Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-18 / 227. szám

1994. augusztus 18., csütörtök Közélet új Dunántúli napló 9 A statisztika szerint munkanélküli az, aki aktívan munkát keres. Sokaknak azonban nem is áll szándékában munkát vállalni. Fotó: Müller Andrea „Munkakerülők?” A munkanélküliségen túl Kétnapos ünnepség Ópusztaszeren Lengyel tőkeexport Az elmúlt három esztendőben a lengyel vállalkozók külföldi tőkebefektetéseinek összege csupán a Lengyelországban be­fektetett külföldi tőke 3,4 száza­lékát tette ki - derül ki a Boss gazdasági magazin elemzéséből. Mivel a külföldi befektetések­hez, cégalapításhoz, illetve rész­vényvásárlásokhoz a Lengyel Nemzeti Bank hozzájárulására van szükség, azt is tudni lehet, hogy 1990-1993 között mintegy 2500 cég élt ilyen lehetőséggel. A lengyel cégek eddig mindent egybevetve csak 104,3 millió dollárt fektettek be külföldön. A tőkeexport szempontjából a leg­kívánatosabb területnek az Eu­rópai Unió országai tűnnek, a legtöbb lengyel befektetés Né­metországban, Hollandiában, Nagy-Britanniában és Franciaor­szágban történt. Hamis pénzek Az új dinár januári beveze­tése után ugrásszerűen megnőtt a hamis pénzek száma Jugo­szláviában. Amíg az elmúlt év­ben összesen 550 ezer hamis bankjegyre bukkantak a Köz­ponti Bank emberei, addig az idei év első felében csak hamis dollárból 340 ezret gyűjtöttek be. A szakértők szerint a külön­böző minőségű hamisítványok száma azért nő, mert az embe­rek már többé-kevésbé hisznek a jelenlegi dinár stabilitásában, s ezért otthon őrzött devizájukat nem az utcán, hanem a bankok­ban váltják be. A pénzhamisítók a nagyobb címleteket részesítik előnyben, hiszen a hatóságok eddig még egyetlen hamis 5, 10, illetve 20 márkásra sem buk­kantak, s a dollárok közül is el­sősorban az 50-es és 100-as címletek tartoznak a „veszé­lyeztetett kategóriába”. Vízimport Japán, történetében először, az idén kénytelen külföldről importálni vizet, hogy megoldja az esős évszak rövidsége és a rekkenő nyári hőség miatt ke­letkezett átmeneti gondjait. El­sőként a Japan Energy Corp. nevű vállalat Aicsi tartomány­ban működő olajfinomítói kényszerültek vízvásárlásra, hogy elkerüljék a leállást. A cég összesen 63 ezer tonnányi vizet rendelt Dél-Koreából, Hong­kongból, Kínából és Vietnam­ból, ennek többsége már e héten megérkezik a szigetországba. A szárazság elsősorban Japán nyugati és központi tartomá­nyait sújtja. Az ott működő, igen vízigényes olajfinomítók­nak esetleg le kell állniuk. A Központi Statisztikai Hiva­tal munkaerő felmérése szerint a második negyedévben tovább csökkent a munkanélküliek száma hazánkban. Ennek mintha ellentmondana az a tény, hogy a foglalkoztatottak száma először az idén került a négymilliós szám alá. Ráadásul mintegy félmillióan nyilatkoz­tak úgy, hogy nincs is munka- vállalási szándékuk. A háttér­ben a statisztikák „furcsaságai” rejtőznek. Sokan úgy gondolják, az a munkanélküli, akinek nincs munkahelye, és rendszeres munkanélküli segélyben része­sül. A dolog nem ilyen egy­szerű. A nemzetközi gyakorlat­ban azokat tekintik munkanélkü­lieknek, akik a vizsgált héten nem végeztek legalább egy óra jövedelmet biztosító tevékeny­séget sem, illetve nem volt olyan munkájuk, amelytől át­menetileg távol voltak. A leg­fontosabb kritérium pedig az, hogy aktívan munkát kerestek, és a munkavégzést meg is tudták volna kezdeni. Fentiek alapján szinte hetente változhatnak az adatok, de az mindenesetre biztató, hogy a mostani 449 ezer fő már meg­közelíti a két évvel ezelőtti ada­tokat. Mielőtt azonban heves öröm fogna el bennünket, még egyszer emlékezzünk arra, hogy az a munkanélküli, aki aktívan munkát keres. Akkor meg külö­nösen nincs okunk derűlátásra, ha tudjuk, hogy tovább nőtt a több mint egy éve - vagyis tar­tósan - munka nélkül levők aránya, (43 %) a munkanélküli­ség átlagos időtartama pedig el­érte az 51 hetet. A munkanélkü­liségi ráta viszont 10,1 %-ra mérséklődött, s így 0,8 száza­lékponttal kisebb, mint az előző negyedévben. A csökkenés a férfiaknál erőteljesebb volt (1,1 százalékpont), mint a nőknél (0,3 %). A mérséklődésben sze­zonális hatások is szerepet ját­szottak, mert főleg a korábban a mezőgazdaságban, iparban, épí­tőiparban, a szállítás, raktáro­zás, valamint a szállás­hely-szolgáltatás és a vendéglá­tás területén dolgozó munka- nélküliek száma fogyatkozott meg a második félévre. A statisztikai csűr-csavarok közé tartozik az úgynevezett gazdaságilag aktív népesség ka­tegóriája is. A gazdaságilag ak­tívak azok, akiknek van mun­kahelyük és dolgoznak, vala­mint a munkanélküliek, vagyis azok, akik aktívan keresik a munkát, csak valamiért nem ta­lálják. A gazdaságilag nem ak­tív, vagy más néven inaktívak körébe két nagy csoport tarto­zik. Az egyik az úgynevezett passzív munkanélküliek, ők szeretnének ugyan dolgozni, de hajlott koruk, szakképzettsé­gük, vagy szakképzetlenségük miatt az álláskeresést eleve re­ménytelennek ítélik. De ide tar­toznak azok is, akik egyáltalán nem kívánnak dolgozni. Utób­biak száma megnövekedett az elmúlt negyedévben. Megdöb­bentően sokan vannak: 490 ez­ren! Sajnálatos az is (vagy csak sajátos?), hogy a gazdaságilag inaktív 15-74 éves népességből elsősorban már a tanulmányai­kat befejező, de a nyugdíjkorha­tárt még el nem ért 25-54 éves korcsoport nyilatkozott úgy, hogy jól megvan munka nélkül. Ráadásul egyharmad részük férfi, s így nem valószínű, hogy egyéb háztartási elfoglaltságai miatt nem kíván a munkával közelebbi kapcsolatba keve­redni. Mivel az adatszolgáltatás nem kötelező, ezért a Statiszti­kai Hivatal munkatársai csak feltételezhetik, hogy fenti sze­mélyek nagy része - legalábbis alkalmilag - a fekete gazdaság­ban dolgozik. Mint ahogy azt sem kérdezhetik meg, hogy mi­ért nem akarnak dolgozni. Arra azonban jó a gazdasági­lag aktívak és passzívak különvá­lasztása, hogy összevetve a mun­kanélküliek számával, kiderül­jön, hová tűnt az a 34 ezer mun­kanélküli, akik - a statisztika sze­rint - már nem azok, pedig az első negyedévben még közéjük tartoztak. Foglalkoztatott lett, maradt munkanélküli vagy átke­rült a „gazdaságilag nem aktív” szférába? És ebből a szemszögből nézve mégiscsak rózsásabbnak tűnik a helyzet, ugyanis a fenti 34 ezer­ből csak ötezer „erősítette” a nem aktívakat (3 millió 344 ezer) és 29 ezer a foglalkoztatottakat (3 millió 988 ezer). A gazdaságilag aktívak száma (foglalkoztatott vagy munkanélküli) viszont né­gyezerötszáz fővel csökkent a második negyedévben. Következtetésképpen lehet, hogy. tendencia a munkanélkü­liek számának fogyatkozása, de a másik oldalon, úgy tűnik növek­szik a dolgozni nem akarók (munkakerülők?) aránya is. Gáspár Ferenc Kétnapos ünnepségsorozatot szerveznek Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékpark­ban államalapító Szent István királyunk tiszteletére. Nemzeti emlékparkunk fej­lesztése a terveknek megfele­lően halad, s az elképzelések megvalósítása az expo elmara­dása sem befolyásolja, hiszen a fejlesztés a honfoglalás 1100. évfordulója megünneplésének jegyében történik. Az augusztus 20-i rendezvénysorozat is e fel­készülés része. Szombaton reggel a katolikus kápolna alapkövének letételével kezdődik a program. A szent­misét és az ökumenikus isten­tiszteletet követően ünnepi nagygyűlést tartanak. A szónok Júliusban a fogyasztói árak az előző hónapokhoz képest va­lamivel nagyobb mértékben, 1,3 százalékkal emelkedtek. Az éves adatokat figyelembe véve az árnövekedés gyorsuló ten­denciájú. Az elmúlt 12 hónap során az árak 20 százalékkal növekedtek. Januárban még az éves árnövekedés mértéke 17 százalék volt, februárban, már­ciusban nem változott lényege­sen, majd májusban 18,3 száza­lékra, júniusban 19,2 százalékra emelkedett. Gál Zoltán, az Országgyűlés el­nöke lesz. A hagyományokhoz híven átadják a megyei közgyűlés al­kotói díjait, megszegik az új kenyeret, megnyitják a tárogató zene országos műhelyét. A nagygyűlés befejezéseként Szű­rös Mátyás, az Opusztaszeri Or­szágos Emlékbizottság elnöke mond zárszót. A délután a szórakozás, a pi­henés jegyében telik majd. Lát­ványosságról néptáncegyütte­sek, sportolók, zenekarok gon­doskodnak. Vasárnap családi programokat kínálnak a rende­zők. A kétnapos ünnepségre 15 ezer embert várnak, ellátásukról megfelelően gondoskodnak. A KSH szerint a júliusi ára­lakulást hatósági intézkedések is befolyásolták, így emelked­tek a fogyasztási adók, ami tet­ten érhető többek között a ben­zin árának többszöri emelésé­ben, egyes önkormányzatok is növelték a lakbéreket, és drá­gultak a külföldi gyógyszerek. A hatósági árintézkedések fél százalékkal járultak hozzá a havi inflációhoz, míg az ol­csóbb zöldségárak 0,2 száza­lékkal csökkentették az áremel­kedés mértékét. Kötelező? - Nem kötelező? Korszerűbb lett a nyilvántartás Mind több a TBC-s megbetegedés Korábban érkezik a családi pótlék A tüdőszűrő hálózat évtize­dek óta jól szervezetten mű­ködik. Énnek köszönhetően sikerült a Magyarországon ijesztő méreteket öltő tbc-s megbetegedést visszaszorí­tani. E hálózat köré alakítot­ták ki a kiterjesztett lakosság­szűrést, 1975 óta vérnyomás, vizelet, vérkép, májfunkció, 1976 óta emlőszűrést is vég­zünk. Az egészségügyi reform bevezetése óta a kiterjesztett lakosságszűrés az alapellátás orvosaira hárult, hálózatunk szűrési feladata: a tüdő, emlő és tuberculin szűrés maradt. Az utóbbi években elterjedt a bizonytalanság, hogy köte­lező-e a tüdőszűrés. A fertőző betegségek elleni küzdelmet törvény írja elő. Ez a törvény érvényben van: 15/1972 (VIII. 5.) EM. rende­let. Városunk és az ország fo­lyamatosai) rosszabbodó egészségügyi állapota miatt fokozottan fontos a megelőző és szűrő tevékenység. Mire irányul a szűrés? Az első szűrés az eddig fel nem ismert fejlődési rendelle­nességek kimutatására irányul: szív, gerinc, rekesz rendellenes­ségek. A későbbiekben elsősorban a tuberculosis és a primer hörgő­rák felfedezése a cél. A szűrés célja: a betegség ko­rai gyógyítható stádiumban tör­ténő felfedezése, a progressio meggátlása, fertőzőforrás kiik­tatása. A daganatos megbetegedések száma folyamatosan növekszik, az 1993-as halálozási statisztika adatai szerint Magyarország a világ első országa lett. Ezen be­lül a férfiaknál a vezető daganat féleség a hörgőrák. Hosszú évek statisztikai adatai bizonyít­ják, hogy significans különbség van a túlélés szempontjából a szűréssel kiemelt és a panaszok kapcsán felfedezett betegek kö­zött. Az országos adatok szerint az 5 évet túlélt tüdőrákos betegek száma 2247, ezek közül csupán 322-nél nem történt műtét. Mű­tétre pedig túlnyomórészt a szű­réssel kiemelt betegek alkalma­sak, tehát messze jobbak az életkilátásaik a szűréssel kie­melt még panaszmentes bete­geknek. A tuberculosis kb. 3 éve mu­tat ismét emelkedést. Ez világ- jelenség, különböző szociális helyzetű országok különböző okokkal magyarázzák, pl. be­vándorlás, AIDS fertőzés, rossz szociális helyzet. A magyarországi gazdasági és szociális viszonyok ismere­tében a közeljövőben életszín­vonal javulás alig remélhető. Ezt a harcot már egyszer megvívtuk sikeresen, a teendő a jól bevált módszerek folytatása és következetes véghezvitele. Kötelező-e a szűrés? Igen, mindenkinek a saját és a gyermekei érdekében, és min­denkinek joga is, hogy hívás nélkül évente részt vegyen a vizsgálaton. Dr. Meskó Sarolta Tüdőgondozó vezető főorvos Augusztustól megváltozott a családi pótlékok folyósításának módja. Az Országos Egészség- biztosítási Pénztár tájékoztatása szerint a jövőben ezt a juttatást nem a nyugdíjfolyósító igazga­tóságon keresztül, hanem a la­kóhely szerint illetékes egész­ségügyi pénztáraktól kapják meg a gyermekes családok. A korábbiaktól eltérően nem a hó­nap végéig, hanem korábban, már a hónap közepéig kézhez kapja mindenki az előző hóra esedékes járandóságot. Ennek megfelelően már a július havi családi pótlékot (legalább is el­méletben) augusztus 8-15 kö­zött kézbesítette a posta.- Mindezzel kapcsolatban dr. Kiss Lenke, az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár jogi fő­osztályának vezetője kiemelje:- A változás hátterében az áll, , hogy sikerült megteremte­nünk annak a technikai, számí­tógépes feltételét, hogy a csa­ládi pótlékok folyósítása a jö­vőben ne egy országos köz­pontból történjék, hanem azt helyben, maguk a megyék in­tézzék. Emiatt juthat el koráb­ban a járandóság a címzettek­hez. Azoknak, akik már eddig is rendszeresen kapták a családi pótlékot, semmi tennivalójuk sincs. Az átállást a hivatalok házon belül, automatikusan in­tézik. Ha a kézbesítés a hónap közepéig nem történt meg, ak­kor viszont feltétlenül'reklamál- janak a területileg illetékes me­gyei egészségbiztosítási pénztár családi pótlékkal foglalkozó csoportjánál. Azok közül, akik már megkapták augusztus első napjaiban a júliusra esedékes összeget, többen telefonáltak, hogy nem történt-e tévedés, hi­szen alig pár nappal előtte vet­tek át az előző havi járandósá­got. Természetesen megnyug­tattuk őket, hogy az a júniusi, ez pedig már -az új rendszernek megfelelően korábban érkező - júliusi összeg volt.-A törvény szerint meddig kell készhez kapni egy adott hó­napra esedékes családi pótlé­kot?- A szabály szerint mindig a következő hónapban, harminc napon belül. Az új folyósítás mindenképpen kedvezőbb a családoknak, hiszen többségük így korábban jut az őket megil­lető összeghez. Persze a legsze­rencsésebb helyzetben azok vannak, akiknek a munkahelyén van kifizetőhely, s ott a bérük­kel együtt, már a hó elején megkapják ezt az összeget.-----Változik-e a családi pót­lék igénylésének módja?- Ne m, e téren semmi válto­zás nincs. Azonban arra felhív­nám a figyelmet, hogy vala­mennyi módosító körülményt - például lakcím változást vagy a családi állapot módosulását - ezután a helyi pénztáraknál le­het csak bejelenteni. A jövőben egy világbanki hitel segítségé­vel tovább korszerűsítjük a nyilvántartási rendszert és re­mélhetőleg így még gyorsabb és színvonalasabb szolgáltatást tu­dunk majd nyújtani a családok­nak. N. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents