Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-23 / 232. szám

1994. augusztus 23., kedd A mai nap új Dunántúli napló 3 A könyvtárak nehéz pénzügyi feltételek között léteznek Az ország könyvtárosai idén Körmenden találkoztak Idén augusztusban Körmen­den rendezték meg a Magyar Könyvtárosok Egyesületének huszonhatodik vándorgyűlését „Történetiség és könyvtár” címen. Az ott történtekről Boda Miklós főkönyvtáros, az egyesü­let területi szervezetének elnöke tájékoztatott. Bár a találkozó központi té­mája a könyvtár és könyvtár- használat története volt, a jelen­legi problémákat is megvitatták a részvevők. Kiderült, hogy a könyvtárakat és könyvtárosokat az anyagi gondok érintik legér­zékenyebben. Társadalmi meg­ítélésük ugyanis éppen akkor változott meg kedvezően, ami­kor a pénzügyi lehetőségek be­szűkültek előttük. A könyvtár­fenntartók, egyetemek, önkor­mányzatok a legtöbb esetben nincsenek abban a helyzetben, hogy a növekvő költségeket fe­dezni tudnák. Egyre kevesebb dokumentumot, könyvet tudnak a könyvtárak beszerezni. A kö­teles példányok rendszere is összeomlóban van. Az új kis nyomdák és kiadók sokszor nem érzik fontosnak, hogy nyomtatványaikból az előírt példányszámot beküldjék. Pe­dig a köteles példányok nagy anyagi segítséget jelentenek a közgyűjteményeknek. A könyvtárosok szakmai képzése sem megoldott. Keve­sen végeztek könyvtárszakot felsőfokú nappali tagozaton, mert a főiskolák, egyetemek felvételi keretszáma alacsony. A pécsi JPTE Bölcsészkarán nem is létezik ez a szak. Az is­kolai végzettség pedig a közal­kalmazotti törvény életbe lépé­sével fontossá vált, nem mind­egy, ki melyik fizetési kategóri­ába kerül. Emiatt sokan érzik úgy, a törvény képesítési köve­telményei túlságosan szigorúak. A gondok között szerepel, hogy a könyvtárközi hálózatok összeomoltak. Ennek egyik oka lehet az, hogy az elmúlt évtize­dekben ezeket felülről szervez­ték meg. Önállósági törekvése­ikkel azonban maguk az ön- kormányzatok is szerepet ját­szanak a folyamatban. Csak most kezdik felismerni, milyen fontos, hogy a könyvtárak rend­szerben működjenek, legyen például elérhető mindenütt a könyvtárközi kölcsönzés. Ebből a szempontból merült fel az igény, hogy a megyei önkor­mányzatok nagyobb szerepet kapjanak a könyvtárügyben. Ezzel azonban nem mindenki értett egyet. A készülő könyv­tári törvény körül is vita bonta­kozott ki. Egyes elképzelések szerint a könyvtárakat a többi közgyűjteménnyel együtt kel­lene szabályozni. Voltak, akik egy átfogó kulturális törvényt sürgettek. A találkozó előadói közül hárman Pécsről érkeztek. Son- nevend Péter, a JPTE könyvtá­rának igazgatója és Kováts Va­léria régész a helytörténetírás és könyvtár kapcsolatáról beszélt, dr. Román Lászlóné, a Baranya Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatója a közigazgatás és a közkönyvtárak viszonyáról tar­tott előadást. U. G. JPTE Központi Könyvtár (pécsi Egyetemi Könyvtár) olvasóterme a szeptemberi iskolakezdésre kibővült könyvállománnyal várja a diákokat, olvasókat. A tananyagon kívül most itt találhatók a lexikonok, enciklopédiák, és a legfontosabb segédkönyvek is. Fotó: Müller Andrea Több cégnél szünetel a kárpótlási jegyek beszámítása Állásbörze pedagógusoknak Az állástalan pedagógusok és a tanárt kereső iskolák részére rendez állásbörzét ma 9 órától Pécsett, a Széchenyi tér 9.-ben a Megyei Munkaügyi Központ. Jú­lius végén 155 munkanélküli pedagógust regisztráltak, és a börze hírére az iskoláktól fo­lyamatosan érkeznek a köz­pontba az állásajánlatok. A ren­dezvényre eljön több munkatár­sat kereső iskolaigazgazó és a munkaügyi kirendeltségek kép­viselői is. A földszinti nagyte­remben a börze idején a munka­adók rendelkezésére áll a 06-60-361-185 és a 06-60- 361-603-as telefonszám és a helyszínen érdeklődő álláskere­sőknek is biztosítanak szabad vonalat az iskolák eléréséhez. A kárpótlási jegy múlt heti rekord árfolyamesését követően több kereskedelmi cég felfüg­gesztette kárpótlási jegyért tör­ténő értékesítését. A kárpótlási jegyek vásárlási értékének jelentős esése az ÁVÜ múlt heti döntését követő bizonytalanságnak tudható be. A vagyonkezelő szervezet igaz­gatótanácsa ugyanis olyan dön­tést hozott, mely a kárpótlási jegyes fizetésnél értékesebbnek tartotta a készpénzes fizetést. A döntést azóta felfüggesztették, és az Igazságügyi Minisztérium válaszára várnak arra vonatko­zóan, hogy törvényszerű-e egyes esetekben ilyen módon leértékelni a kárpótlási jegye­ket. Amennyiben a miniszté­rium nem emel kifogást, úgy a jövőben is várható hasonló dön­tés az ÁVÜ gyakorlatában. Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztos véleménye sze­rint a döntést követő árfolyame­sést nem a kisbefektetők, ha­nem az intézményi befektetők idézték elő. A kormánybiztos továbbra is azt javasolta a kár­pótoltaknak, hogy ne adják el kárpótlási jegyeiket, várják meg míg a vagyonkezelő szerveze­tek megfelelő kínálatot biztosí­tanak kárpótlási jegyért, amikor is a kárpótoltak névértéken ér­tékesíthetik kárpótlási jegyei­ket. Az elmúlt hét elején a kárpót­lási jegyek tőzsdei átlagára 530-540 forint körül alakult, csütörtökre 457 forintra esett vissza, és úgy tűnik péntekre vi­szonylag kis forgalom mellett 488 forinton stabilizálódott a piac. Nem tudni azonban, hogy ezen a héten miként alakul a kárpótlási jegy árfolyama, mi­vel jelenleg még óriási mennyi­ségű jegy van a piacon és a pri­vatizációs kínálat továbbra is viszonylag csekély. Bevonulnak Szerdán és csütörtökön 21 ezer újonc kezdi meg sorkatonai szolgálatát, közülük 2800-an a határőrségnél. Erdélyi Lajos alezredes, honvédelmi szóvivő emlékeztetett arra, hogy a ter­vezett létszámcsökkentésnek megfelelően már most 2000-rel kevesebben kezdik meg szolgá­latukat. A csökkentés valamivel több mint felét a szárazföldi csapatok, csaknem 20 százalé­kát a légvédelmi és repülőcsa­patok, míg a fennmaradó részt más intézmények terhére való­sítják meg. Ennek részeként kö­zel 300-zal csökken a tartalékos tisztképzésre behívónak száma a sorkatonák is. A jelenlegi és a további csökkentések elsősorban a hon­védelmi tárca nehéz anyagi helyzetéből következnek, to­vábbá a sorkatonák szolgálati körülményeinek javítását is cé­lozzák. A minisztérium augusz­tusi lépése bizonyos értelemben illeszkedik a hosszú távú elkép­zelésekhez is, amennyiben a létszám csökkentése elvezethet egyes katonai objektumok és szervezetek felszámolásához. Ez a lépés nem érinti a Magyar Honvédség harckészültségét, bár egyes alakulatoknál a ké­szültségi helyzetben ez valóban minőségi változásokat jelent. A folyó fizetési mérleg defi­citje az első öt hónap végén el­érte az 1,42 milliárd dollárt. Előzetes számítások szerint jú­niusban mintegy félmilliárd dol­lárral tovább nőtt a hiány, így a féléves deficit 1,9 milliárd dol­lár körül alakul. A folyó fizetési mérleg mellett a közép- és hosszú lejáratú tőkemozgásokat is figyelembe véve május vé­gére az alapmérlegben 1,2 mil­liárd dolláros deficit jött létre. Az MNB eladósodása a kül­földdel szemben május végéig 800 millió dollárral, a kereske­delmi bankoké 200 millió dol­lárral növekedett. A vállalkozói szektor külfölddel szembeni nettó eladósodása meghaladta a 200 millió dollárt. Az adósságállomány alakulá­sában szerepet játszott a dollár gyengülése is. Az első öt hó­napban a keresztárfolyamok alakulása miatt - vagyis a dollár jelentősen gyengült a jennel szemben - a bruttó adósság több mint 1 milliárd dollárral, a nettó adósság 800 millió dollár­ral növekedett. így a bruttó adósságállomány 25,7 milliárd dollárt ért el, míg a nettó adós­ságállomány 17 milliárd dollár volt május végén. A tartalékok 6,1 milliárd dollárt tettek ki. Többet tudni róluk Várnagy Elemér: Cigány fiatalok a nagyvilágban Talán mégsincs akkora hiány a cigányokról szóló kiadvá­nyokban, mint arról általában vélekedünk. Szembenézés rova­tunkban nemrég Forray R. Ka­talin és Hegedűs ,T. András kö­tetét ismerhettük meg (Két ta­nulmány cigánygyermekekről - UPSZ. 1993.12. sz. p: 88-91). A Magyarországi Nemzeti és Et­nikai Kisebbségekért Alapít­vány és a Pedagógus Szakma Megújítása Projekt segítségével a hazai cigánytudományok szakértője, dr. Várnagy Elemér új könyvében a Cigány fiatalok a nagyvilágban diakronologikus összegzés és térbeli megközelí­tés útján nyújt érdekes olvas­mányt a sokrétű kérdéskörről. A családi közösség szokásai, hagyományőrzése és az ott szerzett élmények meghatáro­zóak később is. Erről vallanak azok a személyes és irodalmi ér­tékű megnyilatkozások, ame­lyek - kiegészülve a szerző ta­pasztalataival - a család és a szocializáció meghatározó je­lentőségét erősítik. A hazai iro­dalom gyakran elsiklik a család nehezen feltárható hatásrend­szere felett, mert a cigánycsalá­dok sajátos rendeződése máig ősi elemeket örökít át, és ame­lyek ismerete megértésüket is megkönnyíti. A Habsburg-birodalom ál­lamszervezéssel kapcsolatos összeírásai, majd a magyar köz- igazgatás szerveződése nyomán készült felmérések adatai sajná­latosan elmaradott állapotot tükröznek akár az írás-olvasás, akár az iskolábajárás körét te­kintjük. A fokozatos el-, illetve lema­radás, a társadalom kirekesztő magatartása fokozza az elkülö­nülést, amely beletorkollik a második világháború megsem­misítő táboraihoz vezető útba. A tömeges elhurcolás, az em­bertelen és halálba vivő kísérle­tezés tömegméretei elborzasz- tóak és újra figyelmeztetnek a társadalmi-gazdasági beillesz­kedés minden eljárásának erősí­tésére, kiváltva természetesen maguknak a cigány rétegeknek is a beilleszkedésre, együtt­élésre való igyekezetét. Az európai országok cigány­politikájának összehasonlítása érdekes körkép. A mindenütt fellelhető cigánylakosság isko­lázása, egyházi kapcsolatai, szociális ellátása, hagyomány- őrzése és másságuknak a lakó­helyeken történő elfogadtatása nem kis jogi, nevelési meg tár­sadalmi együttműködést kwán. Az angol, osztrák, bolgár, finn, francia, jugoszláv, német, olasz, spanyol, svéd helyzetkép vázla­tossága a terjedelmi korlátok közt ad azért információkat - a szerző személyes tapasztalatai, szakértői közreműködése alap­ján. A felsorolásban a jövőbe tekintéssel Magyarország is szerepel, kiegészítve az Európa Tanács határozmányával a ci­gány fiatalok iskoláztatására tett ajánlásokkal. A kötetet a szerző több évti­zedes munkásságának rövid summázata, irodalmi munkás­ságának gazdag felsorolása zárja. Befejező gondolatai a krisztusi tanításhoz kapcso­lódva sürgetik a cigánysággal összefüggő társadalmi és egy­házi együttműködés kiterjeszté­sét, a cigányok istenhitében, épülésében bízva. (Várnagy Elemér: Cigány fia­talok a nagyvilágban. Lámpás, Abaliget, 1993. 173. old.). Krisztián Béla Bukott gyerekek tábora A legtöbben matematikából pótvizsgáznak Elsősorban a hátrányos helyzetű, rossz szociális kö­rülmények között élő, az álta­lános iskolában pedig megbu­kott és most pótvizsga előtt álló gyerekeknek szervezett egyhetes felkészítő-felzárkóz- tató tábort a Baranya Megyei Cigányok Érdekvédelmi Szö­vetsége. A tavaly hasonló in­díttatásból szervezett progra­mon résztvett 68 diák közül akkor mindössze egynek nem sikerült megfelelnie a pót­vizsgán, vagyis az eredmény igazolta a kezdeményezők szervezők. A pécsi Gandhi Alapítványi Gimnázium épületében helyet kapott táborban ezúttal 38, Versendről, Monyoródról, Botykapeterdről és Komlóról érkeztek. Legtöbbjüket ma­gyarból és matematikából kel­lett felkészíteni a délelőtti fog­lalkozásokon, amelyeket dél­után rendszerint sport, stran­dolás, játék és sikondai kirán­dulás követett. A több órás foglalkozásokat többek között Orsós Lajos■ magyar-történe­lem szakos tanár és Orsós Ist­ván tanító vezette. Mint Kajdos József, az Ér­dekvédelmi Szövetség elnöke hozzáfűzte, lényegesen több fiatalt szerettek volna fogadni az idei korrepetáló táborban, de ezúttal elmaradt Nemzeti, Etnikai és Kisebbségi Hivatal ígért támogatása, ezért több mint hetven segítségre szo­ruló, gyengén tanuló diák je­lentkezését vissza kellett uta­sítaniuk. A szervezők segítségére sie­tett viszont némi pénzösszeg­gel Pécs önkormányzata és a Baranya Megyei Közgyűlés. A Pécsi Sütőipari Rt. nagy kedvezménnyel biztosított ke­nyeret, a Pécsi Tejüzem pedig a program teljes ideje alatt gondoskodott a gyerekek számára elegendő tejtermék­ről. MEGRENDELŐLAP Alulírott megrendelem az Új Dunántúli Naplót 1994. szeptember 1-jétől Vállalom, hogy az esedékes előfizetési díjat a kézbesítőnek készpénzben, számla ellenében kifizetem. név lakcím (ir. szám) év ...............hó..........nap a láírás Előfizethető: 1 hónapra 375 Ft 2 hónapra 750 Ft 3 hónapra 1125 Ft A megrendelőlapot zárt borítékban, bélyeg felragasztása nélkül küldje a kiadó címére. (7623 Pécs, Rákóczi út 34.) Augusztus 30-áig Nőtt a deficit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents