-Magyarorszá- gon a szabadpiaci valutaárfo­lyam. A forint leértékelése után az eladók és a vevők még nem tart­ják elfogadhatónak az árfolya­mokat. A schilling jelentősen drágult, vételi és eladási árfo­lyamon egyaránt. A magánvál­lalkozók véleménye: hogy a fo­rintleértékelés hatása nem sokáig tart. A valutaárfolyamok a kö­vetkezőképpen alakultak: a schillinget 9,55 forintért vették, eladási ára 10,06. A márka vételi ára 68 forint, az eladáskor 70 fo­rintért vették. A dollárt 108 fo­rintért vették, 110 forintért kínál­ták. (A Napi Gazdaság híradása nyomán) Fejlesztések a Győri Keksz Kft.-nél Egymilliárd forintos forga­lomnövekedésre számít az idén az elmúlt évihez viszonyítva a Győri Keksz Kft. - közölte az MTI-vel Szabó László, a társa­ság kereskedelmi igazgatója a Magyar Honvédség Művelődési Házában a cég szerdán megren­dezett konferenciáján. Ebben az esztendőben várhatóan - 5-10 százalékkal - nagyobb lesz az exportbevétel, másrészt - új termékek és csúcstechnológia bevezetésének köszönhetően a hazai piacokon is erősödni lát­szik a cég helyzete. Szeptember első hetében üzembe helyezik a 300 millió forint értékű keksz- és földimogyoró-gyártósort, amellyel mintegy 60 százalékos kapacitásbővítés érhető el. Szá­zötvenmillió forintos költséggel a Snack-gyártósorok is még az idén elkészülnek. Jövőre pedig további 200-300 millió forintos fejlesztések várhatók a kft.-nél. Sikertörténet Hobbiból profi vállalkozás Misina Sportbolt, avagy amit a síről és a teniszről tudni lehet Pécsett, a Misina Sportboltban a teniszütők húrozása ma már mindennapos feladat Fotó: Müller Andrea Miért lesz a matematika-fi­zika szakos tanárból vállal­kozó? Mert kevés a pedagógus fizetés vágja rá mindenki egy­ből a választ, pedig más út is le­hetséges. Ha valaki például egész gyerekkorát a teniszpálya mellett tölti, óhatatlanul a sze­relmese lesz ennek a sportág­nak, miként történt Krumpach Lajos esetében is. Ha legalább ennyire kötődik a síeléshez is, akkor tudja, hogy mikor melyik léc, viasz, síruha, vagy szem­üveg a menő, miközben nyo­mon követi a legújabb normál, vagy nagy fejű ütők változásait és a legkeresettebb teniszcuc- cok kínálatát. Az efféle vágyak olykor gyűjtőszenvedéllyé válnak, de van aki mérhetetlen szakmai, üzleti tudását igyekszik kama­toztatni. Krumpach Lajos az utóbbit választotta, s hobbijá­nak, kedvtelésének tapasztala­tait már 1982-ben egy sportbolt keretében igyekezett hasznosí­tani, Misina néven, Kertváros­ban, az egykori Sarohin út és a Keszüi út kereszteződésében, egy panelpincében. Akkoriban még egy új Tyrolia síkötés megszerzése komoly diplomá­ciai összeköttetéseket sejtetett, s a Fischer teniszütőkről is csak álmodott Pécs ifjúsága. De nem sokáig, mert a Misina Sportbolt hamar megtalálta az olcsó be­szerzési forrásokat a márkás sportszerkedvelők táborának. így indult az üzlet, miközben a vállalkozás messze megelőzte korát, rugalmasan alkalmaz­kodva a vásárlói igényekhez. A régi teniszütők, a megunt lécek lecserélésére bizományi értéke­sítést vállalt. Közben egyre na­gyobb lett a kereslet az ilyen sportszerek iránt. A Misina Sportbolt kinőtte otthonát, be­költözött a belvárosi boltív­közbe, majd 1989-től az Iparos­házban kaphatnak hozzáértő szaktanácsokat és márkás sí és teniszfelszereléseket a vásárlók. A cég közben családi vállal­kozás lett, Krumpachné Bíró Erzsébet s a középiskolás Zsófi is ideje nagy részét a boltban tölti. A teniszütők húrozása, a síkötések felrakása ma már mindennapos munka, de keve­sen tudják, hogy gyermek sílé­ceket it árultak először, s a ve­vők kérésére kempingcikkeket, sőt autóra szerelhető zárható te­tőcsomagtartókat is lehet itt kölcsönözni. A Misina Sport­bolt fogalom a városi amatőr és profi teniszezők, síelők köré­ben, de ha valaki boksz fogvé­dőt, úszószemüveget, ping-pong ütő borítást, kami­kaze karate-ruhát keres, az sem fog csalatkozni. Krumpach Lajos sportszerete- tének, vágyainak megvalósítá­sára hozta létre vállalkozását, de a vágyak valójában sohasem tel­jesülnek be. Mindig újabb cso­dák kerülnek piacra mind a te­nisz, mind a sí területén. A Mi­sina Sportbolt pedig igyekszik ezzel lépést tartani, mindannyi­unk örömére. M. B. E. Metró-láncszem Pécsett is Azok számára, akik rendsze­res vevői voltak az ausztriai (Graz, Vösendorf, Simmering) vagy a németországi (München) Metró-áruházaknak, nagy örö­met jelenthet az augusztus köze­pén megnyílt Metro Budaörs és a Metro Ferencváros. Annál is in­kább, mivel ezentúl nem kell külföldre utazniuk a Metro nyúj­totta előnyök igénybevételéhez. A Metro a vállalkozók - ke­reskedők, mesteremberek, gaz­dasági társaságok - áruházlánca, ahová csak vásárlói igazolvány­nyal lehet bejutni. Az igazolvá­nyokat a hálózat által kiképzett ügynökök teijesztik, akiket Ba­ranya megyében is a KISOSZ, IPOSZ és a Vállalkozói Központ titkárságain, valamint Csordás László baranyai képviselőnél le­het elérni. A Metro vásárlói igazolvány kiállításához feltétlenül szüksé­ges a működési engedélyt iga­zoló vállalkozói igazolvány, iparengedély, cégbírósági vég­zés, vagy egyéb hivatalos okirat. Az igazolványt a hálózat ingye­nesen biztosítja (egy-egy ok­iratra 5-5 darabot), az másra nem ruházható át. A hálózat gondosan vigyáz a színvonalra, több mint 25 000 tagot számláló beszállítói listájá­ról azonnal törli azokat, akiknek termékével minőségi kifogás fordul elő, illetve megsértik a szállítói fegyelmet. ' Az M 7-es és az M 1-es deltá­jában működő Metro Budaörs sikeres bemutatkozása után vár­ható, hogy Pécsett is nyílik Metró-áruház a közeljövőben. Erősíteni a már meglévő vállalkozásokat Az MKT, az IPOSZ és a KISOSZ javaslatai a kormánynak Ma már - nemcsak e szektor erősödésének, hanem a nagy ál­lami vállalatok és szövetkezetek zsugorodásának, leépülésének, több mint 1 millió munkahely elvesztésének hatását is tük­rözve - a foglalkoztatottak 50%-a a magyar gazdaságban is , a kis-, 75%-a kis és középválla­latoknál dolgozik. Ugyanakkor az egyéni és társas kisvállalatok többsége igen komoly gondok­kal, sokszor a túlélés problémá­ival küszködik. A vállalkozói tőke hiányát a más tekintetben is gyengén funkcionáló bank- rendszer nem enyhíti; a piac- gazdasági tapasztalatok hiányát súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdő saját szervezeteik és a felesleges párhuzamosságokkal épülő kisvállalati infrastruktúra kevéssé képes pótolni. Ezek a körülmények is hozzájárulnak ahhoz, hogy kis- és középválla­lataink a piacgazdaságokban szokásos pozitív szerepüket számos tekintetben kevéssé töl­tik be. Mindebből a gazdaságpoli­tika számára egyrészt az követ­kezik, hogy a kis- és középvál­lalati szektort minden tekintet­ben megnövekedett súlyának megfelelően kell kezelnie, más­részt válságkezelő és gazdasá­gélénkítő programjaiban kie­melt helyet kell hogy kapjon a kis- és középvállalatok megerő­södésének elősegítése. Az Eu­rópai Unióban 1988 óta nem nőtt a nagyvállalatok létszáma, tapasztalataik szerint nagyará­nyú munkahelyteremtés csak a kisvállalatoktól várható, ehhez azonban többirányú segítséget igényelnek. A kormányprogram számos helyen említi a kis- és középvál­lalatokat és sok olyan lépést, in­tézkedést irányoz elő, amely számukra (is) kedvezőbbé ala­kítja a gazdasági környezetet. A kis- és középvállalatok ezt megelégedéssel regisztrálják. Üdvözlik a kormánynak azt az elhatározását, hogy az érdek- egyeztetés és az ezen alapuló megállapodások a jövőben ko­moly szerepet kapjanak a kor­mány programjának megvalósí­tásában - és, szeretnék, annak formálásában is. A kisvállalatok megelége­déssel fogadják, hogy a prog­ramban több olyan intézkedés (pl. a minimáladó eltörlése, az átalányadó bevezetése) szere­pel, amely kifejezetten az ő gondjaikon kíván segíteni. Ugyanakkor azonban hiányol­ják, hogy a kormányprogram készítésénél nem vették tekin­tetbe e vállalati/vállalkozói-kör A Magyar Kisvállalati Társaságról A Társaság 1990 elején alakult azzal a céllal, hogy segítse a kisvállalatok gya­rapodását és erősödését, a fejlődésüknek kedvező gazdasági környezet és gazdaságpolitika formálá­sát. A Társaság nonprofit szervezet. Tagjai az IPOSZ, a KISOSZ, továbbá kisvál­lalati érdekképviseletek, in­tézmények, vállalkozók, ku­tatók, tanácsadók. A Társa­ság telefonszáma: 185-3676,176-3282. többi sajátos problémáját s azt az irányadó nemzetközi tapasz­talatot, hogy az Európai Unió­nak, a fejlett és fejlődő piacgaz­daságoknak egyaránt külön programjaik vannak a kis- és középvállalatok erősítésére. Egy most épülő piacgazdaság­ban ez különösen fontos lenne. Ezért szükségesnek látják és ké­rik, hogy a véglegesített kor­mányprogram tartalmazzon egy külön részt a kisvállalati politi­káról, a kis- és középvállalati szektor megerősítéséről. Ennek középpontjában - az EU gyakorlatát követve - a vál­lalati kör versenyhátrányainak ellensúlyozása, ennek segítése álljon. A közelmúltban hozott kapcsolódó 2040/1994. (V.3.) kormány határozatot tekintsük újra át; hasznosítsuk előkészítő munkájának tapasztalatait, az érdekképviseletek (figyelembe nem vett) javaslatait. Néhány további ajánlásaink közül:- Kisvállalati politikánk fő céljának ma már nem a vállal­kozások számának gyarapítását, hanem minőségi megerősítésü­ket, munkahelyteremtő képes­ségük növelését tekintve, az in­duló és a már működő kisválla­latok támogatása között a mai egyoldalúságot felszámolva te­remtsünk egyensúlyt.- Integrált program segítése a kis- és középvállalatok infor­mációhoz, tőkéhez, hitelhez való jutását, a minőség, ver­senyképesség és a külpiaci munka javítását célzó képzést és tanácsadást, hálózatok és al­vállalkozói rendszerek épülését. A támogatási célok kijelölésé­ben és az ezekhez rendelt forrá­sok elosztásában az érintett vál­lalati kör és szervezetei kapja­nak meghatározó szerepet.- Az ilyen célokra rendelke­zésre álló alapok és a külföldi, így a Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány által kezelt sok milliárd Ft PHARE-támo- gatások hatékonyabb felhaszná­lását biztosítandó - a brüsszeli szándékokkal is összhangban.- Kapjon e források felhasz­nálása teljes nyilvánosságot.- A kormány rendezze az OKFT és az MVA funkcióit; amennyiben az MVA marad a kisvállalati PHARE-támogatá- sok (egyedüli) kezelője, kurató­riumban a kisvállalatok képvi­selői legyenek többségben.- A sok felesleges és költsé­ges átfedés kiküszöbölése érde­kében a támogatásokat a regio­nális szervezetek és programok között kössük együttműködés­hez; a kisvállalatok segítését szakmai információkkal, ta­nácsadással, partnerközvetítés­sel saját szervezeteikre bízzuk, ezek kiépülését támogassuk. Beruházási céltartalék Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vezetői értekez­lete megtárgyalta és jóváhagyta az adórendszer 1995. évi módo­sítására kidolgozott tárcajavas­latot. Új elemként - alapvetően a kisvállalkozói körben - egy­fajta adómentes beruházási cél­tartalék-képzési lehetőség be­vezetését javasoljuk, ami lé­nyegében a beruházási költsé­gek meghatározott hányadának adóalapból történő leírását je­lenti. Eme javaslat kritériumai kö­zött kitüntetett szerepet szánnak a munkahelymegőrzésnek, il­letve -teremtésnek, továbbá ki­emelt preferenciát élveznének a válságkörzetek. A PM-nek megküldött „cso­mag” elemzi a hazai és nemzet­közi adózási gyakorlatot, és a levonható megállapítások, va­lamint az ipar- és kereskede­lempolitikai szempontok figye­lembevételével 1995-re komp­lex, az adórendszer egészét érintő javaslatokat tartalmaz, beleértve a minimumadó eltör­lését, az átalányadó bevezetésé­vel kapcsolatos alapelveket, to­vábbá a magánszemélyek jöve­delemadó-rendszerén belüli be­fektetésösztönzést is. Az anyag súlyponti elemét azonban a reálszféra termék- szerkezetének átalakítását, ver­senyképessé tételét szolgáló be­ruházások ösztönzése képezi. Az ezzel kapcsolatos javaslatok célja a beruházások megvalósí­tásához szükséges saját források biztosítása, mégpedig degresz- szív amortizációs technikákkal és adókedvezményekkel. Újonnan vállalkozók figyelmébe Húsz százalék hirdetési árkedvezmény A kéthetente jelentkező „Vállalkozások - Üzlet” mel­lékletünk jelen oldalát első­sorban az újonnan vállalko­zók figyelmébe ajánljuk. Az itteni bemutatkozással széles körű nyilvánosságot célozhatnak meg, hiszen az Új Dunántúli Napló naponta több mint 70 ezer példányban jelenik meg, lapunkat több százezren olvassák. Ha Önt érdekli ez a reklámlehetőség, és az általa nyújtott gazdasági információk, kérjük, fizesse elő lapunkat, ami Önnél költ­ségként elszámolható. Amennyiben vállalkozását a kéthetente megjelenő „Vál­lalkozások - Üzlet” mellékle­tünkben kívánja bemutatni, első alkalommal 20 százalék hirdetési árkedvezmény mel­lett teheti. Ezzel kapcsolatban kérjük, keresse meg marketingveze­tőnket, Baranyai Józsefnél. (Telefonja: 415-000/160-as mellék.) Munkatársunk segít a hirdetés megszervezésében, megírásában, szükség szerint újságírót és fotoriportert biz­tosít. A „Vállalkozások - Üzlet” oldalainkkal legközelebb szeptember 8-ikán jelentkezünk Oldalaink megírásában közreműködtek: Kaszás Endre Mészáros Endre

Next

/
Thumbnails
Contents