Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-21 / 230. szám

Még mindig kellemesen hűsít a Balaton vize Gyógyszer a reumás ízületi gyulladásra? Rendkívüli fontosságú felfede­zésre jutottak brit tudósok és talán ezzel megnyerték a harcot a reu­más ízületi gyulladás gyógyításá­ban, hiszen rábukkantak a beteg­séget, a rheumatoid arthritist ki­váltó vegyületre, sőt előállították az azt gátló szert, tehát az ízületi megbetegedés gyógyszerét is. A reményt keltő hírt Tiny Maini és Marc Feldmann, a londoni Ken­nedy Reumatológiai Intézet pro­fesszorai jelentették be. Maini professzor kifejtette, hogy az utóbbi nyolc év alatt el­végzett kutatásaik eredményeként megállapították, hogy a tumor- nekrózis-faktor (TNF) nevű mo­lekula központi szerepet játszik az ízületi gyulladás kiváltásában. A kifejlesztés alatt lévő gyógy­szerről beszélve, a brit tudós alá­húzta, hogy az egy génsebészeti- leg előállított, monoklonális anti­test jellegű hatóanyagot tartal­maz, amely blokkolja a TNF-mo- lekulát. A professzor elmondta, hogy a kísérletek a londoni Charing Cross Kórházban folytak 20, már igen régóta rheumatoid arthritis­ben szenvedő beteg részvételével. Alig kéthetes, az antitesttel lefoly­tatott kúra után markáns javulás következett be a betegek állapo­tában. Tiny Maini azt is elmondta, hogy a pá­ciensek számára e kúra hozta a legjobb eredményeket az összes addigi gyógyszerezéssel szemben és sok más beteg önkéntesen vál­lalta azután a gyógykezelést. Az új gyógyszer hosszadalmas és ki­terjedt tesztelése kell azonban ah­hoz, hogy forgalomba kerülhes­sen. Csak azok a betegek kaphat­ják meg a szert, akik a klinikai teszteken részt vesznek. Az örvendetes és sokakban reményt keltő hírrel kapcsolat­ban az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) főigazgató-helyettese, Hodinka László és a téma elismert szak­értője, Falus András professzor elmondta, hogy az immunrend­szer sejtjei által termelt moleku­lák, a citokinek közül a tumor nekrózis faktor (TNF) játszik szerepet a gyulladásos szövet­károsodás kiváltásában és fenn­tartásában. Ennek következté­ben jelentkezik a sokízületi gyulladás, amely idültté válik. A TNF közömbösítése ígére­tes lehet a gyulladás csökkenté­sében és a későbbi következ­mények - az ízület pusztulásá­nak - mérséklésében - tették hozzá az MTI érdeklődésére a magyar szakemberek. Az ORFI két orvosa azt is elmondta, hogy a betegség késői kimenetele azonban sok más tényezőtől is függ­Salamon A. Attila Jubileumi hét Zalaszentgróton Augusztus 21-éig tartó prog­ramsorozattal ünnepli Zala- szentgrót várossá nyilvánításá­nak 10. évfordulóját. A telepü­lés, amely Szent Gellértről kapta nevét, dinamikusan fejlő­dött az elmúlt évtizedben. Fel­épült egy sportcsarnok, egy ipari iskola; önálló egészség- ügyi központot hoztak létre fo­lyamatos ügyelettel és 13 év el­teltével ismét rendőr őrs műkö­dik a városban. A 10 éves jubi­leum alkalmából rendezett ün­nepségsorozat része volt a helyi képzőművészek kiállítása, va­lamint a szerdán kezdődött bor- fesztivál. Augusztus 20-án ün­nepi testületi ülésen adják át a Pro Urbe-díjakat azoknak, akik közreműködtek Zalaszentgrót városának fejlődésében. Ne szívjunk ózondús levegőt! Egykor az ózont, mikor még kis mennyiségben fordult elő a levegőben, az egészségre hasz­nosnak tartották. Üdülőhelyek „ózondús” levegőjüket reklá­mozták. Azóta az atmoszféra ózontartalma jelentősen meg­növekedett. 1900-ban a normá­lérték még csupán 20 mikro- gramm volt egy köbméter leve­gőben, ma a nyári hónapokban ez az érték már ötszörösére emelkedik. Különösen az utóbbi években nőtt ugrásszerűen a levegő ózontartalma. A 80-as évek vége óta például a heidelbergi Környezeti és Előrejelzési Inté­zet (ÜPI) az ózon jelenlétének évi 10-20 százalékos növekedé­sét méri és a légköbméte­renkénti 180 mikrogrammot te­kinti kritikus figyelmeztető ér­téknek. A három oxigénatomból álló ózonmolekula vízben alig oldó­dik, ezért a belső szervek vé­delmére hivatott nyálkahártya az ózonnal szemben nem tud feladatának eleget tenni. Ha egyszer belélegeztük, akkor a méreg behatol a tüdő legtávo­labbi területeire is. Ott azután már viszonylag kis megterhelés is tönkreteszi a sejteket és apró gyulladásos gócokat hoz létre, aminek következtében a tüdő teljesítőképessége beszűkül. Az ózon által megtámadott sejtfel­színen keresztül könnyebben és mélyebben hatolnak be a tüdőbe a por és a pollenszemcsék, me­lyek allergiás megbetegedése­ket, asztmát és szénanáthát vál­tanak ki. A gyermekeknél már lég­köbméterenként 100-150 mik- rogrammos ózonkoncentráció hatására a tüdőfunkció egy óra alatt károsodást szenved. Fel­nőtteknél 160 mikrogramm ózonkoncentráció mellett vég­zett 6 órai munka után jelentke­zik a tüdő funkciózavara. A gyermekeket, sportolókat, ne­héz testi munkásokat fokozott veszély fenyegeti, mert légzési sajátosságaik miatt szervezetük több ózont vesz fel. Ki gyilkolta meg Napóleont? Az FBI, az amerikai Szövet­ségi Nyomozó Hivatal laborató­riumában megvizsgálják Napó­leon egy hajfürtjét, amelyet Montrealban őriztek harminc éven át. Meg akarják állapítani, vajon meggyilkolták-e Napóle­ont, és ha igen, ki tette. Ben Weider, aki Napóleon személyes használati tárgyait gyűjti, adta át a hajfürtöt vizsgá­latra. Bizonyos benne, hogy Napóleont 1821-ben meggyil­kolták, sőt mi több, úgy gon­dolja, tudja is, ki volt a gyilkos. Napóleon halálának oka egyike a modem történelem nagy vitáinak. A császár maga feljegyzést írt, amelyben gyanú­jának adott hangot, hogy meg­mérgezték. Sok francia híve azt hiszi, hogy brit őrzői ölték meg Szent Ilona szigetén. A britek azonban azt mondják, hogy természetes halállal halt meg. Milo Keynes orvos, aki a Cambridge-i egyetemen dolgo­zik, a Lancet című brit orvosi folyóiratban azt írta, hogy Na­póleon gyomorrákban szenve­dett, és a hajában talált arzén a gyógyszerektől származik, ame­lyeket azért szedett, hogy étvá­gya legyen. Rene Maury, a franciaországi Montpellier-i egyetem profesz- szora viszont azt írta nemrég megjelent könyvében, hogy Napóleont kétségtelenül a fran­ciák gyilkolták meg. Napóleon hajának korábbi vizsgálata, amelynek során ma­gas arzéntartalmat találtak, arra utal, hogy Napóleont megmér­gezték - mondta Weider az AP amerikai hírügynökség munka­társának. - Ha az arzént orvos­ságként szedte volna, egyforma mennyiségben tette volna, a hajban azonban különböző időkből származó különböző mennyiségű arzént találtak. Azt is tudjuk, hogy Napóleon gyű­lölt mindenfajta orvosságot. Weider azt hiszi, az FBI vizsgálata is igazolni fogja az arzéntartalmat, de az is kiderül, hogy nem az ölte meg a csá­szárt. Az arzén csak meggyön­gítette szervezetét, úgyhogy más méreg ölte meg, olyan mé­reg, amelyet hashajtó ürügyén adtak be neki. S hogy ki tette? Nem a britek - hangoztatja Weider. A britek­nek érdekében állt, hogy élve tartsák potenciális fenyegetés­ként a helyreállított francia Bo- urbon-monarchia ellen. Napó­leon egyik közeli híve, aki elkí­sérte őt Szent Ilona szigetére, de Montholon gróf szoros kapcso­latban állt a Bourbonokkal. Va­lószínűleg ő követte el a gyil­kosságot - állítja Weider. V ízibarkács-tanács Evezőjavítás, csónakbeszálló, motorszállító A vízi sportok kedvelői is jó hasznát vehetik az ezermester­kedésnek és néhány egyszerű, olcsó, saját kezűleg is elkészít­hető szerkezetnek. Csónakázás közben nem ritka, hogy megreped, eltörik az evező szára, ami különösen hosszabb vizitura alkalmával kellemetlen. Ezért célszerű mindig kéznél tartani a repará­láshoz szükséges eszköz: egy 20-30 centiméter hosszú, vé­kony falu alumínium-, réz­vagy vascsövet. Átmérője le­gyen valamivel nagyobb, mint az evező bőrözés körüli, töré­keny része. Ha azután a baleset bekövetkezik, a csövet fölhúz­hatjuk a szárra, a törés fölé; leg­feljebb a bőrözést kell egy kicsit megbontani. Ha pedig a cső „kotyog”, leukoplaszttal csavar­juk körül a nyelet - a beteg la­páttal nyugodtan hajthatjuk to­vább a csónakot. Hullámokat kavaró, szeles időben különösen az idősebb, testesebb utasoknak meglehe­tősen nehéz a borulás veszélye nélkül beszállni a stéghez állí­tott csónakba. Megkönnyíti a be- és kiszállást az 1. sz. raj­zon látható egyszerű csővázas lépcsőszerkezet, amely a felső lépcsőfoknál csuklós megol­dású; így akár a vízi jármű al­jáig is leengedhető. A nem ne­héz alkalmatosság az indu- lást-érkezést követően köny- nyen a partra emelhető. A motorcsónakázás egyik fárasztó, terhes mozzanata a motor hurcolászása. Egy aránylag könnyen elkészíthető hordó-kocsival (2. rajz) - amely egyben motor-bak is - a „fuvarozás” könnyű műveletté tehető. Anyaga 1/2-3/4 colos acélcső, amelyet melegítve haj­lítunk a megadott alakra. Két végét kifelé hajlítjuk, erre ke­rül a két kerék csapágya, sasz- szöggel biztosítva. A támasztó lábakat külön darabból hajlít­suk, s úgy hegesszük föl, hogy álló helyzetben is biztos legyen a motor stabil tárolása. A mo­tortartó keresztdeszkát 1 colos keményfából vágjuk ki. A cső­vázat oldalról átfúrjuk, s 2- 2,kb. 10 mm-es csavarral erő­sítjük a váz közé. A kerekek targonca-kere­kek; ha a csapágy belső átmé­rője nagyobb a cső külső átmé­rőjénél, persellyel béleljük ki. / suM/Kffic/e 239 A női nem egyik ékessége a haj, amely nyáron különleges kezelést igényel. Ha festett, akkor kilá- kul, száraz lesz, töredezik. Ha víz mellett nyaralunk, igen jót tesz hajunknak, ha a Balaton vagy más tavaink, tisztább folyóink vízében mossuk meg hajunkat. Arra azonban vigyázzunk, hogy ezzel ne zavarjuk fürdőző társainkat. A legjobb, ha lavórban, vagy vödörben visszük fel szo­bánkba a vizet. Ha igazán jót akarunk tenni, gyűjtsük össze az esővizet, és azt használjuk. Ta­nácsos ilyen esetben a bő balzsamozás is. Kerüljük viszont a lakk használatát. A tiszta esővíz lá­gyító hatású, szép hullámos lesz tőle a télen meggyötört haj. 8 Új VDN 1994. AUGUSZTUS 21, VASÁRNAP

Next

/
Thumbnails
Contents