Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-24 / 233. szám

1994. augusztus 24., szerda üj Dunántúli napló 11 Hazai körkép Nagyobb termés, több export De jó bornak is kell cégér! A tavalyinál kedvezőbb szőlő termés ígérkezik. A mintegy 110 ezer hektáros termőterület­ről várhatóan 630-640 ezer tonna termést szüretelhetnek a gazdák. Ebből a mennyiségből a tava­lyi 3.7 millió hektoliterrel szemben az idén 4 millió hekto­liter bor állítható elő.-Hol lel gazdára ez a szép mennyiségű nemes nedű? Herpay Balázs, a Magyar Borkereskedők Egyesülésének ügyvezető igazgatója mind a belföldi fogyasztást mind az exportot illetően optimista.-A bor belföldi fogyasztása emelkedik. Ehhez nagymérték­ben az is hozzájárult, hogy a bor ára az égetett szeszesitalok és a sör árához viszonyítva alacso­nyabb, s az utóbbi években a minőség javult, bővült a válasz­ték.- Milyen a kereslet külföldön a magyar borok iránt, hiszen köztudott, hogy Európában bor-túltermelés van?- De nem a jó minőségű bo­rokból! Minőségi, különleges minőségű, muzeális (ötévesnél régebbi palackozású) borokból a kereslet meghaladja a kínála­tot. Az ilyen márkás italokat ma nem nehéz eladni. A Tokajinak, az Egri Bikavérnek, a Debrői Hárslevelűnek, a Hungarovin Rt Szent István családjának, a dél-balatoni borvidék BB csa­ládjának, vagy a mátrahegyaljai nagyrédei-család termékeinek biztos felvevőpiacai vannak Eu­rópában és a tengerentúlon egy­aránt.-Ezek tehát azok az italok, amelyeknek úgymond nem kell cégér.-Dehogynem. Sőt! A nem­zetközi borkereskedelemben el­engedhetetlen a jó marketing tevékenység, a jó minőségű magyar termékeket is be kell vezetni a külpiacokon. A rossz piacfeltárás miatt hazai boraink sokáig hátrányban voltak ver­senytársaikkal szemben. Vi­szont a jobb piackutatásnak, a javuló minőségnek köszönhe­tően, az elmúlt esztendőkben növekedett a borértékesítésből származó bevételünk. Nagy se­gítséget jelent a borászoknak az is, hogy a kormány támogatja az exportot. A szakemberek ál­tal kidolgozott bormarketing stratégiát a kereskedelemfej­lesztési alap több száz millió fo­rinttal támogatja. A két éve tartó folyamatot az export nö­vekedése igazolja. Bár az igazsághoz az is hoz­zátartozik, hogy a tulajdonvi­szonyok rendezetlensége érez­tette hatását az export alakulá­sában. Míg korábban csupán 10-12 nagyvállalat foglalkozott borkivitellel, tavaly már 160. A nagy szervezetek hátrányos helyzetbe kerültek a kisebb cé­gekkel szemben. Jól bizonyítja ezt, hogy a forgalom 75 száza­lékát az évi 100 ezer dollárnál kevesebb exportbevételt elérő vállalkozások bonyolították le. Az idei export kilátásokról szólva Herpay Balázs elmondta: a borkereskedők a tavalyi 86 millió dolláros kivitellel szem­ben az idén 110 millió dolláros árbevételt szeretnének elérni. A 900 ezer hektoliter bor és pezsgő 40 százaléka az Európai Unió országaiban - elsősorban Németországban és Angliában - talál vevőre, 35-40 százaléka a a volt szovjet utódállamok­ban, 9-10 százaléka a skandináv államokban, 6-8 százaléka pe­dig Eszak-Amerikában és Ja­pánban csúszik le a borkedve­lők torkán. A fennmaradó mennyiséget a környező orszá­gok - Szlovákia, Románia, Szlovénia és Horvátország - importálják. Ösztönzőleg hat a kivitelre, hogy az Európai Unió 1993-tól 20 százalékkal csökkentette a vámokat, s emelte az im­port-kvótákat. Tavaly 187 ezer hektoliter bort szállítottunk az Unió tagországaiba, az idén már 202 ezer hektót exportálunk. Ez a mennyiség 1996-ra várhatóan 233 ezer hektoliterre emelke­dik. Újvári Gizella A Vígszínház társulata a felújítás után ismét a régi épületben, a színpadon tartotta augusztus 22-én évadnyitó társulati ülését. Képünkön a felújított nézőtér. Freonmentes Zanussi-Lehel fagyasztók Gyártórendszer Kanadából Új kollégium Szombathelyen Százhúsz diákot befogadó új kollégium műszaki átadását tar­tották hétfőn Szombathelyen, a Savária Szakközépiskola terüle­tén. A kétemeletes, gázfűtéses, szobánkénti hat férőhelyes, minden igényt kielégítő épület másfél év alatt készült el, s benne nemcsak a Savária Szak- középiskola diákjai kapnak szállást és napi háromszori ét­kezést, hanem a város más kö­zépiskoláiba járó fiúk is. Az új kollégium szeptember elsejétől már fogadja az ország nyolc megyéjéből érkező diá­kokat. Mesterkurzus 150 éves a magyar Himnusz; e jeles évforduló jegyében ren­dezte meg a Magyar Fúvószenei Szövetség a fúvóskamagyok or­szágos táborát Sopronban. Az egyhetes mesterkurzuson 45 gyakorló karnagy vesz részt az ország minden részéből. A tá­bor vezetője, Balázs Árpád Er- kel-díjas zeneszerző az MTI érdeklődésére elmondta: Auth Henrik érdemes művész és Do­hos László ezredes, a Magyar Honvédség főkarmestere, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola tanára vezetésével na­ponként kargyakorlatokat vé­geznek a résztvevők, s emellett tökéletesítik hangolástani és hangszerelési tudásukat. Nyolc művel foglalkoznak, köztük a kortárs ausztrál zeneszerző, Percy Grainger egyik fúvós­kompozíciójával. Az alkotás hazánkban először a táborzáró díszhangversenyen hangzik majd fel augusztus 26-án. A karnagyok szakmai munkáját 100 tagú zenekar segíti. A Sop­ronban elsajátított kompozíciók a karmesterek repertoáiját gaz­dagítják. A soproni programot előadások színesítik a fúvós­zene történetéről. Környezetbarát, freonmentes fagyasztóládák gyártása kezdő­dött meg az Electrolux-Lehel Hűtőgépgyár Kft. jászárokszál­lási üzemében. A svéd Electrolux, amióta 1992-ben tulajdonába került a Lehel Hűtőgépgyár, 1,5 milliárd forintot fordított arra, hogy ma­gyar leányvállalata korszerű, természetbarát termékeket ké­szítsen, melyek a nemzetközi piacon is megállják a helyüket. A fagyasztóládagyárban a teljes gyártórendszert Kanadából ho­zott gépekre cserélték. A beru­házás nyomán a Magyarorszá­gon előállított Zanussi-Lehel készülékek nem tartalmaznak freongázt, gyártásuk során sem alkalmaznak freont, és a gyár­ban magában is megszűnt a környezetszennyezés veszélye. A korszerűsítéssel lehetővé vált, hogy gyártás közben is el­lenőrizzék a minőséget, így a készülékeket várhatóan keve­sebbet kell majd szervizelni. Szélesebb lett a termékskála is, az üzem többek közt egy olyan kis űrtartalmú, energiatakarékos fagyasztó-típus gyártására is al­kalmas, amely ez idáig hiány­zott a magyar boltokból. Az egy főre eső termelés a gyárban megduplázódott - miközben nőtt az alkalmazottak száma. Az üzem beindítása azt is je­lenti, hogy az anyacég elsősor­ban Magyarországon gyártja a fagyasztóládákat. Az Electrolux arra számít, hogy a magyar le­ányvállalat termékeiből az ed­digi 5-8 százalék helyett a jövő­ben akár 50-60 százalékot is­exportálhat Siker Szegeden Sikeres volt a Szegedi Sza­badtéri Játékok idei évadja, jú­lius 15. és augusztus 20. között négy produkció tizenhárom elő­adását 53 ezer fizető néző látta, ami 80 százalékot meghaladó látogatottságnak felel meg. A mostani évadra megvaló­sult a régi terv, a szegedi ön- kormányzat és a szabadtéri já­tékok pénzéből 260 millió forin­tos beruházással mobil nézőtér létesült, amely az eddigi állandó vasmonstrumot váltotta fel, így ezentúl csak a játékok idején foglalja el a nézőtér a Dóm te­ret, Közép-Európa egyik leg­szebb terét. Az utolsó előadást követően már meg is kezdődött a nézőtér lebontása. Az új forgószínpad és a kor­szerű világítótornyok már a mostani bemutatókon is új megoldásokat tettek lehetővé. Október elejére elkészül a Nagykörút átépítése. Jelenleg a vil­lamossínek összehegesztését végzik, melyet a csendesebb köz­lekedés érdekében rezgéscsillapítóval és hangtompító gumi­ággyal látnak el. Elszabadulnak A termelők és szolgáltatók szerint a lakossági villamos energia árának 52,5 százalékkal, a lakossági földgáz árának pedig 76,6 százalékkal kellene nőnie az ősztől. Az ő javaslatuk és az illetékes érdekvédelmi szervek­kel történt egyeztetés után a Ma­gyar Energia Hivatal hamarosan a kormány elé terjeszti ezzel kapcsolatos javaslatát - jelen­tette be a hivatal főigazgatója. A Magyar Villamos Művek Rt. vé­leménye szerint a lakossági vil­lamos energia árának az ősztől 52,5 százalékkal, a termelői vil­lamos energiának pedig 11,9 százalékkal kellene emelkedni. A lakossági hőenergia az MVM Rt. javaslata szerint 37,6 száza­lékkal, a termelői hőenergia 29 százalékkal lenne drágább. A MÓL Rt. a földgáz viszont­eladói árának 24 százalékos emelését, a nagyüzemeknek ér­tékesített földgáz árának pedig 12 százalékos emelését indítvá­nyozza. A gázszolgáltatóknak a MÓL Rt. javaslatától függetlenül kidolgozott indítványa szerint a lakossági földgáz ára 76,6 száza­lékkal nőne, és 8 százalékkal fi­zetnének többet azok a nagy­üzemi fogyasztók, akiknek tari­fája a teljesítmény és a fogyasz­tás függvénye. A csak a fogyasz­tás után fizető nagyüzemek szá­mára a növekedés e szerint az el­képzelés szerint 4,2 százalék lenne. Szabó Imre kifejtette: 1997. ja­nuár 1-ig az energiaárakat a piaci viszonyokhoz kell alakítani, az őszre tervezett áremelés ennek a folyamatnak az első lépése. A kö­vetkező években célszerű lenne az árakat havonta, vagy legalább évente két alkalommal emelni. Forte-export ■A Forte Fotokémia Rt. az idén várhatóan 12 millió dollá­ros exportot ér el a múlt évi 8,7 millió dollárral szemben. A részvénytársaság teljes for­galma ez évben meghaladja a 2 milliárd forintot, míg tavaly a forgalom 1,7 milliárd forint volt. Külföldön a fekete-fehér filmek és papírok iránt átmeneti visszaesés után ismét emelkedik a kereslet. Mivel a Forte ilyen termékek gyártója, ezért igen kedvezőek az exportkilátások. Az össz-exporton belül csak­nem 80 százalékot képviselnek a fekete-fehér filmek és fotópa­pírok. Elsősorban Indiába, Iránba, Egyiptomba, Pakisz­tánba szállítanak, de növekszik a nyugat-európai eladások ará­nya is. A Forte szoros kapcso­latban áll a világ nagy fotocége- ivel. így jelenleg ebben az év­ben már 10 millió dolláros meg­rendeléssel rendelkeznek. A Chemofort az export mellett je­lentős mennyiségben importál is különféle fényképezőgépe­ket, távcsöveket. Párizs után Budapesten is Országos pincér-futó verseny 1902 óta minden évben hírt adnak a világ nagy sajtóügy­nökségei a párizsi pincér-futó­versenyről. Miért ne lehetne ezt a remek ötletet Magyarországon is megvalósítani? - tette fel a kérdést a Hazay Interservice, és megvásárolta a verseny licen- cét. így mostantól futhatnak a magyar pincérek is. Először a megyékben, a helyi döntőkön, majd a budapesti versenyen de­rül ki, ki közülük a leggyorsabb lábú e hazában. A szabályok szigorúak és egységesek. A szervezők étter­menként legfeljebb két ver­senyző nevezését fogadják el, s csak olyanok indulhatnak, akik legalább egy hónapja a nevező vendéglátó-ipari egységnél dol­goznak. Ám hiába is próbálnának profi futókat indítani a vendég­lők, hiszen ezen a versenyen nem csak a gyorsaság fontos! A pincéreknek a tálcájukon teli borospohárral kell megtenniük a távot, s úgy kell egyensúlyoz­niuk, hogy a pohár is, a tálca is a kezükben maradjon. Akinél mégis leborul a „szerviz”, vagy aki kiöntené a bort, kizárják a versenyből. A kilötyögött ital hiányzó milliliterjeiért tíz má­sodpercet hozzáadnak a futótel­jesítmény idejéhez. Az idén száz éves Gundel Ét­terem születésnapi ünnepségé­nek fényét szeretné emelni az első országos pincérfutóver­sennyel. Szeptember 3-án áll­nak rajthoz a pincérek, a Város­ligetben két és fél kilométeres távot kell „befutniuk”. A győz­tes jutalma egy pazar porcelán állóváza és ötvenezer forint lesz. A hatodik befutó díja is tisztes „borravaló”: 5 ezer fo­rint. Egy kérdésünk még maradt: nem kellene-e megrendezni a főurak futóversenyét is? A ma­gyar éttermekben ugyanis álta­lában nem az ételek és italok érkeznek lassan, hanem a fize­tőpincérek. (roóz) Magyar Nemzeti Kutyapark néven öt éve működik Sárváron az a telep, ahol a Magyarországon élő kutyafajtákat mutatják be. A képen: kuvaszkölykök 4

Next

/
Thumbnails
Contents